Ki fizeti a kárt, ha más miatt égett ki az autóm?
Nem hétköznapi, de ahogy a héten láttuk, reális eset, hogy egy kigyulladó autó miatt vétlen járművek égjenek ki. Vajon ki áll helyt a kárért? Ér-e valamit a kötelező biztosítás ilyen esetekben? Biztosítókkal, jogásszal járta körbe a témát a Vezess.
Néhány nappal ezelőtt a Vezess is megírta, hogy hétfő délután komoly autós tűz keletkezett a soroksári bevásárlóközpont egyik parkolójában, miután – vélhetően zárlat miatt – kigyulladt egy álló BMW, míg tulajdonosa a boltban tartózkodott. Itt elolvashatod, ha nem hallottad volna:
Egy autó kigyulladása talán még nem érne hírt, ám a BMW-ről a lángok gyorsan átterjedtek egy Toyota Yarisra, egy Škoda Octaviára, egy VW Lupóra és egy Honda Civicre is. Végül a tűzoltók fékezték meg a tüzet. (Érdekesség, hogy a BMW X6 aztán szállítás közben, már Csepelen, a tréleren újra lángra kapott.)
Az ügy érdekes kérdéseket vet fel: vajon a „vétlen” autósok kitől, milyen alapon számíthatnak kártérítésre ilyen esetben, már ha egyáltalán… Biztosítók és jogász segítségével keressük a válaszokat.
A casco mindenkin segíthet
Kezdjük az egyszerűbb kérdéssel és válasszal: mind az elsőkén kigyulladt autó – esetünkben a BMW –, mind a tűz továbbterjedése miatt megsérült/kiégett autók tulajdonosai – szinte – biztosan számíthatnak káruk megtérítésére, ha rendelkeztek cascóval. Ezt egybehangzóan megerősítette a Vezess megkeresésére válaszoló mindhárom biztosító (Aegon, Allianz, UNIQA), a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), valamint egy jogász is. Természetesen a kártérítés összege függ a vállalt önrésztől és a konkrét casco-csomag egyéb részleteitől is. Persze ilyenkor a legtöbb estben kárenyhítés történik és nem a teljes kár térül meg.
Jóval homályosabb viszont a helyzet, ha nem számolhatunk a cascóra, amire azért nagy esély van, hiszen Magyarországon nem általános az ilyen biztosítás megléte.
Szürke zónában a veszélyes üzem
Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy amennyiben valakinek az autója azért ég ki, mert egy másik járműről átterjedt rá a tűz, akkor a bennünket így ért milliós kárt egészen biztosan érvényesíthetjük valakin. Közelebbről megnézve már egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet” – kezdte a D.A.S. Jogvédelmi biztosító jogásza, dr. Gombolai Éva a kérdés elemzését.
A MABISZ kommunikációs vezetője Lambert Gábor így mutatott ár a probléma lényegére: A kgfb-törvény (2009. évi LXII. tv.) szerint a biztosítás kiterjed „azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak”. Adott esetben vitatható lehet, hogy a káresemény a jármű üzemeltetése során következett-e be.
Az Aegon is hangsúlyozta, hogy az adott eset részletes körülményei adhatnak választ arra, hogy a káresemény bekövetkezésekor a gépjármű üzemeltetés alatt volt vagy sem, így a kgfb alapján történő térítés is ennek a függvénye lesz.
A D.A.S. jogásza szerint a vétlen autótulajdonosok a károkozó jármű kötelező felelősségbiztosítójától nem várhatnak sokat, az minden valószínűség szerint meg fogja tagadni a kifizetést, hiszen ahogy feljebb is láttuk, a törvény a jármű üzemeltetése során okozott károkra nyújt fedezetet. A gépjármű üzemeltetésének fogalma ugyanakkor jogszabályban nincs rögzítve, pontos határait így egy lassan változó gyakorlat alakítja.
