2021.09.13

Ki fizeti a kárt, ha más miatt égett ki az autóm?

Nem hétköznapi, de ahogy a héten láttuk, reális eset, hogy egy kigyulladó autó miatt vétlen járművek égjenek ki. Vajon ki áll helyt a kárért? Ér-e valamit a kötelező biztosítás ilyen esetekben? Biztosítókkal, jogásszal járta körbe a témát a Vezess.

Néhány nappal ezelőtt a Vezess is megírta, hogy hétfő délután komoly autós tűz keletkezett a soroksári bevásárlóközpont egyik parkolójában, miután – vélhetően zárlat miatt – kigyulladt egy álló BMW, míg tulajdonosa a boltban tartózkodott. Itt elolvashatod, ha nem hallottad volna:

Egy autó kigyulladása talán még nem érne hírt, ám a BMW-ről a lángok gyorsan átterjedtek egy Toyota Yarisra, egy Škoda Octaviára, egy VW Lupóra és egy Honda Civicre is. Végül a tűzoltók fékezték meg a tüzet. (Érdekesség, hogy a BMW X6 aztán szállítás közben, már Csepelen, a tréleren újra lángra kapott.)

Az ügy érdekes kérdéseket vet fel: vajon a „vétlen” autósok kitől, milyen alapon számíthatnak kártérítésre ilyen esetben, már ha egyáltalán… Biztosítók és jogász segítségével keressük a válaszokat.

A casco mindenkin segíthet

Kezdjük az egyszerűbb kérdéssel és válasszal: mind az elsőkén kigyulladt autó – esetünkben a BMW –, mind a tűz továbbterjedése miatt megsérült/kiégett autók tulajdonosai – szinte – biztosan számíthatnak káruk megtérítésére, ha rendelkeztek cascóval. Ezt egybehangzóan megerősítette a Vezess megkeresésére válaszoló mindhárom biztosító (Aegon, Allianz, UNIQA), a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), valamint egy jogász is. Természetesen a kártérítés összege függ a vállalt önrésztől és a konkrét casco-csomag egyéb részleteitől is. Persze ilyenkor a legtöbb estben kárenyhítés történik és nem a teljes kár térül meg.

Jóval homályosabb viszont a helyzet, ha nem számolhatunk a cascóra, amire azért nagy esély van, hiszen Magyarországon nem általános az ilyen biztosítás megléte.

Szürke zónában a veszélyes üzem

Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy amennyiben valakinek az autója azért ég ki, mert egy másik járműről átterjedt rá a tűz, akkor a bennünket így ért milliós kárt egészen biztosan érvényesíthetjük valakin. Közelebbről megnézve már egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet” – kezdte a D.A.S. Jogvédelmi biztosító jogásza, dr. Gombolai Éva a kérdés elemzését.

A MABISZ kommunikációs vezetője Lambert Gábor így mutatott ár a probléma lényegére: A kgfb-törvény (2009. évi LXII. tv.) szerint a biztosítás kiterjed „azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak”. Adott esetben vitatható lehet, hogy a káresemény a jármű üzemeltetése során következett-e be.

Az Aegon is hangsúlyozta, hogy az adott eset részletes körülményei adhatnak választ arra, hogy a káresemény bekövetkezésekor a gépjármű üzemeltetés alatt volt vagy sem, így a kgfb alapján történő térítés is ennek a függvénye lesz.

A D.A.S. jogásza szerint a vétlen autótulajdonosok a károkozó jármű kötelező felelősségbiztosítójától nem várhatnak sokat, az minden valószínűség szerint meg fogja tagadni a kifizetést, hiszen ahogy feljebb is láttuk, a törvény a jármű üzemeltetése során okozott károkra nyújt fedezetet. A gépjármű üzemeltetésének fogalma ugyanakkor jogszabályban nincs rögzítve, pontos határait így egy lassan változó gyakorlat alakítja.

Általában a veszélyes üzemi minőség megszűnéséig terjed így a felelősség, azaz amelyik kárt a jármű, mint veszélyes üzem okozza, az üzemeltetés által okozott kárnak minősül. A veszélyes üzemi jelleg megszűnésének időpontjával kapcsolatban azonban különböző elméletek vannak a gyakorlat által felvetett problémák miatt.

Számos olyan ügy volt ugyanis, mutatott rá Gombolai, ahol például az éppen megálló, már megállt – azaz fő szabály szerint már nem veszélyes üzemnek minősülő – jármű ajtajának kinyitásával okoztak kárt. “Mára az az elfogadott, hogy a tevékenység fokozottan veszélyes jellege akkor nem áll fenn, amikor a gépjárművet szabályszerűen leállítják, elvégzik a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához szükséges tevékenységeket, és megszűnik a gépkocsi emberi irányítás alatt tartása.

