2021.09.30
Totálkár: milyen módon számítja a biztosító?
Mind a szerződésen kívüli és a kötelező felelősségbiztosítás terhére történő kárrendezés, mind pedig a casco-s kárrendezés során jellemző a totálkáros kárrendezés. Ennek lényeg abból adódik, hogy valamilyen okból nem érdemes a jármű javítása és ennek a költségnek a megtérítése. A D.A.S. JogSzerviz szakértői járják körben a legfontosabb tudnivalókat.
Totálkáros gépjármű és javítása, és az ebből eredő problémaforrások két okra vezethetőek vissza. Az egyik az, hogy a jármű a közlekedési baleset során olyan mértékben sérült, hogy nem is lehetséges annak a helyreállítása. Ezt nevezik műszaki totálkárnak.
A másik eset pedig az, amikor bár az autó javítható, azonban a szervizelés költsége olyan magas, hogy akár a kocsi értékét is elérné. Ekkor áll be a gazdasági totálkár.
Annak meghatározása, hogy a totálkáros kárrendezés jön-e szóba és annak során a biztosító mekkora összeget fizet, kizárólag műszaki szakkérdés. Előzetesen EUROTAX-számítással a biztosító meghatározza a jármű káridőpontbeli értékét.
Itt olyan adatok alapján történik meg a kalkuláció, mely a kocsi korára, futott kilométereinek számára, vagy előzménysérüléseire, esetleg extra tartozékaira vonatkozik.
Ez utóbbi esetben mindenképp figyelemmel kell arra lenni, hogy a casco biztosító az extra tartozékok értékét akkor fogja figyelembe venni, amennyiben ezekre a biztosítás kiterjed. Ennek hiányában nem alkalmazza a számítás során értéknövelő tényezőként.
Az előbbi program alapján, a baleset időpontjára tekintettel kerül tehát kiszámításra a jármű káridőpontbeli értéke. Ha valaki esetleg ezt vitatja, akkor a biztosítótól feltétlenül javasolt ezt a részletes EUROTAX-számítást kikérni és egy ellenőrzést készíteni.
Ez utóbbit bármelyik kárszakértői iroda elvégzi. Ha ez az ellenőrzés elkészül, és érdemben vitathatóvá válik a biztosító számítása, akkor erre tekintettel lehetséges a felülvizsgálatot is kérni.
Ha a káridőpontbeli érték letisztázott, akkor a biztosító azt is meghatározza, hogy mekkora összeget tesz ki a roncs, azaz a maradványérték. Ezt általában ajánlatok alapján határozza meg.
A végső kifizetést pedig az fogja meghatározni, hogy mekkora összeg a káridőpontbeli és a roncsérték különbözete.
A károsultnak ugyanakkor lehetősége van mérlegelnie azt, hogy amennyiben ebből az összegből meg tudja javítani a járművét, akkor ezzel éljen, de arról is dönthet, hogy a „roncsot" eladja, akár annak a cégnek, aki a maradványértékre ajánlatot tett.
Tehát ez utóbbi, azaz az, hogy a kocsit a tulajdonos eladja, egyáltalán nem kötelező.
A casco biztosítások esetében fontos még arra felhívni a figyelmet, hogy végső kifizetésből mindenképp levonásra kerül az önrész mértéke is, mely vagy egy fix összegként, vagy egy százalékos mértékben került meghatározásra a szerződéskötéskor.
A fentiekből látszik, hogy a totálkár kiszámítása valóban szakkérdés. Azonban tudatosan és felkészülten sokat tehetünk azért, hogy ellenőrizhessük, hogy a biztosító megfelelően számolt-e?
forrás: origo.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban összehasonlíthatja az egyes gépjármű biztosítási ajánlatokat:
Gépjármű biztosítás ajánlatok>>
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
A casco lecserélése is megtakarítást hozhat
2010 május 12.
Kategória:
Casco biztosítás
A casco lecserélése is megtakarítást hozhat
Nemcsak a kötelezőt, hanem a cascót is érdemes időről időre lecserélni, aki most köt új biztosítást, legalább 20-30 százalékot spórolhat a díjából, amely éves szinten több tízezer forintos megtakarítást jelent - írta szerdai számában a Népszabadság.
A lap szerint csaknem minden biztosító honorálja valamekkora kedvezménnyel, ha az autós a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) mellett cascót is köt.
A kötelező díjából adott, jellemzően 10 százalékos árengedmény egy drágább biztosítás mellett már önmagában is kellő ösztönzőt jelenthet, de annak is érdemes átnéznie az aktuális kínálatot, akinek a kgfb-díja az idei 25 ezer forintos átlag közelében van - hívja fel a figyelmet a Népszabadság.
A válság hatására visszaeső újautó-értékesítés az évközi casco-piacot is magával rántotta, a biztosítók pedig erre az árak jelentős csökkentésével reagáltak.