Általában a veszélyes üzemi minőség megszűnéséig terjed így a felelősség, azaz amelyik kárt a jármű, mint veszélyes üzem okozza, az üzemeltetés által okozott kárnak minősül. A veszélyes üzemi jelleg megszűnésének időpontjával kapcsolatban azonban különböző elméletek vannak a gyakorlat által felvetett problémák miatt.
Számos olyan ügy volt ugyanis, mutatott rá Gombolai, ahol például az éppen megálló, már megállt – azaz fő szabály szerint már nem veszélyes üzemnek minősülő – jármű ajtajának kinyitásával okoztak kárt. “Mára az az elfogadott, hogy a tevékenység fokozottan veszélyes jellege akkor nem áll fenn, amikor a gépjárművet szabályszerűen leállítják, elvégzik a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához szükséges tevékenységeket, és megszűnik a gépkocsi emberi irányítás alatt tartása.
Az ügyvéd szerint a kigyulladt parkoló autóra ezek a feltételek már teljesülnek, azaz nem beszélhetünk veszélyes üzemi jellegről, így elvileg üzemeltetés során okozott kár sem merül fel. Ez pedig azt eredményezi, hogy a biztosítónak sem kell helytállnia. Mivel a gyakorlat alakul, mindaddig, amíg pontos jogszabályi meghatározás nem lesz, nem zárható ki, hogy a parkoló jármű által okozott károkat is bevonja a bírói gyakorlat az üzemeltetés körébe, de erre eddig nem volt példa.
Az UNIQA kárrendezési vezetője, Vereczki András a Vezess megkeresésére szintén azzal kezdte, hogy ha az, akinek a gépkocsijára átterjedt a tűz, a károkozó kgfb-biztosítójától szeretne kártérítést kapni, valószínűleg egy hosszabb folyamatra számíthat, akár csak peres eljárás végén lehet eredmény, mert jelenleg erre nincs egységes, konzisztens gyakorlat, ám a „veszélyes üzemmel” kapcsolatban „megengedőbben” vélekedett:
A bírói gyakorlat abban egységes, hogy az autó veszélyes üzemi tevékenységét folyamatában kell értékelni és önmagában a parkoló helyzet nem szünteti meg a veszélyes üzemi jelleget. Az a tény, hogy röviddel a leállítás után kigyulladt a gépkocsi, szintén azt támasztja alá, hogy a járműnek még veszélyes üzemi jellege volt – magyarázta a szakember, kiemelve, hogy a modern autók a leállítás után még nagyon sok tevékenységet végeznek automatikusan, valójában az elektronika folyamatosan működik.
Ezen tényekre alapozva a kárt okozó gépkocsi kötelező gépjármű felelősség biztosítása alapján a tűz miatt károsodott autók és épületek tulajdonosai akár kártérítést is kaphatnak a károkozó jármű felelősségbiztosítójától” – folytatta az UNIQA-s vezető.
Ott sem voltam, miért lennék felelős?
A kártérítés kőbe vésett alapszabálya szerint kártérítési igényt abban az esetben lehet érvényesíteni, amennyiben valaki másnak jogellenesen okoz kárt. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
Kérdés, hogy lehet-e szó jogellenes magatartásról az üzembentartó részéről, amikor mit sem sejtve este leparkol az autóval, és az másnapra kigyulladva megkárosít még egy, kettő, négy, akárhány másik járművet. A választ illetően nagyjából teljes az egyetértés, az a tűz keletkezési okánál keresendő. Vagyis az a kérdés, miért gyulladt ki a jármű, és az felróható-e az üzembentartónak.
Amennyiben nem, mert ő minden karbantartási kötelezettségének eleget tett, semmilyen olyan tárgyat nem hagyott a járműben, amiről észszerűen feltételezhető, hogy akár tüzet is okozhat a távollétében, akkor ki tehet a tűzről? Mivel nem „természetes”, hogy járművek spontán kigyulladjanak, ezért rögzíthető, hogy valami hiba okozza a gyulladást. A kulcskérdés az, hogy kinek a hibája? Ez lehet(ne) karbantartási hiba, szerelési munkálatra visszavezethető ok, gyári eredetű hiba, megállapítása szakkérdés – hangsúlyozta Gombolai Éva.
