2021.09.13
Ki fizeti a kárt, ha más miatt égett ki az autóm?
Nem hétköznapi, de ahogy a héten láttuk, reális eset, hogy egy kigyulladó autó miatt vétlen járművek égjenek ki. Vajon ki áll helyt a kárért? Ér-e valamit a kötelező biztosítás ilyen esetekben? Biztosítókkal, jogásszal járta körbe a témát a Vezess.
Néhány nappal ezelőtt a Vezess is megírta, hogy hétfő délután komoly autós tűz keletkezett a soroksári bevásárlóközpont egyik parkolójában, miután – vélhetően zárlat miatt – kigyulladt egy álló BMW, míg tulajdonosa a boltban tartózkodott. Itt elolvashatod, ha nem hallottad volna:
Egy autó kigyulladása talán még nem érne hírt, ám a BMW-ről a lángok gyorsan átterjedtek egy Toyota Yarisra, egy Škoda Octaviára, egy VW Lupóra és egy Honda Civicre is. Végül a tűzoltók fékezték meg a tüzet. (Érdekesség, hogy a BMW X6 aztán szállítás közben, már Csepelen, a tréleren újra lángra kapott.)
Az ügy érdekes kérdéseket vet fel: vajon a „vétlen” autósok kitől, milyen alapon számíthatnak kártérítésre ilyen esetben, már ha egyáltalán… Biztosítók és jogász segítségével keressük a válaszokat.
A casco mindenkin segíthet
Kezdjük az egyszerűbb kérdéssel és válasszal: mind az elsőkén kigyulladt autó – esetünkben a BMW –, mind a tűz továbbterjedése miatt megsérült/kiégett autók tulajdonosai – szinte – biztosan számíthatnak káruk megtérítésére, ha rendelkeztek cascóval. Ezt egybehangzóan megerősítette a Vezess megkeresésére válaszoló mindhárom biztosító (Aegon, Allianz, UNIQA), a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), valamint egy jogász is. Természetesen a kártérítés összege függ a vállalt önrésztől és a konkrét casco-csomag egyéb részleteitől is. Persze ilyenkor a legtöbb estben kárenyhítés történik és nem a teljes kár térül meg.
Jóval homályosabb viszont a helyzet, ha nem számolhatunk a cascóra, amire azért nagy esély van, hiszen Magyarországon nem általános az ilyen biztosítás megléte.
Szürke zónában a veszélyes üzem
Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy amennyiben valakinek az autója azért ég ki, mert egy másik járműről átterjedt rá a tűz, akkor a bennünket így ért milliós kárt egészen biztosan érvényesíthetjük valakin. Közelebbről megnézve már egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet” – kezdte a D.A.S. Jogvédelmi biztosító jogásza, dr. Gombolai Éva a kérdés elemzését.
A MABISZ kommunikációs vezetője Lambert Gábor így mutatott ár a probléma lényegére: A kgfb-törvény (2009. évi LXII. tv.) szerint a biztosítás kiterjed „azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak”. Adott esetben vitatható lehet, hogy a káresemény a jármű üzemeltetése során következett-e be.
Az Aegon is hangsúlyozta, hogy az adott eset részletes körülményei adhatnak választ arra, hogy a káresemény bekövetkezésekor a gépjármű üzemeltetés alatt volt vagy sem, így a kgfb alapján történő térítés is ennek a függvénye lesz.
A D.A.S. jogásza szerint a vétlen autótulajdonosok a károkozó jármű kötelező felelősségbiztosítójától nem várhatnak sokat, az minden valószínűség szerint meg fogja tagadni a kifizetést, hiszen ahogy feljebb is láttuk, a törvény a jármű üzemeltetése során okozott károkra nyújt fedezetet. A gépjármű üzemeltetésének fogalma ugyanakkor jogszabályban nincs rögzítve, pontos határait így egy lassan változó gyakorlat alakítja.