Az ügyvéd szerint a kigyulladt parkoló autóra ezek a feltételek már teljesülnek, azaz nem beszélhetünk veszélyes üzemi jellegről, így elvileg üzemeltetés során okozott kár sem merül fel. Ez pedig azt eredményezi, hogy a biztosítónak sem kell helytállnia. Mivel a gyakorlat alakul, mindaddig, amíg pontos jogszabályi meghatározás nem lesz, nem zárható ki, hogy a parkoló jármű által okozott károkat is bevonja a bírói gyakorlat az üzemeltetés körébe, de erre eddig nem volt példa.

Az UNIQA kárrendezési vezetője, Vereczki András a Vezess megkeresésére szintén azzal kezdte, hogy ha az, akinek a gépkocsijára átterjedt a tűz, a károkozó kgfb-biztosítójától szeretne kártérítést kapni, valószínűleg egy hosszabb folyamatra számíthat, akár csak peres eljárás végén lehet eredmény, mert jelenleg erre nincs egységes, konzisztens gyakorlat, ám a „veszélyes üzemmel” kapcsolatban „megengedőbben” vélekedett:

A bírói gyakorlat abban egységes, hogy az autó veszélyes üzemi tevékenységét folyamatában kell értékelni és önmagában a parkoló helyzet nem szünteti meg a veszélyes üzemi jelleget. Az a tény, hogy röviddel a leállítás után kigyulladt a gépkocsi, szintén azt támasztja alá, hogy a járműnek még veszélyes üzemi jellege volt – magyarázta a szakember, kiemelve, hogy a modern autók a leállítás után még nagyon sok tevékenységet végeznek automatikusan, valójában az elektronika folyamatosan működik.

Ezen tényekre alapozva a kárt okozó gépkocsi kötelező gépjármű felelősség biztosítása alapján a tűz miatt károsodott autók és épületek tulajdonosai akár kártérítést is kaphatnak a károkozó jármű felelősségbiztosítójától” – folytatta az UNIQA-s vezető.

Ott sem voltam, miért lennék felelős?

A kártérítés kőbe vésett alapszabálya szerint kártérítési igényt abban az esetben lehet érvényesíteni, amennyiben valaki másnak jogellenesen okoz kárt. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

Kérdés, hogy lehet-e szó jogellenes magatartásról az üzembentartó részéről, amikor mit sem sejtve este leparkol az autóval, és az másnapra kigyulladva megkárosít még egy, kettő, négy, akárhány másik járművet. A választ illetően nagyjából teljes az egyetértés, az a tűz keletkezési okánál keresendő. Vagyis az a kérdés, miért gyulladt ki a jármű, és az felróható-e az üzembentartónak.

Amennyiben nem, mert ő minden karbantartási kötelezettségének eleget tett, semmilyen olyan tárgyat nem hagyott a járműben, amiről észszerűen feltételezhető, hogy akár tüzet is okozhat a távollétében, akkor ki tehet a tűzről? Mivel nem „természetes”, hogy járművek spontán kigyulladjanak, ezért rögzíthető, hogy valami hiba okozza a gyulladást. A kulcskérdés az, hogy kinek a hibája? Ez lehet(ne) karbantartási hiba, szerelési munkálatra visszavezethető ok, gyári eredetű hiba, megállapítása szakkérdés – hangsúlyozta Gombolai Éva.
Vizsgálat tárgyát képezheti harmadik fél felelőssége is utalt ugyanerre a Vezessnek az Allianz is.

A gyártó vagy a szerviz is fizethet?

A szerelési/karbantartási munkálatok hibás teljesítése esetén a szervizzel szemben léphetünk fel, a gyári kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv tartalmaz szabályokat, így termékkárért a hibás termék gyártója tartozik felelősséggel.

Termékkárnak minősül a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; és a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónál nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta. Az igényérvényesítés kulcsa azonban az, hogy a termék hibás volta bizonyított-e.

