2015.11.19
A környező országok többségében kötelező a téli gumi használata, ha az időjárási és útviszonyok megkövetelik. Itthon ezt még nem vezették be, annak ellenére, hogy jóval nagyobb veszélynek vagyunk kitéve az utakon nyári abroncsokkal. Arról nem is beszélve, hogy egy baleset után adott esetben még a biztosító is mossa kezeit.
Az enyhe novemberi időjárás után lassan megérkezik a hideggel és mínuszokkal teli december, ám sok autóst még ez sem késztet arra, hogy az autóján lévő nyári gumit téli abroncsra cserélje. Nem kötelező, a hanyagság azonban hosszú távon sokba kerülhet.
A kötelező sem lesz elég
A kötelező biztosítás esetében a biztosító köteles megtéríteni a partnere által okozott kárt. Ha viszont az autó nem felelt meg a KRESZ-ben is előírtaknak, vagyis olyan súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt a baleset megtörténtekor, amivel előidézhette a balesetet, akkor a biztosító megkérdőjelezheti a megkötött szerződés betartását, és az okozott kár bizonyos részével megterhelheti a károkozó autóst – magyarázta a hirado.hu-nak Pintér József, a Magyar Autóklub közlekedésbiztonsági szakágának igazgatója.
Ez nem azt jelenti, hogy különbséget tesz téli és nyári gumi között, hanem hogy az adott abroncsnak kell az előírásoknak megfelelőnek lennie – érvényes ez a négy évszakosokra is. Vagyis ha télen, havas körülmények között történik baleset nyári gumival, nem azért kell fizetnie a károkozónak, mert nem téli abroncs volt az autón, hanem mert a nyári profilmélysége 2-2,5 milliméter alatti. A műszaki követelmények persze nem csak az abroncsra vonatkoznak – tette egyértelművé.
Téli gumi használata kötelező a többi között Ausztriában, Csehországban, Romániában, Szerbiában és Szlovéniában is.
Rossz gumival hiába a biztosítás
Más a helyzet a casco biztosítások esetében. Amennyiben a baleset kimenetelében befolyásoló tényező volt, hogy az autós nem használt az évszaknak és az útviszonyoknak megfelelő gumit, a biztosító megtagadhatja a kifizetést. A legtöbb cég elő is írja ezt kritériumként a szerződéseiben – hívta fel rá a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója.
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Casco biztosítás
Sajtóközlemény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás átszerződési tapasztalatairól
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Sajtóközlemény
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2009 végén – a korábbi évekhez hasonlóan – kiemelten figyelte a meghirdetett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjakat, az átkötéseket. Az elmúlt kampányidőszakban több mint másfél millió járműre kötöttek új kgfb szerződést, ebből több mint egy millió esetben tényleges biztosítóváltás is történt. Sokan 15 ezer forint feletti összeget tudtak megtakarítani az átszerződéssel.
A 2009/2010-es átkötési időszak volt az utolsó olyan kampányidőszak, amikor az ügyfelek a naptári év végével válthattak biztosítót. Az új törvényi szabályozás szerint a jövőben az éves biztosítási szerződések fordulónapján lehetőség lesz a váltásra. Feltehetően emiatt, a 2010-re meghirdetett kgfb díjaknál jelentős kedvezményeket lehetett igénybe venni. Több biztosítónál 50 százalékot meghaladó volt a kedvezmény mértéke, de a biztosítónkénti kedvezmények meglehetősen eltérő jellegűek voltak.
Összesen 14 biztosító rendelkezik a magyarországi mintegy 4 milliós kgfb állománnyal. Közülük – felügyeleti határozat alapján – egy, a Wabard Biztosító Zrt. nem fogadhatott be új szerződési ügyfélajánlatot a 2009/2010-es átszerződési időszak során.
A Felügyelet folyamatosan kért tájékoztatást az internetes alkusz cégektől a díjhirdetést követő felmondásokról, az új kötések alakulásáról, majd a biztosítóktól bekérte a végleges adatokat is. Eszerint, 1 551 093 járműre kötöttek új szerződést (egyedi és flotta járművek együttesen), ebből 517 084 volt a visszakötés (felmondás után ugyanahhoz a biztosítóhoz visszatérő ügyfelek). Így a ténylegesen biztosítót váltók száma 1 033 999 volt, amelyből 964 ezer volt az egyedi szerződéssel rendelkező biztosított, ez volt a legintenzívebb kampányidőszak a kgfb üzletág történetében. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a bonyolult kedvezményrendszerek miatt egyre többen keresték fel az internetes díjszámítási lehetőségeket.