Forrás: Vg.hu
11/2009. számú Vezetői körlevél
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
11/2009. számú Vezetői körlevél
a KGFB flotta szerződések díjainak közzététele és a KGFB flotta szerződések kezelése területén elvárt magatartásról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) tevékenységének céljaival összhangban, jelen Vezetői körlevéllel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (a továbbiakban: KGFB) terjesztő biztosítóknak kíván követendő útmutatót megfogalmazni.
A Vezetői körlevélben megfogalmazott javaslatok követése a biztosító és a biztosító ügyfeleinek alapvető érdekeit szolgálja, ezért azoknak alkalmazását a Felügyelet a 2010. évi KGFB díjhirdetésben foglaltak ellenőrzésekor kiemelten figyelemmel fogja kísérni.
A KGFB 2009. évi díjainak meghirdetését követően, azok Felügyelet által történő áttekintése során összpiaci szinten tapasztalt problémaként merült fel a flotta szerződések díjmeghatározása kapcsán a flotta díjakból adandó kedvezmények bonyolultsága, azok odaítélésében alkalmazott előzetes kockázatelbírálási elvekre történő hivatkozás, a kockázatelbírálási szempontrendszer nem kellő megalapozottsága, a kedvezmények mértékének széles intervallumban, továbbá egyedi elbírálásra való hivatkozással történő meghatározása. Előzőek a Felügyelet megítélése szerint biztosítástechnikai-underwriting kockázatot vetettek fel, melyre a leginkább érintett intézményeknek vezetői levélben hívta fel a figyelmét.
Fentiekre figyelemmel a Felügyelet az alábbiakban fogalmazza meg figyelemfelhívó javaslatait a KGFB flotta szerződések díjainak közzététele és a KGFB flotta szerződések kezelése területén elvárt magatartásról.
A Felügyelet felhívja a figyelmet arra, hogy a KGFB díjakat a flotta biztosítások díjkalkulációjánál és befogadásánál alkalmazott belső kockázatelbírálási szempontrendszerük figyelembevételével alakítsák ki, annak érdekében, hogy azon ügyfelek szempontjából akik KGFB flotta szerződést kívánnak kötni, az általuk biztosítandó flotta díja a közzétételből kiszámítható és egyértelműen megállapítható és a többi piaci szereplő által ajánlott díjakkal összehasonlítható legyen.
A Felügyelet felhívja az érintett biztosítók figyelmét, hogy a KGFB flotta díjakat oly módon tegyék közzé, hogy a közzétételük a flotta díjtarifát, az adható kedvezményeket, a kiszabható pótdíjakat, azok mértékét és alkalmazási feltételeit – az egyedi szerződésekhez hasonlóan – átláthatóan tartalmazza. A díjhirdetés a biztosítók általi, a flotta díjmegállapítás során alkalmazandó előzetes kockázatelbírálási elvekre történő hivatkozást ne tartalmazzon.
A Felügyelet felhívja az érintett biztosítók figyelmét, hogy a 2010. január 1. napjával hatályba lépő, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben szereplő gépjárműflotta definíciójának értelmében a KGFB flotta szerződés szerződője csak egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet.
A Felügyelet felhívja a biztosítók figyelmét, hogy már a 2010. évi díjak meghirdetése során is alkalmazzák ezen elvet, amely lehetőséget teremt a KGFB flotta szerződések kezelése során, a B/M fokozat megszerzése és érvényesítése terén eddigiekben fellépő jogi bizonytalanságok megszüntetésére.
A Felügyelet felhívja az érintett biztosítók figyelmét, hogy a gépjárművek csoportjának flottaként történő kezelésekor a szerződő felek a flottába tartozó minden egyes gépjárműre vonatkozóan külön (egyedi) biztosítási szerződést hozzanak létre. Ennek megfelelően a biztosító állományában a KGFB flottát a biztosító a flottában szereplő gépjárművenként egyedileg tartsa nyilván.
A Felügyelet kiemelten fontosnak tartja azt, hogy a biztosító a szerződés tartama alatt mindig naprakész nyilvántartással rendelkezzen a flottába tartozó gépjárművekről, gépjárművenként folyamatosan, egyértelműen megállapítható legyen a szerződések díjrendezettsége. Ezért szükséges olyan eljárások kialakítása, mely biztosítja, hogy a szerződő által befizetésre kerülő összegek milyen módon (sorrendiségben) fedezik az egyes gépjárműveket, és ennek megfelelően kerüljenek gépjárművenként egyedileg kiállításra a KGFB fedezet fennállását tanúsító igazolóeszközök is.
A jelen körlevélben foglaltaknak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 4. §-ában megjelölt törvények hatálya alá tartozó szervezetekre nézve kötelező ereje nincs, rendeltetése a prudens működés elősegítése, ugyanakkor azok megvalósulását a Felügyelet az ellenőrzés során figyelembe fogja venni.
A Felügyelet a Vezetői körlevelet honlapján a „Szabályozó eszközök/Vezetői körlevelek” címszó alatt közzéteszi, valamint közvetlenül is megküldi az érintett biztosítók vezetői részére.
