2021.09.13

Ki fizeti a kárt, ha más miatt égett ki az autóm?

Nem hétköznapi, de ahogy a héten láttuk, reális eset, hogy egy kigyulladó autó miatt vétlen járművek égjenek ki. Vajon ki áll helyt a kárért? Ér-e valamit a kötelező biztosítás ilyen esetekben? Biztosítókkal, jogásszal járta körbe a témát a Vezess.

Néhány nappal ezelőtt a Vezess is megírta, hogy hétfő délután komoly autós tűz keletkezett a soroksári bevásárlóközpont egyik parkolójában, miután – vélhetően zárlat miatt – kigyulladt egy álló BMW, míg tulajdonosa a boltban tartózkodott. Itt elolvashatod, ha nem hallottad volna:

Egy autó kigyulladása talán még nem érne hírt, ám a BMW-ről a lángok gyorsan átterjedtek egy Toyota Yarisra, egy Škoda Octaviára, egy VW Lupóra és egy Honda Civicre is. Végül a tűzoltók fékezték meg a tüzet. (Érdekesség, hogy a BMW X6 aztán szállítás közben, már Csepelen, a tréleren újra lángra kapott.)

Az ügy érdekes kérdéseket vet fel: vajon a „vétlen” autósok kitől, milyen alapon számíthatnak kártérítésre ilyen esetben, már ha egyáltalán… Biztosítók és jogász segítségével keressük a válaszokat.

A casco mindenkin segíthet

Kezdjük az egyszerűbb kérdéssel és válasszal: mind az elsőkén kigyulladt autó – esetünkben a BMW –, mind a tűz továbbterjedése miatt megsérült/kiégett autók tulajdonosai – szinte – biztosan számíthatnak káruk megtérítésére, ha rendelkeztek cascóval. Ezt egybehangzóan megerősítette a Vezess megkeresésére válaszoló mindhárom biztosító (Aegon, Allianz, UNIQA), a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), valamint egy jogász is. Természetesen a kártérítés összege függ a vállalt önrésztől és a konkrét casco-csomag egyéb részleteitől is. Persze ilyenkor a legtöbb estben kárenyhítés történik és nem a teljes kár térül meg.

Jóval homályosabb viszont a helyzet, ha nem számolhatunk a cascóra, amire azért nagy esély van, hiszen Magyarországon nem általános az ilyen biztosítás megléte.

Szürke zónában a veszélyes üzem

Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy amennyiben valakinek az autója azért ég ki, mert egy másik járműről átterjedt rá a tűz, akkor a bennünket így ért milliós kárt egészen biztosan érvényesíthetjük valakin. Közelebbről megnézve már egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet” – kezdte a D.A.S. Jogvédelmi biztosító jogásza, dr. Gombolai Éva a kérdés elemzését.

A MABISZ kommunikációs vezetője Lambert Gábor így mutatott ár a probléma lényegére: A kgfb-törvény (2009. évi LXII. tv.) szerint a biztosítás kiterjed „azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak”. Adott esetben vitatható lehet, hogy a káresemény a jármű üzemeltetése során következett-e be.

Az Aegon is hangsúlyozta, hogy az adott eset részletes körülményei adhatnak választ arra, hogy a káresemény bekövetkezésekor a gépjármű üzemeltetés alatt volt vagy sem, így a kgfb alapján történő térítés is ennek a függvénye lesz.

A D.A.S. jogásza szerint a vétlen autótulajdonosok a károkozó jármű kötelező felelősségbiztosítójától nem várhatnak sokat, az minden valószínűség szerint meg fogja tagadni a kifizetést, hiszen ahogy feljebb is láttuk, a törvény a jármű üzemeltetése során okozott károkra nyújt fedezetet. A gépjármű üzemeltetésének fogalma ugyanakkor jogszabályban nincs rögzítve, pontos határait így egy lassan változó gyakorlat alakítja.

Általában a veszélyes üzemi minőség megszűnéséig terjed így a felelősség, azaz amelyik kárt a jármű, mint veszélyes üzem okozza, az üzemeltetés által okozott kárnak minősül. A veszélyes üzemi jelleg megszűnésének időpontjával kapcsolatban azonban különböző elméletek vannak a gyakorlat által felvetett problémák miatt.

Számos olyan ügy volt ugyanis, mutatott rá Gombolai, ahol például az éppen megálló, már megállt – azaz fő szabály szerint már nem veszélyes üzemnek minősülő – jármű ajtajának kinyitásával okoztak kárt. “Mára az az elfogadott, hogy a tevékenység fokozottan veszélyes jellege akkor nem áll fenn, amikor a gépjárművet szabályszerűen leállítják, elvégzik a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához szükséges tevékenységeket, és megszűnik a gépkocsi emberi irányítás alatt tartása.

Az ügyvéd szerint a kigyulladt parkoló autóra ezek a feltételek már teljesülnek, azaz nem beszélhetünk veszélyes üzemi jellegről, így elvileg üzemeltetés során okozott kár sem merül fel. Ez pedig azt eredményezi, hogy a biztosítónak sem kell helytállnia. Mivel a gyakorlat alakul, mindaddig, amíg pontos jogszabályi meghatározás nem lesz, nem zárható ki, hogy a parkoló jármű által okozott károkat is bevonja a bírói gyakorlat az üzemeltetés körébe, de erre eddig nem volt példa.

Az UNIQA kárrendezési vezetője, Vereczki András a Vezess megkeresésére szintén azzal kezdte, hogy ha az, akinek a gépkocsijára átterjedt a tűz, a károkozó kgfb-biztosítójától szeretne kártérítést kapni, valószínűleg egy hosszabb folyamatra számíthat, akár csak peres eljárás végén lehet eredmény, mert jelenleg erre nincs egységes, konzisztens gyakorlat, ám a „veszélyes üzemmel” kapcsolatban „megengedőbben” vélekedett:

A bírói gyakorlat abban egységes, hogy az autó veszélyes üzemi tevékenységét folyamatában kell értékelni és önmagában a parkoló helyzet nem szünteti meg a veszélyes üzemi jelleget. Az a tény, hogy röviddel a leállítás után kigyulladt a gépkocsi, szintén azt támasztja alá, hogy a járműnek még veszélyes üzemi jellege volt – magyarázta a szakember, kiemelve, hogy a modern autók a leállítás után még nagyon sok tevékenységet végeznek automatikusan, valójában az elektronika folyamatosan működik.