Általában a veszélyes üzemi minőség megszűnéséig terjed így a felelősség, azaz amelyik kárt a jármű, mint veszélyes üzem okozza, az üzemeltetés által okozott kárnak minősül. A veszélyes üzemi jelleg megszűnésének időpontjával kapcsolatban azonban különböző elméletek vannak a gyakorlat által felvetett problémák miatt.
Számos olyan ügy volt ugyanis, mutatott rá Gombolai, ahol például az éppen megálló, már megállt – azaz fő szabály szerint már nem veszélyes üzemnek minősülő – jármű ajtajának kinyitásával okoztak kárt. “Mára az az elfogadott, hogy a tevékenység fokozottan veszélyes jellege akkor nem áll fenn, amikor a gépjárművet szabályszerűen leállítják, elvégzik a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához szükséges tevékenységeket, és megszűnik a gépkocsi emberi irányítás alatt tartása.
Az ügyvéd szerint a kigyulladt parkoló autóra ezek a feltételek már teljesülnek, azaz nem beszélhetünk veszélyes üzemi jellegről, így elvileg üzemeltetés során okozott kár sem merül fel. Ez pedig azt eredményezi, hogy a biztosítónak sem kell helytállnia. Mivel a gyakorlat alakul, mindaddig, amíg pontos jogszabályi meghatározás nem lesz, nem zárható ki, hogy a parkoló jármű által okozott károkat is bevonja a bírói gyakorlat az üzemeltetés körébe, de erre eddig nem volt példa.
Az UNIQA kárrendezési vezetője, Vereczki András a Vezess megkeresésére szintén azzal kezdte, hogy ha az, akinek a gépkocsijára átterjedt a tűz, a károkozó kgfb-biztosítójától szeretne kártérítést kapni, valószínűleg egy hosszabb folyamatra számíthat, akár csak peres eljárás végén lehet eredmény, mert jelenleg erre nincs egységes, konzisztens gyakorlat, ám a „veszélyes üzemmel” kapcsolatban „megengedőbben” vélekedett:
A bírói gyakorlat abban egységes, hogy az autó veszélyes üzemi tevékenységét folyamatában kell értékelni és önmagában a parkoló helyzet nem szünteti meg a veszélyes üzemi jelleget. Az a tény, hogy röviddel a leállítás után kigyulladt a gépkocsi, szintén azt támasztja alá, hogy a járműnek még veszélyes üzemi jellege volt – magyarázta a szakember, kiemelve, hogy a modern autók a leállítás után még nagyon sok tevékenységet végeznek automatikusan, valójában az elektronika folyamatosan működik.
Ezen tényekre alapozva a kárt okozó gépkocsi kötelező gépjármű felelősség biztosítása alapján a tűz miatt károsodott autók és épületek tulajdonosai akár kártérítést is kaphatnak a károkozó jármű felelősségbiztosítójától” – folytatta az UNIQA-s vezető.
Ott sem voltam, miért lennék felelős?
A kártérítés kőbe vésett alapszabálya szerint kártérítési igényt abban az esetben lehet érvényesíteni, amennyiben valaki másnak jogellenesen okoz kárt. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
Kérdés, hogy lehet-e szó jogellenes magatartásról az üzembentartó részéről, amikor mit sem sejtve este leparkol az autóval, és az másnapra kigyulladva megkárosít még egy, kettő, négy, akárhány másik járművet. A választ illetően nagyjából teljes az egyetértés, az a tűz keletkezési okánál keresendő. Vagyis az a kérdés, miért gyulladt ki a jármű, és az felróható-e az üzembentartónak.
