Elektromos autók biztosításai: típusfüggő lehet a kgfb, árarányos a casco
Tavaly nem egészen egy év alatt több mint másfélszeresére emelkedett a közúti forgalomban lévő tisztán elektromos gépkocsik száma. Bár számtalan anyagi és egyéb érv szól az elektromos autók vásárlása mellett, a vásárlás mérlegelésekor nem szabad megfeledkezni az olyan költségekről sem, mint a gépjármű biztosításai, illetve, hogy a casco egyes esetekben kötelező is lehet – emlékeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A kormány 2016 óta több program keretében összesen közel 15 milliárd forint összegben támogatta új elektromos autók beszerzését. Emellett a 4-5 éve elektromos autók is kezdenek megjelenni a használtautó piacon, ami szintén sokkal elérhetőbbé teszi ezeket a gépkocsikat. Ez meg is látszik a forgalomba helyezési adatokon: 2021 első 11 hónapjában több, mint másfélszeresére, 20 022-re nőtt a tisztán elektromos gépkocsik száma Magyarországon a Belügyminisztérium adatai szerint. A Jövő Mobilitása Szövetség előrejelzése alapján 2022 végén már 30 ezer, három év múlva 75 ezer, 2026 végén pedig 125 ezer elektromos autó közlekedik majd a magyar utakon.
Bár az elektromos autók vásárlása mellett szólnak a pályázati források, az egyes számítások szerint alacsonyabb fenntartási költségek, az adókedvezmény, a parkolási kedvezmény, ugyanakkor a vásárlás mérlegelésekor nem szabad megfeledkezni az olyan költségekről sem, mint a gépjármű biztosításainak a díjai, amelyek a hagyományos járművekénél jellemzően magasabbak lehetnek, főként a casco esetében. Ez nem is meglepő, hiszen az elektromos autók javítási költsége is magas. Ezért is érdemes teljes körű cascot kötni, ami egyébként az állami támogatással vásárolt elektromos autók esetén a sikeres pályázat feltétele is.
A hazánkban gépjárműbiztosítást kínáló 12 társaság nagyobb hányada kínál kgfb, illetve casco biztosítást a hazai újautó kínálatban elérhető elektromos modellek döntő többségére. Vannak biztosítók, amelyek azokra a típusokra nem adnak ajánlatot, amelyek hivatalos javítása Magyarországon nem megoldható. Más társaságok egyes modellekre csak egyedi kockázatelbírással, eseti döntés alapján vállalnak fedezetet. A társaságok portfoliójában pár százalékos az elektromos meghajtású járművek aránya.
A casconál a mindenkori kockázati tényezők figyelembevételével történik a díjak megállapítása. A hajtóanyag és akár a modell is több dimenzióban megjelenik a díjszabásban, így végeredményben a gépjármű pontos kivitele és ezen keresztül az üzemanyag is befolyásolja a casco díjat. Az elektromos autók árai magasabbak, mint a hagyományos társaiké, és az alkatrészek is többe kerülnek, amely árkülönbség a casco biztosításban is megmutatkozik.
Az elektromos autókra jellemző fejlett vezetéstámogató rendszerek (vészfékasszisztens, intelligens hajtáselosztás stb.) biztonságosabbá tehetik a közlekedést. Ezen rendszerek jelenléte kedvezően befolyásolhatja a casco biztosítás díjképzését. Azzal is számolni kell ugyanakkor, hogy kármegelőzésre vagy a károk nagyságára gyakorolt hatása nem mutatható még ki ezen rendszereknek, ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy a biztonsági berendezések károsodása, helyreállítása, cseréje jelentősen növeli az átlagos kárnagyságot. Óvatosan kell kezelni a vezetést támogató rendszereket. A jelenlegi jogi szabályozás szerint a jármű vezetője viseli a teljes felelősséget. Semmit nem lehet „rákenni” a vezetéstámogató rendszerre! Még akkor sem, ha a neve alapján úgy gondolnánk, hogy önvezetésről van szó!