Budapest, 2009. szeptember
Varga Csaba főigazgató
Ügyfélbarátabb feltételekkel indul az idei kötelező gépjárműbiztosítási kampány
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Ügyfélbarátabb feltételekkel indul az idei kötelező gépjárműbiztosítási kampány
Ma teszi közzé tizennégy biztosító a 2010-re vonatkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) tarifáit - igaz, a kampány során közülük egy társaság, a Wabard, nem köthet új szerződéseket. Az új díjakkal - az előző évekhez hasonlóan - a független biztosítási alkuszok kalkulátorain keresztül ismerkedik majd meg a hazai autósok zöme, akik december elsejéig dönthetnek arról, hogy eddigi biztosítójuknál maradnak, vagy máshol kötnek szerződést. A Független Biztosítási Alkuszok Szövetsége (FBAMSZ) szerint az idén akár valamivel kevesebben is válthatnak kötelezőt, mint tavaly. Az új törvényi szabályok jó része még nem érinti a jelenlegi kampányt, az újdonságok zöme pedig egyértelműen az ügyfeleknek kedvez.
„A most induló kampányt utolsónak csak a régi szabályok alkalmazása miatt nevezhetjük: az autósok 85-90 százaléka jövőre is novemberben fog dönteni a következő évi kötelezőjéről, és az aktuális autóvásárlási statisztikákból kiindulva legalább 5-6 évig változatlan marad a kampány hevessége. - oszlatja el az idei kampányt övező félreértéseket Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. - A néhány, már most bevezetett újdonság egyértelműen ügyfélbarát változtatás: a kártörténeti igazolás beszerzéséig a biztosítók az ügyfél által jelzett bonusz-fokozat alapján kötnek majd szerződést. Az autósokat pedig csak március 1-jét követően büntethetik a rendőrök, ha nincsen befizetve a biztosításuk. Ezzel talán az idén végre elmarad a hagyományos csekkmizéria."
További, elsősorban cégeket érintő változás, hogy minimum öt autó esetében lehet csak flottakedvezményt alkalmazni, és azt is csak abban az esetben, ha az üzemben tartó valamennyi autó esetében ugyanaz a jogi személy.
Az autósok csaknem kétharmada alkusz segítségével vált
A kötelező kampányban az idén is kulcsszerepet játszanak a független alkuszok - különösen a bárhonnan elérhető internetes szolgáltatást kínáló biztosításközvetítők. Mindennek okai a következők:
- Kalkulátorok: az összes biztosító ajánlatát percek alatt összehasonlító kalkulátorokat jelenleg csupán független alkuszok portáljain, illetve irodáiban talál az autós
- Árgarancia: Az alkuszi kalkulátorok legtöbbször közvetlenül a biztosítók tarifáló programjaival állnak kapcsolatban, így ezekben az esetekben a pontos számításért az adott biztosító a felelős. Ha viszont az alkuszi díjkalkuláció bizonyul tévesnek, az alkusz állja a különbözetet.
- Felelős mérlegelés: Célszerű olyan alkusz szolgáltatását igénybe venni, aki nem csupán az ár, hanem a szolgáltatás minősége szempontjából is tanácsokkal segíti az ügyfelet. Felhívja a figyelmet például arra, hogy mely biztosító kínál - esetleg valamivel magasabb díjért - előfinanszírozást kiváltó aktív kárrendezést.
- Adminisztrációs segítség: A független biztosítási alkuszok a szerződéskötés során az adminisztrációs teendők jó részét elvégzik, káresemény felmerülésekor pedig szükség szerint a kárügyintézésben is közreműködnek.
A legfontosabb határidők
A biztosítók holnapi közzétételeit követően egy-két napon belül elérhetővé válnak az új adatokkal feltöltött alkuszi díjkalkulátorok is.
- Az ügyfeleknek december 1-jéig van lehetőségük felmondani régi szerződésüket - ellenkező esetben automatikusan az eddigi szerződésük él tovább.
- Az új biztosítás megkötésére december 31-éig van mód, igaz, ezt a legtöbben a korábbi szerződés felmondásával párhuzamosan már novemberben megteszik.
- Az új szerződés első díjrészletét az új szabályozás szerint legkésőbb március 1-jéig kell befizetni.
„Tapasztalataink szerint a legtöbben az utolsó napokban váltanak. - tájékoztat Papp Lajos. - Célszerű lehet azonban már a hónap közepén döntést hozni, mivel ebben az időszakban több lehetőségünk nyílhat arra, hogy a felelős döntéshez személyes tanácsokat is kérhessünk az alkuszunktól."
Forrás: Euroastra.hu
Talán elmarad a kgfb-s csekkmizéria - Tudnivalók!
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Talán elmarad a kgfb-s csekkmizéria - Tudnivalók!