Amennyiben nem, mert ő minden karbantartási kötelezettségének eleget tett, semmilyen olyan tárgyat nem hagyott a járműben, amiről észszerűen feltételezhető, hogy akár tüzet is okozhat a távollétében, akkor ki tehet a tűzről? Mivel nem „természetes”, hogy járművek spontán kigyulladjanak, ezért rögzíthető, hogy valami hiba okozza a gyulladást. A kulcskérdés az, hogy kinek a hibája? Ez lehet(ne) karbantartási hiba, szerelési munkálatra visszavezethető ok, gyári eredetű hiba, megállapítása szakkérdés – hangsúlyozta Gombolai Éva.
Vizsgálat tárgyát képezheti harmadik fél felelőssége is utalt ugyanerre a Vezessnek az Allianz is.
A gyártó vagy a szerviz is fizethet?
A szerelési/karbantartási munkálatok hibás teljesítése esetén a szervizzel szemben léphetünk fel, a gyári kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv tartalmaz szabályokat, így termékkárért a hibás termék gyártója tartozik felelősséggel.
Termékkárnak minősül a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; és a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónál nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta. Az igényérvényesítés kulcsa azonban az, hogy a termék hibás volta bizonyított-e.
A bíróságoké lehet a végső szó
Látható tehát, hogy a károsodott járművek tulajdonosai csak akkor vannak megnyugtató helyzetben, ha rendelkeznek a káreseményre érvényes casco-biztosítással. Ennek hiányában minden valószínűség szerint hosszadalmas jogi eljárás elé néznek, melynek során jelentősége lesz a kötelezőt kezelő biztosító hozzáállásának, a tűz okának, de még adott esetben annak is, hogy céges jármű károsodott-e. A biztosító – és ha esetleg arra sor kerülne, akkor a bíróság is – a körülményeket és a részleteket mérlegelve tud majd végleges döntést hozni.
Forrás: vezess.hu
CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a kötelező és casco biztosítás ajánlatokat, és kösse meg az önnek megfelelőt kényelmesen, percek alatt:
Gépjármű biztosítási ajánlatok>>
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
- Casco biztosítás
Mit tehet, ha kátyú rongálta meg az autóját?
2010 május 12.
Kategória:
Casco biztosítás
Mit tehet, ha kátyú rongálta meg az autóját?
A kátyú okozta kárért a közút fenntartója felel elsődlegesen, aki a kocsija casco biztosítására akarja megjavíttatni a kárát, gyakran szembesül azzal, hogy a javítási költség nem éri el az önrészt.
A fagyok az idén is megviselték az úthálózatot, így szaporodnak a kátyúk. Az úthibákból keletkezett károkért a közút fenntartója felel, ezért minden esetben az illetékes szervhez kell fordulni elsődlegesen a kárbejelentéssel. Ez legtöbbször a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t, illetve a városi vagy kerületi közterület felügyeletet jelenti - áll a közleményben.
Amennyiben a károsult a saját casco biztosításának terhére szeretné rendezni a kárt - például azért, mert nem bizonyítható egyértelműen a káresemény oka - akkor a saját biztosítója felé a szokásos módokon kell bejelenteni az eseményt. Minden kátyú okozta káreseménynél nagyon fontos a pontos dokumentáció, hiszen a későbbiekben a károsultnak kell bebizonyítania, hogy a kár ott és úgy következett be, ahogy azt bejelenti. Ezért minden esetben készíteni kell a kátyúról, annak úton való elhelyezkedéséről és az autóról is fényképet, amit már a legtöbb mobiltelefonnal is meg lehet tenni.
A legtöbb káresemény a könnyűfém felnik töréséből keletkezik, de nagyon gyakori a gumiabroncs sérülése és a lengéscsillapító rongálódása is. A casco kárrendezésnél gyakori, hogy a kár nem éri el az önrészt.
Forrás: Stop.hu
Késnek a csekkek, félmillió biztosítás nélküli autó az utakon
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Késnek a csekkek, félmillió biztosítás nélküli autó az utakon
Mintegy félmillióan autóznak úgy, hogy a kocsijuk erre az évre még nincs biztosítva, mert még nem fizették be az esedékes első részletet. Erről kivételesen a biztosítók tehetnek, mert sok helyre nem küldték még ki a felelősségbiztosítással kapcsolatos szerződéseket és csekkeket – olvasható az egyik legnagyobb biztosítási alkuszcég közleményében.