Az elemzések során kiderült, hogy a biztosítóválasztásnál már nem feltétlenül a legkedvezőbb ár alapján döntöttek az ügyfelek. Jelentős volt a visszakötők aránya, akik felmondás után feltehetően a korábbinál alacsonyabb díjért tudtak új szerződést kötni ugyanannál a biztosítónál. Akadt biztosító, ahol a visszakötők aránya elérte a 66 százalékot. A legtöbb autós 15 ezer forint feletti összegért, azaz egy év alatt megtakarítható díjért váltott biztosítót. Az ügyfelekért folytatott verseny a korábbiakkal megegyezően változatlanul éles volt a biztosítók között.
Az átkötési időszakban összességében 5 biztosító vesztett, 9 biztosító nyert ügyfeleket. Volt olyan biztosító, amely állományának több mint felét elveszítette, és olyan is, amelyik több mint 40 százalékkal tudta gyarapítani ügyfeleinek számát. A legnagyobb állománynövekedés 99 ezer volt, míg az egyik biztosítónál 157 ezerrel csökkent a szerződések száma.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
A KRESZ változása miatt 15 százalékkal is nőhet a balesetek száma
2010 május 12.
Kategória:
Motor biztosítás
A KRESZ változása miatt 15 százalékkal is nőhet a balestek száma
Tovább növekszik a motoros-kontra autós balestek száma Magyarországon, pedig már így sem kevés, évente ezerötszáznál is több olyan ügyet regisztrálnak a biztosítók, amelyben személyi sérülés történt. – véli
Ez a következő hónapokban biztosan meg fog ugrani, mert sok autós nem ismeri az új szabályokat. A leglényegesebb változás a KRESZ-ben, hogy a motorosok mostantól legálisan is a járműsor elejére gurulhatnak a piros lámpánál, s nem csupán a várakozó autók mellett, hanem akár közöttük is. További jelentős változás, hogy a KRESZ megengedőbb lett a motorosok sávhasználatával kapcsolatban: január elsejétől használhatják akár a buszokban fenntartott zónákat is.
A változásnak sok autós nem fog örülni, sőt akadályozni is próbálja majd a motorosokat – akárcsak eddig -, ám ez mostantól szabálysértő magatartásnak minősül. De ami még ennél is rosszabb, hogy jó néhány figyelmetlen autós miatt az új „rendszerben” a korábbi szezonkezdéshez képest akár 15 százalékkal is több lehet az idei balesetek száma.
A biztosítási szakmában járatos cég szakértője ugyanakkor megjegyezte, hogy a balesetek száma csak átmenetileg növekszik, addig, amíg a járművezetők többsége megtanulja és megszokja az új szabályozást. A megismeréssel arányosan csökkennek majd a balesetek is – véli Németh. A szakértő elmondta még, hogy Magyarországon az elmúlt tíz évben csaknem megduplázódott a személyi sérüléssel is járó motorkerékpáros balesetek száma. Míg 2000-ben valamivel több, mint ötszáz ilyen esetet regisztráltak, az évtized végére már jóval ezer feletti balesetet regisztráltak. A halálos balestek száma az évtizedben átlagosan 80 körül mozgott évente. Vagyis, a hazai főutakon a szezonban minden másnap van áldozata motorkerékpározásnak.
CLB összegyűjtötte azokat a legfontosabb baleseti okokat is, amelyek leginkább veszélyeztetik a motorosokat. E szerint az eddigieknél jobban kell figyelniük az autósoknak, mert a buszsáv felől is érkezhetnek eléjük motorosok, akik ráadásul abban a zónában a városi forgalomnál lényegesebben gyorsabban haladnak még akkor is, ha amúgy nem lépik át a megengedett sebességet.
A szakemberek úgy vélik, ebből a szituációkból még több baleset várható. De gyakori koccanási ok volt már eddig is – s ez mostantól,a motorosok nagyobb „szabadsága” miatt még inkább így lesz -, hogy az autós hirtelen meglát egy szabad helyet a másik sávban, és azonnal odakapja a kormányt. Ha nem látja, hogy ott éppen jön egy motoros, akkor be is löki egy másik autó vagy éppen busz alá. A városi, komoly sérüléseket vagy halált okozó motorbalesetek többsége ugyanis nem a nagy sebességből, hanem éppen az ilyen helyzetekből adódik. Többek között ezek miatt is hal meg sok motoros.