A Független Biztosítási Alkuszok Szövetsége (FBAMSZ) szerint az idén akár valamivel kevesebben is válthatnak kötelezőt, mint tavaly. Az új törvényi szabályok jó része még nem érinti a jelenlegi kampányt, az újdonságok zöme pedig egyértelműen az ügyfeleknek kedvez.
A most induló kampányt utolsónak csak a régi szabályok alkalmazása miatt nevezhetjük: az autósok 85-90 százaléka jövőre is novemberben fog dönteni a következő évi kötelezőjéről, és az aktuális autóvásárlási statisztikákból kiindulva legalább 5-6 évig változatlan marad a kampány hevessége. – oszlatja el az idei kampányt övező félreértéseket Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke.
A legfontosabb határidők
- A biztosítók holnapi közzétételeit követően egy-két napon belül elérhetővé válnak az új adatokkal feltöltött alkuszi díjkalkulátorok is.
- Az ügyfeleknek december 1-jéig van lehetőségük felmondani régi szerződésüket – ellenkező esetben automatikusan az eddigi szerződésük él tovább.
- Az új biztosítás megkötésére december 31-éig van mód, igaz, ezt a legtöbben a korábbi szerződés felmondásával párhuzamosan már novemberben megteszik.
- Az új szerződés első díjrészletét az új szabályozás szerint legkésőbb március 1-jéig kell befizetni.
Tapasztalataink szerint a legtöbben az utolsó napokban váltanak. – tájékoztat Papp Lajos. Célszerű lehet azonban már a hónap közepén döntést hozni, mivel ebben az időszakban több lehetőségünk nyílhat arra, hogy a felelős döntéshez személyes tanácsokat is kérhessünk az alkuszunktól.
Forrás: Vg.hu
Nemcsak a kötelezőn spórolhatunk!
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Nemcsak a kötelezőn spórolhatunk!
Az idei kötelező kampány első közel három hetének tapasztalatai alapján a biztosítót váltó ügyfelek döntő többsége, mintegy nyolcvan százaléka a független alkuszokon keresztül köti meg új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződését.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) szerint ugyanakkor a nem várt jelentős díjcsökkenés a jövő évtől problémákat is generálhat a piacon. Várakozásaik szerint ugyanis a kieső díjbevételt egyes biztosítók már csak a kárrendezési szolgáltatások színvonalának csökkentésével tudják majd kompenzálni. Ez nehézkesebb, a megszokottnál hosszabb ügyintézést is eredményezhet. Ezért az elkövetkező időszakban a biztosítási alkuszokra - szakmai tapasztalatuk és biztosítói kapcsolatrendszerük miatt - érdemes lesz még fokozottabban támaszkodniuk az ügyfeleknek.
Az ügyfelek a teljes piaci kínálat megismerésén kívül többféle adminisztrációs segítséget is igényelnek. Ezért a biztosítói direkt csatornák tavalyinál markánsabb megjelenése nincs hatással az alkuszok népszerűségére. "Az alkuszok a választást segítő tanácsadáson kívül az ügyfél megbízása alapján felmondják az előző szerződést, intézik az új szerződésre vonatkozó adminisztrációt, káresemény esetén pedig - az ügyfél ilyen irányú megbízása alapján - ügyféloldalon működnek közre a kárügyintézésben" - mondta el Papp Lajos, az FBAMSZ elnöke.
A végső hajrá a jövő hétre várható
Az év ezen időszakában természetesen magára a kötelező biztosítási kampányra koncentrál a sajtó és az ügyfelek is. Az idei kampányban a kötések listáját az eddigi tapasztalatok alapján nagy biztosítók vezetik: A képet ugyanakkor árnyalja, hogy van olyan társaság, ahol az újrakötések mértéke a szokásosnál is nagyobb méreteket ölthet. A várakozásokkal szemben ugyanis az idén 15-20 százalékkal csökkentek az átlagdíjak: míg tavaly 30 ezer forintért köthettek kötelező biztosítást az autósok, az idén 25 ezer forint az átlagos szerződési díj. "Összességében a tavalyinál intenzívebb első hetek ellenére az utolsó héten várható a kötések 40 százaléka, így a végeredmény az előzetesen nem várt 900 ezres határt is átlépheti, igaz, ezeknek a kötéseknek akár harmada is a saját biztosítónál való újrakötés lehet."- mondta el Papp Lajos.
Ne csak a kötelezőre figyeljünk!
Bár a kötelező biztosítások piacán egyre látványosabb az a tendencia, hogy az autósok mérlegelésük során nem csak árat, hanem a biztosító által nyújtott szolgáltatásokat is figyelembe veszik, már néhány ezer forint megtakarításának a lehetősége is százezreket mozgat meg minden évben. Érdekes módon azonban sem a média, sem a szolgáltató biztosítók nem kampányolnak más termékek, például a casco, vagy a lakásbiztosítások kapcsán. Pedig az alkuszok által folyamatosan biztosított összehasonlíthatóság, a személyes tanácsadás nyomán ezeken a területeken is komoly optimalizációt hajthatunk végre..