Az elektromos- vagy hibrid autó javítási költségei magasabbak a hagyományos járművekhez viszonyítva. Ennek több oka is van: javításukhoz a technológiai háttér és szakértelem szűkebb körben áll rendelkezésre, ami magasabb óradíjat jelenthet. Emellett a villanyautókból még viszonylag kevés van az utakon, ezért a javításhoz az olcsóbb, utángyártott vagy bontott alkatrészek száma is sokkal korlátozottabb. Valamint az elektromos hajtáslánc miatt szükségesek olyan munkalépések (pl. a rendszer áramtalanítása), ami belső égésű motoroknál nem jelentkezik. A Tesla javítását idén őszig az is drágította, hogy hivatalos márkaszerviz csak Bécsben volt. Meg kell említeni az esetleges akkumulátor sérülések miatt bekövetkező károk és tűzveszély kockázatát is. Egy ilyen sérülés után 48 óráig karanténba kell tenni az autót, amíg kiderül, hogy az akkumulátorban nem katalizálódik-e egy robbanás vagy tűz. A hagyományos kialakítású autó átlagkára 400-450 ezer forint körüli, egy elektromos autóé pedig 600-700 ezer forint körül lehet.
Mindezek alapján tanácsolt, hogy elektromos autó vásárlásakor olyan modellt válasszunk, amelyre köthető casco. Érdemes alaposan átolvasni a jármű kézikönyvét és betartani minden gyári előírást a jármű karbantartása és használata során is, hiszen ezek feltételei lehetnek a casco szolgáltatás nyújtásának.
Javasolt a szerződési feltételek szokásosnál gondosabb áttanulmányozása, hogy az ajánlattétel előtt az ügyfél megismerjen minden olyan speciális szabályozást (például a töltésre vonatkozó korlátozás), ami esetlegesen az elektromos járművekre vonatkozik. Érdemes meggyőződni róla, hogy a biztosító feltételei milyen kártérítést biztosítanak elektromos járművekre, valóban kiterjed-e a biztosítás minden alkatrészre, tartozékra, biztosítási eseményre – például töltés közbeni töltőkábel lopásra –, vannak-e az elektromos járművekre vonatkozó különleges megkötések, rendelkezések.
Gyakran előfordul, hogy a jármű forgalmi engedélyében, a teljesítmény mezőben tévesen az akku kapacitása szerepel a névleges teljesítmény helyett. Mivel a teljesítmény díjképző paraméter, ilyenkor a biztosítási díj sem lesz helyes. Javasolják, hogy a hibás adatot javíttassák ki, hogy a későbbi kellemetlenségeknek elejét vegyék. Legyen gyanús, ha a teljesítmény mezőben 50-nél kisebb szám szerepel egy villanyautónál.
Bár szerződéskötés tekintetében nincs különbség az elektromos és a hagyományos gépkocsik között, érdemes közvetlenül érdeklődni a biztosítónál, hogy van-e bármilyen egyedi, interneten még nem elérhető konstrukció az adott típusra.
forrás: mabisz.hu
CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók kötelező és casco biztosítási ajánlatait akár elektromos gépjárművére is:
Kötelező + casco biztosítás ajánlatok>>
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
- Casco biztosítás
AIM-PSZÁF biztosításpiaci határozat
Tisztelt Felhasználónk!
Szíves figyelmébe ajánljuk új biztosításpiaci határozatainkat:
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-II-116/2010. számú, felügyeleti intézkedést tartalmazó határozata az AIM Általános Biztosító Zrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; továbbiakban: Felügyelet) által az AIM Általános Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (1091 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11.; továbbiakban: Biztosító) lefolytatott cél- és utóvizsgálat alapján az alábbi határozatot hozom:
1. A Biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékének terjesztését 2010. október 20. napjától a Biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási alágazatra vonatkozó tevékenységi engedélyének visszavonásáig megtiltom. A Biztosító a már létrejött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseiből eredő kötelezettségeinek teljesítésére köteles, azonban 2010. október 19. napját követően tett ajánlatot nem fogadhat el, a flottákhoz tartozó újabb gépjárművet nem biztosíthat, és a 2011. évre vonatkozóan díjtarifát nem hirdethet meg.
2. a) Kötelezem a Biztosítót, hogy tájékoztassa a Felügyeletet a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási tevékenységének megszüntetését – többek között az állomány-nyilvántartási adatállományának rendbetételével és a biztosítási szerződések felmondásával – előkészítő, 2010. október 8-án kelt intézkedési tervének végrehajtásáról. Határidő: 2010. december 31-től havonta, a tárgyhónap utolsó napját követő 10. munkanapig
b) Kötelezem a Biztosítót, hogy a jelen határozat melléklete szerinti táblázat kitöltésével tájékoztassa a Felügyeletet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási alágazata szerződésállományának, kárkifizetési adatainak, illetve a tételes függőkár tartalékok, járadéktartalékok, valamint a kései károk tartalékának (IBNR tartalék) alakulásáról. Határidő: 2010. december 31-től havonta, a tárgyhónap utolsó napját követő 10. munkanapig
3. Kötelezem a Biztosítót, hogy nyilvántartási rendszerét és belső szabályozási környezetét az intézkedési terv szerint csökkenő kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésállománya kezeléséhez és a biztosítási szerződésekből eredő szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges mértékben tegye alkalmassá arra, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek eleget tudjon tenni. Határidő: 2010. december 31.