Sikerült végre helyre rakni a kötelező biztosítást
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Sikerült végre helyre rakni a kötelező biztosítást
Az Európai Autószervizek Magyarországi Egyesülete (EME) szerint az április elsején hatályba lépő, gépjármű felelősség biztosítással (kgfb), kártérítéssel, illetve javítási munkákkal, foglalkozó jogszabály mind a biztosítottak, mind a legálisan működő javítóműhelyek helyzetét javítja.
Az EME az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében kiemelte: a jogszabály változásai nem csorbítják a biztosítottak teljes körű kártérítésre vonatkozó jogát, valamint méltányos kártalanítást biztosítanak a károsultnak akkor is, ha a gépjármű megjavítására nem kerül sor.
A jogszabály emellett hozzájárul ahhoz, hogy az utakon csak a közlekedés-biztonságot nem veszélyeztető gépjárművek közlekedjenek, a súlyosan sérült járműveket a forgalomból kivonják és csak műszaki vizsgálatot követően engedjék vissza.
Az egyesület - amely a magyarországi legálisan működő, gépkocsijavítással foglalkozó vállalkozásokat tömöríti - rámutatott: a jogszabály módosításával az ügyfelek kártérítése nem lehet majd kevesebb, mint amennyi a gépjármű szakszerű javításához, legális szakműhelyben szükséges, valamint a totálkárosnak minősített gépjárművek sem kezdhetnek új életet az illegális gazdaság tevékenysége következtében.
Az EME ezen felül közleményében tiltakozik azon gyakorlat ellen, hogy a biztosítók Magyarországon, a kötelező biztosítási károk esetében, a javíthatósági határértéket jelentősen a gépjármű balesetkori értéke alatt határozzák meg, miközben más európai országokban ugyanezen társaságok 100 százalékos és a fölötti határt szabnak. Ez a gyakorlat kárt okoz a károsultaknak, mivel vagyonuk jelentősen leértékelődik.
Az EME közleménye beleilleszkedik abba a vitába, amely a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) között már több mint egy hete zajlik az új jogszabály bevezetése miatt.
A MABISZ és a GÉMOSZ vitája arra vezethető vissza, hogy az előbbi beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a kgfb-törvény áprilisban hatályba lepő módosításának a hatályon kívül helyezését. Ez a módosítás - a MABISZ állítása szerint - előnyös helyzetbe hozza a szervizeket.
Április 1-től ugyanis, ha a biztosító kárszakértője úgy ítéli meg, hogy a vétlen vezető járművének kormányműve, futóműve vagy a karosszériája olyan károsodást szenvedett, amely alkalmatlanná teszi a közlekedésre, akkor azt a kárfelvétel befejezését követő 8 napon belül műszaki vizsgálatra kell küldenie, ha a károsult úgy nyilatkozik, hogy nem kívánja megjavíttatni a járművet. Ha ezt a vizsgálatot elmulasztja, akkor csak az előzetesen kalkulált nettó kárösszeg 60 százalékát kaphatja meg a biztosítótól. Erre mondja a MABISZ azt, hogy a szervizeknek előnyös a szabály. Márpedig az évi 170-180 ezer kgfb-s kár 30-40 százalékát nem a tényleges javítási költség megfizetésével, hanem - az úgynevezett gyorsított kárrendezés keretében - egy megajánlott összeggel rendezik a biztosítók.
Az MTI korábbi híre szerint a GÉMOSZ azért panaszolta be a biztosítókat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF), mert szerintük szabálytalanul rendezik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) károkat. Gablini Gábor, a GÉMOSZ elnöke szerint nem ritka, hogy a biztosítótársaság totálkárosnak minősíti a sérült járművet, azt roncsáron megvásárolja valaki, majd "átpapírozva" visszakerül a forgalomba. A biztosítók ugyanis igyekeznek meggyőzni a vétlen károsultakat, hogy így hamarabb pénzhez juthatnak, de arról nem tájékoztatnak, hogy az így kifizetett összeg a javítás nettó költségének csak 30-50 százaléka. Az EME szerint ez a gyakorlat az illegális javítóműhelyek térnyerésének kedvez.
