Milliós autókirándulás vadbaleset miatt

Évente több ezer állat végzi közutakon

Évente több ezer állat pusztul el közúti balesetben, s előfordul, hogy a járműben keletkezett kár mellett az állat értéke - összesen akár egymillió forint - is a vezetőt terheli. Az ütközést gyakran lehetetlen elkerülni, az eset után azonban nem árt rendőrt hívni és szemtanúkról gondoskodni, hogy a kárrendezéshez pontosan rögzíthessék a körülményeket - hívja fel a figyelmet az egyre gyakoribb vadbalesetek következményeire egy független biztosítási alkusz cég.

Május az őzek területszerzési időszaka, ezért nem árt óvatosan autózni a hétvégi családi kirándulásokon, különösen erdő mellett, ahol bármikor a jármű elé ugorhat egy nagytestű vad. Az elgázolt állatok számáról nincs hivatalos statisztika – sokat nem jelentenek be -, de a vadásztársaságok becslése szerint évente több ezer ki-és nagytestű állat pusztul el közúti balesetben. Ebből a szempontból a dél-somogyi utak egész évben kiemelten veszélyesek, a legkockázatosabb a Barcs-Lad, a Lábod-Kadarkút összekötő út, illetve a 68-as út Barcs-Lábod szakasza.

A területszerzés idején még a legcsendesebbnek tűnő erdei úton is számítani kell az erdőből kiugró vadakra. Ezek ellen alig lehet védekezni, mert az állatok legtöbbször váratlanul és nagy sebességgel érkeznek a járművek elé, s egyszerűen nincs idő és lehetőség elkerülni a gázolást. Ha mindez olyan helyen történik, ahol az állatok vonulására figyelmeztető tábla is volt a közelben, a járműben esett kár mellett az elütött vad több százezer, akár egymillió forintos értéke is a tulajdonost terhelheti - tájékoztatta lapunkat Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője. Persze, ha van érvényes cascója, akkor a kárt annak terhére lehet rendezni. Ennek híján azonban a jármű tulajdonosának kell minden számlát állnia, még az elütött vad értékét is rajta hajtja be a területen illetékes vadásztársaság.

Ez azonban visszafelé is igaz. Vagyis, a vadásztársaságoknak kell megfizetniük mindent, ha a helyszínen nincs vadvonulásra figyelmeztető tábla. A járműtulajdonosnak ekkor is fizet a casco - ha van -, ám ilyenkor a biztosító visszkeresetet indíthat a vadásztársasággal szemben, és ha ez sikeres, akkor az autós még a kifizetett önrészt is visszakapja.

A CLB biztosítási szakértője szerint minden vadbalesethez rendőrt kell hívni, s ha van szemtanú, akkor az ő segítségét is kérni kell, hogy pontosan rögzíthessék a körülményeket. Németh felhívja a figyelmet arra is, hogy a vadásztársaságoknak az állatok által okozott egyéb kárt is meg kell téríteniük, ha a baleset az ő hibájukból következett be. Erre felelősségbiztosítással készülhetnek fel a társaságok.

Egy súlyosabb ütközésnél, például ha szarvas ugrik az autó elé, a jármű utasai is megsérülhetnek, a becsapódáskor a többmázsás állat becsúszhat az utastérbe. Az utasokat ért kárt - például munkából való kiesés, vagy az ápolás, a gondozás költségei - nem lehet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére rendezni, mivel egy ilyen esemény nem számít közúti balesetnek. Ebben az esetben a casco mellé kötött jó balesetbiztosítás segít.

