Totálkár: milyen módon számítja a biztosító?
Mind a szerződésen kívüli és a kötelező felelősségbiztosítás terhére történő kárrendezés, mind pedig a casco-s kárrendezés során jellemző a totálkáros kárrendezés. Ennek lényeg abból adódik, hogy valamilyen okból nem érdemes a jármű javítása és ennek a költségnek a megtérítése. A D.A.S. JogSzerviz szakértői járják körben a legfontosabb tudnivalókat.
Totálkáros gépjármű és javítása, és az ebből eredő problémaforrások két okra vezethetőek vissza. Az egyik az, hogy a jármű a közlekedési baleset során olyan mértékben sérült, hogy nem is lehetséges annak a helyreállítása. Ezt nevezik műszaki totálkárnak.
A másik eset pedig az, amikor bár az autó javítható, azonban a szervizelés költsége olyan magas, hogy akár a kocsi értékét is elérné. Ekkor áll be a gazdasági totálkár.
Annak meghatározása, hogy a totálkáros kárrendezés jön-e szóba és annak során a biztosító mekkora összeget fizet, kizárólag műszaki szakkérdés. Előzetesen EUROTAX-számítással a biztosító meghatározza a jármű káridőpontbeli értékét.
Itt olyan adatok alapján történik meg a kalkuláció, mely a kocsi korára, futott kilométereinek számára, vagy előzménysérüléseire, esetleg extra tartozékaira vonatkozik.
Ez utóbbi esetben mindenképp figyelemmel kell arra lenni, hogy a casco biztosító az extra tartozékok értékét akkor fogja figyelembe venni, amennyiben ezekre a biztosítás kiterjed. Ennek hiányában nem alkalmazza a számítás során értéknövelő tényezőként.
Az előbbi program alapján, a baleset időpontjára tekintettel kerül tehát kiszámításra a jármű káridőpontbeli értéke. Ha valaki esetleg ezt vitatja, akkor a biztosítótól feltétlenül javasolt ezt a részletes EUROTAX-számítást kikérni és egy ellenőrzést készíteni.
Ez utóbbit bármelyik kárszakértői iroda elvégzi. Ha ez az ellenőrzés elkészül, és érdemben vitathatóvá válik a biztosító számítása, akkor erre tekintettel lehetséges a felülvizsgálatot is kérni.
Ha a káridőpontbeli érték letisztázott, akkor a biztosító azt is meghatározza, hogy mekkora összeget tesz ki a roncs, azaz a maradványérték. Ezt általában ajánlatok alapján határozza meg.
A végső kifizetést pedig az fogja meghatározni, hogy mekkora összeg a káridőpontbeli és a roncsérték különbözete.
A károsultnak ugyanakkor lehetősége van mérlegelnie azt, hogy amennyiben ebből az összegből meg tudja javítani a járművét, akkor ezzel éljen, de arról is dönthet, hogy a „roncsot" eladja, akár annak a cégnek, aki a maradványértékre ajánlatot tett.
Tehát ez utóbbi, azaz az, hogy a kocsit a tulajdonos eladja, egyáltalán nem kötelező.
A casco biztosítások esetében fontos még arra felhívni a figyelmet, hogy végső kifizetésből mindenképp levonásra kerül az önrész mértéke is, mely vagy egy fix összegként, vagy egy százalékos mértékben került meghatározásra a szerződéskötéskor.
A fentiekből látszik, hogy a totálkár kiszámítása valóban szakkérdés. Azonban tudatosan és felkészülten sokat tehetünk azért, hogy ellenőrizhessük, hogy a biztosító megfelelően számolt-e?
forrás: origo.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban összehasonlíthatja az egyes gépjármű biztosítási ajánlatokat:
Gépjármű biztosítás ajánlatok>>
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
December 1. éjfél a kötelező biztosítás felmondási határideje
Akinek a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási évfordulója még mindig január 1-je, az ügyeljen arra, hogy felmondása a korábbi biztosítójához legkésőbb december 1-jén éjfélig igazolhatóan beérkezzen - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleménye.