Ezen tényekre alapozva a kárt okozó gépkocsi kötelező gépjármű felelősség biztosítása alapján a tűz miatt károsodott autók és épületek tulajdonosai akár kártérítést is kaphatnak a károkozó jármű felelősségbiztosítójától” – folytatta az UNIQA-s vezető.

Ott sem voltam, miért lennék felelős?

A kártérítés kőbe vésett alapszabálya szerint kártérítési igényt abban az esetben lehet érvényesíteni, amennyiben valaki másnak jogellenesen okoz kárt. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

Kérdés, hogy lehet-e szó jogellenes magatartásról az üzembentartó részéről, amikor mit sem sejtve este leparkol az autóval, és az másnapra kigyulladva megkárosít még egy, kettő, négy, akárhány másik járművet. A választ illetően nagyjából teljes az egyetértés, az a tűz keletkezési okánál keresendő. Vagyis az a kérdés, miért gyulladt ki a jármű, és az felróható-e az üzembentartónak.

Amennyiben nem, mert ő minden karbantartási kötelezettségének eleget tett, semmilyen olyan tárgyat nem hagyott a járműben, amiről észszerűen feltételezhető, hogy akár tüzet is okozhat a távollétében, akkor ki tehet a tűzről? Mivel nem „természetes”, hogy járművek spontán kigyulladjanak, ezért rögzíthető, hogy valami hiba okozza a gyulladást. A kulcskérdés az, hogy kinek a hibája? Ez lehet(ne) karbantartási hiba, szerelési munkálatra visszavezethető ok, gyári eredetű hiba, megállapítása szakkérdés – hangsúlyozta Gombolai Éva.
Vizsgálat tárgyát képezheti harmadik fél felelőssége is utalt ugyanerre a Vezessnek az Allianz is.

A gyártó vagy a szerviz is fizethet?

A szerelési/karbantartási munkálatok hibás teljesítése esetén a szervizzel szemben léphetünk fel, a gyári kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv tartalmaz szabályokat, így termékkárért a hibás termék gyártója tartozik felelősséggel.

Termékkárnak minősül a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; és a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónál nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta. Az igényérvényesítés kulcsa azonban az, hogy a termék hibás volta bizonyított-e.

A bíróságoké lehet a végső szó

Látható tehát, hogy a károsodott járművek tulajdonosai csak akkor vannak megnyugtató helyzetben, ha rendelkeznek a káreseményre érvényes casco-biztosítással. Ennek hiányában minden valószínűség szerint hosszadalmas jogi eljárás elé néznek, melynek során jelentősége lesz a kötelezőt kezelő biztosító hozzáállásának, a tűz okának, de még adott esetben annak is, hogy céges jármű károsodott-e. A biztosító – és ha esetleg arra sor kerülne, akkor a bíróság is – a körülményeket és a részleteket mérlegelve tud majd végleges döntést hozni.
Forrás: vezess.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a kötelező és casco biztosítás ajánlatokat, és kösse meg az önnek megfelelőt kényelmesen, percek alatt:
Gépjármű biztosítási ajánlatok>>

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Kötelező biztosítás
  • Casco biztosítás
A Suzukisok kötelezőnek érzik a biztosítóváltást
2010 november 04.
Kategória:
Kötelező biztosítás

A Suzukisok kötelezőnek érzik a biztosítóváltást

Az autósok már a kampány első napjaiban úgy megrohanták a biztosítási alkuszokat, mintha valami kuriózumot árulnának potom pénzért - áll a clb.hu biztosítási szokásokat vizsgáló közleményében. A legkorábban biztosítást kötők többnyire Suzuki tulajdonosok, a "Mi autónk" vezetői közel hatszor annyian látogatták meg a biztosítási portált, mint más gépjárművek tulajdonosai.

Tapasztalatok szerint a legtöbben este otthon, nyugodt körülmények között szerződnek, de nap közben órákat töltenek az Interneten azzal, hogy megtalálják a legjobb ajánlatot. A kampány első két napján az átszerződők 79%-a férfi, 21%-a pedig nő volt.

Az első két napon reggel 7.30 és 9 óra között, valamint délután 5 és 7 óra között látogatják a legtöbben azokat a honlapokat, amelyeken biztosítást lehet kötni. Noha ezekben az időpontokban tízszer annyian nézik meg ezeket az internetes helyeket, mint általában, a biztosításokat jellemzően a nyugodalmasabb órákban, este 7 után kötik azok, akik napközben végigfutották az ajánlatokat.

Az első két nap adatai azt mutatták, hogy a biztosítót váltók háromnegyede három cég ajánlata közül választott: az Allianz, Astra, K&H, közel egyenlő arányban osztozott az új kötéseken, negyedük pedig a másik 11 cég ajánlatát választotta.

A CLB szerint az Astra, mint új szereplője a biztosítási piacnak, igen kedvező ajánlattal igyekszik tarolni, az Allianz a 100%-os elektronikus kommunikációra, bankkártyás és inkasszós díjfizetésű e-GFB termékével ér el sikereket, a K&H Biztosítót pedig a banki világból jól csengő neve is segíti. Az MKB úgy tűnik "megunta", hogy évek óta csak szemlélője a versenynek, az első két napon a "váltók" csaknem 7%-a választotta őket. Ez többek között annak is köszönhető, hogy elsősorban az alkuszokra támaszkodik, alkuszi csatornákon kedvezőbb díjat hirdetett. Viszont a tavalyi nagy nyertes, az Uniqa és az Aegon nem tudja megismételni a sikert, csak kevés kategóriában adnak "nyerő" díjat. Mindez nem véletlen, régi tendencia, hogy azok a biztosítók, amelyek az előző évben "túlnyerték" magukat, a következő évben korrigálnak.