A casco esetében az idei kötelező kampány különösen jó lehetőséget kínál a szerződés kedvező díjon való megkötésre: amennyiben együtt kötjük meg a két autós biztosítást, akár 30-40 százalékot is spórolhatunk. Sajnos még mindig kevesekhez jutott el, , hogy egy ideje már a 4 évnél idősebb járművekre is igen kedvező díjú, speciális casco ajánlatok közül válogathatnak az ügyfelek.
Fontos lenne, ha az ügyfelek nem csak autójuk, hanem otthonuk biztosításaira is odafigyelnének. Itt nem elsősorban az anyagi megtakarításra, hanem a megfelelő biztosítási összegekre, és a szükséges biztosítási fedezetek meglétére kell odafigyelni. A realizálható megtakarításnál ugyanis sokkal fontosabb az értékeink valós értéken történő biztosítása, a biztosítási összegek helyes megállapítása. Az optimalizáció során lehetőség nyílhat például változatlan díj mellett a korábbinál magasabb ingóságfedezet elérésére (gondoljunk a folyamatosan gyarapodó lakberendezéseinkre, elektronikai eszközeinkre). Ma még jellemző, hogy a szerződésekben hosszú évekig változatlan marad a kötéskori biztosítási fedezet, akár az összegszerűség, akár kockázati kör tekintetében, amely óhatatlanul is magában hordozza azt a veszélyt, hogy egy esetleges káresemény bekövetkeztekor nem lehetséges a valós kár megtérítése.
Ügyfélbarát szabályozás
A januárban életbe lépő kötelező biztosítási törvény több ponton írta felül a kötelező biztosítás jelenlegi szabályozását. Az egyik legfontosabb változás - melynek kezdeményezésében a FBAMSZ úttörő szerepet vállalt - , hogy a biztosítási évforduló a jövőben nem a naptári évhez, hanem a megkötés dátumához igazodik majd. "Az egyező évfordulók miatt előbb-utóbb nem kgfb-ről és cascóról külön, hanem gépjármű-biztosításról beszélhetünk majd, így a háztartások saját alkuszuk segítségével egyszerre foglalkozhatnak valamennyi biztosításukkal, azok időszakos felülvizsgálatával is." - állítja az alkuszszövetség elnöke. "Az átmenet azonban hosszú folyamat lesz: a jövő év végi kampányban a válság gépjárműpiacra gyakorolt tényleges hatásának függvényében az autók 80-90 százaléka részt vesz majd, hiszen az új szabályázás szerinti évközi évforduló csak a jelenlegi autó lecserélésekor keletkezik."
Forrás:Tőzsdefórum.hu
Alkuszokkal, online
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Alkuszokkal, online
A biztosítások jelentős részét ma már online módon kötik, s az ügyfelek között egyre több a gépjármű kereskedő. A kereskedések tulajdonosai ugyanis úgy vélik, az alkuszoknak köszönhetően a teljes biztosítási palettát letehetik ügyfeleik elé. – Az a célunk, hogy vásárlóinkat minden szempontból a lehető legjobban kiszolgáljuk, s ez az elv a gépkocsik biztosítására is érvényes – mondta Zakar József.
A ceglédi és szolnoki Kia, Mazda és Yamaha szalon ügyvezető igazgatója szerint a kereskedők körében egyre népszerűbbek az alkuszok szolgáltatásai. Az emberek ugyanis egyre inkább szeretik maguk kiválasztani a számukra legkedvezőbb biztosítási ajánlatot – magyarázta a kialakult helyzetet
Mi történt? Ötmilliós bírság az Union Biztosítónak
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Mi történt? Ötmilliós bírság az Union Biztosítónak
Az Union Biztosítót a jövő évre meghirdetett önrészes kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) miatt 5 millió forintra bírságolta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - a határozat hétfő délután került fel a felügyelet honlapjára.
Annak ellenére, hogy az önrész vállalását kifejezetten nem tiltja jogszabály, a jogi környezetből kiolvasható, hogy ilyen kgfb-konstrukciót nem lehet alkalmazni - olvasható a PSZÁF közleményében.
A jövő évi kgfb tarifák közzétételekor az Union 20 ezer forint önrész vállalásával 20 százalék, míg 50 ezer forint önrész vállalásával 30 százalék kedvezményt adott a jövő évi díjból.
A jövő évi kgfb tarifák közzétételekor az Union 20 ezer forint önrész vállalásával 20 százalék, míg 50 ezer forint önrész vállalásával 30 százalék kedvezményt adott a jövő évi díjból.
A PSZÁF vizsgálata megállapította, hogy az önrészes konstrukció valójában jogellenes, annak ellenére, hogy kifejezetten egy jogszabály sem tiltja.
A biztosítási törvény feljogosítja a PSZÁF-ot arra, ha egy biztosítás sérti a biztosítottak érdekeit, akkor annak a terjesztését felfüggesztheti. Az év végéig hatályos, 2004-ben hozott kgfb kormányrendelet szerint teljes körű fedezetet kell nyújtania a biztosítási díjnak. Az önrészes konstrukció pedig nem felel meg ennek a követelménynek.