Célszerű a felmondást tértivevényes levéllel, visszaigazoló faxszal vagy egyéb bizonyítható módon elküldeni - áll a közleményben. Amennyiben alkuszon keresztül küldi valaki a felmondását, bizonyosodjon meg arról, hogy az a korábbi biztosítójához időben beérkezett. Az érvényes felmondás alapján a biztosítás december 31-én 24 órakor szűnik meg.
Mekkora a kár karambol esetén? Itt az új kalkulátor
Egy 120 kilométeres sebességgel, frontálisan ütköző autó úgy törik össze mintha 55 méter magasból dobták volna le. Ezt szemlélteti az a zuhanás kalkulátor, amely a CLB.hu oldalán működik. A cég ezzel a speciális számítógépes programmal az autók lehetséges összetörését, baleseteket szimulál, s a sérülékenységre, az esendőségre, az óvatosságra hívja fel a figyelmet.
A speciális kalkulátor segítségével egy esetleges autós ütközés erejét, s annak következményét szimulálják. Jelentős kár már 40-50 kilométeres sebesség mellett is előfordulhat az úton, ha két jármű frontálisan csapódik egymásba – magyarázta Németh Péter a CLB Biztosítási Kft. kommunikációs vezetője.
A CLB ezért, figyelemfelkeltő céllal is működteti honlapján a „zuhanás kalkulátort”, amelynek segítségével a felhasználók kiszámolhatják, milyen nagy erejűek tudnak lenni, akár egy magasból történő lezuhanás következményével is járhatnak a közúton történő ütközések.
Az eredmények meglepőek: 120 kilométeres sebességgel, frontálisan karambolozó autó úgy törhet össze, mintha azt 55 méter magasból dobták volna le. De ha két jármű „csak” ötvennel karambolozik, az ütközésnek már akkor is olyan ereje van, mintha egy autó 10 méter magasból esett volna le.
Németh Péter nem titkolja, hogy a kalkulátor elindítását a kötelező gépjármű felelősség biztosítási kampány idejére időzítették. Mint mondta, a biztosítók kötelező biztosítási kampányra költött összege meghaladhatja a 3 milliárd forintot.
A nagy költségvetésű kommunikációs „harc” az autósok kegyeiért érthető, hiszen tavaly 129 milliárd forintot fordítottak kötelező biztosításra az autósok. Ugyanakkor az is igaz, hogy a 3 milliárdos reklámkampánynak csak töredéke segíti a biztonságosabb közlekedésre, autózásra való ösztönzés.
Milliárdos reklámharc a kötelező piacon
Mivel a Magyar Biztosítók Szövetsége által kiadott legrövidebb kgfb-tarifatábla két oldalt, míg a leghosszabb tizennégy oldalt foglal el a hatvannyolc oldalas mellékletben nehéz az adathalmazban eligazodni. Az internet nélküli emberek inkább a reklámok alapján döntenek, esetleg alkuszokhoz fordulnak - áll a CLB Biztosítási Alkusz Kft. közleményében. A szolgáltatók a kampány alatt átlagosan 3 milliárd forintot költenek reklámra, ezek legtöbbször komoly hangvételűek, de egy-két marketingfogás idén is nagy visszhangot keltett.
A legtöbb biztosító az idei kötelező biztosítási kampány során a könnyedebb, esetleg vicces felhangú kommunikációs megoldásoktól idegenkedik. Ennek egyik oka, hogy a biztosítási és a banki szakma legkonzervatívabb gazdasági szféra. A közlemény szerint a biztosítók félnek attól, hogy vidámabb hangvétel egy kampány során hiteltelenné tenné őket.
A vidámabb hangvételű kommunikációtól való ódzkodás azért is „sötét ló” a biztosítási szakemberek szemében, mert maga a téma sem vidám dolog. Az árvizek, földrengések, balesetek, betörés, halál témák inkább a tragikus kategóriába tartoznak. Sokakban visszakeltést kelthet, ha ezeket vicces formában adják elő. Mások pedig egyenesen „homokba dugják fejüket”, ha ezekről a rémisztő eseményekről van szó. A biztosítók szerint, ezek a személyek egyáltalán nem vevők a humoros kommunikációs megoldásokra.