4. Kötelezem a Biztosítót annak biztosítására, hogy a belső ellenőrzési szervezetének működése, annak szakmai irányítása és beszámoltatása a jövőben feleljen meg a jogszabályi rendelkezéseknek. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. (…) Határozatom a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a Bit. 195. §-a (1) bekezdésének a) és i) pontján, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. §-ának (1) bekezdésén alapul. A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. §-ának i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg. A Felügyelet a Psztv. 44. §-a (4) bekezdésének második mondata alapján a Biztosító részére az észrevételeinek megtételére főszabályként meghatározott határidőnél rövidebb, három munkanapos határidőt állapított meg, mivel a határozat rendelkező részének első pontjában alkalmazott intézkedés által célzott joghatás, a Biztosító KGFB állománya további növekedése megakadályozásának elérése, figyelemmel a Biztosító ajánlatelfogadási kötelezettségére, az intézkedés lehető legrövidebb időn belül történő meghozatalát indokolta. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100.§-a (1) bekezdésének d) pontján, a 100. §-ának (2) bekezdésén, a 109. §-ának (1) bekezdésén, a 110. §-ának (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. §-ának (7) bekezdésén, a 327. §-ának (1)-(2) bekezdésén, és a 330. §-ának (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.
Budapest, 2010. október 15.
Dr. Szász Károly s.k., a PSZÁF elnöke
Kiverheti a biztosítékot az új kötelező biztosítás
Az autók forgalmijának mintegy 10 százalékában rosszul van feltüntetve a lóerő-teljesítmény. Mindez eddig nem okozott nagyobb problémát, ám most éves szinten akár 10-50 ezer forint többletkiadást is jelenthet a téves bejegyzés – olvasható a 25 biztosítóval kapcsolatban álló CLB biztosítási alkusz elemzésében. Így azok, akiknek nagyobb érték van feltüntetve a valós teljesítménynél, azoknak többet kell majd fizetniük. A korrekcióra csak akkor lesz mód, ha illetékes hivatalában kijavíttatják a hibát.
Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a gépkocsik teljesítményeinek (kw) adatai az előzetes információk szerint több mint 10 százalékban hibásan szerepelnek a BM nyilvántartásában. Így a kalkuláció sem fog stimmelni azoknál, akiknél nem a megfelelő adat van regisztrálva, azaz nem lesz jó a díjuk. Jelenleg 4 millió autónak van hazánkban kötelező biztosítása, így akár az is elképzelhető, hogy százezrek állnak majd egyszerre sorba a hivatalokban.
Mint ismert: 2011-től teljesítmény alapján kell számítani a kötelező biztosítás díját. Ez azt jelenti, hogy 2011-ben, a lóerőket, a kW-ot nézik díjszámításkor, nem pedig az eddig szokásos köbcentimétert. Az idei évig a biztosítók hat különböző kategóriába sorolták az autókat, hengerűrtartalmuknak megfelelően. Jövőre is hat kategóriába sorolják a járműveket:
0-37 kW (0-50 LE)
38-50 kW (51-68 LE)
51-70 kW (69-95)
71-100 kW (96-136)
101-180 kW (137-245)
180 kW felett (245 LE felett)
A CLB szerint: ez a felosztás nemcsak a hibásan bejegyzett forgalmik miatt fogja borzolni a kedélyeket, de azért is, mert sokan korábban úgy vásároltak autót, hogy az olcsóbb kategóriákba essenek, ha biztosításról van szó. Sokan azt nézték, hogy alacsony hengerűrtartalmú motor legyen a kocsiban, a lóerők másodlagosak voltak számukra. Most viszont pont ezek a tulajdonosok lehetnek a változás vesztesei.
Tarifaháború! Kivonul a biztosító a magyar piacról
Kivonul a magyar kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piacról az AIM Általános Biztosító, viszont casco biztosítást továbbra is köt.
A biztosító döntését a piaci változásokkal, illetve a gazdasági folyamatokkal indokolta, ennél konkrétabb indokot nem közölt.
Az AIM 2009. május 4-én kezdte meg a kgfb-tevékenységet a magyar piacon azzal, hogy megvásárolta a TIR Biztosító Egyesület kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állományát.
Megjelenik viszont egy új szereplő a szegmensben. A román Astra biztosító magyar fióktelepe első alkalommal jelenik meg az október végi tarifahirdetéskor a kgfb-piacon.
Az idei kgfb-kampányban már nem a kocsi hengerűrtartalma, hanem a motor teljesítménye határozza meg a díjat
A CLB Biztosítási Alkusz Kft. felmérése szerint minden tizedik forgalmi engedélyben hibás adat szerepel az autók teljesítményére vonatkozóan. A rossz adatot az okmányirodákban lehet kijavítani, addig is érdemes az 1,36-os szorzót használni a kW-LE átszámítás során.
A biztosítók eddig is elkérték a szerződéskötéskor a motor teljesítményét, így a saját kgfb biztosítója mindenkit úgy értesít ki a jövő évi díjról, hogy automatikusan átkódolja a henger űrtartalmat motor teljesítményre.
A Közlekedési Biztosító Egyesület (KÖBE) már most bejelentette, hogy a nála szerződött, illetve új kgfb ügyfelek a kátyúk okozta károkra kiegészítő biztosítást köthetnek.
Igazságtalan a kötelező biztosítási rendszer?
A vörösiszap – katasztrófát okozó cég felelősségbiztosítása „lazább”, mint az autónk kötelezője.
A személygépkocsi „veszélyes üzem”, ezért arra kötelező felelősségbiztosítást kell kötni, amely dologi károkra 500 milliót, személyi sérülések után pedig 1.6 milliárd Ft-ot is kifizet, ha balesetet okozunk. Ezzel szemben a vörös-iszap katasztrófáját előidéző cégnek csak néhány milliós „kötelezőbiztosítása” volt, amely nem elegendő a teljes kártalanításhoz. Ezt egy új, internetes gyorselemzésben résztvevők 100%-a igazságtalannak tartja – olvasható a CLB – közleményében.
A vizsgálatban elsősorban arra voltak kíváncsiak, mennyire vannak tisztában a kötelezőbiztosítás fontosságával, (különösen autójuk biztonságával) a férfiak és a nők. Az ezerfős mintán vett adatokból kiderül: a nők kevésbé tartják fontosnak, hogy autójuk biztosítási kérdéseivel foglalkozzanak, őket kevésbé érdekli, hogy mennyi lesz jövőre a kötelezőjük – olvasható a CLB Biztosítási Alkusz Kft. gyorselemzésében.
A vizsgálat szerint alig egy százalékunk tudja, hogy mennyit fizethet maximum biztosításunk (dologi károkra 500 milliót, személyi sérülések után pedig 1.6 milliárd Ft-ot is kifizet a biztosító, ha balesetet okozunk). Ugyanakkor a megkérdezettek 100%-a úgy véli, hogy igazságtalan az a rendszer, ahol az autósok felelősségbiztosítása jobban fizet kár esetén, mint a “veszélyes üzemek” vállalati biztosítása.
Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője szerint már korábban is több kutatást végeztek arról, hogy kik azok, akik alaposan áttanulmányozzák a biztosítási tarifákat. Most a CLB kérdésére az ezer megkérdezett 45 százaléka válaszolta, hogy fontosnak tartja, hogy részletesen tanulmányozza az egyes szolgáltatók ajánlatait. A kutatás szerint az átszerződés hajlandóság inkább a férfiakban nagyobb. 50 százalékuk szeretne váltani, míg a nőknek alig 40 százaléka. Érdekesség, hogy leginkább a 30-49 évesek a legaktívabbak, ha biztosítócseréről van szó. De nagy különbségek találhatók a jövedelmek tekintetében is: a 140 ezer forintos havi nettó jövedelemnél kevesebből élő háztartások 55 százaléka keresi az olcsóbb lehetőséget, míg a 140 és 200 ezer forint között kereső háztartásoknak már csak a 38 százaléka. Ugyanakkor a 200 ezer forintnál több pénzből élő családok 55 százaléka akar spórolni ezen a kiadáson.