A bíróságoké lehet a végső szó

Látható tehát, hogy a károsodott járművek tulajdonosai csak akkor vannak megnyugtató helyzetben, ha rendelkeznek a káreseményre érvényes casco-biztosítással. Ennek hiányában minden valószínűség szerint hosszadalmas jogi eljárás elé néznek, melynek során jelentősége lesz a kötelezőt kezelő biztosító hozzáállásának, a tűz okának, de még adott esetben annak is, hogy céges jármű károsodott-e. A biztosító – és ha esetleg arra sor kerülne, akkor a bíróság is – a körülményeket és a részleteket mérlegelve tud majd végleges döntést hozni.
Forrás: vezess.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a kötelező és casco biztosítás ajánlatokat, és kösse meg az önnek megfelelőt kényelmesen, percek alatt:
Gépjármű biztosítási ajánlatok>>

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Kötelező biztosítás
  • Casco biztosítás
A CLB automatikusan kötelezőt váltott valamennyi MÁV-os ügyfele számára
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

A CLB automatikusan kötelezőt váltott valamennyi MÁV-os ügyfele számára

Már csütörtök este óta működik a CLB online kalkulátora
 
Budapest, 2008. augusztus 1.
 
A CLB Független Biztosítási Alkusz közel tízezer ügyfele kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) a MÁV Általános Biztosító Egyesületnél (MÁV ÁBE). Az alkuszcég ezen ügyfelek biztonságát és kényelmét szem előtt tartva – a korábbi alkuszi megbízásnak megfelelően – mindnyájuk számára automatikusan megkötötte az augusztus 15 utáni időszakra vonatkozó biztosítást. A CLB azoknak is rendelkezésére áll, akik az előző év végén nem a közvetítésükkel szerződtek: honlapján, a www.biztositastipp.hu -n már csütörtök este óta üzemel az a díjkalkulátor, amelynek segítségével bármelyik MÁV-os ügyfél percek alatt megkötheti új biztosítási szerződését.
 
A MÁV ÁBE tevékenységi engedélyének felügyeleti visszavonása után az egyesület tagjainak alig több mint két hete van arra, hogy más biztosítónál kösse meg kgfb-szerződését. A határidő rövidsége sokaknak okozhat problémát: a tájékozódás nehézsége mellett a nyaralási főszezonban sokak számára a külföldi távollét is megoldhatatlanná teheti a határidőre történő váltást.
„Ügyfeleink biztonsága és kényelme érdekében döntöttünk az automatikus szerződéskötés mellett. – jelentette ki Bravik Attila, a CLB ügyviteli igazgatója. „Az átkötés során a biztosító kiválasztásának szempontja – figyelembe véve a MÁV-os ügyfelek árérzékenységét - a legkedvezőbb díj volt. Ezzel korántsem állítunk senkit kész helyzet elé: aki más biztosító mellett dönt, annak egészen augusztus 15-éig lehetőséget biztosítunk a kiválasztott biztosító megváltoztatására.”
 
A várható nyertesek
A CLB MÁV-os ügyfélköre megfelelő mintát nyújt arra is, hogy prognosztizálni lehessen, mely biztosítók lehetnek a jelenlegi biztosítóváltás fő nyertesei. Nem meglepő módon a lista első két helyét két biztosítóegyesület, a KÖBE és a TIR foglalja el: előbbi az ügyfelek több mint 40 százaléka, utóbbi egynegyedük számára kínálja a legolcsóbb díjat. Kiemelkedő még a K&H helyzete: ez a biztosítótársaság ajánlott legkedvezőbb díjat az autósok 17 százalékának. Négy százalék felett még két társaság, az Aegon és az Union szerepeltek.
A kialakuló sorrendet több tényező is jelentősen befolyásolhatja, ezek közül néhány:
  • Nem ismert, hogy a MÁV ÁBE esete nyomán az ügyfelek hány százaléka veszti el bizalmát az egyesületek iránt.
  • Amennyiben sokan vállalják annak kockázatát, hogy baleset esetén megugrik a díjuk összege, a Genertel is felkapaszkodhat a jól teljesítő biztosítók közé.
 
Feltételezve azt a helyzetet, hogy az ügyfelek a jövőben nem egyesülettel kívánnak szerződni és a megelőlegezett, de az első kárnál azonnal elveszthető kedvezményeket sem preferálják, a legjobb ajánlatokat kínáló biztosító listáján az első helyeket a K&H, az Union, illetve a Posta Biztosító foglalja el.
 
 
 

 

Nem vész el a CLB MÁV-os ügyfeleinek előre befizetett díja
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Nem vész el a CLB MÁV-os ügyfeleinek előre befizetett díja

 
A MÁV fizetésképtelensége esetén az alkuszcég fizet hűséges ügyfeleinek
 
Budapest, 2008. augusztus 7.
 