A harmadik ok, amiért a biztosítók igyekeznek erős, komoly, már-már „hatalmi” erővel rendelkező cégnek mutatni magukat, az hogy, évről évre több olyan cikket olvashatunk, amelyben a biztosított, azaz a károsult vitába kerül a társasággal, mert az nem pont azt az összeget akarja a kifizetni amennyi a szerződött fél kárigénye. (Csak az elmúlt három hónapban több tucat ilyen cikk jelent meg a viharkárok, a felsőzsolcai, és kolontári katasztrófák után.)
A kommunikációt tovább nehezíti, hogy a biztosítási termékek tartalma sokkal bonyolultabb, mint mondjuk annak megismertetése, hogy miért jó ez vagy az a mosópor. Ráadásul a biztosítási kultúra ma nagyon alacsony hazánkban, ezért az üzletágban résztvevő cégek oktatni is szeretnék célözönségüket. Ezt ma Magyarországon az iskolában is megszokott porosz utas megoldások jellemzik.
Ennek a, már túlhaladott, rossz hatásfokú ismeretterjesztésnek pedig az eredménye az, hogy kötelező felelősségbiztosítással kapcsolatos változásokkal csak minden második ember van tisztában. Az ezer ember megkérdezésével lezajlott gyorsfelmérés szerint: az autósok 60 százaléka csak a biztosítás megkötésének pillanatában szembesül azzal, hogy már nem a köbcentik, hanem a lóerők alapján kell 2011-től kötelezőjét fizetni.
Az unalmas kampányok mellett, van néhány olyan eset, amely azért idén is kiváltotta a média érdeklődését, és komoly vitát is gerjesztett a társadalomban. Az egyik cég például ledobott egy autót
CLB low rider Scenic – Összelapult
"Ha csak egy család életét sikerül megmenteni azzal, hogy a sofőr figyelmét felhívjuk a veszélyre, megérte, hogy ez az autó összetört - nyilatkozta Németh Péter, a CLB értékesítési és marketing igazgatója"
Gyerekünk duplázhatja a kötelezőt
KGFB - Milliós bírság az Allianznak és az Astrának
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyolc biztosítóval szemben tett ma közzé határozatokat a 2010. október 30-án megjelentetett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjtarifák kapcsán.
Két biztosítónak bírságot kell fizetnie, hét piaci szereplőnek pedig újból közzé is kell tennie díjtarifájának egyes elemeit november 13-án, a díjhirdetésnél igénybe vett két országos napilapban.
A Felügyelet 1-1 millió forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-t és az Astra S. A. Biztosító Magyarországi Fióktelepét. Az Allianz október 30-án díjhirdetése első oldalának „hibás közlése” miatt a közzétételnél igénybe vett két országos napilap utolsó oldalán – eredeti díjhirdetésétől elkülönülve – javítottan tette közzé tarifáinak egy részét, ugyanazon lapszámokban.
A kgfb-rendszer működését meghatározó törvényt sérti, ha a biztosító tartalmi hibát követ el a hirdetmény közlésével, s helyesbítő hirdetményt kell közzétennie. A díjhirdetés alapvető célja ugyanis, hogy az egymás tarifáit nem ismerő piaci szereplők azonos időpontban és helyen, teljes körűen tegyék közzé ajánlataikat. Az Allianz a helyesbítésre szoruló hirdetményével a fogyasztók számára nem mutatott egyértelműen áttekinthető, valós képet az általa nyújtandó kgfb-díjtarifákról. A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a társaság 2010. október 29-ei levelében tájékoztatta a Felügyeletet arról, hogy a hibás díjtarifa hirdetményével kapcsolatban helyesbítő közlemény megjelentetése iránt haladéktalanul intézkedett.
