Ki fizeti a kárt, ha más miatt égett ki az autóm?
Nem hétköznapi, de ahogy a héten láttuk, reális eset, hogy egy kigyulladó autó miatt vétlen járművek égjenek ki. Vajon ki áll helyt a kárért? Ér-e valamit a kötelező biztosítás ilyen esetekben? Biztosítókkal, jogásszal járta körbe a témát a Vezess.
Néhány nappal ezelőtt a Vezess is megírta, hogy hétfő délután komoly autós tűz keletkezett a soroksári bevásárlóközpont egyik parkolójában, miután – vélhetően zárlat miatt – kigyulladt egy álló BMW, míg tulajdonosa a boltban tartózkodott. Itt elolvashatod, ha nem hallottad volna:
Egy autó kigyulladása talán még nem érne hírt, ám a BMW-ről a lángok gyorsan átterjedtek egy Toyota Yarisra, egy Škoda Octaviára, egy VW Lupóra és egy Honda Civicre is. Végül a tűzoltók fékezték meg a tüzet. (Érdekesség, hogy a BMW X6 aztán szállítás közben, már Csepelen, a tréleren újra lángra kapott.)
Az ügy érdekes kérdéseket vet fel: vajon a „vétlen” autósok kitől, milyen alapon számíthatnak kártérítésre ilyen esetben, már ha egyáltalán… Biztosítók és jogász segítségével keressük a válaszokat.
A casco mindenkin segíthet
Kezdjük az egyszerűbb kérdéssel és válasszal: mind az elsőkén kigyulladt autó – esetünkben a BMW –, mind a tűz továbbterjedése miatt megsérült/kiégett autók tulajdonosai – szinte – biztosan számíthatnak káruk megtérítésére, ha rendelkeztek cascóval. Ezt egybehangzóan megerősítette a Vezess megkeresésére válaszoló mindhárom biztosító (Aegon, Allianz, UNIQA), a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), valamint egy jogász is. Természetesen a kártérítés összege függ a vállalt önrésztől és a konkrét casco-csomag egyéb részleteitől is. Persze ilyenkor a legtöbb estben kárenyhítés történik és nem a teljes kár térül meg.
Jóval homályosabb viszont a helyzet, ha nem számolhatunk a cascóra, amire azért nagy esély van, hiszen Magyarországon nem általános az ilyen biztosítás megléte.
Szürke zónában a veszélyes üzem
Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy amennyiben valakinek az autója azért ég ki, mert egy másik járműről átterjedt rá a tűz, akkor a bennünket így ért milliós kárt egészen biztosan érvényesíthetjük valakin. Közelebbről megnézve már egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet” – kezdte a D.A.S. Jogvédelmi biztosító jogásza, dr. Gombolai Éva a kérdés elemzését.
A MABISZ kommunikációs vezetője Lambert Gábor így mutatott ár a probléma lényegére: A kgfb-törvény (2009. évi LXII. tv.) szerint a biztosítás kiterjed „azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak”. Adott esetben vitatható lehet, hogy a káresemény a jármű üzemeltetése során következett-e be.
Az Aegon is hangsúlyozta, hogy az adott eset részletes körülményei adhatnak választ arra, hogy a káresemény bekövetkezésekor a gépjármű üzemeltetés alatt volt vagy sem, így a kgfb alapján történő térítés is ennek a függvénye lesz.
A D.A.S. jogásza szerint a vétlen autótulajdonosok a károkozó jármű kötelező felelősségbiztosítójától nem várhatnak sokat, az minden valószínűség szerint meg fogja tagadni a kifizetést, hiszen ahogy feljebb is láttuk, a törvény a jármű üzemeltetése során okozott károkra nyújt fedezetet. A gépjármű üzemeltetésének fogalma ugyanakkor jogszabályban nincs rögzítve, pontos határait így egy lassan változó gyakorlat alakítja.
Általában a veszélyes üzemi minőség megszűnéséig terjed így a felelősség, azaz amelyik kárt a jármű, mint veszélyes üzem okozza, az üzemeltetés által okozott kárnak minősül. A veszélyes üzemi jelleg megszűnésének időpontjával kapcsolatban azonban különböző elméletek vannak a gyakorlat által felvetett problémák miatt.