Csaknem félmillió autós aggódik, mert nem kapott csekket, ezért nem is fizethette még be a gépkocsi-felelősségbiztosítás első részletét. A késlekedést a biztosítótársaságok a megnövekedett adminisztrációs terhekkel magyarázzák, hiszen csaknem 1 millióan váltottak tavaly szolgáltatót. Ugyanakkor a szerződés hiánya miatt egyre több autós aggódik, hiszen úgy tudják, hogy az esedékes díjat január végéig ki kell fizetni. Ők úgy látszik nem értesültek arról, hogy tavaly óta új törvény szabályozza a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást. Ennek köszönhetően harmincról hatvan napra nőtt az úgynevezett „türelmi idő”, amelyet az esedékességtől számítanak. Ezalatt még nem szűnik meg a hátralékosok szerződése sem. Március elejéig nincs ok az aggodalomra – nyilatkozta Németh Péter, az évente közel 180 000 biztosítást kötő alkuszcég, a CLB kommunikációért felelős vezetője.
A szakértő azt ajánlja, hogy minden autós tartsa magánál a biztosítási alkuszától kapott szerződés tervezetét és a tavalyi utolsó negyedévre kapott csekkjét. Ezek felmutatásával lehet igazolni az érvényes biztosítást. Ugyanakkor mindez kevés azoknak, akik külföldre utaznak, mert sok országban szigorúan kérik a zöldkártyát, amit éppen az adminisztrációs terhek megnövekedése miatt lassabban állítanak ki a biztosítók. A szakértő ezért azt javasolja, hogy indulás előtt legalább 7-8 nappal kérjék ki a dokumentumot azok, akik postán szeretnék azt megkapni. Németh ugyanakkor hozzátette: ennek beszerzése feltétlenül ajánlott többek között a Romániába, Szlovákiába, Olaszországba, Lengyelországba, a balti államokba és Törökországba utazóknak. Sajnálatos azonban – tette hozzá –, hogy ezt az autósok 30-40 százaléka „elfelejti”.
A válság miatt nő a kereslet a biztosítások iránt
2010 május 12.
Kategória:
Casco biztosítás
A válság miatt nő a kereslet a biztosítások iránt
Nőtt a kereslet a kockázati életbiztosítások iránt a válság miatt, ezért a francia April csoport magyar képviselete új, casco-szerű termékkel jelenik meg a piacon - közölte az MTI-vel François Maresquier, a biztosításközvetítő April CEE Development Kft. vezérigazgatója.
A kft. vette át az ACE munkanélküliségi biztosítással rendelkező ügyfeleit, miután az beszüntette a jövedelemkiesés-biztosítás termékének értékesítését és 2010. január 1-ére felmondta a meglévő szerződéseit. Így jelenleg az April az egyetlen cég, amely önálló munkanélküliségi biztosítást kínál a magyar piacon.
A társaság saját biztosítási módozatokat dolgoz ki, a kockázatot pedig egy biztosító vállalja. A terméket is az April értékesíti, és végzi az azzal kapcsolatos adminisztratív munkát. A munkanélküliség biztosítás kockázatviselője a francia AXA biztosító.
A hagyományos kockázati életbiztosítást - amely akkor szolgáltat, ha a biztosított meghal - általában 10 évre, vagy hosszabb időre kötik. Kivétel a hitelfedezeti életbiztosítás, amely a hitel futamidejével egyezik. Az April új termékét azonban egy évre kínálja, a futamidő pedig évről-évre meghosszabbítható, és évente változtatható a biztosítási összeg is. Miután a biztosított a cég saját, illetve a partner alkuszok honlapján nyilatkozik egészségi állapotáról és a kért biztosítási összegről, azonnal megtudja, hogy biztosított lehet-e, illetve milyen díjon. A biztosítás akár 10 perc alatt megköthető. Egy, a 30-as éveiben járó személy 10 millió forintos összegre havi kétezer forint alatt köthet biztosítást.