Vizsgálat tárgyát képezheti harmadik fél felelőssége is utalt ugyanerre a Vezessnek az Allianz is.
A gyártó vagy a szerviz is fizethet?
A szerelési/karbantartási munkálatok hibás teljesítése esetén a szervizzel szemben léphetünk fel, a gyári kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv tartalmaz szabályokat, így termékkárért a hibás termék gyártója tartozik felelősséggel.
Termékkárnak minősül a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; és a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónál nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta. Az igényérvényesítés kulcsa azonban az, hogy a termék hibás volta bizonyított-e.
A bíróságoké lehet a végső szó
Látható tehát, hogy a károsodott járművek tulajdonosai csak akkor vannak megnyugtató helyzetben, ha rendelkeznek a káreseményre érvényes casco-biztosítással. Ennek hiányában minden valószínűség szerint hosszadalmas jogi eljárás elé néznek, melynek során jelentősége lesz a kötelezőt kezelő biztosító hozzáállásának, a tűz okának, de még adott esetben annak is, hogy céges jármű károsodott-e. A biztosító – és ha esetleg arra sor kerülne, akkor a bíróság is – a körülményeket és a részleteket mérlegelve tud majd végleges döntést hozni.
Forrás: vezess.hu
CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a kötelező és casco biztosítás ajánlatokat, és kösse meg az önnek megfelelőt kényelmesen, percek alatt:
Gépjármű biztosítási ajánlatok>>
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
- Casco biztosítás
Április 1-től hatályos a kgfb-törvény módosítása
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) törvényt idei egyetlen ülésszakán úgy módosította a parlament, hogy a biztosítónak kötelező műszaki vizsgára kell küldenie a járművet, ha az üzembentartó nem ad nyilatkozatot arról, hogy a kárfelvétel befejeztét követő 8 napon belül helyreállíttatja azt - a módosítás április elsején lép hatályba.
A mindeddig első kgfb-törvényt tavaly hozta a parlament és idén, január elsején lépett hatályba. Viszont még ezt megelőzően, decemberben úgy egészítették ki a jogalkotók, hogy április 1-től, ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy az általa biztosított, vétlen vezetőjű jármű kormányműve, futóműve, illetve karosszériája annyira sérült, hogy közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan a közlekedésre, akkor azt műszaki vizsgára kell küldenie.
Ez a kiegészítés módosult februárban. Eszerint a törvény csak akkor kötelezi a biztosítót arra, hogy kötelező műszaki vizsgára küldje a járművet, ha az üzembentartó nem ad nyilatkozatot arról, hogy a kárfelvétel befejeztét követő 8 napon belül helyreállíttatja a járművet.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) március közepén - az említett szabály kiiktatása érdekében - az Alkotmánybírósághoz fordult. Akkor Trunkó Barnabás Mabisz-főtitkár az MTI-nek elmondta, hogy ez a módosítás továbbra is a javíttatás elvégzésére kötelezi a vétlen károsultat, és ha ezt elmulasztja, akkor csak az előzetesen kalkulált, áfával csökkentett kárösszeg 60 százalékát kaphatja meg előlegként, vagyis a teljes kárnak mindössze 48 százalékához juthat hozzá.
A biztosítók decembertől - a kiegészítés meghozatalától - úgy látják, hogy a decemberi módosításról a nehéz helyzetben lévő autójavítóknak sikerült meggyőzniük a törvényhozókat. Az új szabály ugyan is előnyös helyzetbe hozza a szervizeket, kötelezően munkát adva azoknak. Márpedig az évi 170-180 ezer kgfb-s kár 30-40 százalékát nem a tényleges javítási költség megfizetésével, hanem - az úgynevezett gyorsított kárrendezés keretében - egy megajánlott összeggel rendezik a biztosítók.