Az Astra díjhirdetésének több táblázata szintén hibásan jelent meg, amelyeket e biztosító is az érintett napilapok utolsó oldalán – ugyancsak a biztosítói kgfb-díjtarifákat összegző mellékleten kívül, saját díjtarifáitól elkülönülten – tett közzé javítva. E biztosító sem hívta fel azonban a figyelmet eredeti, hibás díjtarifájában, hogy az nem alkalmas a díj meghatározására. Az Astra emellett „kárelőzmény” táblázatainál nem határozta meg hirdetményében, hogy mely időszakban bekövetkezett károk esetén kell alkalmaznia a fogyasztóknak a díjszorzót. A biztosító nem tette közzé a 2010. évre vonatkozó kgfb-tarifáit sem, noha a törvény szerint ez is kötelezettsége lett volna.
Az Aegon Biztosító Zrt. díjhirdetményben olyan, a korábbi években érvényesített díjkorrekciós tényezőket jelölt meg partnerkedvezményének feltételéül, amelyek nem voltak egyértelműen megítélhetők a fogyasztóknak, illetve nem tette közzé a 2011. január 1. előtti kockázatviselési kezdetű szerződések bonus-malus osztályba sorolásához alkalmazandó táblát. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. és a Genertel Biztosító Zrt. hirdetményeikben nem állapított meg alapdíj kategóriát a 180 kW feletti személygépkocsikra, illetve alapdíjtábláikban nem határozták meg pontosan a „természetes személy” és a „cég” fogalmát.
Az Union Biztosító Zrt. díjtarifája a díj számításának módját (képletét) nem tartalmazta, ami – különösen a „Kiegészítő Bónusz Őrző biztosításhoz” kapcsolódó díjkedvezmény esetében – elbizonytalaníthatja tényleges díjuk mértékét illetően az átlagos ügyfeleket. Az Uniqa Biztosító Zrt. partnerkedvezménye nem volt egyértelműen értelmezhető az érintett partner cégcsoportoknál alkalmazásban álló jármű-üzembentartók számára, illetve egy másik kedvezmény esetében rejtett módon (a kedvezmény címében meg nem jelenítve) volt kiolvasható csak, hogy az korábbi egészségpénztári tagokra is vonatkozik. A Wabard Biztosító Zrt. egyik hirdetményi feltétele pedig nem felelt meg a törvény által meghatározott gépjármű-flotta fogalmának.
Az unalmas biztosítási kampányok ellen tüntet a CLB
A CLB Biztosítási Alkusz az unalmas biztosítási kampányok elleni tüntetésként megszavaztatta, hogy a levegőbe lógatott autót kisorsolják-e, vagy ledobják a Fradi-pályánál. Ledobják.
November 12-én pénteken harminc méter magasból a földhöz vágják azt a hárommilliós autót, amelyet azért lógattak fel a darura az Üllői úti Fradipályánál, hogy ezzel tüntessenek az unalmas biztosítási kampányok ellen. A kampány keretében meg lehetett szavazni, hogy az autót kisorsolják-e a szavazók körében vagy ledobják. Az eredmény előre borítékolható volt.
A CLB Biztosítási Alkusz és A-Z Produkció ügynökség szándékosan könnyed kampányt indított, "mert a biztosítási téma nagyon bonyolult." Éskovács Péter, az A-Z Produkció kreatívigazgatója, a kampány egyik kitalálója elmondta, hogy Idén a biztosítók kötelező biztosítási kampányra költött összege meghaladhatja a 3 milliárd forintot. „A nagy költségvetésű kommunikációs harc az autósok kegyeiért érthető, hiszen tavaly 129 milliárd forintot költöttek kötelező biztosításra azok, akiknek van gépkocsijuk” – magyarázta.
„A legtöbb biztosító az idei kötelező biztosítási kampány során a könnyedebb, esetleg vicces felhangú kommunikációs megoldásoktól idegenkedik. Ennek egyik oka, hogy a biztosítási és a banki szakma legkonzervatívabb gazdasági szféra” – véli Éskovács, majd hozzáteszi: a biztosítók félnek attól, hogy vidámabb hangvétel egy kampány során hiteltelenné tenné őket.