A biztosítás kockázatát az Axeria Prévoyance biztosító magyar fióktelepe vállalja.
Az 1988-ban Lyonban alapított April Csoport 20 év alatt az első helyet érte el a francia biztosítási piacon. A csoportot 70 társaság alkotja, 3.500 alkalmazottja van és összesen három millió biztosított ügyféllel rendelkezik több, mint 30 országban. A 2008-as forgalma 736 millió euró volt, a nettó haszon pedig 61 millió eurót tett ki. A biztosítás minden ágazatában tevékenykedik, de fő területe az egészség-, illetve a személybiztosítás. Az April CEE Development az April csoport képviselete Magyarországon, amelyet 2007 végén alapítottak, és amely a csoport termékei mellett, saját, egyedi megoldásait is kínálja a magyar piacon.
Forrás: Népszava.hu
Kgfb: több mint egymillió autós váltott tavaly
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kgfb: több mint egymillió autós váltott tavaly
Több mint egy millió autós váltott biztosítót tavaly a kötelező felelősségbiztosítási kampányban. Többségük még nem kapott csekket az új biztosítótól, de nem kell aggódniuk, a fizetés végső határideje ugyanis március 2-a.
Januártól az eddigi kormányrendelet helyett törvény szabályozza a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást. Az új jogszabálynak köszönhetően harmincról hatvan napra nő a türelmi idő. Ez azt jelenti, hogy ha az ügyfél nem fizeti be a díjat, akkor az esedékességtől számított hatvan napig még nem szűnik meg a biztosítása. Ez azért is nagyon fontos, mert tavaly rekord számú, több mint egy millió autós döntött úgy, hogy másik biztosítónál szeretné a kötelező felelősségbiztosítás díját fizetni. A biztosítók többsége pedig éppen a nagy adminisztrációs teher miatt még nem küldte ki a csekkeket. Várhatóan január végéig mindenki megkapja a csekket.
A hatvan nap március 2-án jár le, addig tehát elég a decemberig befizetett csekket felmutatni egy közúti ellenőrzés során, de nem árt, ha az új biztosítási szerződés ajánlata is az autósnál van. A síelőknek és más külföldre utazóknak szüksége lehet a biztosítást külföldön igazoló zöldkártyára, amit már a díj befizetése előtt is megkaphatnak. Ehhez magát a biztosítót vagy azt az alkuszcéget kell megkeresni, amelyen keresztül megkötötték a biztosítást. A postázást is figyelembe véve, érdemes az utazás előtt legalább egy héttel kérni a zöldkártyát, vagy személyesen elmenni érte.
Az év elején hatályba lépett törvény fontos eleme, hogy aki már január 1-je után vásárol autót, annak a kötelező biztosításának az évfordulója a vásárlás napjára esik majd – mondja Cselovszki Zsolt a Független Biztosítási Alkuszok gépjárműszekciójának vezetője. Attól nem kell tartani, hogy elfelejti az évfordulót az ügyfél, ugyanis ki kell majd erről értesíteni.Az majd csak évek múlva derül ki, hogy az autósok valóban jól járnak-e ezzel az új szabállyal. Idén ősszel még lesz kötelező kampány, hiszen az 2010-ben autót vásárlókon kívül mindenki másnak még január 1-je az évforduló. De az évek során ez a kampány elhal majd.
