Totálkár: milyen módon számítja a biztosító?
Mind a szerződésen kívüli és a kötelező felelősségbiztosítás terhére történő kárrendezés, mind pedig a casco-s kárrendezés során jellemző a totálkáros kárrendezés. Ennek lényeg abból adódik, hogy valamilyen okból nem érdemes a jármű javítása és ennek a költségnek a megtérítése. A D.A.S. JogSzerviz szakértői járják körben a legfontosabb tudnivalókat.
Totálkáros gépjármű és javítása, és az ebből eredő problémaforrások két okra vezethetőek vissza. Az egyik az, hogy a jármű a közlekedési baleset során olyan mértékben sérült, hogy nem is lehetséges annak a helyreállítása. Ezt nevezik műszaki totálkárnak.
A másik eset pedig az, amikor bár az autó javítható, azonban a szervizelés költsége olyan magas, hogy akár a kocsi értékét is elérné. Ekkor áll be a gazdasági totálkár.
Annak meghatározása, hogy a totálkáros kárrendezés jön-e szóba és annak során a biztosító mekkora összeget fizet, kizárólag műszaki szakkérdés. Előzetesen EUROTAX-számítással a biztosító meghatározza a jármű káridőpontbeli értékét.
Itt olyan adatok alapján történik meg a kalkuláció, mely a kocsi korára, futott kilométereinek számára, vagy előzménysérüléseire, esetleg extra tartozékaira vonatkozik.
Ez utóbbi esetben mindenképp figyelemmel kell arra lenni, hogy a casco biztosító az extra tartozékok értékét akkor fogja figyelembe venni, amennyiben ezekre a biztosítás kiterjed. Ennek hiányában nem alkalmazza a számítás során értéknövelő tényezőként.
Az előbbi program alapján, a baleset időpontjára tekintettel kerül tehát kiszámításra a jármű káridőpontbeli értéke. Ha valaki esetleg ezt vitatja, akkor a biztosítótól feltétlenül javasolt ezt a részletes EUROTAX-számítást kikérni és egy ellenőrzést készíteni.
Ez utóbbit bármelyik kárszakértői iroda elvégzi. Ha ez az ellenőrzés elkészül, és érdemben vitathatóvá válik a biztosító számítása, akkor erre tekintettel lehetséges a felülvizsgálatot is kérni.
Ha a káridőpontbeli érték letisztázott, akkor a biztosító azt is meghatározza, hogy mekkora összeget tesz ki a roncs, azaz a maradványérték. Ezt általában ajánlatok alapján határozza meg.
A végső kifizetést pedig az fogja meghatározni, hogy mekkora összeg a káridőpontbeli és a roncsérték különbözete.
A károsultnak ugyanakkor lehetősége van mérlegelnie azt, hogy amennyiben ebből az összegből meg tudja javítani a járművét, akkor ezzel éljen, de arról is dönthet, hogy a „roncsot" eladja, akár annak a cégnek, aki a maradványértékre ajánlatot tett.
Tehát ez utóbbi, azaz az, hogy a kocsit a tulajdonos eladja, egyáltalán nem kötelező.
A casco biztosítások esetében fontos még arra felhívni a figyelmet, hogy végső kifizetésből mindenképp levonásra kerül az önrész mértéke is, mely vagy egy fix összegként, vagy egy százalékos mértékben került meghatározásra a szerződéskötéskor.
A fentiekből látszik, hogy a totálkár kiszámítása valóban szakkérdés. Azonban tudatosan és felkészülten sokat tehetünk azért, hogy ellenőrizhessük, hogy a biztosító megfelelően számolt-e?
forrás: origo.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban összehasonlíthatja az egyes gépjármű biztosítási ajánlatokat:
Gépjármű biztosítás ajánlatok>>
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
A cégek is váltanának a KGFB rohamban
A kkv-k több mint fele szeretné megújítani a meglévő biztosításait a következő egy éven belül - derült ki abból a kutatásból, amit a SIGNAL Biztosító Zrt. megbízásából végzett nemrégiben a GfK Hungária Piackutató. Mint Kálózdi Tamás, a SIGNAL Biztosító elnök-vezérigazgatója elmondta: a kis- és középvállalkozások főleg az autóhoz kapcsolódó biztosításaik, valamint a vagyonbiztosításaik újrakötésére készülnek. A kkv-knál egyébként a biztosítóválasztás során a megbízhatóság, a gyorsaság a legfontosabb, illetve a biztosítási termék díja, és az általa lefedett kockázat. Kevésbé fontos viszont, hogy a biztosító széleskörű fiókhálózattal rendelkezzen - hangsúlyozta.
A GfK által, a kis- és középvállalkozások körében végzett kutatás egyértelműen megállapította, hogy a kkv vezetők túlnyomó többsége fontosnak tartja, hogy a cége anyagi értékeit biztosításokkal védje. Minél nagyobb létszámmal és árbevétellel rendelkezik a cég, annál inkább igyekszik a kockázatokat különböző biztosításokkal lefedni. A kutatásból az is kiderült, hogy a szolgáltató szektorban átlagon aluli, a kereskedelemben viszont átlagon felüli a vállalati biztosításokat feltétlenül fontosnak tartók aránya - emelte ki Kálózdi Tamás.
A kkv-k között a leggyakoribb biztosítás a telephelynek a vagyonbiztosítása, valamint a kötelező gépjármű-biztosítás (KGFB) és a casco. Munkáltatói vagy szakmai felelősségbiztosítással viszont a kkv-k fele sem rendelkezik. Még ennél is kevesebb cégnek van a vezetőkre, illetve azok családtagjaikra is vonatkozó élet- és balesetbiztosítás, valamint üzemszünet-biztosítás.
A kis- és középvállalkozások a következő egy évben szeretnék megújítani meglévő vagyonbiztosításaikat - derült ki a kutatásból. Biztosítóváltást leginkább a KGFB esetén, majd a casco és a telephelyek vagyonbiztosítása esetén terveznek. A megkérdezett kkv-k harmada feltétlenül igényelne személyes tanácsadást a biztosítás megkötése előtt, de összességében több mint háromnegyedük gondolja azt, hogy szüksége lenne tanácsadóval történő konzultációra mielőtt a vállalati biztosítást megköti. Különösen az iparvállalatok és a 700 millió forint árbevételnél nagyobb cégek tartják fontosnak a személyes tanácsadást. Egyébként a biztosítási tanácsadók meglehetősen aktívak a kkv-k körében, hiszen az elmúlt egy évben a megkérdezettek több mint 80 százalékát kereste meg valamilyen módon biztosítási tanácsadó.
A kkv vezetők a leggyakrabban független tanácsadókat vesznek igénybe a biztosítással kapcsolatos ügyeik intézésére. Különösen nagy a brókerek, alkuszok szerepe a 1,5 milliárd forintnál nagyobb árbevételű cégek esetében. A kisebb vállalkozásoknál a független tanácsadók és az adott biztosító tanácsadóinak szerepe nagyjából egyensúlyban van.
A megkérdezett kkv-k sokféle szempontot figyelembe vesznek, amikor arról döntenek, hogy melyik biztosítónál kössenek szerződést. Ennek során egyébként mind személyi, mind a termékkel kapcsolatos tényezők számítanak. Mint Kálózdi Tamás hangsúlyozta, ezen vállalkozói kör számára a legfontosabb, hogy a biztosító megbízhatóan, gyorsan és pontosan teljesítsen.
Mérvadó az is, hogy mekkora a biztosítási összeg, illetve a fizetett biztosítási díj. Ugyanakkor ezeknél jóval kisebb arányban számít, hogy nagy fiókhálózattal rendelkezzen a biztosító vagy, hogy valamilyen pénzügyi tanácsadó ajánlja azt. Mint ahogy az sem tartozik a legfontosabb biztosító választási szempontok közé, hogy a kkv esetleg egyéb pénzügyi kapcsolatai miatt kötődjön a pénzintézethez.
Forrás: Pénzcentrum.hu
Bulvárlapban közlik vasárnap a kötelező biztosítás tarifáit
Október 30-ig kell közzé tenni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) tarifáit a biztosítóknak. Mivel ez vasárnapra esik, és az országos napilapokból szegényes a választék, vasárnap a Borsban és a Nemzeti Sportban publikálják majd a díjakat. - írja a Világgazdaság.
A biztosítók megtehetnék, hogy korábban közzéteszik a tarifáikat, de az egyelőre csak törvénytervezet formájában létező baleseti adó miatt a biztosítók valószínűleg vasárnapig kivárnak a közzététellel, mert olyan sok a bizonytalansági tényező. A vasárnapi közzétételen a Népszava és a Magyar Hírlap bukik, melyek hagyományosan a tarifatáblázatokat publikálni szokták, miután most elesnek ettől a lehetőségtől.
A baleseti adón 27 milliárdot kíván beszedni a kormány a biztosítókon keresztül, és a befolyt összegből a tervek szerint az egészségkassza hiányát csökkentenék.
Forrás: HVG.hu
Adó nélkül hirdetik meg a kötelező díjat?
Sikerült a kormánynak jókora zavart okoznia a biztosítási piacon azzal, hogy a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás díjára 30 százalékot rátéve sarcolják meg az autósokat a baleseti adóval. A törvények értelmében ugyanis e hónap végéig meg kell hirdetniük jövő évi díjaikat a biztosítóknak, csakhogy addig nem szavazza még meg a parlament a biztosítási adót.
Nem meglepő, hogy az MTI által megkérdezett, ám óvatos biztosítók és alkuszok a lehető legrosszabb időzítésre panaszkodtak. De ötleteik is vannak. Az egyik javaslat szerint a kormány kivetethetné az adótörvény-csomagból a baleseti adót, és azt képviselői önálló indítványként benyújtva, gyorsított eljárásban végigfuttathatná a parlamenten, még októberben.
A biztosítók csak a hatályos jogszabályok alapján hirdethetnek díjat - mondta Gilyén Ágnes, a MABISZ szóvivője az MTI-nek. Miután november végéig nagy eséllyel nem fogadja el az Országgyűlés a baleseti adót is tartalmazó törvényt - a biztosítóknak pedig a kgfb-törvényben foglaltaknak megfelelően október 30-ig díjat kell hirdetniük -, így a biztosítók az adó nélküli kgfb-díjakat hirdetik meg.
Amikor az adótörvény megjelenik, minden díj 30 százalékkal emelkedik, így a versenyt ez önmagában nem befolyásolja - tette hozzá a szóvivő, aki kitért arra is, hogy a kötvényen és a számlán a kgfb-díj és a baleseti adó külön-külön soron jelenik majd meg. Az adó beszedése, nyilvántartása, és az ezekhez szükséges számítástechnikai fejlesztés - összbiztosítói szinten - akár több százmillió forintra is rúghat, amely a társaságok költségeit növeli.
Forrás: ecoline.hu
Utolsó fejezet a kötelezőkampányban
A biztosítók szerint a baleseti adó bevezetése a kötelező felelősségbiztosítási piacon évek óta tartó verseny utolsó fejezetét nyithatja meg, mivel az autósok hosszú évekre a most választandó biztosítónál maradnak majd a jövőben. Ez minden eddiginél nagyobb versenyt vetít előre - közölte hétfőn a Biztosítás.hu alkuszcég.
A társaság szerint évekre eldőlhet a november 1-vel induló kampányban, melyik biztosító hány kötelező biztosítási ügyfelet kezel majd a jövőben. A piac újrafelosztására az idén mélypontjukat elérő kötelező díjak és az adó miatti várható rendkívüli ügyfélérdeklődés miatt kerülhet sor. A Biztosítás.hu felhívta a figyelmet arra, hogy az még nem dőlt el, hogy az internetes összehasonlító oldalakon a baleseti adó a díjak részeként, vagy külön tételként kerül-e feltüntetésre.
A Biztosítás.hu arra számít, hogy az adó bevezetése miatt a biztosítóknak mindössze két hetük marad díjaikat újragondolni és felkészülni az utolsó - komolyabb ügyfélmozgással járó - kampányra. A korábban 5 százalékos további díjcsökkenését prognosztizáló biztosítók "most vagy soha" alapon fognak ugyanis díjat hirdetni. Ez akár - a cég szerint - 10-15 százalékos további díjcsökkenéshez is vezethet, ami a díjakra rakodó adó különbségnövelő hatása miatt újra a 2008-as, 15 ezer forintos szintre emelheti az egyes biztosítók díjai közötti különbségeket.
A kampányt az is pozitívan érintheti, hogy megszűnik a korábbi - és sokszor az autósokat terhelő - kártörténeti igazolások papíralapú rendszere, és a jövőben a biztosítók elektronikus adatbázison keresztül küldik majd egymásnak a biztosítót váltó autósok kártörténeti igazolásait. Végeredményben mégis emelkedő kötelező biztosítási díjakra lehet számítani 2012-ben. A hét éve tartó díjcsökkenési tendencia végét jelentő adó és a díjak növekvő különbsége ugyanakkor, minden eddiginél több autóst késztethet biztosítóváltásra.
Forrás: Biztosítási Szemle
Uniós jogot sért a baleseti adó?
Rengeteg kgfb-szerződés évközbeni törléséhez vezethet a baleseti különadó bevezetése - vélik a Napi Gazdaság által megkérdezett iparági szakértők, akik szerint az adó kivetésének az adócsomag-tervezetben szereplő módja uniós jogelveket is sérthet. A megugró biztosítási díjak miatt a díjelmaradások és biztosítás törlések felfutása várható.
A kormány szerint az adót a biztosító cégek szednék be a kgfb-díj esedékes részletével együtt és utalnák tovább az államkasszába. Azonban a biztosítók még ilyen közvetett módon sem alkalmazhatóak adó beszedésére. Az NGM , mint a Napi gazdaság írja, ezt úgy oldanámeg, hogy a biztosítók nyakába varrja a felelősséget: a törvénytervezet kimondaná: ha az autós nem fizette be a baleseti adót, a biztosító akkor is köteles az adó összegét az államnak átutalnia. Vagyis - elkerülendő az alkotmányossági problémákat - az adót lényegében a biztosítókra vetik ki, azok nem adhatják vissza az államnak behajtásra a nem fizető autósok adatait. Mindez pedig azt fogja okozni, hogy a biztosító együtt lesz kénytelen kezelni az adót és a kgfb-díját, így viszont - a 30 százalékos díjemelésnek köszönhetően - borítékolható a díjhátralékosok és a díjfizetés elmaradása nyomán történő törlések emelkedése.
Forrás: Napi Gazdaság
Még van remény az olcsóbb kötelező biztosításra!
A napokban beterjesztésre kerülő tervezet szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítását 30%-os baleseti különadó is terhelné, mely a biztosítótársaságok által kívánatosnak tartott díjemelkedéssel együtt már minden érintettet, cégeket és magánszemélyeket is érzékenyen érint. Van azonban egy lehetőség a nagyobb flottákat üzemeltető cégek számára, mellyel mérsékelhetik terheik növekedését. Az igazságra 2011. október 30-án fog fény derülni, amikor megjelennek a 2012-es tarifák.
A biztosítótársaságok kezében egyetlen adu maradt a cégek megnyerésére, mégpedig az egyedi, névre szóló, de publikus ajánlat összeállítása. Ehhez természetesen alapos ismeretekre, kártörténetre, a flottával kapcsolatos káresemények pontos és összehasonlítható nyilvántartására van szükség, ami leginkább az eddig is biztosítási fedezetet nyújtó társaságok - és maguk a cégek - birtokában lelhető fel.
Azon vállalkozások, akik szeretnék, ha a biztosítók egyedi ajánlatokkal is versenyezzenek a "kegyeikért", juttassák el az általuk kiválasztott, preferált, vagy végső esetben minden más biztosítóhoz is a flottájuk eddigi "életét" tartalmazó kártörténetet. Ezen adatok alapján a biztosítók elkészíthetik saját elemzésüket, kalkulációjukat, és a meghirdetéskor névre szóló sorban tehetik közzé ajánlatukat. Ezt követően a biztosított feladata kiválasztani a számára legmegfelelőbb ajánlatot.
Ezzel a módszerrel, ha nem is teljes egészében, de részben mérsékelhető a jogszabályi változások, illetve a piaci környezet által indukált áremelkedés, és hatékonyabban működtethető a járműpark.
Forrás: Portfólió
Kfgb: új rendszer, veszélyben a bonusz
Egyre nagyobb a bizonytalanság a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) kapcsolatban, a szolgáltatók ugyanis nem tudják, pontosan milyen mértékű baleseti adó terheli majd őket, és ez hogyan befolyásolja a díjakat.
A helyzetet bonyolítja, hogy az előző kötelező-időszakhoz képest számtalan nyilvántartási és igazolási újdonságot vezettek be a szolgáltatók, hívja fel a figyelmet a változásokra Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz kommunikációs vezetője.
Megszűnt például a papíralapú bonusz igazolás, ami akár a kedvezmény elvesztéséhez vezethet, A0 kategóriába való visszaminősítést is eredményezhet. A biztosítóknak ugyanis olyan elektronikus nyilvántartásban kell ellenőrizniük az ügyfelek adatait, amelyben akár több százezer hiba is lehet. Márpedig, ha a bediktált bonusz-kategória nem egyezik a nyilvántartással, akkor az ügyfél hiába lobogtatja a korábbi papírját, a szolgáltató nem fogadja el, az ügyfélnek 60 napja van arra, hogy végigjárja az adatjavítás procedúráját.
Ha kicsúszik a határidőből, akkor a biztosító kizárja őt a kedvezményből, visszasorolja az alapra, ezzel jelentősen, a tavalyi tarifát alapul véve akár 8-10 ezer forinttal is drágulhat a kötelező díja, állítja Németh. Ráadásul a nyilvántartást – az új rend szerint – nem a forgalmi, hanem a személyi igazolvány alapján fogják ellenőrizni, és ha az adatok a két okmányban eltérőek, akkor a rendszerrel sem fog stimmelni. Ez esetben megint ugorhat a bonusz.
Forrás: Index
A PSZÁF hamarabb kihirdetné a kgfb díjakat
Törvénymódosítást kezdeményez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díjhirdetésével kapcsolatban. A PSZÁF azt szeretné, hogy a hirdetések ne a vasárnapi lapokban jelenjenek meg - írja a szerdai Napi Gazdaság.
Mivel október 30-a idén vasárnapra esik, a biztosítók arra kényszerülnek, hogy az aznap megjelenő napilapokban hirdessék meg tarifáikat, így azok a Borsban és a Nemzeti Sportban jelennének meg. Több hírlapárus is zárva tart azonban vasárnap és a posta sem kézbesíti a lapokat ünnepnap.
A lapnak Binder István, a PSZÁF szóvivője elmondta: a felügyelet azt javasolja, hogy a díjhirdetés a jövőben október utolsó munkanapja legyen. Ha ezt a parlament a következő napokban elfogadja, akkor ez már a mostani díjhirdetésre is vonatkozik majd.
A felügyelet ugyancsak kezdeményezi, hogy a napilapok mellett a PSZÁF honlapja is hivatalos megjelenési hely legyen - olvasható a cikkben.
Forrás: MTI/Napi Gazdaság
Kgfb-díj: teljes bizonytalanság
Idén 10-15 százalékkal drágulnak a kötelező biztosítások díjai, az emelés azonban független a baleseti különadótól. Becslések szerint akár négyszer többet kell fizetnie annak az ügyfélnek, aki évente többször okoz szerencsétlenséget.
Nagy a bizonytalanság a biztosítók körében, a készülőben lévő törvény ugyanis még csak részleteiben ismert. Arról van szó, hogy a kormány szerint a társaságoknak az eddigieknél nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a balesetek miatti kórházi kezelések, és az esetleges rehabilitáció költségeihez, vagy éppen a rokkantásból eredő kiadásokhoz.
Most egy olyan különadó bevezetésén dolgoznak, melyet a balesetet okozó autótulajdonosok után kell befizetniük a társaságoknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárba
Forrás: teol.hu
Áfa a kötelező biztosításon?
A kormány a jövő évi költségvetésben 27 milliárd forint baleseti adót irányzott elő az Egészségbiztosítási Alap bevételei között, amely a járművek okozta balesetek egészségügyi kiadásait ellensúlyozná - a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az MTI megkeresésére korainak tartotta, hogy állást foglaljon az adónemről, amelynek részleteiről még nincsenek információi. Több piaci szereplő arra számít, hogy a kormány átmenetileg inkább áfát vet ki a kgfb szerződésekre.
A kormányzati elképzelést, miszerint a közlekedési balesetek költségeit a közlekedés részvevői fizessék meg, támogatja a Levegő Munkacsoport is, amely a Közlekedéstudományi Intézet egy 2006-ban készült számítását idézve ismertette: a közlekedési balesetek egészségügyi költségei 665 milliárd forintot tettek ki, miközben a biztosítók csak 4 milliárdot fizettek az egészségbiztosítónak. Ugyanakkor az idei költségvetésben szereplő adatok szerint a biztosítók hozzájárulása 4,7 milliárd forint, az összevont szakellátás - fekvő- és járó beteg - pedig 563 milliárd forintba kerül országosan.
Miután a részletek nem ismertek még - az adótörvényeket ezután nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek - az új adónemmel kapcsolatban jelenleg sok a találgatás. Így a MABISZ illetékese nem nyilatkozott az MTI-nek arra a kérdésére, hogy miképpen kalkulálják a biztosítók a jövő évi kötelező gépjármű felelősségbiztosítást (kgfb-t), amelyet október utolsó napján közzé kell tenniük.
A MABISZ adatai szerint június végén 4,1 millió kgfb szerződés élt az országban, ezek összesített díja 98 milliárd forintot tett ki. A 27 milliárd forintból minden egyes kgfb ügyfélre 6 ezer 600 forint esne, nem csekély összeg a 24 ezer forintos átlagdíjhoz képest. Ha a 817 ezer casco biztosítást is számba vesszük a maga 76 milliárdos összesített díjával, akkor a kgfb és a casco szerződésekre 5,5 ezer forint jut a 27 milliárdos tervezett baleseti adóból.
Miután a kgfb díjhirdetésekor még nem fogadja el a parlament a jövő évi adótörvényeket, így kézenfekvőnek látszik a problémára egy másik megoldás. Több piaci szereplő arra számít, hogy a kormány áfát vet ki a kgfb szerződésekre. Miután jövőre már 25 helyett 27 százalék lesz a forgalmi adó kulcsa, a többlet bevétel - a 98 milliárdos kgfb díjra - 26,5 milliárd forint lenne, szinte azonos a tervezett 27 milliárddal.
Forrás: portfolio.hu