Forrás: Hírszerző.hu
A casco biztosítások száma alig 895 ezer
A biztosítók gyakorlati tapasztalata, hogy amikor a finanszírozás lejár az autókra, az addig kötelező casco biztosítást felmondják a tulajdonosok, csak hogy megspóroljanak egy középkategóriás autónál - átlagosan - havi 10 ezer forintot. Néhány évvel ezelőtt a Generali Providencia hozott piacra olyan casco biztosítást használt autókra, amely csökkentett rezsi óradíjat és új helyett utángyártott alkatrészeket térített. Az Aegon Biztosító a napokban hasonló casco-val jelentkezett, ez 20 százalékkal olcsóbb, mint a "normál" biztosítás.
Jövőre megint szuperolcsó lehet a kötelező!
2009 első félévében rekordmélységbe zuhant a biztosítók kárhányada, ami a novemberi gyilkos árversenyben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások meredek áresését hozhatja. Persze a túl olcsó ajánlatok veszélyeket is hordoznak...
Történelmi mélypontra került az idei első félévben a kárhányad a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon. (A kárhányad a kárkifizetés és díjbevétel hányadosa.) Az év első hat hónapjában gépjárműkárokra mindössze 27,3 milliárd forintot fizettek ki a szövetség tagjai, 43,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Ez a mindössze 40,2 százalékos kárhányad új negatív csúcsot jelent. A másik oldalon a csúcs 2005 végén volt, amikor a biztosítók a hozzájuk befolyt díjbevétel 79,91 százalékát kifizették a károk kompenzálására. A tavalyi év első hat hónap során, a biztosítók 48,3 milliárd forintot fordítottak károkra, ami 68,7 százalékos kárhányadot jelent.
Az alábbi táblázatból jól látszik, az idei első félév során melyik cég mekkora kárhányaddal dolgozott. (Az adatok persze csalókák és nem teljes mértékben összehasonlíthatóak, mert eltérő az egyes biztosítók gyakorlata abban, hogy milyen adatot jelentenek kárkifizetés címen. Van, aki csak a ténylegesen kifizetett károkat érti ide, van, aki a kártartalékot is, míg megint mások a kárrendezési költségeket is beleszámítják.)
A kifizetések alacsony aránya természetesen az ellenkező irányból tekintve semmi mást nem jelent, minthogy az ügyfelek befizetéseinek a korábbinál nagyobb hányada marad a biztosítónál. Az így megmaradt összeget természetesen zsebre is vághatná a biztosító, hogy más üzletágakban realizált veszteségei csökkentésére is fordíthatná, ám annak hosszú távon nem sok haszna lenne a cég szemszögéből.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások ugyanis a piac szabályainak sajátosságainál fogva leginkább az áraikkal tudnak vonzóak lenni, az ügyfél számára nyújtott szolgáltatásokkal kevésbé. Vagyis az ügyfelek nagy többsége alapvetően a legolcsóbb biztosítót igyekeszik minden év novemberében választani és nem azt, akit megbízhatónak, "nagy névnek" tart a piacon.
Vagyis egy olyan helyzetben, amikor a biztosító megteheti - például a jelek szerint az idei év végén -, igyekszik piacbővítési céllal csökkenti majd az árait. Az árcsökkentésnek a biztosító örül majd, mert dőlnek hozzá az ügyfelek, utóbbi pedig örül, mert jóval kevesebbet kell fizetnie, mint korábban. Az alacsony ár azonban csak akkor előny, ha a cég szolgáltatásai - és fizetőképessége ezt nem sínyli meg: ezt a MÁV-biztosító tavalyi bedőlése is igazolja. A piacot kenterbe verő árakkal dolgozó, egyesületi formában működő biztosítót folyamatosan érték a kritikák - nem véletlenül. A szolgáltatás minősége pocsék volt, a kárkifizetések pedig akadoztak - ha egyáltalán fizetett a biztosító. Bár az ügyfelek örültek a pénztárcakímélő ajánlatoknak, a cég végül az év végét sem érte meg. Vagyis novemberben ne feltétlenül dőljünk be a legolcsóbb ajánlatnak, mert elképzelhető, hogy évközben kényszerű okokból biztosítóváltásra kényszerülünk.