Ugyanakkor éppen az őszi kampányoknak és az internetes összehasonlítások elterjedésének volt köszönhető, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent a kötelező biztosítás átlagdíja; negyvenötezer forintról tavaly ősszel már huszonötezer forintra olvadt. Ha nem lesz ekkora felhajtás a kötelező biztosítás körül, nem valószínű, hogy az autósok ilyen figyelemmel kísérik majd a díjakat.
Forrás: mr1-kossuth.hu
Még egy hónapig lehet befizetni az új kötelezõbiztosítási díjakat
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Még egy hónapig lehet befizetni az új kötelezõbiztosítási díjakat
A korábbi gyakorlattal ellentétben nem 30, hanem 60 napos díjhalasztás van érvényben 2010-
A halasztott díjfizetésnek köszönhetően nem kell aggódni, ha esetleg január végéig sem érkezik meg a befizetéshez szükséges csekk, mivel a törvény a szabályosan megkötött biztosítások esetén már 60 napos díjhalasztást tesz lehetővé. Ez azt jelenti, hogy március elsejéig a rendőr sem büntethet, ha nincs nálunk a befizetést igazoló szelvény. Ha azonban februárig első napjaiban sem érkezik meg a számla, mindenképpen érdeklődni kell, hogy mi történt, hiszen akár küld számlát vagy csekket a biztosító, akár nem, a díjfizetés az ügyfél felelőssége.
Az első csekkek befizetéséig érdemes a biztosítási szerződés megkötéséről szóló igazolást a járműtulajdonosoknak magukkal vinni.
Forrás: MagyarOnline.hu
Átlag 15 ezret spórolunk a kötelezőn
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Átlag 15 ezret spórolunk a kötelezőn
Akár 20-25 milliárd forintos díjcsökkenést is okozhat 2010-ben a kötelező biztosítások piacán az a közel 1,5 millió darab kötelező biztosítási szerződés, melyet olcsóbbra cseréltek az autósok tavaly novemberben.
A Magyar Biztosítók Szövetségének összesített adatai alapján - az előző évek sikerkampányait figyelembe véve is abszolút rekordnak számító - 1 millió 460 ezer kötelező biztosítás váltás történt tavaly novemberben. Ebből 950 ezer autós új biztosítóhoz szerződött, 510 ezer pedig saját biztosítójánál kötött kedvezőbb áron szerződést. Az autósok megtakarítása mintegy 13-17 ezer forint volt szerződésenként, ami összességében 20-25 milliárd forintos megtakarítást eredményez. Mindez akár 110 milliárd forint alá is csökkentheti, a tavaly még évi 130 milliárdos itthoni kötelező piacot.
A legoptimistább várakozásokat is felülmúló 1,5 millió váltó mintegy 40%-a az internetes honlapok ügyfelei közül került ki, de a kötések nagy számból az is kitűnik, hogy a biztosítótársaságok üzletkötői és a hagyományos (offline) alkuszok is minden eddiginél jobban aktivizálták magukat. A „lakásokba bekopogtató" ügynökök laptopokkal és díjszámító szoftverekkel felfegyverkezve - a rendkívül kedvező díjaknak köszönhetően - azokat az autósokat is rá tudták venni a biztosítóváltásra, akik önmaguktól nem kezdeményezték volna a biztosítóváltást.
Változások jövőre
2011-től nem köbcentiméter, hanem kilowatt alapján kell majd árazniuk a biztosítótársaságoknak. Ez utóbbi azzal jár majd, hogy az eddig egy díjkategóriába tartozó - azonos köbcentivel, de különböző teljesítménnyel bíró - járművek kötelező díja, ezentúl adott biztosítón belül is eltér majd egymástól. A 15 hazai társaság kénytelen lesz teljesen újraárazni kötelező biztosításait novembere, ami jelentős piaci átrendeződéhez és további díjcsökkenéshez vezet majd.
Ne várjunk tovább a kötelező csekkre!
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Ne várjunk tovább a kötelező csekkre!
Az előzetes adatok szerint megközelítette az egymilliót azok száma, akik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) váltottak a legutóbbi kampány során. Annak ismeretében, hogy minden eddiginél többen váltottak, nem meglepő, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is hosszúra nyúlik a kötelező biztosítási szerződések feldolgozása. A biztosítási alkuszok eddigi tapasztalatai alapján becsülhető, hogy sok ezer autós a mai napig nem kapta meg az első esedékes díj befizetésére szolgáló csekket. Bár az új törvényi szabályozás már hatvan napos haladékot biztosít az első részletek kiegyenlítésére, lassan ez a határidő is lejár. Mit tehet, aki még nem kapott csekket? Kell-e addig is igazolnunk, hogy van-e szerződésünk? A FBAMSZ az alábbiakban foglalja össze röviden a teendőket.
Határidők tartása - megmaradt az ügyfél felelőssége
„Számos tekintetben kedvezőbbé vált az új szabályozás, de az ügyfeleknek két fontos kérdésben is megmaradt a felelőssége - hívja fel a figyelmet Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. - Egyrészt nekik kell odafigyelniük, hogy az első díjrészlet legkésőbb március 1-jéig be legyen fizetve, másrészt hatósági kérésre ezt megelőzően igazolniuk kell a szerződésük meglétét."
De mit tegyen, aki a mai napig nem kapott csekket? „A határidő közeledtével célszerű mielőbb utánajárni, mi okozza a számla elmaradását - tanácsolja az alkuszszövetség elnöke. - Az utolsó napokban ugyanis minden évben megugrik az ügyintézők száma. Az elmaradt díjbekérőnek ott érdemes utána járni, ahol a biztosításunkat megkötöttük. Ez általában a kötésben közreműködő alkusz vagy az adott biztosító ügyfélszolgálata."
A biztosítás meglétét ugyanakkor már az év kezdete óta igazolnunk kell. Erre a biztosítási kötvény, illetve a befizetést igazoló szelvény hiányában a szerződés megkötését igazoló, a biztosító vagy az alkusz által kiállított dokumentum is alkalmas. Ezek hiányában hatósági ellenőrzéskor már most is kellemetlenségre számíthatunk!
Százezer forintot kockáztat a kötelező nélküli autós
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Százezer forintot kockáztat a kötelező nélküli autós
Összességében akár százezer forintra is rúghat a kötelező biztosítás nélkül autózók utólagos befizetési kötelezettsége, a bírságon túl ugyanis a díj visszamenőleges költségét is állni kell. A kötelezőkre idén meghosszabbított türelmi idő március elsején járt le.
Március elsején lejárt a korábbi 30-ról 60 napra meghosszabbított türelmi idő, amely alatt a rendőrök nem büntethették meg azokat az autósokat, akik biztosítójuk késedelme miatt nem tudták igazolni, hogy befizették a kötelező biztosítási díjat.
A moratórium letelte óta több tízezer forint bírságot is kaphat az, akiről kiderül, gépjárművének egyáltalán nincs kötelező biztosítása, vagy nem tudja bizonyítani a befizetést, illetve szerződésének érvényességét. A költségkockázat még ennél is nagyobb, összesen ugyanis akár 100 ezer forintjába is kerülhet a tulajdonosnak a biztosítás elmaradása, mert a bírság mellett visszamenőleg be kell fizetnie a teljes díjat, ha nem akarja,hogy járművét kivonják a forgalomból.
A tavaly év végi biztosító-váltási dömping miatt jó néhány társaság nem tudta időben feldolgozni az ügyfelek adatait, ezért a kötelező befizetésre szóló csekkeket is csak késve, vagy még mindig nem küldték ki.
A CLB Független Biztosítási Alkusz cég adatai szerint a több millió ügyfélből ma néhány ezer lehet, akinek valamilyen oknál fogva még nem postázta biztosítója a csekket, de az ügyintézés késése őket sem mentesíti - ha ugyanis kárt okoznak, akkor nem lesz fedezetük a kárrendezésre, vagyis saját zsebből kell állniuk minden költséget, az ugyanis nem mentség, ha valaki nem kapott csekket vagy egyéb "díjbekérőt".