Számos olyan ügy volt ugyanis, mutatott rá Gombolai, ahol például az éppen megálló, már megállt – azaz fő szabály szerint már nem veszélyes üzemnek minősülő – jármű ajtajának kinyitásával okoztak kárt. “Mára az az elfogadott, hogy a tevékenység fokozottan veszélyes jellege akkor nem áll fenn, amikor a gépjárművet szabályszerűen leállítják, elvégzik a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához szükséges tevékenységeket, és megszűnik a gépkocsi emberi irányítás alatt tartása.
Az ügyvéd szerint a kigyulladt parkoló autóra ezek a feltételek már teljesülnek, azaz nem beszélhetünk veszélyes üzemi jellegről, így elvileg üzemeltetés során okozott kár sem merül fel. Ez pedig azt eredményezi, hogy a biztosítónak sem kell helytállnia. Mivel a gyakorlat alakul, mindaddig, amíg pontos jogszabályi meghatározás nem lesz, nem zárható ki, hogy a parkoló jármű által okozott károkat is bevonja a bírói gyakorlat az üzemeltetés körébe, de erre eddig nem volt példa.
Az UNIQA kárrendezési vezetője, Vereczki András a Vezess megkeresésére szintén azzal kezdte, hogy ha az, akinek a gépkocsijára átterjedt a tűz, a károkozó kgfb-biztosítójától szeretne kártérítést kapni, valószínűleg egy hosszabb folyamatra számíthat, akár csak peres eljárás végén lehet eredmény, mert jelenleg erre nincs egységes, konzisztens gyakorlat, ám a „veszélyes üzemmel” kapcsolatban „megengedőbben” vélekedett:
A bírói gyakorlat abban egységes, hogy az autó veszélyes üzemi tevékenységét folyamatában kell értékelni és önmagában a parkoló helyzet nem szünteti meg a veszélyes üzemi jelleget. Az a tény, hogy röviddel a leállítás után kigyulladt a gépkocsi, szintén azt támasztja alá, hogy a járműnek még veszélyes üzemi jellege volt – magyarázta a szakember, kiemelve, hogy a modern autók a leállítás után még nagyon sok tevékenységet végeznek automatikusan, valójában az elektronika folyamatosan működik.
Ezen tényekre alapozva a kárt okozó gépkocsi kötelező gépjármű felelősség biztosítása alapján a tűz miatt károsodott autók és épületek tulajdonosai akár kártérítést is kaphatnak a károkozó jármű felelősségbiztosítójától” – folytatta az UNIQA-s vezető.
Ott sem voltam, miért lennék felelős?
A kártérítés kőbe vésett alapszabálya szerint kártérítési igényt abban az esetben lehet érvényesíteni, amennyiben valaki másnak jogellenesen okoz kárt. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
Kérdés, hogy lehet-e szó jogellenes magatartásról az üzembentartó részéről, amikor mit sem sejtve este leparkol az autóval, és az másnapra kigyulladva megkárosít még egy, kettő, négy, akárhány másik járművet. A választ illetően nagyjából teljes az egyetértés, az a tűz keletkezési okánál keresendő. Vagyis az a kérdés, miért gyulladt ki a jármű, és az felróható-e az üzembentartónak.
Amennyiben nem, mert ő minden karbantartási kötelezettségének eleget tett, semmilyen olyan tárgyat nem hagyott a járműben, amiről észszerűen feltételezhető, hogy akár tüzet is okozhat a távollétében, akkor ki tehet a tűzről? Mivel nem „természetes”, hogy járművek spontán kigyulladjanak, ezért rögzíthető, hogy valami hiba okozza a gyulladást. A kulcskérdés az, hogy kinek a hibája? Ez lehet(ne) karbantartási hiba, szerelési munkálatra visszavezethető ok, gyári eredetű hiba, megállapítása szakkérdés – hangsúlyozta Gombolai Éva.
Vizsgálat tárgyát képezheti harmadik fél felelőssége is utalt ugyanerre a Vezessnek az Allianz is.
A gyártó vagy a szerviz is fizethet?