A MABISZ gépjármű biztosítási tagozata hétfőn azt közölte az MTI-vel: szemben a GÉMOSZ állításával, a biztosítók megfelelően tájékoztatják azokat az ügyfeleiket, akiknek autóit a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás alapján kell megjavítani, így nem éri kár őket.
Forrás: Népszava.hu
Sokat spóroltak az autósok tavaly
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Sokat spóroltak az autósok tavaly
Több mint másfél millió járműre kötöttek az elmúlt kampányidőszakban új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést, ebből csak mint egy millió esetben tényleges biztosítóváltás is történt. Sokan 15 ezer forint feletti összeget tudtak megtakarítani az átszerződéssel.
1,551 millió járműre kötöttek új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést (kgfb) a 2009 év végi kampányidőszakban. Ebből azonban 517 ezer, azaz mintegy egyharmada visszakötés volt, vagyis amikor ugyanannál a biztosítónál, de kedvezőbb feltételekkel folytatja valaki - közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
A ténylegesen biztosítót váltók száma így 1,034 millió volt. Persze még így is ez volt a legintenzívebb kampányidőszak a kgfb üzletág történetében. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a bonyolult kedvezményrendszerek miatt egyre többen keresték fel az internetes díjszámítási kalkulátorokat.
Az átkötési időszakban összességében 5 biztosító vesztett, 9 biztosító nyert ügyfeleket. Volt olyan biztosító, amely állományának több mint felét elveszítette, és olyan is, amelyik több mint 40 százalékkal tudta gyarapítani ügyfeleinek számát. A legnagyobb állománynövekedés 99 ezer volt, míg az egyik biztosítónál 157 ezerrel csökkent a szerződések száma.
Az elemzések során kiderült, hogy a biztosítóválasztásnál már nem feltétlenül a legkedvezőbb ár alapján döntöttek az ügyfelek. Ugyanakkor a 2010-re meghirdetett kgfb díjaknál jelentős kedvezményeket lehetett igénybe venni.
Ennek az oka valószínűleg az, hogy a 2009/2010-es átkötési időszak volt az utolsó olyan kampányidőszak, amikor valamennyi ügyfél a naptári év végével válthatott biztosítót. Az új törvényi szabályozás szerint immár az éves biztosítási szerződések fordulónapján - a jármű vásárlásának a napján - lesz lehetőség a váltásra. Feltehetően emiatt, Több biztosítónál 50 százalékot meghaladó volt a kedvezmény mértéke. A legtöbb autós 15 ezer forint feletti összegért, azaz egy év alatt megtakarítható díjért váltott biztosítót.
Forrás: Vezess.hu
Április 1-től hatályos a kgfb-törvény módosítása
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Április 1-től hatályos a kgfb-törvény módosítása
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) törvényt idei egyetlen ülésszakán úgy módosította a parlament, hogy a biztosítónak kötelező műszaki vizsgára kell küldenie a járművet, ha az üzembentartó nem ad nyilatkozatot arról, hogy a kárfelvétel befejeztét követő 8 napon belül helyreállíttatja azt - a módosítás április elsején lép hatályba.
A mindeddig első kgfb-törvényt tavaly hozta a parlament és idén, január elsején lépett hatályba. Viszont még ezt megelőzően, decemberben úgy egészítették ki a jogalkotók, hogy április 1-től, ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy az általa biztosított, vétlen vezetőjű jármű kormányműve, futóműve, illetve karosszériája annyira sérült, hogy közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan a közlekedésre, akkor azt műszaki vizsgára kell küldenie.
Ez a kiegészítés módosult februárban. Eszerint a törvény csak akkor kötelezi a biztosítót arra, hogy kötelező műszaki vizsgára küldje a járművet, ha az üzembentartó nem ad nyilatkozatot arról, hogy a kárfelvétel befejeztét követő 8 napon belül helyreállíttatja a járművet.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) március közepén - az említett szabály kiiktatása érdekében - az Alkotmánybírósághoz fordult. Akkor Trunkó Barnabás Mabisz-főtitkár az MTI-nek elmondta, hogy ez a módosítás továbbra is a javíttatás elvégzésére kötelezi a vétlen károsultat, és ha ezt elmulasztja, akkor csak az előzetesen kalkulált, áfával csökkentett kárösszeg 60 százalékát kaphatja meg előlegként, vagyis a teljes kárnak mindössze 48 százalékához juthat hozzá.