Számítások szerint a gépkocsik több mint negyven százalékának változik jövőre a kötelező biztosítási díja. Hogy pontosan mennyi lesz, azt még nem tudni, hiszen csak egy-két nap múlva ismerteti a PSZAF azt a levelet, amely 10 pontba foglalja össze, hogy milyen szabályokat kövessenek a szolgáltatók a jövő évi tarifák kialakításakor. A levél hatással lehet annak a 4 millió autónak a biztosítási tarifájára, amelyek a hazai utakon közlekednek. A 25 biztosító adatait vizsgáló CLB Biztosítási Alkusz Kft. becslése szerint idén legalább másfélmillió autós fog biztosítót váltani.
Mint ismert, a kötelező számításának alapja a jövőben a köbcentik helyett a lőerő lesz. Így azok fognak majd többet fizetni, akik erősebb, vagyis nagyobb teljesítményű gépjárművel rendelkeznek. A CLB által üzembe helyezett internetes kilowatt kalkulátora szerint a sportkocsik, vagy a nagyteljesítményű terepjárók tulajdonosainak például akár 100 százalékkal is többet kell majd fizetniük jövőre, míg a kisebb autóknál jól is járhatnak a tulajdonosok. Összegezve megállapítható, hogy az új számítás az autók több mint negyven százalékánál azt fogja eredményezni, hogy változik majd a tulajdonos biztosítási díja.
Biztosítóváltási rekordot hoz az új kgfb-szabály?
Az eddigieknél is intenzívebb lehet az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány, az új díjakat ugyanis januártól a hengerűrtartalom helyett a motorok teljesítménye alapján kell kiszámolni, így az eddigieknél is többen váltatnak. Nem biztos viszont, hogy folytatódik az átlagtarifák évek óta tartó csökkenése.
A tavalyinál is keményebb versenyre számítanak a szakemberek az egy hónap múlva induló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban - írja a Népszabadság. A fokozott érdeklődés magyarázata a jogszabályi előírások változása lehet, jövő januártól ugyanis a tarifákat a hengerűrtartalom helyett a motorok teljesítménye alapján határozzák meg.
Így várhatóan minden eddiginél többen számítják majd ki jövő évi díjukat, hasonlítják össze az ajánlatokat, és legalább annyian, de inkább többen kötik majd újra kötelezőjüket, mint 2009-ben. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége szerint az autósok 25–30 százaléka kerülhet más kategóriába a módosítás következtében, emiatt olyanok is válthatnak biztosítót, akik eddig nem tették.
A tavalyi kampány minden korábbi rekordot megdöntött, a felügyelet adatai szerint a váltási időszakban négymillió biztosított járműből másfél millió szerződését mondták fel, ebből egymilliót vittek át másik biztosítóhoz, a fennmaradó félmilliót pedig a korábbi társaságnál kötötték újra, kedvezőbb feltételek mellett.
Drasztikus verseny a kgfb-piacon
Mélyponton van a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piaca – derült a Magyar Biztosítók Szövetségének adataiból. A hazai biztosítók az idén az első hat hónap alatt mindössze 64,1 milliárd forintnyi bevételt realizáltak.
A drasztikus díjverseny következményeképp a féléves díjbevétel utoljára 2005-ben volt ilyen alacsony szinten.
Ennél is távolabb, 2003 második negyedévéig kell visszamenni a statisztikákban, hogy harmatosabb negyedévet találjunk, mint az idei tavaszi három hónap volt – április és június vége között mindössze 24,1 milliárd forint folyt be a biztosítókhoz.
Bár a második három hónap rendszerint a leggyengébb a kgfb-piacon, azért még tavaly is 27,6 milliárd forintnyi bevétel folyt be az üzletágból a biztosítói kasszákba.
Az egy évvel ezelőtti teljesítménytől 5,5 százalékkal elmaradó féléves díjbevételi adat okán – köszönhetően annak, hogy a teljes nem élet ágban „csak” 2,92 százalékos volt a visszaesés – a területen legnagyobb súlyt képviselő biztosítási forma súlya az üzletágon belül 2004 óta először süllyedt 30 százalék alá (29,77 százalék).
A statisztikákból jól látszik, hogy bár a díjverseny a kgfb-piacon évek óta tart – az átlagdíj a múlt évtized közepe óta csökken –, az új autók értékesítésének visszaesése után immár nincs ami kitermelje a díjvolumen növekedését.
