Akár 1,5 millió forint kártérítést is visszakövetelhet a biztosító azoktól az ügyfelektől, akik a téli időszakban nyári vagy végtelenül lestrapált téli gumival közlekednek és amiatt okoznak balesetet. Annak ellenére, hogy Magyarországon a téli gumi használata nem kötelező, a biztosítók a kártérítési kötelezettség megítélésekor figyelembe veszik a jármű műszaki állapotát, beleértve gumiabroncsok megfelelőségét is – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.
Télen jellemzően sok az utakon a megcsúszásból eredő közlekedési baleset, s ilyenkor az okozott anyagi kárt a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) terhére kifizeti a biztosító. Más kérdés azonban, hogy a szakértők alaposan megvizsgálják a körülményeket, egyebek között a balesetet okozó jármű műszaki állapotát, beleértve a gumiabroncsok megfelelőségét is – figyelmeztet Németh Péter. A CLB biztosítási alkusz kommunikációs igazgatója hozzátette, amennyiben bebizonyosodik, hogy a baleset nem megfelelő gumiabroncsok használata miatt következett be, a biztosító a kifizetett kártérítés összeget, akár másfél millió forintig is.
Más a helyzet a Cascóval, annak feltételei biztosítónként eltérhetnek. Némelyek előírják az évszaknak megfelelő gumiabroncsok használatát, s ha a szerződésben szerepel ilyen kitétel, és a havas, csúszós úton bekövetkezett baleset idején nem volt felszerelve téli gumi, a biztosító a Casco megléte ellenére is megtagadhatja a kártérítést – magyarázza Németh. Akkor is ez lehet a vége egy szerencsétlen balesetnek, ha a károkozó téli gumival felszerelt járművel közlekedett, ám az abroncs állapota nem felelt meg az előírásnak. A gumiabroncsok megfelelő állapota alapkövetelmény függetlenül attól, hogy tél vagy nyár van – szögezi le a szakérő. A jogszabályok előírják a gumikon futó minimális profilmélységet; ha az abroncsok kopottak vagy sérültek, és ez hozzájárul a balesethez, a biztosító ez esetben is megtagadhatja a kártérítést, vagy visszakövetelheti azt a károkozótól.
A CLB szakértője figyelmeztet: a téli szezon előtt érdemes ellenőrizni a biztosítási szerződések feltételeit, különös tekintettel az abroncsokra vonatkozó előírásokra. Az évszaknak megfelelő és jó állapotú gumiabroncsok használata nemcsak a biztonságot növeli, hanem a pénztárcát is védi azzal, ha okozott kárt nem kell zsebből fizetni.
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Milliárdos reklámharc a kötelező piacon
Mivel a Magyar Biztosítók Szövetsége által kiadott legrövidebb kgfb-tarifatábla két oldalt, míg a leghosszabb tizennégy oldalt foglal el a hatvannyolc oldalas mellékletben nehéz az adathalmazban eligazodni. Az internet nélküli emberek inkább a reklámok alapján döntenek, esetleg alkuszokhoz fordulnak - áll a CLB Biztosítási Alkusz Kft. közleményében. A szolgáltatók a kampány alatt átlagosan 3 milliárd forintot költenek reklámra, ezek legtöbbször komoly hangvételűek, de egy-két marketingfogás idén is nagy visszhangot keltett.
A legtöbb biztosító az idei kötelező biztosítási kampány során a könnyedebb, esetleg vicces felhangú kommunikációs megoldásoktól idegenkedik. Ennek egyik oka, hogy a biztosítási és a banki szakma legkonzervatívabb gazdasági szféra. A közlemény szerint a biztosítók félnek attól, hogy vidámabb hangvétel egy kampány során hiteltelenné tenné őket.
A vidámabb hangvételű kommunikációtól való ódzkodás azért is „sötét ló” a biztosítási szakemberek szemében, mert maga a téma sem vidám dolog. Az árvizek, földrengések, balesetek, betörés, halál témák inkább a tragikus kategóriába tartoznak. Sokakban visszakeltést kelthet, ha ezeket vicces formában adják elő. Mások pedig egyenesen „homokba dugják fejüket”, ha ezekről a rémisztő eseményekről van szó. A biztosítók szerint, ezek a személyek egyáltalán nem vevők a humoros kommunikációs megoldásokra.