A szerelési/karbantartási munkálatok hibás teljesítése esetén a szervizzel szemben léphetünk fel, a gyári kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv tartalmaz szabályokat, így termékkárért a hibás termék gyártója tartozik felelősséggel.
Termékkárnak minősül a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; és a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónál nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta. Az igényérvényesítés kulcsa azonban az, hogy a termék hibás volta bizonyított-e.
A bíróságoké lehet a végső szó
Látható tehát, hogy a károsodott járművek tulajdonosai csak akkor vannak megnyugtató helyzetben, ha rendelkeznek a káreseményre érvényes casco-biztosítással. Ennek hiányában minden valószínűség szerint hosszadalmas jogi eljárás elé néznek, melynek során jelentősége lesz a kötelezőt kezelő biztosító hozzáállásának, a tűz okának, de még adott esetben annak is, hogy céges jármű károsodott-e. A biztosító – és ha esetleg arra sor kerülne, akkor a bíróság is – a körülményeket és a részleteket mérlegelve tud majd végleges döntést hozni.
Forrás: vezess.hu
CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a kötelező és casco biztosítás ajánlatokat, és kösse meg az önnek megfelelőt kényelmesen, percek alatt:
Gépjármű biztosítási ajánlatok>>
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
- Casco biztosítás
Kötelező: mennyit ér a bizalom?
Elfogadási arány | Biztosító* |
20-50% | TIR, Genertel, KÖBE, Wabard |
50-80% | Groupama, Magyar Posta |
80-90% | MKB, K&H, Aegon, Union |
90% felett | Allianz Hungária, Generali-Providencia, OTP-Garancia, Uniqa |
A kötelező biztosítás alapvető problémáját az aktív kárrendezés orvosolhatná
Drágulhat a flotta biztosítás
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény idei módosítása hátrányosan is érintheti a vállalkozásokat. Az új céges flották nagyságát legalább öt gépjárműben határozták meg, megszűnik a szervezett flotta lehetősége is, így jövőre csak azokra az új gépjárműparkokra köthető flottabiztosítás, melyeknek egyetlen személy az üzembentartója.
Jövőre új flottabiztosítás kötésekor többet fizethetnek a kötelező biztosításért (kgfb) a vállalkozások, mivel üzembentartóként külön-külön szerződhetnek a társaságokkal. Nem ez lesz az egyetlen változás a biztosítási rendszerben, viszont az újítások hatására hatékonyabb szerződés-feldolgozást és ügyfél-panaszkezelést várhatnak az autósok.
Egyelőre nem érezhető a változás!
"Többen tévedésben vannak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás változásával kapcsolatban, mivel úgy gondolják, hogy jövőre a korábban megszokott év végi váltás elmarad és egész évben lehetőségük lesz másik biztosítót választani az ügyfeleknek. Az új szabályozás nem erről szól. Kizárólag azok az egyéni ügyfelek válthatnak biztosítót a szerződéskötés évfordulójakor, akik 2010. január 1-jén vagy azután vásárolnak autót. Azokra a gépjárművekre, melyeknél 2009. december 31-ig nem történt tulajdonos vagy üzembentartó váltás, továbbra is a "régi határidők" vonatkoznak, vagyis a korábban már megszokott időszakban, november 1. és december 1. között mondhatják fel a régi szerződésüket." - hangsúlyozza Rácz István, a Biztosítás.hu ügyvezetője. Rácz István szerint az autósok nem érzik meg azonnal a változást. A piac komolyabb átrendeződéséhez további két-három kötelező váltási időszak szükséges. A hazaihoz hasonló rendszert Csehországban öt éve vezettek be, ám ennyi idő alatt a szerződők legfeljebb kétharmada élvezhette az új szabályozás előnyeit. Rácz István úgy véli, hogy a változás a biztosítási díjakra várhatóan nem lesz hatással, sőt akár megállíthatja az évek óta tartó díjcsökkenést.