További érdekesség, hogy feltűnően sok volt az első napokban az, aki Suzuki gépkocsijára kötött biztosítást. A kötések mintegy 25%-a vonatkozott erre a típusra, második helyen a Volkswagenek és a Fordok állnak 8-8%-kal.

Ha űrjárművet gyárt, na, akkor lesz kevés a kötelezője!
2010 november 03.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Ha űrjárművet gyárt, na, akkor lesz kevés a kötelezője!

A statisztikai tevékenység-besorolás szerint határozzák meg a biztosítók az autó flották kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait a mostani díjhirdetéskor, míg korábban a besorolás önkényes volt. A legkedvezőbb díjat az kapja, aki űrjárművet reparál.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az októberi vezetői körlevelében felhívta a biztosítók figyelmét arra, hogy a flottáknak legalább 5 autóból kell állniuk, és ezek díját is ki kell tudni számolni a lapokban közzétett tarifa táblákból - közölte a CLB biztosítási alkusz.

Az alkusz kalkulációja szerint a legkisebb kgfb díjat azok a cégek fizetik, amelyek tevékenysége: légi- és űrjármű gyártása, javítása. Nekik legalább olyan kedvező ajánlatot adnak a biztosítók, mint a halászattal, növénytermesztéssel, vagy állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozásoknak.

A legdrágább kötelező biztosítást fizethetik viszont - egyebek mellett - az élelmiszerkereskedők, az ivóvízellátásban tevékenykedő, vagy az építőiparban dolgozó cégek. Az alkusz másik tapasztalata az, hogy a kis vállalkozások alkalmazottai jobban vigyáznak a cégautókra, óvatosabban vezetnek, mint egy nagyobb vállalat dolgozói. Ezért nekik jobb konstrukciót, olcsóbb kgfb-t kínálnak a biztosítók.

Sokat spórol, aki biztosítót vált
2010 november 03.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Sokat spórol, aki biztosítót vált

A tavalyi huszonötezer forintról húszezer forint alá esett a kötelező biztosítások átlagdíja a lapunk hétvégi számának mellékletével indult idei kampányban.

 Az árcsökkenés a harminc százalékot is meghaladhatja, így a biztosítót váltók száma a szakemberek becslései szerint rekordot dönthet, megközelítve a kétmilliót.

Az első díjszámítások alapján min­den rekordot megdönt az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampány. A tegnap induló, egy hónapon át tartó biztosítóváltási szezonban tizenhárom régi és egy új biztosítótársaság verseng az ügyfelekért.

„A tavalyi huszonötezer forintról tizenhétezer forint alá esett a kötelező biztosítások átlagdíja az ügyfelek első, valós díjszámításai alapján. Az árcsökkenés a vártnál is nagyobb mértékű, a harminc százalékot is meghaladja. Aki nem vált, stagnáló vagy emelkedő biztosítási díjra számíthat, az átszerződőknek viszont kilencven százaléka találhat a meglévőnél kedvezőbb ajánlatot” – áll a Netrisk.hu lapunkhoz eljuttatott közleményében. A szakportál hangsúlyozza: a kétmilliót is megközelítheti a biztosítót váltók száma, ami a legoptimistább prognózisokat is túlszárnyalja. Ez az arány az autótulajdonosok több mint ötven százalékát jelentené. Tavaly december elsejéig másfél millióan váltottak biztosítót.

A szakemberek azért is várnak minden eddigit meghaladó átszerződési hullámot, mert tizenkétezer forintra tehető a biztosítót váltók átlagos megtakarítása. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. összehasonlító vizsgálata szerint a fővárosiak lehetnek a nagy vesztesei az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak, ha nem elég körültekintők, ugyanis a legtöbb biztosító a vidékieknek kedvez. A cég kalkulációja szerint pél­dául egy fővárosi, negyvenöt éves ügyfélnek, akinek Opel márkájú kocsija van, akár 107 880 forint is lehet a kötelező biztosítása, míg ugyanez egy megyeszékhelyen élő autótulajdonosnak akár harmincezerrel is olcsóbb lehet, akkor is, ha a legrosszabb ajánlatot fogadja el. A kisebb településeken lakóknak ennél is kevesebbet kell fizetniük.

A vidékieknek kedveznek az új kötelező biztosítási tarifák
2010 október 31.
Kategória:
Kötelező biztosítás

A vidékieknek kedveznek az új kötelező biztosítási tarifák

Budapesten 30-40 százalékkal többet kell fizetni egy átlagos szerződésért, mint vidéken. A 2011-es tarifákat tegnap tették közzé a társaságok.

A fővárosiak lehetnek a nagy vesztesei az idei kötelező gépjármű felelősség biztosításnak, ha nem elég körültekintőek, ugyanis a legtöbb biztosító a vidékieknek kedvez, a budapesti ügyfelekre nagyságrenddel nagyobb díjat határoztak meg a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. összehasonlító vizsgálata szerint.

A cég mind a 14 biztosító adatait vizsgáló elemzéséből kiderül, hogy az idén a szolgáltatók komoly különbségeket tesznek a fővárosban, a vidéki megyeszékhelyeken és a kisebb településeken lakók között, s ennek következtében a budapestieknek nagyságrenddel többet kell majd fizetniük. A kalkulációk szerint például egy fővárosi 45 éves ügyfélnek, akinek Opel márkájú kocsija van, akár 107.880 forint is lehet a kötelező biztosítása, míg ugyanez egy megyeszékhelyen élő autótulajdonosnak akár 30 ezerrel is olcsóbb lehet, akkor is, ha a legrosszabb ajánlatot fogadja el. A kisebb településeken lakóknak ennél is kevesebbet kell fizetniük.