Forrás:Pénzcentrum.hu
Márkacasco: új fogalom a biztosítási piacon
Egyre több márkahálózat kínálja a specifikus szolgáltatási csomagokat
A casco-piacon zajló verseny elsősorban a standard biztosítási csomagok árszintjének folyamatos csökkenésében érhető tetten. Létezik már azonban olyan specifikus casco, amely a kedvező ár megtartása mellett jelentősen bővíti a kárrendezéshez kapcsolódó szolgáltatások körét is. A múlt évben kidolgozott egyedi márkacascót kínáló márkakereskedésekben különösen a 100 százalékig kiterjesztett javítási határérték, illetve az akár 6 évig alkalmazott avulásmentesség iránt fokozott az érdeklődés.
Speciális csomagok - az adott importőr igényeihez igazodva
A márkacascót a CLB Független Biztosítási Alkusz dolgozta ki 2008-ban, elsőként a Renault számára. A kizárólag az adott gyártmányhoz kapcsolódó márkakereskedésekben elérhető csomagok lényege a piaci standardokon felüli szolgáltatások felár nélküli kínálata.
A márkacasco a szolgáltatási lehetőségeit tekintve mindeddig egyedülálló innovációnak számít a hazai biztosítási piacon. A márkakereskedések által használt CLB-s kalkulátorban valamennyi, a casco-szegmensben meghatározó biztosító egyedi, speciális márkaigényekhez igazodó ajánlatai megtalálhatók. A standard termékeket a biztosítók jellemzően az alábbi extra szolgáltatásokkal egészítik ki, felár nélkül:
- Avulás-mentesség: a javítás során cserére szoruló alkatrészek jelentős amortizációs levonásának mellőzése akár a gépkocsi 6 éves koráig.
- 100%-os javítási határérték: A biztosítók általában csak a káridőponti érték 60-80 százalékáig vállalják a javítás költségeit, afelett egyszerűen gazdasági totálkárosnak nyilvánítják az autót. A márkacasco esetében viszont a káridőponti érték 100 százalékáig javítható az autó.
- Csökkentett önrészű térítés: A biztosítók jellemzően az önrész minimum további felezését vállalják.
- Aktív kárrendezés: A gépkocsi cascós biztosítója téríti meg a károkozó autó biztosítója helyett a teljes elszenvedett kárt, majd elszámol a károkozó biztosítójával.
- Bérautó-szolgáltatás: a javítás idejére, akár 10 napra ingyenes szolgáltatásként
- Szállítás plusz: Nem csupán a legközelebbi, hanem az értékesítést végző kereskedés szervizéig ingyenes, limit nélküli szolgáltatás
- Márkahűség-kedvezmény: Totálkár esetén azonos márkájú új jármű vásárlásakor az új jármű biztosítási díját csökkenti.
"A márkacasco nem csupán az ügyfelek, hanem a márkakereskedők számára is kedvező konstrukció, karambol esetén ugyanis preferálja az értékesítést végző márkakereskedések szervizeiben történő javítást. - mondta el Németh Péter, a CLB értékesítési igazgatója. - A konstrukció sikerét jelzi, hogy a Renault után már a Kia, a Skoda és a Suzuki márkakereskedéseiben is elérhető a márkacasco, és várhatóan hamarosan további márkák ügyfelei is a piaci ajánlatnál kedvezőbb, többet nyújtó casco-ajánlatok között válogathatnak."
Vadonatúj biztosítási stratégiák: nagyok a legolcsóbbak között
CLB: háromezer forint megtakarításért már sokan váltanak idén kgfb biztosítót
A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. által megkérdezett 12 ezer ügyfél 21,5 százaléka vélte úgy, hogy 3-5 ezer forint megtakarításért biztosítót váltana a küszöbön álló kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban, de még az 1-2 ezer forint közötti megtakarítás is váltásra ösztönözné minden tízedik megkérdezettet - mondta szerdán az MTI-nek Buczolich Antónia Judit ügyvezető igazgató.