A biztosítók decembertől - a kiegészítés meghozatalától - úgy látják, hogy a decemberi módosításról a nehéz helyzetben lévő autójavítóknak sikerült meggyőzniük a törvényhozókat. Az új szabály ugyan is előnyös helyzetbe hozza a szervizeket, kötelezően munkát adva azoknak. Márpedig az évi 170-180 ezer kgfb-s kár 30-40 százalékát nem a tényleges javítási költség megfizetésével, hanem - az úgynevezett gyorsított kárrendezés keretében - egy megajánlott összeggel rendezik a biztosítók.
Forrás: Hírszerző.hu
A legdurvább casco kár! 130 milliót fizetett a biztosító
2010 május 12.
Kategória:
Casco biztosítás
A legdurvább casco kár! 130 milliót fizetett a biztosító
A luxusautókkal foglalkozó kereskedők a legtöbb esetben csak vonakodva adják ki tesztvezetésre a méregdrága sportautókat. El lehet képzelni, hogy mit érezhetett az a brit kolléga, aki odaadta egy próbaútra a kereskedés gyöngyszemét, egy Pagani Zonda S sportkocsit, de a tesztvezetés balesettel végződött.
Aberdden mellett egy érdeklődő összetörte a luxusautót a próbaút során. Szerencsére a tulajdonos rendelkezett casco biztosítással, így a javítási költségeket kifizette a biztosító.
A számla végösszege - amely tartalmazta a törött autó modenai gyárba történő szállítását is - elérte a 445 ezer fontot, ami átszámítva 130 millió forintnak felel meg. Aki úgy véli, hogy egyszerűbb lett volna gazdasági totálkárosnak nyilvánítani a törött járművet, annak leírjuk, hogy az autó kárkori értéke 750 ezer font, azaz 220 millió forint volt.
Az Aviva Biztosító brit szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy ez a valaha volt legmagasabb összegű kárkifizetés, amit egy személyautó javítására átutaltak."
A biztosítási kárigényt a tesztvezető nyújtotta be, akire nagy valószínűséggel átterhelte a már megfizetett biztosítási díjat a tulajdonos. Azt azonban nehéz pontosan megállapítani, hogy az újjá varázsolt Pagani Zonda S mennyit veszített a balesettel az értékéből egy hasonló korú, de sérülésmentes modellhez képest.
Forrás: Pénzcentrum.hu
A casco biztosítások száma alig 895 ezer
2010 május 12.
Kategória:
Casco biztosítás
A casco biztosítások száma alig 895 ezer
Idősebb autókra olcsóbb cascót ajánlanak a biztosítók
A biztosítók úgy teszik olcsóbbá az idősebb autókra kötött casco biztosítást, hogy csökkentik a szolgáltatást is, a napokban az Aegon Biztosító lépett piacra ilyen termékkel.
Amíg Nyugat-Európában szinte minden autóra kötnek a tulajdonosok valamilyen cascót, Magyarországon sokkal rosszabb a helyzet. A minden járműre megkötendő kötelező gépjármű felelősségbiztosítások (kgfb) száma - a MABISZ adatai szerint - meghaladja a 4,1 milliót, a casco biztosítások száma viszont mindössze 895 ezer. A 21 százalékos arány azonban kissé magasabb a valóságban, miután kgfb-t a pótkocsikra is a mopedekre is kell kötni, márpedig ezekre casco nincs a piacon.
A biztosítók gyakorlati tapasztalata, hogy amikor a finanszírozás lejár az autókra, az addig kötelező casco biztosítást felmondják a tulajdonosok, csak hogy megspóroljanak egy középkategóriás autónál - átlagosan - havi 10 ezer forintot. Néhány évvel ezelőtt a Generali Providencia hozott piacra olyan casco biztosítást használt autókra, amely csökkentett rezsi óradíjat és új helyett utángyártott alkatrészeket térített. Az Aegon Biztosító a napokban hasonló casco-val jelentkezett, ez 20 százalékkal olcsóbb, mint a "normál" biztosítás.