Bringások, motorosok: felelősségbiztosítás nélkül ne vezessenek
2010 május 12.
Kategória:
Motor biztosítás
Bringások, motorosok: felelősségbiztosítás nélkül ne vezessenek
A motoros-, és kerékpárszezon kezdetekor érdemes a biztosítás lehetőségét is megvizsgálniuk a kétkerekű tulajdonosoknak. A bringások könnyebb helyzetben vannak, a motorosok nagyobb kárt okozhatnak.
A kerékpárosok nem esnek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) hatálya alá. Kevesen tudják azonban, hogy az egyik legelterjedtebb biztosítás lehet segítségükre, ha kerékpározás közben valamilyen kárt okoztak, és ezért kártérítési felelősséggel tartoznak. A lakásbiztosítási szerződések többsége ugyanis – szerződésenként eltérő feltételekkel és mértékben – mentesíti a kárt okozó kerékpárost az olyan károk megtérítése alól, amelyekért felelősséggel tartozik.
Függetlenül attól, hogy motor vagy robogó tulajdonosai, a motorosoknak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötniük járműveikre. Ha a téli hónapok alatt ideiglenesen kivonták a forgalomból motorjukat, erre az időszakra mentesültek a kötelező felelősségbiztosítás díjfizetése alól, viszont újbóli használat esetén ismét üzembe kell helyezniük járműveiket.
A pihenő időszakára érvényben marad a kgfb-szerződés, de a biztosított nem fizet biztosítási díjat, a biztosító pedig nem viseli a kockázatokat a szünetelés ideje alatt, amelynek időtartama legfeljebb fél év lehet. Hasznos, ha a tulajdonosok a motorkerékpár újbóli forgalomba helyezéséről levélben értesítik a biztosítót, ezzel is kezdeményezve a kockázatviselés valamint a díjfizetés folytatását. – figyelmeztetnek biztosítási szakértők.
Forrás: Hvg.hu
Százmilliós károkat okozhatott a hó – a társasházaknak luxus a biztosítás
2010 május 12.
Kategória:
Casco biztosítás
Százmilliós károkat okozhatott a hó – a társasházaknak luxus a biztosítás
Százmilliós kárt is okozhatott az autókban a tetőkről lezúduló hó az elmúlt hetekben – derül ki a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. gyorselemzéséből. A cég szerint a fővárosi házak legalább negyede baleset-és életveszélyes, ha olvadásról van szó, ennek ellenére többségüknek biztosításuk sincs. Legalábbis nem olyan, amely garantálná, hogy a tetőről lezúduló hó okozta kárt megtérítse.
A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. gyorselemzése szerint hetente több száz tulajdonos jelentkezik biztosítójánál: épületről lecsúszott hó, jég vagy vakolatdarab rongálta meg az autóját. Az anyagi kár esetenként néhány tízezertől több százezer, de akár millió közeli is lehet.
A józan ész azt diktálná, hogy az ilyen balesetekre fizet az érintett épületek biztosítója, a bökkenő csupán az, hogy a társasházak többsége nem költ ilyen „luxusra”.
Az ilyen típusú balesetektől nemcsak télen, hanem egész évben tartani kell – hívják fel a figyelmet a szakértők-, különösen a látványosan pusztuló épületek közelében. A rozzant, gyakran lepusztult házakról ugyanis bármikor a nyakába kaphat a gyanútlan járókelő egy tetemes darab vakolatot, méteres ereszcsatornát, erkélykorlátot vagy stukkót. Ugyanezek a veszélyek az utcán parkoló autókat is jelentősen megrongálhatják, a ház biztosításának híján pedig csak a Cascóban lehet bízni.