A harmadik ok, amiért a biztosítók igyekeznek erős, komoly, már-már „hatalmi” erővel rendelkező cégnek mutatni magukat, az hogy, évről évre több olyan cikket olvashatunk, amelyben a biztosított, azaz a károsult vitába kerül a társasággal, mert az nem pont azt az összeget akarja a kifizetni amennyi a szerződött fél kárigénye. (Csak az elmúlt három hónapban több tucat ilyen cikk jelent meg a viharkárok, a felsőzsolcai, és kolontári katasztrófák után.)
A kommunikációt tovább nehezíti, hogy a biztosítási termékek tartalma sokkal bonyolultabb, mint mondjuk annak megismertetése, hogy miért jó ez vagy az a mosópor. Ráadásul a biztosítási kultúra ma nagyon alacsony hazánkban, ezért az üzletágban résztvevő cégek oktatni is szeretnék célözönségüket. Ezt ma Magyarországon az iskolában is megszokott porosz utas megoldások jellemzik.
Ennek a, már túlhaladott, rossz hatásfokú ismeretterjesztésnek pedig az eredménye az, hogy kötelező felelősségbiztosítással kapcsolatos változásokkal csak minden második ember van tisztában. Az ezer ember megkérdezésével lezajlott gyorsfelmérés szerint: az autósok 60 százaléka csak a biztosítás megkötésének pillanatában szembesül azzal, hogy már nem a köbcentik, hanem a lóerők alapján kell 2011-től kötelezőjét fizetni.
Az unalmas kampányok mellett, van néhány olyan eset, amely azért idén is kiváltotta a média érdeklődését, és komoly vitát is gerjesztett a társadalomban. Az egyik cég például ledobott egy autót
CLB low rider Scenic – Összelapult
"Ha csak egy család életét sikerül megmenteni azzal, hogy a sofőr figyelmét felhívjuk a veszélyre, megérte, hogy ez az autó összetört - nyilatkozta Németh Péter, a CLB értékesítési és marketing igazgatója"
Gyerekünk duplázhatja a kötelezőt
KGFB - Milliós bírság az Allianznak és az Astrának
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyolc biztosítóval szemben tett ma közzé határozatokat a 2010. október 30-án megjelentetett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjtarifák kapcsán.
Két biztosítónak bírságot kell fizetnie, hét piaci szereplőnek pedig újból közzé is kell tennie díjtarifájának egyes elemeit november 13-án, a díjhirdetésnél igénybe vett két országos napilapban.
A Felügyelet 1-1 millió forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-t és az Astra S. A. Biztosító Magyarországi Fióktelepét. Az Allianz október 30-án díjhirdetése első oldalának „hibás közlése” miatt a közzétételnél igénybe vett két országos napilap utolsó oldalán – eredeti díjhirdetésétől elkülönülve – javítottan tette közzé tarifáinak egy részét, ugyanazon lapszámokban.
A kgfb-rendszer működését meghatározó törvényt sérti, ha a biztosító tartalmi hibát követ el a hirdetmény közlésével, s helyesbítő hirdetményt kell közzétennie. A díjhirdetés alapvető célja ugyanis, hogy az egymás tarifáit nem ismerő piaci szereplők azonos időpontban és helyen, teljes körűen tegyék közzé ajánlataikat. Az Allianz a helyesbítésre szoruló hirdetményével a fogyasztók számára nem mutatott egyértelműen áttekinthető, valós képet az általa nyújtandó kgfb-díjtarifákról. A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a társaság 2010. október 29-ei levelében tájékoztatta a Felügyeletet arról, hogy a hibás díjtarifa hirdetményével kapcsolatban helyesbítő közlemény megjelentetése iránt haladéktalanul intézkedett.
Az Astra díjhirdetésének több táblázata szintén hibásan jelent meg, amelyeket e biztosító is az érintett napilapok utolsó oldalán – ugyancsak a biztosítói kgfb-díjtarifákat összegző mellékleten kívül, saját díjtarifáitól elkülönülten – tett közzé javítva. E biztosító sem hívta fel azonban a figyelmet eredeti, hibás díjtarifájában, hogy az nem alkalmas a díj meghatározására. Az Astra emellett „kárelőzmény” táblázatainál nem határozta meg hirdetményében, hogy mely időszakban bekövetkezett károk esetén kell alkalmaznia a fogyasztóknak a díjszorzót. A biztosító nem tette közzé a 2010. évre vonatkozó kgfb-tarifáit sem, noha a törvény szerint ez is kötelezettsége lett volna.