Az Union Biztosítónak haladéktalanul ki kell vennie a díjképző tényezők közül az önrészt, továbbá ezt a tényt közzé kell tennie a tarifákat megjelentető két lapban, a Népszavában és a Magyar Hírlapban is.
A jogsértés miatt 5 millió forint bírságot szabott ki a felügyelet.
Az Union Biztosító az első három negyedévben 23,7 milliárd forint díjbevételt ért el, ezzel a piacból 4 százalékkal részesedik.
Forrás: Vg.hu
Erősödő alkuszcégek
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Erősödő alkuszcégek
Ma már jobban bíznak az emberek az alkusz cégekben, mint némelyik biztosító egyedi ajánlatában, de maguk a biztosítók is egyre komolyabban veszik az alkuszokkal való együttműködést – derült az idei kötelezőbiztosítás-váltás kampány során. Az alkuszok ugyanis nem csak rendszerbe szedve mutatják be ügyfeleiknek a biztosítók ajánlatait, hanem sorba is rendezik azokat ár, vagy éppen a szolgáltatások színvonala alapján – mondta
Magyarország piacvezető alkuszának szakértője szerint az emberek nehezen igazodnak el a különféle biztosítók ajánlatai között, ezért egyre többen kérik alkusz cégek segítségét. Ezek ugyanis –magyarázza az igazgató – különféle szempontok alapján sorba rendezik az ajánlatokat, s valamennyi kedvezmény figyelembe vételével mutatják be az ajánlatokat, a legolcsóbbtól a legdrágábbig. Mivel az ügyfelek egyre jobban kedvelik ezt a kényelmes és biztonságos megoldást, a biztosítók is egyre komolyabban veszik a „közvetítőket”. Hogy ki ne maradjanak az alkuszok ajánlataiból, a legtöbb nagy biztosítónál már külön alkuszi igazgatóságot hoztak létre.
Akár egymillióan is válthatnak kötelezőt
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Akár egymillióan is válthatnak kötelezőt
Több mint kétszer annyi autós váltott biztosítót az idei kgfb kampány első három napján, mint tavaly, a rendkívüli érdeklődésnek köszönhetően idén minden bizonnyal megdől majd a tavalyi 700 ezres váltási rekord, és akár egymillióan is válthatnak biztosítót, az ügyfelek megtakarítása pedig 15 milliárd forint is lehet - közölte a biztositas.hu internetes alkusz. Megtették hatásukat az autósokra a jelentősen csökkenő kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) díjak.
A 16 ezer forintot meghaladó átlagos megtakarítási lehetőség a kampány első napjaiban kétszer több autóst mozgatott meg, mint az előző évben.
Az internetes portálokon szerdáig mintegy hétszázezer díjszámítást végeztek az autósok és átlag 25 ezer forinton kötöttek új kötelező biztosítást.
Várhatóan megdől a tavalyi 700 ezres váltási rekord is. A biztosítas.hu elemzése szerint az idén biztosítót váltók száma 800 ezer és 1 millió között alakulhat.
Az autósok váltási hajlandóságát a kedvező díjak mellett az is növeli, hogy az idén nincs olyan biztosító a kampányban, amellyel kapcsolatban aggály léphetne fel. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szigorának köszönhetően az idén versengő társaságok egytől-egyig szilárd háttérrel rendelkeznek. A meghirdetett tarifákat tekintve pedig legtöbbször a legnagyobb társaságok kínálják a legjobb díjakat.
Forrás: Hírextra.hu
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2010. évi díjtarifában is megjelenő ún. ”önrész” miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1., továbbiakban: Biztosító) 2010. naptári évre vonatkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjtarifája alapján lefolytatott felügyeleti ellenőrzés megállapításaira alapozva a Felügyeleti Tanács az alábbi határozatot hozza:
1. Kötelezi a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései vonatkozásában kialakított, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogszabályi előírásokkal ellentétes „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.
2. Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2008. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.
Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap
3. A Biztosítót 5.000.000, – Ft. (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.
A kiszabott felügyeleti bírságot a jelen határozat közlésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A jelen határozat jogerős.
A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. § (3) bekezdése szerint a biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.
A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2008. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján megállapítható, hogy a Biztosító díjkedvezményt kíván adni azon ügyfelei részére, akik a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél 20.000,- forint vagy káreseményenként 50.000,- forint önrészt vállalnak a károkozásuk miatt a Biztosítót terhelő helytállási kötelezettségből fakadó anyagi teherből. („önrész: a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címen, maga viseli. A kedvezményhez kapcsolódó feltételek az unionbiztosito.hu internetes oldalon megtekinthetőek.”) A 20.000,- forint önrész vállalása esetén a díjkedvezmény mértéke 20%, míg az 50.000,- forint önrész esetén a díjkedvezmény 30%.