A kgfb-piacon 2008-ban sikerült utoljára szerény – 1,02 százalékos – díjbevétel-növekedést realizálni, az autóértékesítési trendeket figyelve aligha várható, hogy a piaci díjbevétel csak a tavalyi 6,8 százalékkal csökken.
A negatív bevételi trendek mellett további rendkívül komoly problémát jelent, hogy az adatok szerint a tárgyévi kárráfordítás – „köszönhetően” a közel 30 milliárdos kártöbbletet hozó második negyedévnek – megugrott: a biztosítók az első hat hónap során 45,2 milliárd forint értékben intéztek kgfb-kárt.
Az üzletági bevételhez mért kárhányad 70,45 százalékra ugrott, ami március végéhez képest – 39,4 százalék – is közel duplázódást jelent.
Utoljára a bevételek több mint 70 százalékát 2007 végén fordították kárkifizetésre a biztosítók. Az adatsor ugyanakkor itt torzít.
Az elmúlt évi kedvező, az év végére is csak 52,12 százalékra erősödő kárhányad nem annak volt a következménye, hogy jelentősen csökkent volna a közlekedési balesetekben megsérült autók száma.
Bár a biztosítókhoz kevesebb kárigény érkezett, ezt a kedvező változást azonban bőven kilőtték volna az emelkedő anyagárak és szervizköltségek.
A visszaeső kárráfordítási adatsor annak volt köszönhető, hogy számos társaság – piaci hírek szerint közülük is kirívóan komoly mértékben a piacvezető Allianz Hungária – a korábban kgfb-károkra megképzett tartalékokat visszaírta, így csökkentette a tárgyévi kárráfordítás mértékét. (A Mabisz adatsora ezt nem tudta kimutatni.) Ennek a trendnek a mostani adatok alapján, úgy tűnik, vége szakadt.
A nemzetgazdasági miniszter a közrádió reggeli adásában megerősítette, hogy a kormány elkötelezett az idei 3,8 és a jövő évi 3 százalék alatti hiánycél mellett, de új IMF-hitelt nem vesz fel.
Kevesebbet fizetett a biztosító a kötelező után
A cascónál növekedett, a kötelező biztosításnál viszont csökkent a biztosítók kárráfordítása - mondta az InfoRádiónak a Generali biztosító üzletág-igazgatója. Jákfalvi Zoltán hozzátette: az emelkedés az év eleji nagyon rossz időjárás miatti ütközéses balesetek növekedésével magyarázható.
Jákfalvi Zoltán hozzátette: az elmúlt időszakban a cascóra vonatkozóan valamelyest csökkent, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozóan viszont enyhén növekedett a társaság kárráfordítása. Ez utóbbi abból adódik, hogy az év eleji rossz időjárás miatt több volt az ütközéses baleset.
A Generali üzletág-igazgatója megjegyezte: a casco díja egy új autó esetén általában 25-30 százalékkal magasabb, mint ha egy több éves autóra kötik meg.
Forrás: Inforadio.hu
Viharkár az autókban: százmilliókat fizettek a cacso terhére is a biztosítók
Alig 1300 gépjármű után fizettek kártérítést a biztosítók a május–júniusi viharok után. A kifizetett összeg azonban ehhez képest nem volt alacsony: mintegy 580 millió forintot tett ki.
A legtöbb kártérítést az autós biztosítások területén piacvezető Allianznak kellett teljesítenie. A biztosító klienseinek a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint a viharok mintegy 274 millió forintnyi kárt okoztak, az árvíz pedig 53 milliónyit. A társaság eddig már 100 milliót fizetett ki a viharokban megsérült autók tulajdonosainak, de még legalább ugyanekkora összegről várja a beérkező számlákat – közölte lapunkkal Varga Béla, a cég kárszakmai és kárfelvételi igazgatója.
A második legtöbb kárigényt a Generalinál jelentették be, a Mabisz adatai szerint ezek összege június végére megközelítette a 160 millió forintot, és Zsombori Levente, a cég kárrendezési divíziójának a vezetője is úgy nyilatkozott lapunknak, hogy ezeket a károkat kifizették. A bronzérmes a kárkifizetések terén az Uniqa lett mintegy 75 millió forintnyi igénnyel. A többi biztosítónál mindössze néhány, esetleg néhány tízmillió forintra tehető a károk összege.