Az MTI-hez vasárnap eljuttatott elemzés szerint a képzeletbeli, átlag magyar fővárosi autósnak akkor is többet kell fizetnie vidéki társainál, ha a legjobb ajánlatot választja. Ugyanakkor az autósoknak érdemes a kedvezmények listáját is áttanulmányozniuk, mert azok akár 30-40 százalékkal is csökkenthetik a végösszeget.

Németh Péter, a CLB elemzési divíziójának vezetője a közlemény szerint a kedvezmények ellenére sem osztja azok véleményét, akik azt állítják, hogy 2011-ben csökkennek a biztosítási árak. Úgy véli, hogy bár van pár olyan biztosító, amely jelentősen mérsékelte díjait, összességében a szolgáltatók stratégiáját a tavalyi kedvezmények átalakítása, mérséklése, megvonása jellemzi. Megdöbbentő jelenség, hogy új, eddig nem tapasztalt büntető, azaz díjemelő tételeket is bevezettek.

A szakértő szerint az összetettebb tarifarendszer miatt az autósoknak a tavalyinál is alaposabban át kell nézniük és össze kell hasonlítaniuk a biztosítási lehetőségeiket és hasonlítaniuk az ajánlatokat. Tavaly december 1-jéig 1,5 millió autós váltott biztosítót, de a CLB szakértője szerint az idén ez a szám elérheti a kétmilliót.

A Magyar Biztosítók Szövetsége két országos napilap mellékleteként szombaton tette közzé 14 biztosító tarifáit a jövő évi kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjakról (kgfb). A legrövidebb tarifatábla két oldalt, míg a leghosszabb tizennégy oldalt foglal el a hatvannyolc oldalas mellékletben. Az autósoknak egy hónapjuk van arra, hogy eldöntsék, váltanak-e biztosítót, kivéve azokat, akik az idén vásároltak kocsit, mert számukra nem január 1-je, hanem a vásárlás évfordulója lehet a váltás időpontja.

Kötelező biztosítás - Megjelentek a jövő évi tarifák
2010 október 30.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kötelező biztosítás - Megjelentek a jövő évi tarifák

A Népszava és a Magyar Hírlap szombati számának mellékleteként jelent meg 14 biztosító tarifája a jövő évi kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjakról (kgfb), a legrövidebb tarifatábla két oldalt, míg a leghosszabb tizennégy oldalt foglal el a hatvannyolc oldalas mellékletben.

A közzétételt a Magyar Biztosítók Szövetsége - a napilapok árversenye után - rendelte meg, s magának is fenntartott három oldalt, amely a közérdekű információk mellett a fedezetlenségi és az országhatáron kötött biztosítási díjakat tartalmazza. Az előbbit arra az időszakra kell fizetni, amikor az autósnak nem volt kgfb-je, és a díj jóval magasabb, mint bármelyik biztosító éves díja.

 

 

Új szereplő lép a kgfb piacra
2010 október 28.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Új szereplő lép a kgfb piacra

Astra Biztosító néven fióktelepet létesített Magyarországon a román Nova csoport tulajdonában lévő Astra Asigurari biztosító.

A román Nova csoport tulajdonában lévő Astra Asigurari biztosító Astra Biztosító néven fióktelepet létesített Magyarországon, amely már részese lesz a novemberben induló kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) kampánynak - mondta Török Béla magyarországi vezérigazgató sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten. A kgfb kampányban és a jövő évben 50 ezer szerződésre számít az Astra Biztosító, de 2010-ben - kiegészülve a casco- és a lakásbiztosítással - már 200 ezer ügyfelet akar magáénak tudni - tette hozzá a vezérigazgató.

Forrás:Hirszerzo.hu

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac főbb jellemzői
2010 október 27.
Kategória:
Kötelező biztosítás

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac főbb jellemzői

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fontos feladatának tekinti a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás (kgfb), mint a biztosítási piac egyik jelentős, kb. 4 millió ügyfelet érintő és éves kb. 130 milliárd forintos díjbevételt eredményező termékének folyamatos követését. E folyamat része a Felügyeletre beérkező adatok elemzése, a termék jövedelmezőségének és a tartalékok megfelelőségének vizsgálata, az évenként meghirdetett díjak, és ennek hatásaként az átkötési időszakban egyre nagyobb arányban jelentkező felmondások hatásának értékelése, illetve a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatása a tudnivalókról.
 

Törvényi változások

A törvényi változások miatt a Felügyelet felhívja a gépjármű üzembentartók és tulajdonosok figyelmét, hogy az elmúlt évek gyakorlatától eltérőn a kgfb szerződésnél az idén már nem mindenki válthat biztosítót 2011. január 1-jei hatállyal.

Az új szabály lényege, hogy kgfb szerződést csak a teljes egy éves biztosítási időszak utolsó napjára (évfordulóra) lehet felmondani. Azok tehát, akik gépjárművüket idén vásárolták, a meglévő kgfb szerződésüket 2010. december 31-i hatállyal nem mondhatják fel, hiszen a szerződés évfordulója az egy éves biztosítási időszak figyelembevételével 2011-ben, szerződéskötésük évfordulóján lesz.

Ha például az ügyfél járművét 2010. március 17-én vásárolta, akkor meglévő kgfb szerződését december 31-i hatállyal nem mondhatja fel, és új kgfb-szerződést is csak egy évvel későbbi, azaz 2011. március 17-i hatállyal köthet. Az év végi szokásos kampányban így csak azok az üzembentartók és tulajdonosok élhetnek a 2011. január elsejei hatályú biztosító váltás lehetőségével, akik gépjárművüket 2010. január 1. előtt vásárolták.

