A környező országok többségében kötelező a téli gumi használata, ha az időjárási és útviszonyok megkövetelik. Itthon ezt még nem vezették be, annak ellenére, hogy jóval nagyobb veszélynek vagyunk kitéve az utakon nyári abroncsokkal. Arról nem is beszélve, hogy egy baleset után adott esetben még a biztosító is mossa kezeit.
Az enyhe novemberi időjárás után lassan megérkezik a hideggel és mínuszokkal teli december, ám sok autóst még ez sem késztet arra, hogy az autóján lévő nyári gumit téli abroncsra cserélje. Nem kötelező, a hanyagság azonban hosszú távon sokba kerülhet.
A kötelező sem lesz elég
A kötelező biztosítás esetében a biztosító köteles megtéríteni a partnere által okozott kárt. Ha viszont az autó nem felelt meg a KRESZ-ben is előírtaknak, vagyis olyan súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt a baleset megtörténtekor, amivel előidézhette a balesetet, akkor a biztosító megkérdőjelezheti a megkötött szerződés betartását, és az okozott kár bizonyos részével megterhelheti a károkozó autóst – magyarázta a hirado.hu-nak Pintér József, a Magyar Autóklub közlekedésbiztonsági szakágának igazgatója.
Ez nem azt jelenti, hogy különbséget tesz téli és nyári gumi között, hanem hogy az adott abroncsnak kell az előírásoknak megfelelőnek lennie – érvényes ez a négy évszakosokra is. Vagyis ha télen, havas körülmények között történik baleset nyári gumival, nem azért kell fizetnie a károkozónak, mert nem téli abroncs volt az autón, hanem mert a nyári profilmélysége 2-2,5 milliméter alatti. A műszaki követelmények persze nem csak az abroncsra vonatkoznak – tette egyértelművé.
Rossz gumival hiába a biztosítás
Más a helyzet a casco biztosítások esetében. Amennyiben a baleset kimenetelében befolyásoló tényező volt, hogy az autós nem használt az évszaknak és az útviszonyoknak megfelelő gumit, a biztosító megtagadhatja a kifizetést. A legtöbb cég elő is írja ezt kritériumként a szerződéseiben – hívta fel rá a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója.
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Casco biztosítás
Nem vész el a CLB MÁV-os ügyfeleinek előre befizetett díja
Mikor fizet a biztosító elemi kár esetén?
A casco biztosítással rendelkező gépjármű-tulajdonosok közül sokan nem tudják, hogy az elemi károk közé mely események sorolhatóak. Nagyobb odafigyeléssel sok káreset elkerülhető, és megkímélhetjük magunkat a későbbi vitás helyzetektől.
A teljes körű casco biztosítás a törésből, lopásból és elemi károkból adódó sérülésekre nyújt védelmet. Az első két fogalom ritkábban szorul tisztázásra, az elemi kár pontos jelentésével kapcsolatban azonban több kérdés is felmerül.
Az elemi károk definíciójába a tűz, robbanás, nagy sebességű szélvihar, földrengés, földcsuszamlás, felhőszakadás, árvíz, belvíz, jégverés tartozik.
Hazánk egyre szélsőségesebb időjárásának köszönhetően egyre gyakrabban fordul elő felhőszakadás is. A hazai úthálózat állapota, illetve a vízelvezetése számos helyen nem a legmegfelelőbb, így sokszor találkozhatunk a városban olyan helyekkel, ahol akár fél méteres is lehet a vízátfolyás vagy a kátyúkban felgyülemlett víz. A járművezetők többsége arra gondol, ha ezen áthajt, az legfeljebb az alváz mosását jelenti, nem számít az esetleges súlyosabb következményekre. Pedig a felszívott víz miatt tönkremegy a motorban lévő dugattyú és hajtókar. Ám az ilyen típusú károk nem sorolhatóak az elemi károk közé.
A mai gépjárművek szívócsövét - amely az égéshez szükséges levegőt szívja a motorba - sok típusnál az első kerék háta mögé vezetik, ahová normál körülmények között nem kerülhet folyadék, illetve szennyeződés. Ha azonban valaki belehajt egy nagyobb "tócsába", és levegő helyett vizet szív a motor, az könnyen komoly meghibásodáshoz vezethet. Ezért tavasszal és nyáron, a nagy esőzések idején célszerű óvatosabban közlekedni, hogy az ilyen a kellemetlen és költséges eseteket elkerüljük.
Forrás: hvg.hu