Nem ez az első eset, hogy autót dobnak le az égből. Amerikában népszerű szórakozási forma, de de Berlinben is volt már hasonlóra példa: ott egy Porschét dobtak le a levegőből.
Biztosítás: Itt a TOP 10 legdrágább és legolcsóbb TEAOR! Most érdemes úrhajót gyártani
Sajátos konstrukció flottát üzemeltetőknek
Az „űrjárművek” gyártói lehetnek az idei kötelezőbiztosítás nagy nyertesei, különösen akkor, ha legalább öt, úgynevezett flottában kezelhető gépkocsira kötnek biztosítást. Ez a tevékenység ugyanis benne van abban a körben, amelyre a biztosítók nagy kedvezményt adnak. Az ennél sokkal prózaibb élelmiszer- és építőipari ágazatban működő cégeket viszont extrán büntetik, rajta lesznek a legtöbbet fizetők top tízes listáján – derül ki a CLB biztosítási alkusz cég elemzéséből. A flottadíjak újdonsága, hogy azt a korábbi egyéni megállapodás helyett előre rögzítve, a tevékenység besorolása, vagyis az úgynevezett TEAOR alapján határozzák meg a szolgáltatók.
A korábbi „hasraütéses” gyakorlattal ellentétben idén először a TEAOR besorolás, vagyis a tevékenység alapján határozzák meg a biztosítók a vállalkozások gépkocsi flottájának –legalább öt autójának - a kötelező díját. Legalábbis ez a határozott stratégia érezhető idén a céges flottabiztosítások terén, s úgy tűnik, a szolgáltatók azt az ágazatot „sarcolják” meg leginkább, amelyben vélhetően jól működnek a vállalkozások – ismertette legfrissebb elemzésük eredményét Németh Péter, a CLB Független Alkusz Kft. marketing és kommunikációs igazgatója. Egészen egyszerűen a tevékenység alapján dől el, hogy melyik vállalkozásnak lesz drága a biztosítása, s melyik kap kiemelt kedvezményt. Az elemzők sok furcsaságot is találtak az ajánlatok között, ilyen például a „légi- és űrjármű gyártása, javítása” tevékenység, amelyre legalább olyan kedvező ajánlatot adnak a biztosítók, mint a halászattal, növénytermesztéssel, vagy állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozásoknak. A legdrágább kötelezőt fizethetik viszont egyebek mellett az élelmiszerkereskedők, az ivóvízellátásban tevékenykedő, vagy az építőiparban dolgozó cégek.
A Magyar alkuszcég elemzéséből kiderül, hogy a biztosítók úgy vélik, a kis vállalkozások alkalmazottai jobban vigyáznak a cégautókra, óvatosabban vezetnek, mint egy nagyobb vállalat dolgozói ezért nekik jobb konstrukciót kínálnak. Az összes biztosító ajánlatának összehasonlításából határozottan kiderült az is, hogy a legtöbbet a személy-és áruszállítással foglalkozók, a legkevesebbet pedig a mezőgazdaság, állattenyésztés területén működők fognak fizetni – ismertette az elemzésrészleteit a szakértő. Három nagy biztosító az autókereskedőket vette célba, hogy rajtuk keresztül a kereskedésekben eladott autókat is "megszerezhesse"
Németh ezért úgy véli, hogy ebben a különösen bonyolult rendszerben a flottát üzemeltetők számára a korábbinál is nagyobb szükség lesz az alkuszokra, hiszen ők képesek a leggyorsabban a legpontosabb és legkedvezőbb ajánlatot kiválasztani ügyfeleik számára. Ráadásul olyan kötelező és casco együttkötési akcióhoz i juthatnak, amelyet egy önálló biztosító nem tud nyújtani – érvel az igazgató. A CLB kommunikációs vezetője elmondta azt is, hogy a biztosítók a járművek felhasználása alapján, a TEAOR számtól függetlenül pótdíjazhatják, vagy kizárhatják a kötelező biztosítási körből, például a bérautókkal foglalkozó cégeket, a taxisokat, a nemzetközi gépjárművezetést oktató vállalkozásokat, a nemzetközi szállítmányozókat, a veszélyes anyagot szállítókat, a rendőrség, a katonaság, a mentők, a tűzoltók, a pénz és érték-szállítók, valamint a versenyzők flottáját.