Ha egy 2010-ben vásárolt gépjármű üzembentartója vagy tulajdonosa a meglévő kgfb szerződését tévedésből december 31-i hatállyal mégis felmondja, és helyette 2011. január elsejei hatállyal új szerződést köt, akkor számítania kell arra a számára kedvezőtlen jogkövetkezményre, hogy a szabálytalanul újonnan kötött kgfb szerződése nem tekinthető érvényesnek. A 2010-ben vásárolt gépjármű üzembentartójának vagy tulajdonosának arra azonban bármikor lehetősége van, hogy a meglévő kgfb szerződését annak jövő évi évfordulójára tekintettel mondja fel, és az új szerződést erre a jövőbeli évfordulóra figyelemmel kösse meg.

A piac főbb jellemzői

A 2009-es év egyik legfigyelemreméltóbb eseménye a kgfb piacon az volt, hogy a termék 2000 óta először volt nyereséges. Ez különösen azért is fontos tény, mert ugyanakkor – vélhetően többek között a verseny hatására – az egy szerződésre eső átlagdíjak mintegy 7 %-kal csökkentek.

A változás hátterében – összpiaci szinten – meghúzódó okok két további pozitív jelet is mutatnak: ha kis mértékben is, de javult (csökkent) a kgfb ágazat költséghányada, s ami különösen jelentős tényező, csökkent a káresemények száma is. A kárdarabszám apadásának egyik legfontosabb tényezője a személyi sérüléses károk számának csökkenése.

A fenti, 2008-ról, 2009-re mutatkozó tendencia a 2009-es díjhirdetés következtében 2010-ben is folytatódott. A 2010-es II. negyedévi adatok alapján, az egy szerződésre eső átlagdíj további 6%-kal csökkent és az egy szerződére eső kárfelhasználás is további 3%-os csökkenést mutat.

A pozitív tendencia – noha jóval visszafogottabb mértékben - a jövedelmezőség területén is folytatódhat 2010-re vonatkozóan. Pozitív nulla, azaz néhány milliárdos eredmény technikailag még látszik a rendszerben. Kérdés persze, hogy egyéb szempontjaik figyelembevételével bizonyos újonnan jelentkező külső költségeket hogyan és hová allokálnak a piaci szereplők

A tulajdonosokat érintő profitabilitás javulása és az ügyfeleket érintő átlag díjszint-csökkenés mellett az egyik legfontosabb kérdés a tőke ellátottsági szint, illetve a tartalékok megfelelősége. A piac tőkefeltöltöttsége átlagosan 242 % és 2 biztosító kivételével minden cég tőkefeltöltöttsége meghaladta a 150%-ot. A publikus adatok az esetleges új indulók számára igen nyeresége – az éves díjbevételre vetítve mintegy 12%-os profitot eredményező – ágazatot mutatnak, ami „serkentően” hathat mind új szereplők megjelenésére, mind a piaci (ár)verseny éleződésére.

A 2009-től a piac bizonyos mértékű konszolidáción esett át. Kikerült a szereplők közül a MÁV-ÁBE biztosító, összevonták a (korábbi) OTP-Garancia és a Groupama biztosítókat, valamint a TIR biztosító átruházta állományát az AIM biztosítóra, amelynek kgfb termékterjesztését viszont a Felügyelet a közelmúltban megtiltotta. A 2010-es díjhirdetéskor új (illetve részben új) szereplők is megjelennek a piacon. Így a WABARD biztosító, illetve a romániai székhelyű ASTRA biztosító magyarországi fióktelepe.

Piaci szereplők, piac szerkezet

A hazai kgfb piacon jelenleg 14 biztosító osztozik. A két piacvezető biztosító csoportnak 54,5%-os piaci részesedése van. A piaci koncentráció, ha lassan is, de évről évre csökken.

Ami a kgfb piacra lépett új biztosítók számát illeti az elmúlt közel 20 évben, 1991-ben még 5 biztosító lépett a piacra. A következő évek változó ütemű gyarapodást hoztak, amelyen belül két, 4-4 új belépőt jelentő szakasz, a 2003-2004-es, illetve a 2007-2009-es hullám emelhető ki.

A károk alakulása

A 2009. évi, tárgyévi kárgyakoriság (tárgyévi károk száma /átlagos állomány db) 3,8%, ami a korábbi évekhez képest jóval kedvezőbben alakult (az elmúlt időszakban is az évenkénti kárgyakoriságok általában 4-5% körül voltak). A kárgyakoriság alapján különbség van az egyes biztosítók között, ami nem csak az állomány minőségétől, de a portfólió-összetételétől is függ. A kárgyakoriság csökkenése összhangban van a különböző rendőrségi tájékoztatókkal, amelyek szerint az „objektív felelősség” bevezetése óta csökkent a balesetek száma (a rendelkezést a közúti közlekedésről rendelkező 2007. évi CLXXV. törvény tartalmazza). Az alábbi ábra jól szemlélteti a károk 2007 utáni csökkenését s egyben azt a logikus tényt is, hogy a csökkenő kárvolument a díjak csökkenése is követte.


(Kattntson a nagyobb képméretért!)

A kárhelyzet javulását, s egyben az eltérő jármű típusok kockázatosságát is mutatja az alábbi ábra.


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

A kárgyakoriság csökkenése mellett nagyobb mértékben csökkent a gyakori károkozók, például autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók kárgyakorisága, amely szintén az átlagos kárfelhasználás csökkenését eredményezi. Érdekességként megemlíthető, hogy a legveszélyesebb járműtípust a mindössze 218 darab trolibusz jelenti, melyek kárgyakorisága mintegy 50%-os.

A baleseteken belül csökkent a súlyos személyi sérüléssel járó balesetek száma és – a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján – ezzel együtt az aránya is. A súlyos személyi sérüléses károk jóval magasabb összegű és hosszabb távú kárráfordítást igényelnek, mint a leggyakoribb jármű lemezkárok.


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

A költségek alakulása

A kgfb ágazat jövedelmezőségének vizsgálatakor fontos tényező a működés közben felmerülő költségek nagysága. 2009-ben a költséghányad 34,3%. Ez az arány 1,1%-kal alacsonyabb, mint 2008-ban. A piaci szereplők közül tavaly csak 3 biztosító költséghányada nőtt. A funkcionális költségek közül egyedül a kárrendezési költséghányad növekedett 2008-ról 2009-re.

Piaci (KGFB) költséghányadok

 

%

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Szerzési

14,7

13,3

13,4

14,3

17,5

16,6

Igazgatási

12,8

12,0

11,7

13,3

13,0

12,4

Kárrendezési

4,8

4,4

4,1

4,4

4,9

5,3

Összesen

32,3

29,7

29,2

32,0

35,4

34,3

Az adatokat grafikusan megjelenítve:


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

Az új piacra lépők 2 jelentősebb hulláma idején, a 2003-2004-es illetve a 2007-2009-es időszakban jelentősen megugrott a szerzési költség. Az igazgatási költséget – piaci szinten – már hosszabb távon 12-13% között tartják a biztosítók, s az elmúlt éveket – érdekes módon pont a károk csökkenésével egy időszakban – a kárrendezési költségek határozott növekedése jellemezte.

Tőke- és tartalékhelyzet

Egy biztosító fizetőképességének megítéléséhez vizsgálni kell mind a tőkeellátottságának, mind a tartalékainak helyzetét. Ezen belül csak a tartalékok elégségessége után dönthető el, hogy a tőkeellátottság megfelel-e a törvényi követelményeknek, s a felügyeleti elvárásoknak.

A kgfb biztosítások tartalékai alapvetően három tartaléktípusból tevődnek össze: a járadék tartalékból, a tételes függőkárok tartalékából és a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk (IBNR) tartalékából. Az utóbbi tartalékát (mely az összes kgfb tartalék mintegy 10%-át teszi ki) az elmúlt évek kárstatisztikáira támaszkodva, az úgynevezett kifutási háromszögeken alapuló biztosításmatematikai statisztikai módszerekkel számítják ki. A járadéktartalékok szintén matematikai számítások alapján határozzák meg. Ezzel szemben a tételes függő károk tartalékának a képzése a konkrét bekövetkezett károk várható kifizetéseire képzett, kárszakértői becslésen, szakértelmen alapuló, káronként (és biztosítónként) egyedileg meghatározott összeg. Ennek következtében jelentősen függhet egy adott biztosító portfólió szerkezetétől.

A Felügyelet 2009 végétől alkalmazza az úgynevezett korrigált tartalékmutatók módszertanát, amelyet honlapján is publikált (az alkalmazott paraméterekkel, piaci benchmarkokkal együtt). Az egyszerű tartalék/díj, tartalék/állomány vagy átlagos-tartalék mutatók nem mérik megbízhatóan az egyes biztosítók tartalékszintjét, mert egy kezdő vagy dinamikusan növekvő állománnyal, illetve zömében nemrég bekövetkezett kárral rendelkező biztosító tartalékszintje alacsonyabb is lehet. A korrigált tartalékmutatók kidolgozásánál e szempontok épültek be a mutatókba, hogy így a piaci átlaghoz/benchmarkhoz viszonyítva számszerűsíthető legyen, hogy egy adott biztosító a piaci átlagnak megfelelően, jelentősen a felett, avagy éppen alul tartalékolt-e.

A mutatók seregéből kiemelve a legfontosabbnak ítéltet, a tételes függőkár-tartalék/díj mutató alapján a piaci átlagnál magasabb tartalékszintet látható 2009-ben 4 biztosítónál, s alacsony (felügyeleti figyelmet érdemlő) tartalék szint 2 biztosító esetében.

A kgfb biztosítók tőkefeltöltöttsége 2009 év végi adatok alapján átlagosan 242%-os szintet mutatott. Mindössze két biztosító volt a felügyeletileg kritikusnak ítélt 120%-os feltöltöttségi szint közelében. Az összes többi biztosító feltöltöttsége meghaladta a 150%-ot. Közülük a 2010 II. negyedévi adatok alapján az egyik biztosító tőkefeltöltöttsége jelentősen javult.

A jövedelmezőség kérdése

A 2009-es év eddig még nem látott áttörést hozott a magyar kgfb piacon. A termék liberalizációja óta először fordult elő, hogy összpiaci szinten a kgfb terméket nyereségesként mutatták be a biztosítók, a díjbevételre vetítve 11,8%-os nyereséget és 15,2 milliárd profitot realizálva. 2009-ben gyakorlatilag csak a piacra később belépő „újak” voltak veszteségesek. A legnagyobb arányú veszteség a díjbevételre vetítve 50%-os volt. Az eredményesség szempontjából a legjobb biztosító majdnem 30%-os, díjra vetített eredményt ért el.


(Kattintson a nagyobb képméretért!)

A 2009 évi nyereségszint még akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy az részben az egyik jelentős súlyú biztosító tartalékolási rendszerének átalakításához köthető. Ám ha ezzel az egyszeri tétellel korrigáljuk a piaci eredményt, a biztosítók összpiaci szinten akkor is 7,8%-os nyereséget értek el a díjra vetítve.

A kgfb jövedelmezőségét tekintve az elmúlt évek idősora ugyanakkor igen hektikus képet mutat. Sem az egyedi biztosítóra, sem a piac egészére nem lehet ezen adatok alapján előrejelzéssel élni. Az eddig eltelt időben a biztosítók jövedelmezősége szinte semmiféle trendet, irányt nem mutatott, annyi állapítható meg, hogy a biztosítók többsége általában többször volt veszteséges, mint nyereséges.

A 2010. II. negyedéves adatszolgáltatások, illetve a korábbi években tapasztalt folyamatok alapján mindenesetre várhatóan a díjbevétel visszaesésével kell számolni 2010 egészét tekintve. A tárgyévi károk, illetve költségek ennél kisebb mértékben ugyan, de várhatóan szintén elmaradnak a 2009. évben tapasztaltaktól. A várható befektetési eredményeket, illetve a korábban megképzett tartalékok várható lebonyolítási eredményeit is figyelembe véve a tisztán biztosítástechnikai folyamatok alapján szerény, 2-3 milliárdos eredményt várható a piac egészén.