A Biztosító internetes oldalán található szabályozás szerint
„1. A biztosított gépjárművel okozott károkért a biztosító a károsulttal szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles a károkozó helyett helytállni. A biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címén, maga viseli. Amennyiben a biztosító által egy adott káresemény kapcsán teljesített kártérítés összege alatta marad a biztosítási szerződésben rögzített önrész összegének, úgy a szerződőt a biztosító által teljesített kártérítés erejéig terheli az önrész. A biztosító a károsult részére a teljes kárösszeget megfizeti. A biztosítási időszakban bekövetkezett további káreseményeknél a biztosító az önrész levonását nem alkalmazza.
2. A szerződő az önrész összegét a biztosító részére köteles megtéríteni.
3. A szerződőnek az önrész megfizetésére vonatkozó kötelezettsége a biztosító kárkifizetésével válik esedékessé.
4. A biztosító a kártérítési összeg kifizetését követő 15 napon belül a szerződő részére az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást küld. A fizetési felszólításban a biztosító tájékoztatja a szerződőt a kártérítés alapjául szolgáló káreseményről, a kifizetett kártérítési összeg nagyságáról, valamint a szerződőt terhelő önrész összegéről. A szerződő az önrész összegét a fizetési felszólítás közlését követő 30 napon belül köteles a biztosító részére megfizetni.
4. A postai úton megküldött írásbeli fizetési felszólítást közöltnek kell tekinteni, ha az a szerződőnek a biztosítási szerződésben rögzített címére igazoltan megérkezett. Mindaddig, amíg a szerződő a biztosítási szerződésben rögzített kézbesítési címtől eltérő címet nem közöl a biztosítóval, a biztosító az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást, illetve a szerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatait a korábban közölt kézbesítési címre hatályosan megteheti.
5. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabálynak a szerződés bonus-malus besorolására vonatkozó rendelkezései az adott szerződésre változatlanul érvényesek, azok alkalmazását az önrész vállalása illetve megfizetése nem érinti. Amennyiben az okozott kár nem éri el az önrész szerződésben vállalt mértékét, úgy annak megfizetésével a bonus-malus besorolás nem változik.”
A Rendelet 2. § (1)-(2) bekezdési szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a (…) biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére (…) az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A biztosító (…) egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. (…)
A Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjszabásának megfelelő - ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.
A Rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3)-(6) bekezdése taxatíve meghatározza azon eseteket és feltételeket, amelyek fennállása esetén a biztosító (…) az általa kifizetett kártérítési összeg – adott esetben csak tételesen meghatározott összeghatárokig való – megtérítését követelheti az üzembentartótól (biztosítottól). Ezek szerint
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
c) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 1 millió Ft-ig a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-iga biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;
e) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-ig az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban 1 millió Ft-ig a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
g) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta. Ha a biztosított bizonyítja, hogy kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni;
h) az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos időszak alatt következik be.
A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján megállapítottam, hogy a díjtarifa önrészre vonatkozó kitételei sértik a Rendelet 2.§-ában, 1. számú mellékletének 1. pontjában és 9. (3)-(6) bekezdéseiben foglaltakat, illetve az azok mögött álló szabályozási célt, miszerint a kötelező felelősségbiztosítási fedezetnek a jogszabályban meghatározott limitekig – a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztott – valamennyi megalapozott kártérítési igénynek a kielégítésére teljes körűen fedezetet kell nyújtania, ez a fedezet csak kivételesen, a Rendeletben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetén szűkíthető a kifizetett kártérítési összeg (a jogszabályban meghatározott esetekben egyebekben is csak korlátozott mértékű) megtérítése követelésére való jogosultsággal.
Előbbiek alapján a biztosító helytállási kötelezettsége, ezáltal a biztosítási fedezet még az üzembentartó hozzájárulása esetén sem korlátozható (pl. önrész vállaltatásával) anélkül, hogy az ne sértené a károkozó üzembentartó védelmét is célul tűző Rendeletet.
A gépjárművel mint a legelterjedtebb veszélyes üzem üzemeltetésével járó fokozott felelősség, az üzemeltetéssel való – akár elháríthatatlan belső okra visszavezethető – károkozásból fakadó helytállási kötelezettségnek a károkozó (és annak szűk környezete) anyagi romba döntése nélküli teljesítése a károsult védelme mellett a Rendelet vitathatatlan szabályozási-jogpolitikai célja, tekintettel a potenciális károkozók jelentős számára. A hatályos szabályozást tartalmazó Rendelet, de a 2010. január 1-jén hatályba lépő – az általános egyoldalú kógencia szabályának alkalmazhatóságát is megszüntető – 2009. évi LXII. törvény (Gfbt tv. 12.§, 13.§, 34,§) sincs tekintettel az üzembentartó teherviselő képességére (önrész vállaló képességére), de az üzembentartó saját teherviselő képességére vonatkozó megítélésére sem, amikor a biztosító és a biztosítóval szerződő üzembentartó jogait és kötelezettségeit, azaz a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályrendszert megfogalmazza.