Kiemelkedően nagy kedvezményt kaphatnak viszont – ugyancsak a tevékenységük alapján a márkakereskedői, a mezőgazdasági, az állami és az önkormányzati flották.
TOP 10 TEAOR szám szerint
A legkisebb kötelezőt fizető cégek
TEAOR Tevékenység
01.11 Gabonafélék, egyéb máshova nem sorolt növények termelése
01.12 Zöldség, dísznövény termelése
01.13 Gyümölcs, fűszernövény termelése
01.21 Szarvasmarha-tenyésztés
01.22 Juh-, kecske-, lótenyésztés
01.23 Sertéstenyésztés
01.24 Baromfitenyésztés
01.50 Vadgazdálkodás
05.01 Halászat
35.30 Légi-, űrjármű gyártása, javítása
A legtöbbet fizetők
TEAOR Tevékenység
41.00 Víztermelés, -kezelés, -elosztás
45.21 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése
45.33 Víz-, gáz-, fűtésszerelés
45.43 Padló-, falburkolás
52.11 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem
52.12 Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem
52.21 Zöldség-, gyümölcs-kiskereskedelem
52.22 Húsáru-kiskereskedelem
52.24 Pékáru-, édesség-kiskereskedelem
52.31 Gyógyszer-kiskereskedelem
De van a felhasználás módja, ami függetlenül a teaor számtól pótdíjat jelent vagy kizárást
bérautó (rent a car)
taxi
oktatás (gépjárművezetés)
nemzetközi szállítmányozás (TIR)
veszélyes anyagszállítás
rendőrség, katonaság, mentők,tűzoltók
pénz és értékszállítás
versenyzés
kedvezményt:
márkakereskedői flották
mezőgazdasági flották
állami, önkormányzati flották
A Hűség nem kifizetődő a kötelező kampányokban?
A nyugdíjasokon és az úgynevezett inaktív, sőt hűséges ügyfeleiken verik el a port a biztosítók. Egy elemzés szerint a biztosítási cégek a kitartó klienseken – mintegy kétmillió ügyfél - keresik meg a kötelező gépjármű biztosításban elveszett pénzt, az újaknak adott kedvezményeket. A régiek díját akár ötven százalékkal is megemelhetik, hogy a pénzüknél legyenek – hivatkozik egy elemzés eredményére egy biztosítási alkusz cég. Idén található először olyan biztosító, aki nem „bünteti” a hűséget!
Nem díjazzák, sőt kifejezetten büntetik a hűséget és kitartó ügyfeleiket a biztosítók – állítja a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft., amely az összes biztosító ajánlatát összevetve elemezte a kérdést. A kutatásból kiderül, hogy a kötelező gépjármű felelősség biztosítási (kgfb) időszakban egyértelműen azok járnak jól, akik évente váltanak biztosítót – „átszerződnek” -, mert egyfajta mézesmadzagként mindenhol az újak kapják a legtöbb kedvezményt – ismertette Németh Péter, az alkusz cég kommunikációs és marketing igazgatója. Az újakon elvesztett százmilliókat azonban legtöbben a stabil, úgynevezett inaktív ügyfeleken hajtják be. Ők azok, akik nem interneteznek, nem elég tájékozottak, vagy nem is érdekli őket a kgfb-kampány, ezért látszólag nem is törődnek a díjakkal. A mintegy kétmillió „inaktív” jelentős része nyugdíjas, ezért ők a kampány nagy vesztesei. Az ő díjukat szemrebbenés nélkül megemelhetik a biztosítók, akár tízezrekkel is, mert tudják, úgysem járnak utána versenytársaik ajánlatának. Németh szerint elsőssorban ezeknek a talán kissé „viszonzatlanul hűséges”, de mindenképpen kihasznált ügyfeleknek kell a biztosítási alkuszok segítségét kérni, akik megkeresik számukra a legjobb ajánlatot. Németh Péter javasolja azoknak, akik nem jártasak az internet felhasználásban, kérjék az alkuszcégek telefonos segítségét. Ezen a csatornán keresztül ugyanis ugyanúgy elérhető valamennyi biztosító ajánlata.