Várakozások a 2010 őszi kgfb díjhirdetés kapcsán

Pusztán a díjak és a károk elmúlt 3 éves csökkenéséből enyhe díjcsökkenést, esetleg szinten maradó díjat lehetne előre jelezni. A piaci szereplők reakcióit azonban számos tényező mozdíthatja el egy „harcos”, komoly díjversennyel járó kampány felé.

Egyrészt, mivel a 2009. év – először – nyereségesnek mutatta a kgfb piacot, levonható az a következtetés, hogy némi díjcsökkentéssel piacot lehet szerezni, illetve ennek párjaként, a díjversenyből kimaradó biztosító számára fennáll annak a kockázata, hogy akár jelentős állományt is veszíthet. Sok, erre specializált biztosításközvetítőnek érdeke a piaci mozgás. Az elmúlt évek tényei ráadásul évről évre nagyobb mozgást/felmondást/átkötést jeleztek a kgfb piacon.

E mellett, mivel már nem kötelezően a naptári forduló a szerződések éves fordulója, évről évre kisebb jelentősége lesz a novemberi kampánynak (más szóval, volumenét tekintve a mostani lesz a legnagyobb a következő évekhez viszonyítva). A díjosztályok törvényi változása – a motor hengerűr-tartalmáról (köbcenti) annak teljesítményére (kilowatt) való áttérés – hatása ráadásul igen sok szerződőt ösztönöz arra, hogy tájékozódjon az új díjszerkezetről, a számára esetleg megfelelőbb szerződésekről. Végül nem zárható ki, hogy az új szereplők agresszív üzletpolitikával jelennek meg a piacon.

A fenti tényezők közül néhány további adatokkal is alátámasztható. A 2009-es díjhirdetés következtében váltó kb. 1,5 millió ügyféllel kapcsolatban például a biztosításközvetítők mintegy félmillió szerződést kötöttek, azaz hozzájuk volt köthető az aktuális piaci lehetőség 30%-a. A 2005. évi díjhirdetést követően még csak 350 ezren kötöttek új szerződést, a 2009-es díjhirdetéskor ennek több mint négyszeresére, azaz 1,5 millióra rúgott ez a szám.

A Felügyelet 2010 októberében bekérte a biztosítók adatat arra vonatkozóan, hogy milyen a megoszlás a régi és új díjosztályok között. A beérkezett, összesített adatok igen nagy szóródást mutatnak, azaz egy régi (köbcentis) díjosztály tagjai az új tarifarendszer szinte bármely osztályában előfordulhatnak. A táblázat tanúsága szerint a szerződők legalább 35-40%-a késztetve lehet arra, hogy felülvizsgálja szerződését, keresse a számára legelőnyösebbet, ami így legalább 1,2-1,6 millió szerződés mozgását eredményezheti a piacon.

 

 

< = 37 kW

38-50 kW

51-70 kW

71-100 kW

101-180 kW

> 180 kW

hibás

< = 850 ccm

62,3%

31,2%

0,5%

0,1%

0,0%

0,0%

3,4%

851-1150 ccm

20,7%

66,0%

10,8%

0,3%

0,0%

0,0%

1,4%

1151-1500 ccm

3,5%

31,8%

54,9%

7,4%

0,1%

0,0%

1,5%

1501-2000 ccm

1,9%

6,8%

24,6%

55,4%

10,2%

0,1%

0,7%

2001-3000 ccm

2,5%

1,0%

11,2%

23,1%

59,2%

2,3%

0,4%

> 3000 ccm

4,1%

0,3%

0,8%

2,1%

51,3%

41,0%

0,2%

Budapest, 2010. október 26.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete


 

Másfél millió autós válthat biztosítót
2010 október 26.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Másfél millió autós válthat biztosítót

Annak ellenére, hogy a 4 millió autós 10 százaléka már év közben vásárolt kocsit, és akkor kötött rá - aznapi fordulónappal - biztosítást, idén is lesz másfél millió váltó a hamarosan kezdődő kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban, amelyben négy biztosító között dőlhet el a verseny.

A kötelező biztosítás megkötése során az autósok még mindig szinte kizárólag az ár alapján döntenek, így az a biztosító számíthat jelentős számú kötésre, amelyik elszántan beleveti magát az árversenybe.

Ilyen lehet az új szereplőként megjelenő Astra, amely az ügyfelek bizalmát nagy eséllyel próbálja majd ezzel az eszközzel megszerezni - ez eddig is mindig így volt.

A másik olyan biztosító, amelyiknek mindenképpen ügyfélbázist kell építenie, a tavalyi kampányból kizárt, idén visszatérő Wabard, amely - kötési lehetőség híján - az elmúlt évben korábbi személyautós ügyfeleinek jelentős részét elveszítette.

A piacvezető Allianznak nem látszik más választása, ha tartani akarja piacvezető pozícióját, mint a tavalyi stratégiájának követése. Az új belépők számára várhatóan ismét igen nyomott díjakat hirdet meg, jelentős kampánykedvezményt alkalmazva. Tavaly ez a biztosító szerezte a legtöbb új ügyfelet, igaz, ezért jelentős árat fizetett: új kötéseinek mintegy felét a régi, magasabb díjas ügyfelei közül szerezte, vagyis jelentősen csökkent a díjállománya.

Direktbiztosítói pozíciójának erősítése, valamint a kedvező üzemméret elérése érdekében, a korábbi offenzív árpolitika alkalmazása várható a Generteltől. A direkt biztosító a tavalyi gyakorlathoz hasonlóan ismét újabb szeleteket igyekszik majd kihasítani a piaci tortából.

Forrás: Privátbankár.hu

Kötelező biztosítások: a PSZÁF résen van
2010 október 25.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kötelező biztosítások: a PSZÁF résen van

Egy héten belül kihirdetik a 2011-es kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) tarifáikat, az árversenyt a PSZÁF fokozottan figyelemmel követi - számolt be a pénzügyi felügyelet szóvivője a köztévé reggeli műsorában.

Az árverseny egyik legnagyobb veszélye, hogy a biztosítók felélik a tartalékaikat, amely igen kockázatos az ügyfelek számára - figyelmeztetett a PSZÁF szóvivője az M1 Ma Reggel című műsorában. A felügyelet munkájának javarésze  - hangsúlyozta Binder István - csak október 30-a után kezdődik, amikor elkezdik vizsgálni, hogy fogyasztóvédelmi szempontból nem aggályosak-e a kihirdetett tarifák és annak minden feltételéről az előírásoknak megfelelően tájékoztatták-e az ügyfeleket. Évente egyébként 12 ezer írásos panasz érkezik a PSZÁF ügyfélszolgálatára, kevesebbre idén se számítanak - tette hozzá.

Eddig a biztosítók mintegy fele alkalmazott olyan kedvezményeket is, amelyek a díjtarifában nem, csak a honlapjaikon jelentek meg, csökkentve az ügyfelek tájékozódási lehetőségeit (ezek többsége valamilyen szervezet tagságához volt köthető). Ez a gyakorlat várhatóan megszűnik - írja a kotelezo.hu internetes portál. Továbbá számos olyan kedvezmény is eltűnik, amely feltételeinek teljesítését az ügyfél nem befolyásolhatta. Ám a legszembetűnőbb változás az, hogy a meglévő ügyfelek számára sem lesz elegendő az előző időszak díjaihoz kapcsolódó szorzószámokat közölni ahhoz, hogy az ügyfél maga számolja ki jövő évi díját arra az esetre, ha marad biztosítójánál. Ez a gyakorlat egyértelműen a meglévő és megszerezni kívánt ügyfelek számára kínált díjak közti különbségek elrejtését célozta. Volt olyan biztosító, amely korábban odáig ment, hogy nem is az előző évi, hanem több évvel korábbi, tehát igen nehezen visszakereshető tarifákhoz közölt csupán szorzószámokat - emlékeztet a kotelezo.hu.

A kötelező váltás mellett a PSZÁF szóvivője arról is beszélt, hogy jelenleg kétszázezer forgalmi engedélyben szerepel hibásan a hengerűrtartalom helyén az autó tömege. Emiatt az érintettek indokolatlanul magasabb díjat fizethetnek. A felügyelet igyekszik a problémát kezelni, de Binder István szerint az autósok felelőssége is, hogy kérjék a hiba kijavítását az okmányirodákban.

A biztosítókon kívül a legnagyobb gondot az iszapkárosult jelzáloghiteleseket zaklató bankok jelentik a PSZÁF számára. A felügyelet  hiába figyelmeztette ugyanis a pénzintézeteket arra, hogy a magatartási kódex aláírásval kötelezték magukat arra, hogy áthidaló megoldásokat kínálnak majd ezeknek az ügyfeleiknek, az előírásokat minden jel szerint figyelmen kívül hagyják - mutatott rá Binder István. A felügyelet a panaszosok sérelmeinek orvoslására jogsegélyszolgálatot állított fel.

Változik a kötelező biztosítás rendszere
2010 október 19.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Változik a kötelező biztosítás rendszere

Sok még a bizonytalanság a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körül. Az autósok azzal tisztában vannak, hogy ez idő tájon szoktak biztosítót cserélni, mert bár már megszűnt a korábbi években megszokott kampányidőszak, amikor dúskálhattak a biztosítók ajánlataiban, a legtöbb autósnak még mindig ilyenkor van a biztosítási évfordulója, ami lehetőséget biztosít számára, hogy biztosítótársaságot váltson, de hogy mikorra kell megkötni az új szerződéseket, csak kevesen tudják.

A bizonytalanságot az sem enyhíti, hogy a hírek szerint az eddigi lökettérfogat szerinti tarifarendszer helyett a társaságok átállnak a teljesítményarányos elszámolási rendszerre. Ennek az az oka, hogy egyre több hibrid vagy elektromos hajtású autó járja a magyar utakat is, azonban egy villanymotor esetében nem lehet henger-űrtartalom alapján díjat számolni – s bár az elektromos hajtású járművek tömeges elterjedésétől egyelőre nem kell tartani, a társaságok felkészülnek a fogadásukra.

Az átállásra nemcsak a hibridautók térnyerése miatt van szükség, hangoztatják a biztosítótársaságok, hanem azért is, mert saját felméréseik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ügyfeleik a nagyobb teljesítményű autókkal gyakrabban okoznak balesetet. Az új tarifák körül még nagy a titkolózás, egyelőre még az interneten található kötelező biztosítás díjkalkulátorok sem tudnak pontos adatokat.

Egy kis ködoszlatás

Mikortól változik meg a jelenlegi rendszer? – kérdeztük Gilyén Ágnestől, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kommunikációs főosztályvezetőjétől. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény 2010. január 1-jei életbelépésével, illetve a hengerűrtartalom helyett a teljesítmény alapú besorolás 2011. január 1-jei bevezetésével változik meg a jelenlegi rendszer, aminek következtében nem veszítik el bónuszukat azok, akik eddig is balesetmentesen vezettek.
Kiket érint legkellemetlenebbül a teljesítményarányos elszámolásra való egyöntetű átállás? – tudakoltuk.

„A korábbi, köbcenti alapján történt besorolást a teljesítmény alapú besorolás váltja fel. Egy 1600 köbcentiméteres személygépkocsi eddig ugyanolyan besorolást kapott, ha 75 KW vagy ha 105 KW volt a teljesítménye. Ezután lehetőség nyílik arra, hogy a biztosítók különbséget tegyenek a nagyobb teljesítményű, bár ugyanolyan hengerűrtartalmú gépjárművek között” – válaszolta Gilyén Ágnes.

Oldalak