A Biztosító által bevezetett önrész tényleges mértéke és a biztosítási időszakban okozott első káreseményhez kötése előbbiek folytán annak jogszabálysértő voltát nem befolyásolja; a Rendelet önrész alkalmazhatóságára vonatkozó kifejezett tiltásának hiánya nem értelmezhető úgy, hogy ezáltal az önrész bevezetése a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szabályrendszerrel nem ellentétes.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3) bekezdésében tételes felsorolásra kerülnek azon esetek (pozitív taxáció), amikor a Biztosító az általa kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól (üzembentartótól), márpedig ezek között az üzembentartóval való (önrész) megállapodás nem szerepel. A kötelező felelősségbiztosítási rendszerben bármiféle önrész-megállapodásnak csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján, annak keretei (feltételei) meghatározása mellett (pl. a vállalható önrészesedés lehetséges maximális mértékének jogszabályi meghatározásával) lehet helye anélkül, hogy a rendszer mögött álló szabályozási cél – adott esetben a versenyző biztosítók által egyre nagyobb önrészhez kötött egyre csábítóbb díjkedvezmények megjelenésével – ne sérüljön.
Előbbi elvvel összhangban a Rendelet egy esetben (a bonus-malus osztályba sorolás rontásának elkerülése érdekében) lehetővé is teszi az üzembentartó részére, hogy a biztosító által kifizetett kárösszeget a biztosító részére megtérítse, azonban ennek feltételei rögzítettek. Megjegyezendő, hogy a Biztosító által bevezetni szándékozott önrészhez képest lényeges különbség, hogy ezen jogszabály által nevesített esetben az üzembentartó nem egy jelentős díjkedvezmény – és a károkozás mentes jövő – reményében előre kötelezi el magát, hanem a kifizetett kárösszeg megtérítése vállalására vonatkozó döntés egybe esik magával a megtérítéssel, ezáltal az üzembentartó adott pillanatban fennálló teherviselő képességének ismeretében vállalhatja a ki nem kényszeríthető megtérítést. (Rendelet 3. sz. melléklet 9. pont: „Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.”)
Végezetül nem elhanyagolható tényező, hogy az önrész intézménye adott esetben a károsultak érdekei ellenébe is hathat, figyelemmel arra, hogy ettől kezdődően a károkozó biztosított még inkább (a bónusz fokozat megtartása mellett az önrészfizetési kötelezettség miatt is) érdekelt abban, hogy felelősségét ne ismerje el, illetve – adott esetben – a károkozás helyszínét a károkozás elismerése nélkül elhagyja.
A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet, valamint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet.
A Bit. 196. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosítót felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az megsérti a Bit. vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait. A Bit. 197.§ (2) és (5) bekezdésének b) pontja alapján a biztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet. A Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.
A fentiek alapján – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes önrész alkalmazása a jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt üzembentartók érdekeit sértő díjhirdetési gyakorlatot indíthat el az érintett piacon, illetve a károsultak érdekeinek sérelméhez is vezethet a károkozó felelősség elismerő nyilatkozata megtagadásában/elmulasztásában való érdeke erősítésével, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót a jogsértő magatartás megszüntetése mellett 5.000.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte.
A Felügyelet a bírságösszeg meghatározásánál előbbieken túl arra volt figyelemmel, hogy a Felügyelet a 2008. november 17-én kelt J-II-106/2008. számú határozatával már az előző (2009.) évi díjtarifa megjelentetése kapcsán is kénytelen volt kötelezni a Biztosítót a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő díjhirdetésre. A bírságösszeg meghatározásánál további súlyosító körülményként került értékelésre, hogy a Biztosító kifogásolt tevékenységét szerződéskötési kötelezettséggel érintett termék kapcsán (ezáltal nagy ügyfélkörre kiterjedően), a Felügyelettel történt egyeztetést követően, az egyeztetésen a Felügyelet által előadottak ellenére, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási átkötési időszakban – a fennálló szerződések díjtarifák ismeretében történő, év végére való (rendes) felmondása lehetőségének (november 30-áig tartó) időszakában – fejtette ki.
A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a Biztosító által a Felügyelet részére elektronikus levélben 2009. november 2-án megküldött nyilatkozatból kitűnő együttműködési szándékot, miszerint „a Biztosító a Felügyelet által kifogásolt önrész ügyfél általi vállalása és annak Biztosító által történő visszakövetelése szerepeltetését a tarifában a Felügyelet kérésére változtatni szándékozik és a megjelölt mértékű, e címen szerepeltetett kedvezményt ugyanezen mértékben egy hasonló kockázati körhöz, az ügyfél részére a balesetmentes közlekedéshez kapcsolódó kedvezménnyel váltaná fel.”
A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
Budapest, 2009. november 05.
A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s.k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának