Elektromos autók biztosításai: típusfüggő lehet a kgfb, árarányos a casco
Tavaly nem egészen egy év alatt több mint másfélszeresére emelkedett a közúti forgalomban lévő tisztán elektromos gépkocsik száma. Bár számtalan anyagi és egyéb érv szól az elektromos autók vásárlása mellett, a vásárlás mérlegelésekor nem szabad megfeledkezni az olyan költségekről sem, mint a gépjármű biztosításai, illetve, hogy a casco egyes esetekben kötelező is lehet – emlékeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A kormány 2016 óta több program keretében összesen közel 15 milliárd forint összegben támogatta új elektromos autók beszerzését. Emellett a 4-5 éve elektromos autók is kezdenek megjelenni a használtautó piacon, ami szintén sokkal elérhetőbbé teszi ezeket a gépkocsikat. Ez meg is látszik a forgalomba helyezési adatokon: 2021 első 11 hónapjában több, mint másfélszeresére, 20 022-re nőtt a tisztán elektromos gépkocsik száma Magyarországon a Belügyminisztérium adatai szerint. A Jövő Mobilitása Szövetség előrejelzése alapján 2022 végén már 30 ezer, három év múlva 75 ezer, 2026 végén pedig 125 ezer elektromos autó közlekedik majd a magyar utakon.
Bár az elektromos autók vásárlása mellett szólnak a pályázati források, az egyes számítások szerint alacsonyabb fenntartási költségek, az adókedvezmény, a parkolási kedvezmény, ugyanakkor a vásárlás mérlegelésekor nem szabad megfeledkezni az olyan költségekről sem, mint a gépjármű biztosításainak a díjai, amelyek a hagyományos járművekénél jellemzően magasabbak lehetnek, főként a casco esetében. Ez nem is meglepő, hiszen az elektromos autók javítási költsége is magas. Ezért is érdemes teljes körű cascot kötni, ami egyébként az állami támogatással vásárolt elektromos autók esetén a sikeres pályázat feltétele is.
A hazánkban gépjárműbiztosítást kínáló 12 társaság nagyobb hányada kínál kgfb, illetve casco biztosítást a hazai újautó kínálatban elérhető elektromos modellek döntő többségére. Vannak biztosítók, amelyek azokra a típusokra nem adnak ajánlatot, amelyek hivatalos javítása Magyarországon nem megoldható. Más társaságok egyes modellekre csak egyedi kockázatelbírással, eseti döntés alapján vállalnak fedezetet. A társaságok portfoliójában pár százalékos az elektromos meghajtású járművek aránya.
A casconál a mindenkori kockázati tényezők figyelembevételével történik a díjak megállapítása. A hajtóanyag és akár a modell is több dimenzióban megjelenik a díjszabásban, így végeredményben a gépjármű pontos kivitele és ezen keresztül az üzemanyag is befolyásolja a casco díjat. Az elektromos autók árai magasabbak, mint a hagyományos társaiké, és az alkatrészek is többe kerülnek, amely árkülönbség a casco biztosításban is megmutatkozik.
Az elektromos autókra jellemző fejlett vezetéstámogató rendszerek (vészfékasszisztens, intelligens hajtáselosztás stb.) biztonságosabbá tehetik a közlekedést. Ezen rendszerek jelenléte kedvezően befolyásolhatja a casco biztosítás díjképzését. Azzal is számolni kell ugyanakkor, hogy kármegelőzésre vagy a károk nagyságára gyakorolt hatása nem mutatható még ki ezen rendszereknek, ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy a biztonsági berendezések károsodása, helyreállítása, cseréje jelentősen növeli az átlagos kárnagyságot. Óvatosan kell kezelni a vezetést támogató rendszereket. A jelenlegi jogi szabályozás szerint a jármű vezetője viseli a teljes felelősséget. Semmit nem lehet „rákenni” a vezetéstámogató rendszerre! Még akkor sem, ha a neve alapján úgy gondolnánk, hogy önvezetésről van szó!