A CLB biztosítási szakértője szerint jól teszik az autósok, ha a kirándulásokra vadriasztó síppal is felszerelik járművüket, ami ugyan nem tökéletes védelem, de „több a semminél”. Nem árt tudni, hogy szarvasra és őzre inkább hajnalban és alkonyatkor, vaddisznóra egész éjszaka lehet számítani a közutakon, de olyan helyen, ahol mindkét oldalon erdő, mocsár vagy nádas van, mindig óvatosan kell vezetni. Figyelmeztető jel, ha az úton sáros vadnyomok vannak, s az is, ha magas a fű a padkán. Ilyen helyen érdemes az út középvonala felé húzódni, mert a szélén egyszerűen nem lehet kikerülni a bozótból kiugró állatokat. És ami mindennél fontosabb, senki ne kezdjen bizonytalan kimenetelű kikerülő manőverekbe, ha nagytestű állattal találkozik. Két rossz közül inkább válassza a számára jobbikat: csak fékezzen teljes erővel, s a kormányt erősen markolva üsse el a vadat, ha már elkerülhetetlen a szomorú vég

Mitől lesz olcsóbb a casco?

A januárban cascót váltók átlagosan kevesebb mint évi 70 ezer forintért kötötték újra szerződéseiket, ez fele az öt-hat éve még 130 ezer forintos átlagos tarifának. Az áresés a tavalyi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szezonban felélénkült árverseny következménye – közölte a netrisk.hu internetes alkusz.

A közlemény idézi Ertl Pált, a portál vezérigazgatóját, aki szerint a tavalyi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szezonban kevésbé jól szereplő biztosítók a casco-üzletágban próbálják javítani a mérleget, csökkentve a casco-ajánlatokban szereplő áraikat. Erre példa a Wabard és a Groupama Biztosító – utóbbi 15 százalékkal faragta le árait a most futó akciójában. A kgfb-kampány nyertesei között is akadnak, akik éppen a kgfb-vel nyert új ügyfeleket célozzák olcsóbb – esetleg kifejezetten egy adott szegmensnek nyújtandó – casco ajánlataikkal.

A kötelező és a casco biztosítások együttkötésének terjedése jelentős szerepet játszik az évek óta tartó áresésben. Ha az autósok mindkét szerződést egy időben, egy helyen kötötték, a biztosítók 10–30 százalékos kedvezményeket nyújtottak már a múlt év végén is. Emellett 2010-től a kötés is egyszerűbb: a díjak kalkulációjához a legtöbb biztosító esetében elegendőek ugyanazok az adatok, amelyek a kötelező biztosítás megkötéséhez is szükségesek.

A netrisk.hu számításai szerint még mindig van tere a további árcsökkenésnek, az autósok többsége ugyanis jóval kisebb figyelmet szentel a casco biztosítás árának, mint a kötelező-tarifáknak, illetve a most elérhető, korábbinál jóval alacsonyabb árak mellett is túl sok casco nélküli jármű fut még az utakon (a 4 millió autóból 850 ezernek van casco biztosítása).

Emellett sok finanszírozottjármű-tulajdonos véli úgy, hogy a futamidő lejártáig egyáltalán nem módosíthat a vételkor megkötött casco-szerződésen, és fizeti tovább a ma már meglehetősen kedvezőtlennek számító tarifát.

Forrás: ötvenentúl.hu

Van még remény a MÁV Biztosító egykori ügyfeleinek

Fordulatot hozhat a MÁV Biztosító egykori ügyfeleinek ügyében a Legfelsőbb Bíróság ítélete. A döntés szerint nem lehet kártérítésre kötelezni azokat az autósokat, aki úgy okoztak balesetet, hogy érvényes biztosításuk volt a közben fizetésképtelenné vált egyesületnél.

Több ezer autós került kellemetlen helyzetbe, amikor 2008 nyarán becsődölt a MÁV Általános Biztosító Egyesület. Az ügyfeleknek hiába volt érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk (kgfb), az egyesület vagyona nem nyújt elegendő fedezetet a károkra, így a károsultak, illetve gyakran a helyükre lépő biztosítók, valamint az úgynevezett nemzetközi zöldkártya-egyezmény keretében – vagyis a magyar autósok által külföldön, vagy itthon, de külföldinek okozott károknál – a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) az egykori ügyfeleken kezdte el behajtani a neki járó összeget.

Az elmúlt években több ezer per indult, melyekből mostanra több száz jogerősen lezárult, s a bíróságok az esetek döntő többségében úgy ítélték meg, hogy a biztosító helyett az autósokon is be lehet vasalni a tartozást. Rajtuk ugyan már nem segít, de a még folyamatban lévő ügyek eddig borítékolhatónak látszó végkimenetelén most változtathat a Legfelsőbb Bíróságnak (LB) az a napokban hozott döntése, mely szerint a károkozó nem perelhető, tartozást csak a biztosítón és a Mabiszon lehet behajtani.

A kgfb-piacot a MÁV Biztosító csődjének idején szabályozó kormányrendelet (de egyébként ugyanez a helyzet a jogszabályt később váltó, jelenleg hatályos törvénnyel) csak a károkozó biztosítóját és a Mabisz által kezelt úgynevezett kártalanítási számlát nevesíti perelhetőként. Ezzel szemben a Ptk. az általános felelősség elve alapján a károkozót is perelhetővé teszi, s ez az volt az a jogalap, amelyre hivatkozva a károsultak pereltek, s amit a bíróságok általában el is fogadtak. Az LB mostani döntése szerint azonban a kgfb esetében nem az általános, hanem a speciális szabály az irányadó, vagyis a károkozó közvetlenül nem perelhető – mondta lapunknak Pető Norbert ügyvéd, aki maga is tucatnyi hasonló ügyben képvisel károkozót.

Magyarországon ugyan nincs precedens jog, vagyis a bíróknak nem kell figyelembe venniük az LB határozatát, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az ügyek mérlegelésekor tekintetbe veszik ezeket  döntéseket, így a még folyamatban lévő pereknél érdemes erre hivatkozni – hívta fel a figyelmet a szakember. Azokban az esetekben sincs azonban még minden veszve, ahol a károkozó belenyugodott a számára kedvezőtlen jogerős döntésbe. Felülvizsgálatot ugyan csak hatvan napig lehet kérni, így ebből a többség vélhetően már kicsúszott, perújítást viszont lehet kezdeményezni, bár ez meglehetősen macerás. Pető Norbert ezért inkább azt javasolja a pórul járt autósoknak, hogy indítsanak kártérítési pert a Mabisz ellen, s az LB döntésére hivatkozva, a kártalanítási számla terhére fizetessék ki a rajtuk bevasalt összeget.

Mint arról nemrég beszámoltunk: közel 12 ezer olyan úgynevezett lemezkár (vagyis autóban, egyéb vagyontárgyban okozott kár) van, melyek után nem fizetett a MÁV Biztosító, legalábbis ennyi üggyel kapcsolatban jelezték követelésüket az egyesület vagyonelszámolását végző Hitelintézeti Felszámolónál. A MÁV Biztosítóval szemben bejelentett követelések összértéke 7,2 milliárd forint, ezzel szemben az egyesület vagyona 3,8 milliárd. Ráadásul nem csak a pénz nem elég, de még a kifizetések sem indulhattak el: jelenleg ezer olyan per van folyamatban, melyben a Hitelintézeti Felszámoló – a MÁV Biztosító helyett – al- vagy felperesként érintett.

Az utóbbi két évben ezres nagyságrendben indultak perek az egykori ügyflekkel szemben. A legtöbb ügyet a Mabisz jegyzi: a szervezet több ezer káreset után összesen mintegy 3,6 milliárd forintot szeretne visszakapni. (A Mabisz egyébként csak a fuvarozó cégekhez kötődő ügyekben indított pereket, magánszemélyeket nem perel a szervezet. Nem így azok a biztosítók, melyek cascóval rendelkező ügyfeleik megjavított autói után szeretnék viszont látni pénzüket. A legtöbb ilyen ügy az Allianznál és a Generalinál van, a két biztosító külön-külön is több száz pert indított, s ezek nagy részét mára jogerősen meg is nyerték.