Például ami teljes áron, új autóra évi 80 ezer forint, az a legalább 2 éves használt autóra 64 ezer forintba kerül. Az előbbinél a biztosító által térített rezsi óradíj elérheti a 12 ezer forintot is - a konkrét összeg a javító cég és a biztosító alkuja során alakul ki. A használt autóknál viszont Budapesten 5.400, míg vidéken 4.200 forint a rezsióradíj, és az új alkatrész helyett az utángyártottat fizeti a biztosító.
Forrás: autohirek.hu
Jövőre megint szuperolcsó lehet a kötelező!
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Jövőre megint szuperolcsó lehet a kötelező!
2009 első félévében rekordmélységbe zuhant a biztosítók kárhányada, ami a novemberi gyilkos árversenyben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások meredek áresését hozhatja. Persze a túl olcsó ajánlatok veszélyeket is hordoznak...
Történelmi mélypontra került az idei első félévben a kárhányad a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon. (A kárhányad a kárkifizetés és díjbevétel hányadosa.) Az év első hat hónapjában gépjárműkárokra mindössze 27,3 milliárd forintot fizettek ki a szövetség tagjai, 43,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Ez a mindössze 40,2 százalékos kárhányad új negatív csúcsot jelent. A másik oldalon a csúcs 2005 végén volt, amikor a biztosítók a hozzájuk befolyt díjbevétel 79,91 százalékát kifizették a károk kompenzálására. A tavalyi év első hat hónap során, a biztosítók 48,3 milliárd forintot fordítottak károkra, ami 68,7 százalékos kárhányadot jelent.
Az alábbi táblázatból jól látszik, az idei első félév során melyik cég mekkora kárhányaddal dolgozott. (Az adatok persze csalókák és nem teljes mértékben összehasonlíthatóak, mert eltérő az egyes biztosítók gyakorlata abban, hogy milyen adatot jelentenek kárkifizetés címen. Van, aki csak a ténylegesen kifizetett károkat érti ide, van, aki a kártartalékot is, míg megint mások a kárrendezési költségeket is beleszámítják.)
A kifizetések alacsony aránya természetesen az ellenkező irányból tekintve semmi mást nem jelent, minthogy az ügyfelek befizetéseinek a korábbinál nagyobb hányada marad a biztosítónál. Az így megmaradt összeget természetesen zsebre is vághatná a biztosító, hogy más üzletágakban realizált veszteségei csökkentésére is fordíthatná, ám annak hosszú távon nem sok haszna lenne a cég szemszögéből.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások ugyanis a piac szabályainak sajátosságainál fogva leginkább az áraikkal tudnak vonzóak lenni, az ügyfél számára nyújtott szolgáltatásokkal kevésbé. Vagyis az ügyfelek nagy többsége alapvetően a legolcsóbb biztosítót igyekeszik minden év novemberében választani és nem azt, akit megbízhatónak, "nagy névnek" tart a piacon.
Vagyis egy olyan helyzetben, amikor a biztosító megteheti - például a jelek szerint az idei év végén -, igyekszik piacbővítési céllal csökkenti majd az árait. Az árcsökkentésnek a biztosító örül majd, mert dőlnek hozzá az ügyfelek, utóbbi pedig örül, mert jóval kevesebbet kell fizetnie, mint korábban. Az alacsony ár azonban csak akkor előny, ha a cég szolgáltatásai - és fizetőképessége ezt nem sínyli meg: ezt a MÁV-biztosító tavalyi bedőlése is igazolja. A piacot kenterbe verő árakkal dolgozó, egyesületi formában működő biztosítót folyamatosan érték a kritikák - nem véletlenül. A szolgáltatás minősége pocsék volt, a kárkifizetések pedig akadoztak - ha egyáltalán fizetett a biztosító. Bár az ügyfelek örültek a pénztárcakímélő ajánlatoknak, a cég végül az év végét sem érte meg. Vagyis novemberben ne feltétlenül dőljünk be a legolcsóbb ajánlatnak, mert elképzelhető, hogy évközben kényszerű okokból biztosítóváltásra kényszerülünk.
Forrás:Pénzcentrum.hu
Márkacasco: új fogalom a biztosítási piacon
2010 május 12.
Kategória:
Casco biztosítás
Márkacasco: új fogalom a biztosítási piacon
Egyre több márkahálózat kínálja a specifikus szolgáltatási csomagokat
A casco-piacon zajló verseny elsősorban a standard biztosítási csomagok árszintjének folyamatos csökkenésében érhető tetten. Létezik már azonban olyan specifikus casco, amely a kedvező ár megtartása mellett jelentősen bővíti a kárrendezéshez kapcsolódó szolgáltatások körét is. A múlt évben kidolgozott egyedi márkacascót kínáló márkakereskedésekben különösen a 100 százalékig kiterjesztett javítási határérték, illetve az akár 6 évig alkalmazott avulásmentesség iránt fokozott az érdeklődés.