Forrás: Vg.hu
Új utakon jutna előbbre a casco
A díjak további csökkenésére számítanak a biztosítók – Nagyobb figyelmet kapnak a használt autók
Az újautó-értékesítés jelentős visszaesése miatt a biztosítók új konstrukcióban és módszerekkel igyekeznek eladni cascotermékeiket. Az eddiginél nagyobb figyelmet kap az év végi kötelezőkampány és a használt járművek piaca is.
A magyarországi újautó-piac jelentős visszaesése stratégiájuk átgondolására késztette a cascoértékesítéssel foglalkozó biztosítókat. Míg korábban elsősorban ez a szegmens növelte az állományokat (a járművek döntő többségét valamilyen fi nanszírozási konstrukcióban vásárolták, a hitelezők pedig megkövetelték a biztosítást), a válság okozta keresletcsökkenés miatt a cégek erre most nem építhetnek. Az idei első fél évben alig harmadannyi új autót adtak el idehaza, mint a két évvel korábbi azonos időszakban, ráadásul a vevők között a korábbi többszörösére nőtt a tisztán önerőből vásárlók aránya. Ennek eredményeként év közben a biztosítók – főleg a jelentősebb szereplők – a már megszűnő cascóikat sem tudják darabszámban pótolni új szerzéseikkel (ez alól csak egy-két szereplő jelent kivételt). – A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint a szerződésszám tavaly 60 ezerrel csökkent, az idei első negyedévben pedig újabb két százalékkal fogyott az állomány, amely éves szinten nyolcszázalékos esést vetít előre – mondta lapunknak Papp Lászlóné, az Aegon Magyarország gépjármű-biztosítási üzletágának igazgatója.
Az állománydíjat nézve még rosszabb a helyzet: a csökkenés mértéke a darabszám másfélszerese, vagyis az első három hónapban három százalékkal zsugorodott, amely idén 12 százalékos zuhanást jelenthet. (A díjbevétel az idei első negyedévben már alig haladta meg a 24 milliárdot, míg egy évvel korábban még 26 milliárd felett volt.) A szerződésszámnál nagyobb arányú bevételcsökkenés oka az, hogy a biztosítók igyekeznek fenntartani állományukat, és ennek érdekében mérséklik díjaikat. A folyamat persze nem most indult, az elmúlt években nagyjából 40 százalékkal csökkentek a díjak, ám míg például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban (kgfb) már nincs hová mérsékelni az árakat, a cascóban még maradt mozgástér. Az Aegon számításai szerint egy casco újrakötésével az ügyfelek jellemzően kétszer-háromszor akkora megtakarítást érhetnek el, mint a kgfb esetében, ami éves szinten 15–30 ezer forintot jelenthet.
– Az újautó-piac visszaesése és a díjak csökkenése hosszabb távon átrendezheti a piacot, az árak mérséklése azonban – a statisztikák szerint – önmagában nem elég a kereslet felpezsdítéséhez – véli Csikós Dá niel. A Genertel vezérigazgatója szerint a megoldást a két termék, a casco és a kgfb összehangolása jelenti, és egy biztosításként, komplex csomagként kell kezelni árban és szolgáltatásban egyaránt. – Tapasztalataink szerint az autósok egyre nagyobb hányada köt cascót is kötelezője mellé, ha gépjármű-biztosítási csomagja díját egyszerűen és gyorsan kiszámíthatja, valamint közös kötés esetén nemcsak a kgfb-kampányban, hanem akár év közben is kedvezményt, illetve teljes körű szolgáltatást kap – fogalmazott. Az év végi kötelezőváltási időszakot persze a biztosítók eddig is igyekeztek felhasználni arra, hogy egyéb termékeiket is eladják, a cascók többségét azonban eddig év közben tudták értékesíteni azoknak, akik új autót vettek. Mivel ez a piac nagyot esett, így felértékelődött az év végi kampány. A Genertelnél például tavaly év végén háromszor annyian váltottak cascót, mint egy évvel korábban.
Forrás: Nol.hu
A casco-piacnak is jót tett a kampány
Az online kalkulátorok tovább erősítik a versenyt
Az idei kötelező kampányban a korábbiaknál intenzívebb érdeklődés övezi a casco biztosításokat is. A CLB Független Biztosítási Alkusz által üzemeltetett biztositastipp.hu internetes oldalon a tarifálók csaknem tizede használja ki azt a tényt, hogy az átkötési időszak nemcsak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), hanem a casco piacon is jelentős díjcsökkenést hozott. A biztositastipp.hu-n novemberben átlagosan 64 ezer forintos éves díjon köthettek cascot az autósok, ami mintegy 15 százalékkal alacsonyabb, mint az évközben elérhető átlagos netes tarifa.