Új számítás a kötelezőbiztosításokra
A gépkocsik felének változhat a díja, de sok a hibásan regisztrált teljesítmény mutató
Egy kötelezően új számítás alapján a becslések szerint a gépkocsik több mint negyven százalékának változik a kötelező biztosítási díja. A következő napokban ismerteti a PSZAF levelében azokat az irányadó elveket 10 pontban összefoglalva amely alapján kell kialakítani a szolgáltatóknak a jövő évi díjakat. Mindez hatással lehet annak a 4 millió autónak a biztosítási tarifájára, amelyek a hazai utakon közlekednek. A 15 biztosító adatait vizsgáló CLB Biztosítási Alkusz Kft becslése szerint idén akár kétmillió autós fog biztosítót váltani, hiszen várhatóan ennyinek fog nagyságrendekkel változni a kötelezőbiztosítási tarifája.
A jövőben a köbcentik helyett a lőerő fog dönteni a díjkalkuláláskor. Így azok fognak majd többet fizetni, akik erősebb motorú, vagyis nagyobb teljesítményű gépjárművel rendelkeznek. A sportkocsik, vagy a nagyteljesítményű terepjárók tulajdonosainak például, akár 100 százalékkal is többet kell majd fizetniük, míg a kisebb autóknál biztosítási áresés várható. Összegezve megállapítható, hogy az új számítás az autók több mint negyven százalékánál változik majd a tulajdonos biztosítási díja.
Új jogszabály ugyan, hogy 2010-től mindenki a szerződéskötés évfordulóján válthat biztosítót. (Ez azt jelenti, hogy aki októberben vesz egy autót, annak majd a következő év októberében kell újra kötnie szerződését.) Ugyanakkor a négymillió magyar autótulajdonos jelentős része tavaly év végén, a kgfb-kampány idején kötötte meg biztosítását, ezért nekik most is novemberben kell majd újra kötniük. Így a kampány várhatóan nem lesz kisebb.
Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője szerint már több kutatást végeztek arról, hogy kik azok, akik alaposan áttanulmányozzák a biztosítási tarifákat. A CLB kérdésére az emberek 45 százaléka válaszolta, hogy fontosnak tartja, hogy részletesen utána nézzen majd az egyes szolgáltatók ajánlatának. A kutatás szerint az átszerződés hajlandóság inkább a férfiakban nagyobb. 50 százalékuk szeretne váltani, míg a nőknek alig 40 százaléka. Érdekesség, hogy leginkább a 30-49 évesek a legaktívabbak, ha biztosítócseréről van szó. De nagy különbségek találhatók a jövedelmek tekintetében is: A 140 ezer forintos havi nettó jövedelemnél kevesebből élő háztartások 55 százaléka keresi az olcsóbb lehetőséget, míg a 140 és 200 ezer forint között kereső háztartásoknak már csak a 38 százaléka. Ugyanakkor a 200 ezer forintnál több pénzből élő családok 55 százaléka akar spórolni ezen a kiadáson. Németh Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy a gépkocsik teljesítményeinek (kw) adatai az előzetes információk szerint több mint 10%-ban hibásan szerepelnek a BM nyilvántartásában. Így a kalkuláció sem fog stimmelni azoknál, akiknél nem a megfelelő adat van regisztrálva, azaz nem lesz jó a díjuk. Ennek kivédése érdekében a CLB weboldalán egy kilowatt kalkulátort üzemeltet a mai naptól, ahol mindenki díjmentesen ellenőrizheti saját autójának regisztrált teljesítmény mutatóját (kilowatt) és hibás adat esetén útmutatást is kap a helyreigazítás teendőiről.