A flottabiztosításoknál azonban bezáródnak a kiskapuk. Az új szabályozás alapján 2010-től megszűnik a szervezett flotta, vagyis csak azokra az új gépjárműparkokra köthető egységes biztosítás, melyeknek egyetlen személy a tulajdonosa vagy az üzembentartója. Korábban gyakran előfordult, hogy egy-két autóval rendelkező kisvállalkozó összeállt és flottabiztosítás címén egyedi kedvezményeket alkudott ki. Fontos változás még, hogy a jelenlegi bonus-malus rendszer helyett központi kártörténeti nyilvántartás készül, mely a tervek szerint hitelesebb információforrást nyújt a díjmegállapítás során a biztosítók számára. Az új rendszer például alkalmas lesz a biztosítással nem rendelkező üzembentartók által okozott károk nyilvántartására is.
Tartanak a gazdasági visszaeséstől...
Az új jogszabályban meghatározták, hogy jövőre az évforduló előtt ötven nappal köteles a biztosítótársaság értesíteni a szerződőt. Korábban ez nem volt előírás, a társaságok gyakran késve tájékoztatták a díj mértékének változásáról az ügyfeleket. A flottaszerződéseket azonban nem érinti az évfordulóváltás körüli módosítás, ugyanis azoknak külön évfordulója van és ettől függetlenül folyamatosan be- és kijelenthetők a céges autók.
"Jelenleg a gazdasági változások sokkal nagyobb hatással vannak a piac alakulására, mint maga a törvény, emiatt a nagyobb gépjárműparkok esetében darabszám csökkenést várunk." - foglalja össze Bravik Attila, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezető helyettese. Bravik szerint korábban sem volt egységes a flották minimum darabszámának meghatározása, jelenleg - biztosítótól függően - három-tizenegy autó alkot egy flottát. A CLB flottaállományában azonban nem várnak díjemelkedést, mikro- és kisvállalkozások esetében még az is előfordulhat, hogy adott esetben a flottadíj kedvezőtlenebb, mint az autónként kiszámolt egyéni díjak összessége. Természetesen ez függ a területi elhelyezkedéstől, a cég tevékenységtől és a gépjárműpark összetételétől is.
Együtt olcsóbb!
Egyre gyakoribb, hogy a kkv-k magánszemélyeknek értékesítik a vállalati autókat a cégautóadó elkerülése miatt, ám a lecsökkent vállalati flotta magasabb biztosítási díjat hozhat. Bravik véleménye szerint azonban a flották darabszámának csökkenése nem a mikro- és kisvállalkozói szegmensre jellemző, mivel a céges autó esetükben nélkülözhetetlen a munkavégzéshez. Tapasztalataik alapján a nagyobb flottáknál várható darabszám csökkenés, viszont csekély mértékű fogyásnál nem valószínű, hogy díjemelésre számíthatnak a vállalkozások. Bravik szerint azért sem, mert az új gépjárműeladások jelentős mértékű visszaesése a régi ügyfelek védelmére ösztönzi a biztosítókat, akik díjemelés helyett a meglévő partnereknek inkább további termékeket értékesítenek. Már most tapasztalható, hogy a vagyon-, felelősség-, kgfb és casco biztosítások együttkötése esetén egyre nagyobb kedvezményeket adnak a szerződőknek.
A kgfb változások egy része közvetve érinti a vállalkozásokat is. Például a régi MABISZ díj helyett a fedezetlenségi díjat akkor kell megfizetnie az üzembentartónak, ha biztosítási kötelezettsége ellenére nem rendelkezik gépjármű-felelősségbiztosítással. A MABISZ a biztosítói díjhirdetéssel egy időben hozza nyilvánosságra ezt a díjat, amely várhatóan egységes és drága lesz, hogy elrettentse az autósokat a biztosítás nélküli közlekedéstől. Baleset esetén 2010-től öt munkanapon belül köteles a károkozó bejelenteni a káreseményt. A szigorítás hatására például ittas vezetés esetén a korábbi egymillió forint helyett jövőre másfélmillió forintot is követelhet a biztosító a vétkes ügyféltől.
Forrás: vállalkozóinegyed.hu
A flották átlagosan 28 százalékkal olcsóbban kötnek kötelezőt
- Valamilyen belső kockázatkezelést végeznek – ilyen lehet, ha díjazza a kármentes vezetőket vagy szankcionálja azokat, akik rendszeresen kárt okoznak
- GPS technológiát alkalmaznak – Ekkor a cég pontosan tudhatja, alkalmazottja milyen célra használja az autót
- Autóik átlagos futásteljesítménye egy bizonyos szint alatt marad – más megítélés alá esik egy vállalati menedzsment, illetve és egy területi képviselői kör által használt flotta
- Korlátozzák autóik igénybevételi körét – például csak hazai utakon közlekednek
- Kedvező kárelőzményről tudnak beszámolni
- Alkuszt vesznek igénybe – A nagy egyedi mozgásteret a tapasztalatok szerint a jelentős piaci tapasztalatokkal rendelkező alkuszok jóval hatékonyabban képesek kihasználni.
Kötelező biztosítás: a fiatal vezetők járhatnak a legrosszabbul
A CLB honlapján már akár a hétvégén lehet kalkulálni
Az internetes biztosításkötés az élre tör
Idén a kötelezők több mint 40 százalékát már online kötik meg
Kampány éve | Váltók száma (becslés) | Online váltók száma (becslés) | Online aránya a váltók körében (%) |
2003 (kgfb 2004) | 200 ezer | 20 ezer | 10% |
2004 (kgfb 2005) | 200 ezer | 32 ezer | 16% |
2005 (kgfb 2006) | 360 ezer | 90 ezer | 25% |
2006 (kgfb 2007) | 480 ezer | 130 ezer | 27% |
2007 (kgfb 2008) | 700 ezer | 250 ezer | 36% |
A CLB automatikusan kötelezőt váltott valamennyi MÁV-os ügyfele számára
- Nem ismert, hogy a MÁV ÁBE esete nyomán az ügyfelek hány százaléka veszti el bizalmát az egyesületek iránt.
- Amennyiben sokan vállalják annak kockázatát, hogy baleset esetén megugrik a díjuk összege, a Genertel is felkapaszkodhat a jól teljesítő biztosítók közé.
Nem vész el a CLB MÁV-os ügyfeleinek előre befizetett díja
Mikor fizet a biztosító elemi kár esetén?
A casco biztosítással rendelkező gépjármű-tulajdonosok közül sokan nem tudják, hogy az elemi károk közé mely események sorolhatóak. Nagyobb odafigyeléssel sok káreset elkerülhető, és megkímélhetjük magunkat a későbbi vitás helyzetektől.
A teljes körű casco biztosítás a törésből, lopásból és elemi károkból adódó sérülésekre nyújt védelmet. Az első két fogalom ritkábban szorul tisztázásra, az elemi kár pontos jelentésével kapcsolatban azonban több kérdés is felmerül.
Az elemi károk definíciójába a tűz, robbanás, nagy sebességű szélvihar, földrengés, földcsuszamlás, felhőszakadás, árvíz, belvíz, jégverés tartozik.
Hazánk egyre szélsőségesebb időjárásának köszönhetően egyre gyakrabban fordul elő felhőszakadás is. A hazai úthálózat állapota, illetve a vízelvezetése számos helyen nem a legmegfelelőbb, így sokszor találkozhatunk a városban olyan helyekkel, ahol akár fél méteres is lehet a vízátfolyás vagy a kátyúkban felgyülemlett víz. A járművezetők többsége arra gondol, ha ezen áthajt, az legfeljebb az alváz mosását jelenti, nem számít az esetleges súlyosabb következményekre. Pedig a felszívott víz miatt tönkremegy a motorban lévő dugattyú és hajtókar. Ám az ilyen típusú károk nem sorolhatóak az elemi károk közé.
A mai gépjárművek szívócsövét - amely az égéshez szükséges levegőt szívja a motorba - sok típusnál az első kerék háta mögé vezetik, ahová normál körülmények között nem kerülhet folyadék, illetve szennyeződés. Ha azonban valaki belehajt egy nagyobb "tócsába", és levegő helyett vizet szív a motor, az könnyen komoly meghibásodáshoz vezethet. Ezért tavasszal és nyáron, a nagy esőzések idején célszerű óvatosabban közlekedni, hogy az ilyen a kellemetlen és költséges eseteket elkerüljük.
Forrás: hvg.hu