Az Aegon Biztosító Zrt. díjhirdetményben olyan, a korábbi években érvényesített díjkorrekciós tényezőket jelölt meg partnerkedvezményének feltételéül, amelyek nem voltak egyértelműen megítélhetők a fogyasztóknak, illetve nem tette közzé a 2011. január 1. előtti kockázatviselési kezdetű szerződések bonus-malus osztályba sorolásához alkalmazandó táblát. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. és a Genertel Biztosító Zrt. hirdetményeikben nem állapított meg alapdíj kategóriát a 180 kW feletti személygépkocsikra, illetve alapdíjtábláikban nem határozták meg pontosan a „természetes személy” és a „cég” fogalmát.
Az Union Biztosító Zrt. díjtarifája a díj számításának módját (képletét) nem tartalmazta, ami – különösen a „Kiegészítő Bónusz Őrző biztosításhoz” kapcsolódó díjkedvezmény esetében – elbizonytalaníthatja tényleges díjuk mértékét illetően az átlagos ügyfeleket. Az Uniqa Biztosító Zrt. partnerkedvezménye nem volt egyértelműen értelmezhető az érintett partner cégcsoportoknál alkalmazásban álló jármű-üzembentartók számára, illetve egy másik kedvezmény esetében rejtett módon (a kedvezmény címében meg nem jelenítve) volt kiolvasható csak, hogy az korábbi egészségpénztári tagokra is vonatkozik. A Wabard Biztosító Zrt. egyik hirdetményi feltétele pedig nem felelt meg a törvény által meghatározott gépjármű-flotta fogalmának.
Az unalmas biztosítási kampányok ellen tüntet a CLB
A CLB Biztosítási Alkusz az unalmas biztosítási kampányok elleni tüntetésként megszavaztatta, hogy a levegőbe lógatott autót kisorsolják-e, vagy ledobják a Fradi-pályánál. Ledobják.
November 12-én pénteken harminc méter magasból a földhöz vágják azt a hárommilliós autót, amelyet azért lógattak fel a darura az Üllői úti Fradipályánál, hogy ezzel tüntessenek az unalmas biztosítási kampányok ellen. A kampány keretében meg lehetett szavazni, hogy az autót kisorsolják-e a szavazók körében vagy ledobják. Az eredmény előre borítékolható volt.
A CLB Biztosítási Alkusz és A-Z Produkció ügynökség szándékosan könnyed kampányt indított, "mert a biztosítási téma nagyon bonyolult." Éskovács Péter, az A-Z Produkció kreatívigazgatója, a kampány egyik kitalálója elmondta, hogy Idén a biztosítók kötelező biztosítási kampányra költött összege meghaladhatja a 3 milliárd forintot. „A nagy költségvetésű kommunikációs harc az autósok kegyeiért érthető, hiszen tavaly 129 milliárd forintot költöttek kötelező biztosításra azok, akiknek van gépkocsijuk” – magyarázta.
„A legtöbb biztosító az idei kötelező biztosítási kampány során a könnyedebb, esetleg vicces felhangú kommunikációs megoldásoktól idegenkedik. Ennek egyik oka, hogy a biztosítási és a banki szakma legkonzervatívabb gazdasági szféra” – véli Éskovács, majd hozzáteszi: a biztosítók félnek attól, hogy vidámabb hangvétel egy kampány során hiteltelenné tenné őket.
Nem ez az első eset, hogy autót dobnak le az égből. Amerikában népszerű szórakozási forma, de de Berlinben is volt már hasonlóra példa: ott egy Porschét dobtak le a levegőből.