Október 30-án jelenik meg 14 biztosító jövő évi kgfb tarifája, majd novemberben lehet felmondani, december végéig pedig újra kötni a szerződéseket. A piacvezető alkusz cég szakértői - miután számba vették az idei kampány váltásra ösztönző, és attól óvó tényezőit - arra az eredményre jutottak, hogy 600-800 ezren fognak átszerződni másik biztosítóhoz. Miután jövő év első napján hatályba lép a kgfb törvény, az idei lesz az utolsó klasszikus kampány.
A jövő évtől ugyan is a szerződések már nem az év első napjától az utolsóig élnek, hanem a megkötésük napja lesz az évforduló. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik 2010-ben vásárolnak gépjárművet. Ezért várható, hogy idén még minden biztosító növelni akarja a kgfb szerződéseinek a számát - az állományát - , amit vonzó díjakkal érhet csak el - mondta Bravik Attila ügyvezető igazgató helyettes. Ennek azonban némileg ellent mond az, hogy az idén meghirdetett díjak gyakorlatilag két évig élnek - tette hozzá.
Aki ugyan is jövő decemberben köt kgfb-t, annak 2011 decemberéig szól a szerződése, a 2010-es árral. A meghosszabbodott futamidő növeli a kockázatot, amit be kell építeni az árba. Ennek viszont ellent mond, hogy az összesített kgfb kárhányad - a kifizetett kártérítések és a beszedett díjak aránya - néhány év alatt 70-ről 50 százalékra csökkent. Szintén váltásra ösztönzi az ügyfeleket a válság által kikényszerített takarékosság is.
A váltás mellett szól az is, hogy idén még többen rendelkeznek internettel, márpedig ezen a platformon - az on-line alkuszok közreműködésével, vagy a biztosítók honlapjain - nagyon egyszerű a biztosító váltás. Szintén könnyíti a váltók dolgát az a szabály, amely a biztosítók kötelességévé teszi a bonus-malus igazolások beszerzését, azzal sem kell az ügyfélnek foglalkoznia. A váltás ellen dolgozik viszont az, hogy a korábban legolcsóbb - éppen induló, vagy kisebb - biztosítók gondjai a nagyobb, jó nevű biztosítók ügyfeleit maradásra bírják. Mindezek eredőjeként számolnak a CLB-nél a 600-800 ezer váltással.
A korábbi tapasztalatokra utalva azonban az átlag-díj enyhén növekedni fog, de minden biztosító - mint eddig is - a kampányban kedvezményt ad a díjából, vélte Buczolich Antónia Judit. Végül kérdés, hogy mi lesz a gépjármű flottákkal. Ezek díja eddig tele volt "gumi feltételekkel", de a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egy nemrégiben közzé tett vezetői körlevelében ezek megszüntetésére kérte a biztosítókat.
A flotta gépjárművek díjait ugyan úgy kell tudni kalkulálni a közzétett feltételekből, mint az egyediekét. Nem lehet megtenni azt sem - ami eddig gyakorlat volt - hogy egy-egy alkusz által közvetített egyedi szerződéseket, kedvezőbb díjú flottaként kezelte a biztosító. A vezetői körlevél ugyan is rögzíti: "A Felügyelet felhívja az érintett biztosítók figyelmét, hogy a 2010. január 1. napjával hatályba lépő, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben szereplő gépjárműflotta definíciójának értelmében a kgfb flotta szerződés szerződője csak egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet."
Jön az utolsó kötelező biztosítási kampány
A múlt évihez hasonló, közel 800 ezer átkötés várható az idén novemberben és decemberben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban, de az év végi váltás a törvény januári hatálybalépésével 4,5 év alatt leépül.
Varga Csaba, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főigazgatója elmondta: a felügyelet témavizsgálatot indít, amelyben a személyi sérüléses károkat figyeli az autós biztosítóknál, és az október végén meghirdetendő jövő évi tarifák mögötti számításokat is ellenőrzi ebből a szempontból.
Aki jövőre köt kgfb-szerződést, annak a szerződéskötés napjától számít az egy év, amikor átválthat másik biztosítóra, és nem január 1. lesz a fordulónap, mint jelenleg. A meglévő biztosítás a fordulónapot 50 nappal megelőzően mondható fel - ismertette a részleteket Varga Csaba.
A kgfb éppen 50 éves Magyarországon, a jelenlegi egyéni szerződéses rendszer 1991 óta működik - kezdte a jövő év első napján hatályba lépő törvény ismertetését Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára. A jelenlegi kormányrendeletet felváltó törvény létrehozza a garanciaalapot, amely a csődbe jutott biztosítók után fizet. Nem titok, hogy a MÁV ÁBE után maradt problémák miatt született meg a garanciaalap, bár a legtöbb pénzügyi területen eddig is működött ilyen - mondta a főtitkár.
A bonus-malus besorolási tábla változatlan marad, de lesz két változás is ezen a területen a jövő év első napjától. A biztosítót váltó üzemben tartó bemondása alapján sorolja be az új biztosító az ügyfelét, míg jelenleg a váltáskor A00 fokozatba kerül. Természetesen a bemondást ellenőrzi a biztosító. A másik újdonság az, hogy akinek díjnemfizetéssel szűnik meg a kgfb-je, az nem veszti el a megszerzett bónuszát.
Szintén újdonság, hogy nem az első díj beérkeztével, hanem az ajánlat átvételével kezdődik a biztosító kockázatviselése. A versennyel kapcsolatban pedig Trunkó Barnabás elmondta, hogy a törvény megengedi, de nem teszi kötelezővé a késedelmes fizetés utáni kamatszedést. Ebben is különbözhetnek a biztosítók, de ennél is fontosabb, hogy vállalhatnak aktív kárrendezést is. Ekkor a saját kgfb biztosító rendezi a kárt, majd az számol el a kárt okozó biztosítójával. A törvény eredeti változatában ez kötelező elemként szerepelt, de a parlamenti tárgyalás során kikerült a szövegből.
A bonus-malus fokozatokat - a kártörténetet - a MABISZ által kiépítendő rendszer tartja nyilván. A főtitkár az MTI kérdésére elmondta, hogy jövő év második felére a MABISZ honlapján elkészül az a kalkulátor, amely valamennyi kgfb-t kötő biztosító tarifáját összehasonlíthatóvá teszi. jelenleg ilyen kalkulátort az alkuszok működtetnek, de csak a velük kapcsolatban álló biztosítók ajánlatait hasonlítják össze.
Forrás: fn.hu
Új biztosítókhoz menekülhetnek az év közben váltó volt MÁV-osok
Budapest, 2008. november 13.
Változik a kötelező biztosítás
Az idei lesz az utolsó kampány a régi szabályok szerint
Az idei lesz az utolsó, teljes egészében az év utolsó két hónapjára koncentrálódó kgfb-kampány. Januártól változnak a szabályok: a kötelező biztosítás egyéves érvényességét nem január első napjától, hanem a megkötés időpontjától számolják majd.
Jövőre azonban már nem egészen így lesz, miután januárban hatályba lép a júniusban elfogadott új kgfb-törvény, amely felváltja a 2004-ben hozott kormányrendeletet. A szabályozás rendszere és sok előírás változatlan marad, de új szabályok is lesznek. Az egyik legfontosabb változás az, hogy a biztosítási évforduló 2010-től már nem a naptári évhez, hanem a szerződéskötés napjához igazodik. Aki tehát jövőre vásárol autót, nem év végén, hanem a szerződéskötéstől számított egy év múlva válthat biztosítót. Az ügyfelek továbbra is a lejáratot megelőző harmincadik napig mondhatják fel a megállapodást, és az évfordulót követő napon kell rendelkezniük új biztosítással. A mintegy négymillió kötelező túlnyomó részét ez a változás egyelőre nem érinti. - A várakozások szerint - a járműpark cserélődésével párhuzamosan - a biztosítások éves lejárati ideje négy-öt év alatt terülhet szét annyira, hogy az év végi biztosítóváltási roham elveszítse jelentőségét - mondta lapunknak Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) főtitkára. (A módosítás célja az, hogy enyhítse a biztosítókra nehezedő, évi végi adminisztrációs terheket, így mindenki időben megkapja kártörténeti igazolását, a díj befizetéséhez szükséges csekket, illetve a szerződés megkötését igazoló kötvényt.)