Augusztus közepén befejezi működését a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE). Az ügyfelek ugyanakkor a harmadik negyedév végéig, sőt egy részük az egész évre előre befizette kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díját az egyesület felé. Szakértők szerint kevés az esély arra, hogy a MÁV ÁBE ezeket az összegeket vissza tudja fizetni az ügyfeleknek. Azoknak a magánszemély autósoknak azonban, akik a biztosító megszűnése miatt kötelező biztosításukat átkötik a CLB www.biztositastipp.hu oldalán, valamint 2009-ben is a CLB-re bízzák a kötelező biztosításuk gondozását, az alkuszcégtől visszakapják a fenti tartozás felét.
 
A MÁV ÁBE meg nem szolgált díjainak (vagyis a 2008. augusztus 15-e utáni időszakra befizetett díjak) visszafizetését az egyesület alapszabálya írja elő. Mivel azonban először a károkat kell rendezni, erre valószínűleg nem marad pénze a MÁV Biztosítónak. A CLB magánügyfelei azonban akár a teljes összeget is visszakaphatják. Ennek egyetlen feltétele az, hogy nem csupán a kötelező, hanem a casco vagy lakásbiztosításuk egyikét is a társaságon keresztül kötik meg a számukra legkedvezőbb feltételeket kínáló biztosítóval a www.biztositastipp.hu oldalon.
 
Többen vállalják a kármentességet, mint az egyesületeket
A CLB által kezelt – és mind a 14 biztosító ajánlatait kínáló - www.biztositastipp.hu oldalon eddig kezdeményezett szerződéskötések alapján megállapítható, hogy dacára a biztosító egyesületek alacsony díjajánlatainak, a legtöbb korábbi MÁV-os ügyfél – a szerződők 26,3 százaléka – a Genertelre váltott. Mindezek az autósok egyben vállalták azt is, hogy ha kárt okoznak, megugrik a biztosításuk díja. Mivel ezt a kockázatot ezúttal csak néhány hónapra kellett vállalni, a jelek szerint ez a feltétel nem riasztotta el az ügyfeleket.
 
A második helyen a K&H szerepel 18,4 százalékkal, ezt a biztosítót követi fej-fej mellett a Köbe (14,2 százalék), az Aegon (14 százalék), valamint – előbbiektől már jóval lemaradva - a TIR (5,6 százalék). Fentiekből jól látható, hogy - miközben az élen két biztosítótársaság szerepel - az ügyfelek bizalma alapvetően továbbra sem rendült meg a biztosítási egyesületekben.
 
 
 

 

 

Mikor fizet a biztosító elemi kár esetén?
2010 május 12.
Kategória:
Casco biztosítás

Mikor fizet a biztosító elemi kár esetén?

A casco biztosítással rendelkező gépjármű-tulajdonosok közül sokan nem tudják, hogy az elemi károk közé mely események sorolhatóak. Nagyobb odafigyeléssel sok káreset elkerülhető, és megkímélhetjük magunkat a későbbi vitás helyzetektől.

A teljes körű casco biztosítás a törésből, lopásból és elemi károkból adódó sérülésekre nyújt védelmet. Az első két fogalom ritkábban szorul tisztázásra, az elemi kár pontos jelentésével kapcsolatban azonban több kérdés is felmerül.

Az elemi károk definíciójába a tűz, robbanás, nagy sebességű szélvihar, földrengés, földcsuszamlás, felhőszakadás, árvíz, belvíz, jégverés tartozik.

Hazánk egyre szélsőségesebb időjárásának köszönhetően egyre gyakrabban fordul elő felhőszakadás is. A hazai úthálózat állapota, illetve a vízelvezetése számos helyen nem a legmegfelelőbb, így sokszor találkozhatunk a városban olyan helyekkel, ahol akár fél méteres is lehet a vízátfolyás vagy a kátyúkban felgyülemlett víz. A járművezetők többsége arra gondol, ha ezen áthajt, az legfeljebb az alváz mosását jelenti, nem számít az esetleges súlyosabb következményekre. Pedig a felszívott víz miatt tönkremegy a motorban lévő dugattyú és hajtókar. Ám az ilyen típusú károk nem sorolhatóak az elemi károk közé.

A mai gépjárművek szívócsövét - amely az égéshez szükséges levegőt szívja a motorba - sok típusnál az első kerék háta mögé vezetik, ahová normál körülmények között nem kerülhet folyadék, illetve szennyeződés. Ha azonban valaki belehajt egy nagyobb "tócsába", és levegő helyett vizet szív a motor, az könnyen komoly meghibásodáshoz vezethet. Ezért tavasszal és nyáron, a nagy esőzések idején célszerű óvatosabban közlekedni, hogy az ilyen a kellemetlen és költséges eseteket elkerüljük.

Forrás: hvg.hu

További biztosítási hírek

Oldalak