Biztosítás: Itt a TOP 10 legdrágább és legolcsóbb TEAOR! Most érdemes úrhajót gyártani
Sajátos konstrukció flottát üzemeltetőknek
Az „űrjárművek” gyártói lehetnek az idei kötelezőbiztosítás nagy nyertesei, különösen akkor, ha legalább öt, úgynevezett flottában kezelhető gépkocsira kötnek biztosítást. Ez a tevékenység ugyanis benne van abban a körben, amelyre a biztosítók nagy kedvezményt adnak. Az ennél sokkal prózaibb élelmiszer- és építőipari ágazatban működő cégeket viszont extrán büntetik, rajta lesznek a legtöbbet fizetők top tízes listáján – derül ki a CLB biztosítási alkusz cég elemzéséből. A flottadíjak újdonsága, hogy azt a korábbi egyéni megállapodás helyett előre rögzítve, a tevékenység besorolása, vagyis az úgynevezett TEAOR alapján határozzák meg a szolgáltatók.
A korábbi „hasraütéses” gyakorlattal ellentétben idén először a TEAOR besorolás, vagyis a tevékenység alapján határozzák meg a biztosítók a vállalkozások gépkocsi flottájának –legalább öt autójának - a kötelező díját. Legalábbis ez a határozott stratégia érezhető idén a céges flottabiztosítások terén, s úgy tűnik, a szolgáltatók azt az ágazatot „sarcolják” meg leginkább, amelyben vélhetően jól működnek a vállalkozások – ismertette legfrissebb elemzésük eredményét Németh Péter, a CLB Független Alkusz Kft. marketing és kommunikációs igazgatója. Egészen egyszerűen a tevékenység alapján dől el, hogy melyik vállalkozásnak lesz drága a biztosítása, s melyik kap kiemelt kedvezményt. Az elemzők sok furcsaságot is találtak az ajánlatok között, ilyen például a „légi- és űrjármű gyártása, javítása” tevékenység, amelyre legalább olyan kedvező ajánlatot adnak a biztosítók, mint a halászattal, növénytermesztéssel, vagy állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozásoknak. A legdrágább kötelezőt fizethetik viszont egyebek mellett az élelmiszerkereskedők, az ivóvízellátásban tevékenykedő, vagy az építőiparban dolgozó cégek.
A Magyar alkuszcég elemzéséből kiderül, hogy a biztosítók úgy vélik, a kis vállalkozások alkalmazottai jobban vigyáznak a cégautókra, óvatosabban vezetnek, mint egy nagyobb vállalat dolgozói ezért nekik jobb konstrukciót kínálnak. Az összes biztosító ajánlatának összehasonlításából határozottan kiderült az is, hogy a legtöbbet a személy-és áruszállítással foglalkozók, a legkevesebbet pedig a mezőgazdaság, állattenyésztés területén működők fognak fizetni – ismertette az elemzésrészleteit a szakértő. Három nagy biztosító az autókereskedőket vette célba, hogy rajtuk keresztül a kereskedésekben eladott autókat is "megszerezhesse"
Németh ezért úgy véli, hogy ebben a különösen bonyolult rendszerben a flottát üzemeltetők számára a korábbinál is nagyobb szükség lesz az alkuszokra, hiszen ők képesek a leggyorsabban a legpontosabb és legkedvezőbb ajánlatot kiválasztani ügyfeleik számára. Ráadásul olyan kötelező és casco együttkötési akcióhoz i juthatnak, amelyet egy önálló biztosító nem tud nyújtani – érvel az igazgató. A CLB kommunikációs vezetője elmondta azt is, hogy a biztosítók a járművek felhasználása alapján, a TEAOR számtól függetlenül pótdíjazhatják, vagy kizárhatják a kötelező biztosítási körből, például a bérautókkal foglalkozó cégeket, a taxisokat, a nemzetközi gépjárművezetést oktató vállalkozásokat, a nemzetközi szállítmányozókat, a veszélyes anyagot szállítókat, a rendőrség, a katonaság, a mentők, a tűzoltók, a pénz és érték-szállítók, valamint a versenyzők flottáját.
Kiemelkedően nagy kedvezményt kaphatnak viszont – ugyancsak a tevékenységük alapján a márkakereskedői, a mezőgazdasági, az állami és az önkormányzati flották.