A januárinál sokkal kisebb mértékben, de 2011-től ismét változik majd a kgfb-szabályozás. Akkortól már nem a járművek hengerűrtartalma, hanem a motorok teljesítménye alapján kell majd különféle kategóriákba sorolni az autókat. A módosítás magyarázata az, hogy a motorok mind kisebb méret mellett nyújtják ugyanazt a teljesítményt.
Forrás: Népszabadság
Felügyeleti célkeresztben a flotta-kgfb
A PSZÁF a tavalyi gondok miatt vezetői körlevélben hívta fel a biztosítók figyelmét arra, hogy miként járjanak el a flottákra kötött kgfb-szerződések terén az utolsó, 2010-es kampányban.
A felügyelet a flottadíjak terén tavaly tapasztalt problémák - bonyolult kedvezményrendszer, egyedi kedvezmények, nem kellően megalapozott kockázatelbírálás, az ajánlatok nehézkes összehasonlíthatósága - miatt vezetői körlevélben közölte elvárásait a biztosítókkal. A PSZÁF aláhúzta: ezen elvárások teljesítését a 2010. évi kgfb-díjhírdetésben foglaltak ellenőrzésekor kiemelten figyelemmel fogja kísérni.
A felügyelet felhívja a figyelmet arra, hogy a kgfb-díjakat a flotta biztosítások díjkalkulációjánál és befogadásánál alkalmazott belső kockázatelbírálási szempontrendszerük figyelembevételével alakítsák ki, annak érdekében, hogy azon ügyfelek szempontjából, akik kgfb-flottaszerződést kívánnak kötni, az általuk biztosítandó flotta díja a közzétételből kiszámítható és egyértelműen megállapítható és a többi piaci szereplő által ajánlott díjakkal összehasonlítható legyen.
A felügyelet felhívja az érintett biztosítók figyelmét, hogy a KGFB flotta díjakat oly módon tegyék közzé, hogy a közzétételük a flotta díjtarifát, az adható kedvezményeket, a kiszabható pótdíjakat, azok mértékét és alkalmazási feltételeit – az egyedi szerződésekhez hasonlóan – átláthatóan tartalmazza. A díjhirdetés a biztosítók általi, a flotta díjmegállapítás során alkalmazandó előzetes kockázatelbírálási elvekre történő hivatkozást ne tartalmazzon.
A PSZÁF arra is emlékezteti a biztosítókat, hogy flottaszerződés csak egyéni vállalkozóval, jogi személlyel, jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal köthető, azaz magánszeméllyel nem.
A felügyelet felhívja a figyelmet, hogy a gépjárművek csoportjának flottaként történő kezelésekor a szerződő felek a flottába tartozó minden egyes gépjárműre vonatkozóan külön (egyedi) biztosítási szerződést hozzanak létre, a gépjárművenként a biztosító egyedileg tartsa nyilván. A felügyelet kiemelten fontosnak tartja azt, hogy a biztosító a szerződés tartama alatt mindig naprakész nyilvántartással rendelkezzen a flottába tartozó gépjárművekről, gépjárművenként folyamatosan, egyértelműen megállapítható legyen a szerződések díjrendezettsége. Ezért szükséges olyan eljárások kialakítása, mely biztosítja, hogy a szerződő által befizetett összegek milyen módon (sorrendiségben) fedezik az egyes gépjárműveket, és ennek megfelelően kerüljenek gépjárművenként egyedileg kiállításra a kgfb-fedezet fennállását tanúsító igazolóeszközök is.
Forrás: Napi.hu