Speciális csomagok - az adott importőr igényeihez igazodva
A márkacascót a CLB Független Biztosítási Alkusz dolgozta ki 2008-ban, elsőként a Renault számára. A kizárólag az adott gyártmányhoz kapcsolódó márkakereskedésekben elérhető csomagok lényege a piaci standardokon felüli szolgáltatások felár nélküli kínálata.
A márkacasco a szolgáltatási lehetőségeit tekintve mindeddig egyedülálló innovációnak számít a hazai biztosítási piacon. A márkakereskedések által használt CLB-s kalkulátorban valamennyi, a casco-szegmensben meghatározó biztosító egyedi, speciális márkaigényekhez igazodó ajánlatai megtalálhatók. A standard termékeket a biztosítók jellemzően az alábbi extra szolgáltatásokkal egészítik ki, felár nélkül:
- Avulás-mentesség: a javítás során cserére szoruló alkatrészek jelentős amortizációs levonásának mellőzése akár a gépkocsi 6 éves koráig.
- 100%-os javítási határérték: A biztosítók általában csak a káridőponti érték 60-80 százalékáig vállalják a javítás költségeit, afelett egyszerűen gazdasági totálkárosnak nyilvánítják az autót. A márkacasco esetében viszont a káridőponti érték 100 százalékáig javítható az autó.
- Csökkentett önrészű térítés: A biztosítók jellemzően az önrész minimum további felezését vállalják.
- Aktív kárrendezés: A gépkocsi cascós biztosítója téríti meg a károkozó autó biztosítója helyett a teljes elszenvedett kárt, majd elszámol a károkozó biztosítójával.
- Bérautó-szolgáltatás: a javítás idejére, akár 10 napra ingyenes szolgáltatásként
- Szállítás plusz: Nem csupán a legközelebbi, hanem az értékesítést végző kereskedés szervizéig ingyenes, limit nélküli szolgáltatás
- Márkahűség-kedvezmény: Totálkár esetén azonos márkájú új jármű vásárlásakor az új jármű biztosítási díját csökkenti.
"A márkacasco nem csupán az ügyfelek, hanem a márkakereskedők számára is kedvező konstrukció, karambol esetén ugyanis preferálja az értékesítést végző márkakereskedések szervizeiben történő javítást. - mondta el Németh Péter, a CLB értékesítési igazgatója. - A konstrukció sikerét jelzi, hogy a Renault után már a Kia, a Skoda és a Suzuki márkakereskedéseiben is elérhető a márkacasco, és várhatóan hamarosan további márkák ügyfelei is a piaci ajánlatnál kedvezőbb, többet nyújtó casco-ajánlatok között válogathatnak."
Változik a kötelező biztosítás
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Változik a kötelező biztosítás
Az idei lesz az utolsó kampány a régi szabályok szerint
Az idei lesz az utolsó, teljes egészében az év utolsó két hónapjára koncentrálódó kgfb-kampány. Januártól változnak a szabályok: a kötelező biztosítás egyéves érvényességét nem január első napjától, hanem a megkötés időpontjától számolják majd.
Alig három hét múlva elstartol az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány. Az átváltási időszak most utoljára a korábbiaknak megfelelően alakul: a biztosítók november 1-jéig meghirdetik jövő évi díjaikat, azok az ügyfelek pedig, akik biztosítót akarnak váltani vagy addigi szolgáltatójukkal kötnének új megállapodást, november végéig mondhatják fel szerződésüket. Az új biztosítást az év utolsó napjáig lehet megkötni, mivel a biztosítási időszak jelenleg a naptári évhez igazodik, vagyis az év első napjától az utolsóig tart. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki idén év közben vásárolt autót (vagy motort), annak akkortól érvényes a biztosítása az év utolsó napjáig.