TOP 10 TEAOR szám szerint
A legkisebb kötelezőt fizető cégek
TEAOR Tevékenység
01.11 Gabonafélék, egyéb máshova nem sorolt növények termelése
01.12 Zöldség, dísznövény termelése
01.13 Gyümölcs, fűszernövény termelése
01.21 Szarvasmarha-tenyésztés
01.22 Juh-, kecske-, lótenyésztés
01.23 Sertéstenyésztés
01.24 Baromfitenyésztés
01.50 Vadgazdálkodás
05.01 Halászat
35.30 Légi-, űrjármű gyártása, javítása
A legtöbbet fizetők
TEAOR Tevékenység
41.00 Víztermelés, -kezelés, -elosztás
45.21 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése
45.33 Víz-, gáz-, fűtésszerelés
45.43 Padló-, falburkolás
52.11 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem
52.12 Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem
52.21 Zöldség-, gyümölcs-kiskereskedelem
52.22 Húsáru-kiskereskedelem
52.24 Pékáru-, édesség-kiskereskedelem
52.31 Gyógyszer-kiskereskedelem
De van a felhasználás módja, ami függetlenül a teaor számtól pótdíjat jelent vagy kizárást
bérautó (rent a car)
taxi
oktatás (gépjárművezetés)
nemzetközi szállítmányozás (TIR)
veszélyes anyagszállítás
rendőrség, katonaság, mentők,tűzoltók
pénz és értékszállítás
versenyzés
kedvezményt:
márkakereskedői flották
mezőgazdasági flották
állami, önkormányzati flották
A Hűség nem kifizetődő a kötelező kampányokban?
A nyugdíjasokon és az úgynevezett inaktív, sőt hűséges ügyfeleiken verik el a port a biztosítók. Egy elemzés szerint a biztosítási cégek a kitartó klienseken – mintegy kétmillió ügyfél - keresik meg a kötelező gépjármű biztosításban elveszett pénzt, az újaknak adott kedvezményeket. A régiek díját akár ötven százalékkal is megemelhetik, hogy a pénzüknél legyenek – hivatkozik egy elemzés eredményére egy biztosítási alkusz cég. Idén található először olyan biztosító, aki nem „bünteti” a hűséget!
Nem díjazzák, sőt kifejezetten büntetik a hűséget és kitartó ügyfeleiket a biztosítók – állítja a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft., amely az összes biztosító ajánlatát összevetve elemezte a kérdést. A kutatásból kiderül, hogy a kötelező gépjármű felelősség biztosítási (kgfb) időszakban egyértelműen azok járnak jól, akik évente váltanak biztosítót – „átszerződnek” -, mert egyfajta mézesmadzagként mindenhol az újak kapják a legtöbb kedvezményt – ismertette Németh Péter, az alkusz cég kommunikációs és marketing igazgatója. Az újakon elvesztett százmilliókat azonban legtöbben a stabil, úgynevezett inaktív ügyfeleken hajtják be. Ők azok, akik nem interneteznek, nem elég tájékozottak, vagy nem is érdekli őket a kgfb-kampány, ezért látszólag nem is törődnek a díjakkal. A mintegy kétmillió „inaktív” jelentős része nyugdíjas, ezért ők a kampány nagy vesztesei. Az ő díjukat szemrebbenés nélkül megemelhetik a biztosítók, akár tízezrekkel is, mert tudják, úgysem járnak utána versenytársaik ajánlatának. Németh szerint elsőssorban ezeknek a talán kissé „viszonzatlanul hűséges”, de mindenképpen kihasznált ügyfeleknek kell a biztosítási alkuszok segítségét kérni, akik megkeresik számukra a legjobb ajánlatot. Németh Péter javasolja azoknak, akik nem jártasak az internet felhasználásban, kérjék az alkuszcégek telefonos segítségét. Ezen a csatornán keresztül ugyanis ugyanúgy elérhető valamennyi biztosító ajánlata.
Új számítás a kötelezőbiztosításokra
A gépkocsik felének változhat a díja, de sok a hibásan regisztrált teljesítmény mutató
Egy kötelezően új számítás alapján a becslések szerint a gépkocsik több mint negyven százalékának változik a kötelező biztosítási díja. A következő napokban ismerteti a PSZAF levelében azokat az irányadó elveket 10 pontban összefoglalva amely alapján kell kialakítani a szolgáltatóknak a jövő évi díjakat. Mindez hatással lehet annak a 4 millió autónak a biztosítási tarifájára, amelyek a hazai utakon közlekednek. A 15 biztosító adatait vizsgáló CLB Biztosítási Alkusz Kft becslése szerint idén akár kétmillió autós fog biztosítót váltani, hiszen várhatóan ennyinek fog nagyságrendekkel változni a kötelezőbiztosítási tarifája.
A jövőben a köbcentik helyett a lőerő fog dönteni a díjkalkuláláskor. Így azok fognak majd többet fizetni, akik erősebb motorú, vagyis nagyobb teljesítményű gépjárművel rendelkeznek. A sportkocsik, vagy a nagyteljesítményű terepjárók tulajdonosainak például, akár 100 százalékkal is többet kell majd fizetniük, míg a kisebb autóknál biztosítási áresés várható. Összegezve megállapítható, hogy az új számítás az autók több mint negyven százalékánál változik majd a tulajdonos biztosítási díja.
Új jogszabály ugyan, hogy 2010-től mindenki a szerződéskötés évfordulóján válthat biztosítót. (Ez azt jelenti, hogy aki októberben vesz egy autót, annak majd a következő év októberében kell újra kötnie szerződését.) Ugyanakkor a négymillió magyar autótulajdonos jelentős része tavaly év végén, a kgfb-kampány idején kötötte meg biztosítását, ezért nekik most is novemberben kell majd újra kötniük. Így a kampány várhatóan nem lesz kisebb.
Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője szerint már több kutatást végeztek arról, hogy kik azok, akik alaposan áttanulmányozzák a biztosítási tarifákat. A CLB kérdésére az emberek 45 százaléka válaszolta, hogy fontosnak tartja, hogy részletesen utána nézzen majd az egyes szolgáltatók ajánlatának. A kutatás szerint az átszerződés hajlandóság inkább a férfiakban nagyobb. 50 százalékuk szeretne váltani, míg a nőknek alig 40 százaléka. Érdekesség, hogy leginkább a 30-49 évesek a legaktívabbak, ha biztosítócseréről van szó. De nagy különbségek találhatók a jövedelmek tekintetében is: A 140 ezer forintos havi nettó jövedelemnél kevesebből élő háztartások 55 százaléka keresi az olcsóbb lehetőséget, míg a 140 és 200 ezer forint között kereső háztartásoknak már csak a 38 százaléka. Ugyanakkor a 200 ezer forintnál több pénzből élő családok 55 százaléka akar spórolni ezen a kiadáson. Németh Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy a gépkocsik teljesítményeinek (kw) adatai az előzetes információk szerint több mint 10%-ban hibásan szerepelnek a BM nyilvántartásában. Így a kalkuláció sem fog stimmelni azoknál, akiknél nem a megfelelő adat van regisztrálva, azaz nem lesz jó a díjuk. Ennek kivédése érdekében a CLB weboldalán egy kilowatt kalkulátort üzemeltet a mai naptól, ahol mindenki díjmentesen ellenőrizheti saját autójának regisztrált teljesítmény mutatóját (kilowatt) és hibás adat esetén útmutatást is kap a helyreigazítás teendőiről.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-II/B-113/2010. számú, felügyeleti intézkedést tartalmazó és bírságot kiszabó határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1.; továbbiakban: Biztosító) lefolytatott átfogó ellenőrzési eljárást követően az alábbi
határozatot
hozom:
1. Kötelezem a Biztosítót a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban, hogy
a) a díjhátralékos szerződéses ügyfelei díjfizetésre való felszólítására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a jövőben maradéktalanul tartsa be;
b) a flottaszerződései vonatkozásában a díjfizetésre irányuló rendelkezéseket, ehhez kapcsolódóan a szerződő ügyfél jogait és kötelezettségeit egyértelműen határozza meg;
c) alakítson ki és alkalmazzon olyan ellenőrzési és nyilvántartási rendszert, amely támogatja, hogy a Biztosító a szerződések díjnemfizetés miatti megszűnésekor a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket maradéktalanul képes legyen betartani.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezések teljesítése érdekében megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
2. Kötelezem a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban alakítson ki és alkalmazzon olyan ellenőrzési rendszert, amely az ajánlatok adattartalmának ellenőrzését maradéktalanul lehetővé teszi.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítése érdekében megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
3. Kötelezem a Biztosítót, hogy a jövőben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnésének tényéhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségeinek maradéktalanul tegyen eleget.
4. Kötelezem a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseinek kötelező tartalmáról szóló jogszabály előírásait tartsa be.
Kötelezem a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék általános szerződési feltételeit 2010. november 15-ig küldje meg a Felügyelet számára.
5. Kötelezem a Biztosítót a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban, hogy
a) az ajánlati nyomtatványain az első díj fizetésének az esedékességét és a nemfizetés jogkövetkezményeit a jogszabállyal összhangban határozza meg;
b) a fedezet fennállását tanúsító igazolóeszközeit a jogszabályban foglalt adattartalommal állítsa ki.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezések teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. november 15-ig igazolja a Felügyelet felé.
6. Kötelezem a Biztosítót, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékeivel kapcsolatban - a működési kockázatai csökkentésére – rendszerszinten építsen ki és alkalmazzon olyan kontrollfolyamatot, amely biztosítja, hogy eleget tegyen a kötvénykölcsön nyújtásával kapcsolatban a jogszabályokban rögzített, és a szerződési feltételekben vállalt kötelezettségeinek.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezéssel érintett intézkedései megtételéről 2011. január 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
7. Kötelezem a Biztosítót, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékeivel kapcsolatban alakítson ki és alkalmazzon olyan ellenőrzési és nyilvántartási rendszert, amely alkalmas arra, hogy a letétkezelői jelentésekben és a Biztosító befektetéskezelő rendszerében, továbbá az éves beszámolóban szereplő nettó eszközérték adatok, valamint a Biztosító állománykezelő és befektetéskezelő rendszerében szereplő saját eszköz adatok összhangja maradéktalanul megvalósuljon.
Kötelezem a Biztosítót, hogy a megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan –2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
8. Kötelezem a Biztosítót, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékek esetében
a) az alkalmazott, illetve a jövőben bevezetendő szerződési feltételeiben rögzítsea befizetett eseti díjak befektetési egységekre váltása során, valamint az átváltás, a visszavásárlás és a részleges visszavásárlás során használt árfolyamok értéknapját is, illetve maradéktalanul rögzítse ezen tranzakciók iránti ügyféligény benyújtásának lehetséges módjait;
b) a szerződések kezelését az eszközalapok közötti átváltások teljesítése során használt árfolyamok értéknapja tekintetében a szerződési feltételeknek megfelelően végezze.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
9. Kötelezem a Biztosítót a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékeivel kapcsolatban, hogy
a) a szerződési feltételeiben határozza meg azt, hogy milyen feltételekkel korlátozhatja a Biztosító a befizetett díjak eszközalapok közötti megosztása tekintetében a szerződő szabad rendelkezési jogát;
b) a szerződés létrejöttére vonatkozó jogszabályi előírásoknak mindenkor tegyen eleget.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezések teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
10. Kötelezem a Biztosítót, hogy az állomány-nyilvántartó rendszerében nem szereplő, a függő- és foglaló-díjfizetmények számlán szereplő fizetményekhez tartozó életbiztosítási szerződések esetében is alakítson ki olyan – a teljesség számviteli elvének is megfelelő – nyilvántartást, amely lehetővé teszi, hogy a Biztosító ezen szerződések kezelése során is maradéktalanul betartsa az egyes – kiemelten is a biztosítástechnikai tartalék megképzésére és az ügyfelek éves tájékoztatására vonatkozó – jogszabályi rendelkezéseket.
Kötelezem a Biztosítót, hogy a megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
11. Kötelezem a Biztosítót, hogy valamennyi termékéhez készítsen a jogszabályi rendelkezéseknek mindenben megfelelő terméktervet.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
12. Kötelezem a Biztosítót, hogy valamennyi életbiztosítási terméke esetében a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban képezze meg a matematikai tartalékot.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
13. Kötelezem a Biztosítót, hogy a jövőben mindenkor a hatályos számviteli jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően járjon el, így:
a) fordítson kiemelt figyelmet arra, hogy az éves beszámoló mérlegében szereplő követelésállományban csak olyan tételek szerepeljenek, melyek valóban fennállnak és megfelelően alátámasztottak;
b) a kötvénykölcsönök számviteli elszámolásakor a tartalom elsődlegessége a formával szemben elvének és a valódiság elvének megfelelően járjon el;
c) a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései esetében azok alátámasztását a bizonylati elv és fegyelemre vonatkozó jogszabályi előírásoknak és belső szabályzatainak megfelelően a jövőben minden esetben végezze el.
Kötelezem a Biztosítót, hogy a megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
14. Kötelezem a Biztosítót, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályban előírt ügyfél-átvilágítási kötelezettségét maradéktalanul teljesítse, így minden esetben szerezze be az ügyfél nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy saját vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, és hiánytalanul rögzítse az előírt adatokat.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
15. A Biztosítót 5.000.000,- Ft (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezem. A bírságot a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-3000003 számlaszámra – „felügyeleti bírság” megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével – befizetni.
A kiszabott felügyeleti bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.
A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(…….)
Határozatom a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a Bit. 195. § (1) bekezdés a) és c) pontján, 196. §-án, a Psztv. 47. § (4) bekezdésén, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. §-ának (1) bekezdésén alapul.
A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg.
A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdésének d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, a 109. § (1) bekezdésén, a 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésén, és a 330. § (2) bekezdésén alapul.
A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.
Budapest, 2010. október 22.
Dr. Szász Károly s. k.,
a PSZÁF elnöke
A Suzukisok kötelezőnek érzik a biztosítóváltást
Az autósok már a kampány első napjaiban úgy megrohanták a biztosítási alkuszokat, mintha valami kuriózumot árulnának potom pénzért - áll a clb.hu biztosítási szokásokat vizsgáló közleményében. A legkorábban biztosítást kötők többnyire Suzuki tulajdonosok, a "Mi autónk" vezetői közel hatszor annyian látogatták meg a biztosítási portált, mint más gépjárművek tulajdonosai.
Tapasztalatok szerint a legtöbben este otthon, nyugodt körülmények között szerződnek, de nap közben órákat töltenek az Interneten azzal, hogy megtalálják a legjobb ajánlatot. A kampány első két napján az átszerződők 79%-a férfi, 21%-a pedig nő volt.
Az első két napon reggel 7.30 és 9 óra között, valamint délután 5 és 7 óra között látogatják a legtöbben azokat a honlapokat, amelyeken biztosítást lehet kötni. Noha ezekben az időpontokban tízszer annyian nézik meg ezeket az internetes helyeket, mint általában, a biztosításokat jellemzően a nyugodalmasabb órákban, este 7 után kötik azok, akik napközben végigfutották az ajánlatokat.
Az első két nap adatai azt mutatták, hogy a biztosítót váltók háromnegyede három cég ajánlata közül választott: az Allianz, Astra, K&H, közel egyenlő arányban osztozott az új kötéseken, negyedük pedig a másik 11 cég ajánlatát választotta.
A CLB szerint az Astra, mint új szereplője a biztosítási piacnak, igen kedvező ajánlattal igyekszik tarolni, az Allianz a 100%-os elektronikus kommunikációra, bankkártyás és inkasszós díjfizetésű e-GFB termékével ér el sikereket, a K&H Biztosítót pedig a banki világból jól csengő neve is segíti. Az MKB úgy tűnik "megunta", hogy évek óta csak szemlélője a versenynek, az első két napon a "váltók" csaknem 7%-a választotta őket. Ez többek között annak is köszönhető, hogy elsősorban az alkuszokra támaszkodik, alkuszi csatornákon kedvezőbb díjat hirdetett. Viszont a tavalyi nagy nyertes, az Uniqa és az Aegon nem tudja megismételni a sikert, csak kevés kategóriában adnak "nyerő" díjat. Mindez nem véletlen, régi tendencia, hogy azok a biztosítók, amelyek az előző évben "túlnyerték" magukat, a következő évben korrigálnak.
További érdekesség, hogy feltűnően sok volt az első napokban az, aki Suzuki gépkocsijára kötött biztosítást. A kötések mintegy 25%-a vonatkozott erre a típusra, második helyen a Volkswagenek és a Fordok állnak 8-8%-kal.