Sok extrával lehet a legtöbbet spórolni
„A kötelezőváltás miatt óriási az alkuszi oldalak látogatottsága, így az árverseny nemcsak a kgfb, hanem a casco szegmensben is fokozottan érvényesül.”- mondta el Bravik Attila, a CLB ügyvezető-helyettese. A biztositastipp.hu tapasztalatai szerint ráadásul az idén nemcsak az alapdíjban versenyeznek a biztosítók, hanem abban is, hogy az egyébként jelentős többletdíjjal járó extrafelszereltségek közül ki biztosít többet díjmentesen. „A fent említett kampányidőszaki casco díjcsökkenés szinte minden autó- és ügyfélszegmensre igaz, és annál jelentősebb, minél több extrafelszereltség van az autóban. Van olyan biztosító, aki az összes gyárilag beépített extrafelszereltség esetében díjmentességet adott az év végéig casco szerződés kötésének esetére, így a gazdagon felszerelt autók tulajdonosai tudnak most a legtöbbet spórolni, de a szerényebb kivitelű autósoknak is bőven megéri számolni.”
Példaszámítás: 40 éves budapesti férfi; közepes motorral rendelkező Skoda Fabia;
10százalék/100e Ft. önrész; extrák: elektroakusztika, metálfény, és könnyűfém felni
A legkedvezőbb casco-díj 2009 októberében: 68 ezer forint/év
2009 november-decemberében: 53 ezer forint/év
Forrás: biztositastipp.hu
Olcsóbb lehet a komplex gépjármű-biztosítás
A kötelező díjából együttkötési kedvezményt (vagyis ha ugyanott cascót is köt az ügyfél a kgfb mellé) ad a legtöbb biztosító az autósoknak. Az idei kampányban ilyenek az Aegon, az MKB Biztosító, az Uniqa, míg év közben az Allianz.. E kedvezmény mértéke széles határok között mozog. Van, ahol mindössze hat százalékot kaphat a két terméket együtt megvásároló autós, máshol a kedvezmény maximuma 30 százalék is lehet. (A mérték többek között a lakóhelytől és a kortól is függ.) „Akciós cascóra többségében a finanszírozott autók esetében váltanak, az üzemben tartók feltételezhetően ezzel is kompenzálni próbálják a közelmúltban megugrott törlesztőrészleteket.” – magyarázza Bravik Attila.
Jóval kevesebben (például Allianz, Genertel) és kevésbé nagyvonalúan kínálják a biztosítók együttkötés esetén a casco kedvezményt, de így is előfordulhat, hogy az autós további 10 százalékkal lenyomhatja casco díját akkor, ha kötelezője mellé casco-t is köt. ugyanahhoz a biztosítótársasághoz.
Ügyfélbarát kalkuláció mindkét termékre
A casco biztosítások iránti érdeklődést az is generálta, hogy eddig még soha nem volt annyira egyszerű casco díjat számolni egy gépjárműre, mint az idei kampányban. A biztositastipp.hu például a kötelező biztosítás 2010-es díjának kiszámolásához szükséges néhány adat beírása után automatikusan az akciós casco díjakat is megmutatja az autósnak. Az extrafelszereltségek széleskörű díjmentessé válása miatt nem kell az autó típusának, és pontos felszereltségének listázásával külön időt tölteni, hiszen az akciós casco díjaihoz ebben az esetben a kötelezős paraméterek is elegendőek.
Már csak néhány nap maradt a váltásra
A jelenlegi kötelező biztosítás felmondását december 1-jéig kell eljuttatni a jelenlegi biztosítóhoz. „A CLB Független Biztosítási Alkusznál felkészültünk az utolsó rohamra: faxon, valamint e-mailen még kedden is fogadjuk a felmondásra feljogosító nyilatkozatokat. Ennek ellenére nem ajánljuk senkinek, hogy ezt a lépést a legutolsó pillanatra hagyja – mondta Bravik Attila, a CLB ügyvezető-helyettese – Ennek ellenére aki még nem lépett, annak még maradt egy teljes hétvégéje arra, hogy mérlegelje, milyen biztosítást, hol, milyen áron kíván megkötni autójára a 2010-es évre.”