Jövőre azonban már nem egészen így lesz, miután januárban hatályba lép a júniusban elfogadott új kgfb-törvény, amely felváltja a 2004-ben hozott kormányrendeletet. A szabályozás rendszere és sok előírás változatlan marad, de új szabályok is lesznek. Az egyik legfontosabb változás az, hogy a biztosítási évforduló 2010-től már nem a naptári évhez, hanem a szerződéskötés napjához igazodik. Aki tehát jövőre vásárol autót, nem év végén, hanem a szerződéskötéstől számított egy év múlva válthat biztosítót. Az ügyfelek továbbra is a lejáratot megelőző harmincadik napig mondhatják fel a megállapodást, és az évfordulót követő napon kell rendelkezniük új biztosítással. A mintegy négymillió kötelező túlnyomó részét ez a változás egyelőre nem érinti. - A várakozások szerint - a járműpark cserélődésével párhuzamosan - a biztosítások éves lejárati ideje négy-öt év alatt terülhet szét annyira, hogy az év végi biztosítóváltási roham elveszítse jelentőségét - mondta lapunknak Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) főtitkára. (A módosítás célja az, hogy enyhítse a biztosítókra nehezedő, évi végi adminisztrációs terheket, így mindenki időben megkapja kártörténeti igazolását, a díj befizetéséhez szükséges csekket, illetve a szerződés megkötését igazoló kötvényt.)
A biztosítók továbbra is évente egyszer módosíthatnak majd kgfb-tarifáikon. Az új előírások szerint a szolgáltatóknak minden év októberéig kell meghirdetniük új díjaikat - tehát akár korábban is megtehetik -, de a Mabisz főtitkára szerint a biztosítók továbbra is október végén teszik majd közzé a következő évi tarifákat, így ezen a téren nem várható változás. Annak sem kell azonban hónapokkal korábban keresgélnie biztosítója új díjait, akinek nem év végére esik az évfordulója. A szolgáltatóknak ugyanis ötven nappal a határidő előtt értesíteniük kell ügyfeleiket a következő időszak esedékes díjáról.
Kedvező módosítás, hogy a Mabisz berkein belül létrejön egy központi kárnyilvántartó, s a jövőben az ügyfelek kártörténetét nem az egyes biztosítók, hanem ez a szervezet vezeti. A károsult biztosítója közvetlenül intézheti a kár okozójának biztosítójával a kár rendezését, így kevesebb utánjárást igényel az ügyintézés. A bónusz-malus igazolásokat is a központi kárnyilvántartó adja ki, tehát az ügyfeleknek ezt nem maguknak kell beszerezniük, amikor biztosítót akarnak váltani. (Igaz, ha valaki alkuszcég igénybevételével vált szolgáltatót, jellemzően már most sem kell ezzel bajlódnia, mert a legtöbb ügynök ezt elintézi az ügyfél helyett.)
A legjelentősebb változás annak a garanciaalapnak a létrehozása, amely akkor áll helyt az okozott károkért, amikor az ügyfél rendelkezik ugyan érvényes kötelezővel, de biztosítója fizetésképtelenné válik - hívja fel a figyelmet Trunkó Barnabás. (A kötelezővel foglalkozó biztosítók befizetéseiből felálló alapot a Mabisz kezeli majd.) Hogy ez mennyire fontos, azt jól mutatja a MÁV Biztosító esete. Miután a társaság tavaly nyáron csődbe ment, az egykori ügyfeleknek összesen mintegy ötmilliárd forintot kell kifizetniük az egyesület helyett, a jogszabályok szerint ugyanis a károsult nemcsak a biztosítótól, hanem közvetlenül a károkozótól is követelheti költségei megtérítését. Az említett összeg nagyobb része, közel hárommilliárd forint a Mabisz követelése. Az új garanciaalap a MÁV egykori kuncsaftjain már nem segít, de egy újabb biztosítócsőd esetén jó szolgálatot tesz a hoppon maradt ügyfeleknek. A kötelező biztosításnál ugyanis a kártérítés felső határa dologi károk esetén félmilliárd, míg személyi sérülésnél másfél milliárd forint, ami jövőre 1,6 milliárdra emelkedik.
Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült
A januárinál sokkal kisebb mértékben, de 2011-től ismét változik majd a kgfb-szabályozás. Akkortól már nem a járművek hengerűrtartalma, hanem a motorok teljesítménye alapján kell majd különféle kategóriákba sorolni az autókat. A módosítás magyarázata az, hogy a motorok mind kisebb méret mellett nyújtják ugyanazt a teljesítményt.
Forrás: Népszabadság