A Generalinál lapunknak elmondták, hogy a biztosító mintegy 300 millió forintot fizetett ki a közel 800, a Generalinál cascóval rendelkező biztosítottja számára, akiknek annak idején a MÁV Biztosítónál kötelező biztosítással rendelkező autósok okoztak kárt. A biztosító összesen 500 eljárást indított, míg a kisebb összegű ügyek esetében peren kívüli megegyezésre törekszik. A perek több mint kétharmada már jogerősen lezárult, ezek szinte mindegyikét megnyerte a Generali. A jogerősen megítélt követelések behajtását a társaság megkezdte, a fizetés ütemezéséről igyekszik egyezségre jutni a károkozókkal, így végrehajtást eddig még nem kért – tették hozzá.

Forrás: Népszabadság Online

Díjat csökkent a benzinár

A magas benzinárnak annyi haszna van, hogy a csökken az autók futásteljesítménye, kisebb a forgalom, kevesebb a baleset, olcsóbb a casco díja.

A várakozások szerint idén tovább csökken a casco biztosítások ára. A piac szűkülése okozta erősödő verseny mellett a díjak mérséklését segítik a magas üzemanyagárak is. Az autósok ritkábban ülnek a volán mögé: a Magyar Ásványolaj Szövetség statisztikája szerint idén januárban például ötödével kevesebb benzin fogyott, mint a két évvel korábbi azonos időszakban. A biztosítók árképzésében jelentős tényező a kárstatisztika alakulása, márpedig az utóbbi években a számok folyamatosan javultak részben a közúti közlekedésben bevezetett objektív felelősség, illetve a benzinárak folyamatos emelkedése miatt. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint tavaly a biztosítók összesen 53 milliárd forintot fizettek ki a casco szerződésekkel kapcsolatos károkra, közel tíz százalékkal kevesebbet, mint 2008-ban.

Az üzemanyagárak emelkedése jelentősen csökkenti a gépjárművek éves futásteljesítményét, s a flottával rendelkező cégek is fokozott figyelemmel kísérik és szigorúan szabályozzák a gépjárművek használatát. Mindezek együttesen valóban a kárkifizetés és a kárgyakoriság csökkenését okozzák – mondja Papp Lászlóné, az Aegon Magyarország gépjármű-biztosítási üzletág igazgatója. Így gondolja ezt Jákfalvi Zoltán is. A Generali-Providencia gépjárműbiztosítási osztályának vezetője szerint azonban, bár ez igaz a cascóra is, tapasztalataik szerint ez az összefüggés inkább a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) mutatkozik meg jobban. Ez a különbség vélhetően annak tudható be, hogy akinek a pénztárcája megengedi a casco biztosítást, kevésbé érzékeny a benzinár emelkedésére – tette hozzá.

Kissé másként látja a kérdést Tóth István. Az Union igazgatósági tagja szerint az tény, hogy a magasabb benzinár miatt az emberek jobban meggondolják, mikor ülnek autóba, ezáltal a megtett utaskilométerek száma is csökken. Ez mérsékli a balesetek esélyét, így a kárstatisztikákra kismértékű pozitív hatást gyakorol, s így díjcsökkenést eredményez. Ugyanakkor az új autók és alkatrészeik ára infláció körüli mértékben növekedett, ezért összességében magasabb összegű kifizetésekkel kell kalkulálni a jövőben. A díjak azonban ettől függetlenül tovább csökkennek – tette hozzá.

Elméletileg emelheti a szervizkiadásokat a japán természeti katasztrófa is. A szigetországban több autógyár, illetve autóipari beszállító még mindig nem tud azzal a kapacitással termelni, mint a földrengés előtt, s ez ellátási gondokat okoz az európai üzemekben is. Az Aegon Magyarországnál ezzel kapcsolatban elmondták: a japán földrengés hatását már érzékelik a gépjárműjavítók, de áremelkedést biztosítói oldalról még nem tapasztaltak. A díjak csökkenésében ráadásul az alkatrészárak alakulása csak részben játszik szerepet, a verseny erősödése, a különféle részcascók megjelenése mind befolyásolják a piaci díjak alakulását – fogalmaztak.

Forrás: Népszabadság Online