Az elektromos- vagy hibrid autó javítási költségei magasabbak a hagyományos járművekhez viszonyítva. Ennek több oka is van: javításukhoz a technológiai háttér és szakértelem szűkebb körben áll rendelkezésre, ami magasabb óradíjat jelenthet. Emellett a villanyautókból még viszonylag kevés van az utakon, ezért a javításhoz az olcsóbb, utángyártott vagy bontott alkatrészek száma is sokkal korlátozottabb. Valamint az elektromos hajtáslánc miatt szükségesek olyan munkalépések (pl. a rendszer áramtalanítása), ami belső égésű motoroknál nem jelentkezik. A Tesla javítását idén őszig az is drágította, hogy hivatalos márkaszerviz csak Bécsben volt. Meg kell említeni az esetleges akkumulátor sérülések miatt bekövetkező károk és tűzveszély kockázatát is. Egy ilyen sérülés után 48 óráig karanténba kell tenni az autót, amíg kiderül, hogy az akkumulátorban nem katalizálódik-e egy robbanás vagy tűz. A hagyományos kialakítású autó átlagkára 400-450 ezer forint körüli, egy elektromos autóé pedig 600-700 ezer forint körül lehet.
Mindezek alapján tanácsolt, hogy elektromos autó vásárlásakor olyan modellt válasszunk, amelyre köthető casco. Érdemes alaposan átolvasni a jármű kézikönyvét és betartani minden gyári előírást a jármű karbantartása és használata során is, hiszen ezek feltételei lehetnek a casco szolgáltatás nyújtásának.
Javasolt a szerződési feltételek szokásosnál gondosabb áttanulmányozása, hogy az ajánlattétel előtt az ügyfél megismerjen minden olyan speciális szabályozást (például a töltésre vonatkozó korlátozás), ami esetlegesen az elektromos járművekre vonatkozik. Érdemes meggyőződni róla, hogy a biztosító feltételei milyen kártérítést biztosítanak elektromos járművekre, valóban kiterjed-e a biztosítás minden alkatrészre, tartozékra, biztosítási eseményre – például töltés közbeni töltőkábel lopásra –, vannak-e az elektromos járművekre vonatkozó különleges megkötések, rendelkezések.
Gyakran előfordul, hogy a jármű forgalmi engedélyében, a teljesítmény mezőben tévesen az akku kapacitása szerepel a névleges teljesítmény helyett. Mivel a teljesítmény díjképző paraméter, ilyenkor a biztosítási díj sem lesz helyes. Javasolják, hogy a hibás adatot javíttassák ki, hogy a későbbi kellemetlenségeknek elejét vegyék. Legyen gyanús, ha a teljesítmény mezőben 50-nél kisebb szám szerepel egy villanyautónál.
Bár szerződéskötés tekintetében nincs különbség az elektromos és a hagyományos gépkocsik között, érdemes közvetlenül érdeklődni a biztosítónál, hogy van-e bármilyen egyedi, interneten még nem elérhető konstrukció az adott típusra.
forrás: mabisz.hu
CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók kötelező és casco biztosítási ajánlatait akár elektromos gépjárművére is:
Kötelező + casco biztosítás ajánlatok>>
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
- Casco biztosítás
Aki január elsejével kötött új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, annak március elsejéig be kell fizetnie a díjat, ennek elmaradása esetén anyagi következményekkel számolhat.
Mintegy 70 ezer gépjármű-tulajdonosnak kell rendeznie hétvégéig a január elsejével kötöttek új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) – figyelmeztet közleményében a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). Ennek hiányában a biztosító a határidőt követő napon törli az érintett szerződést, így a mulasztó autósnak azonnal megszűnik a biztosítási védelme, és még fedezetlenségi díjjal is számolnia kell, ha a határidőn túl köti meg a szerződést.
Mivel március 1-je idén hétvégére esik, ezért az autósóknak idén érdemes fokozottan figyelniük, mikor és milyen fizetési módot választanak a díj rendezésére.
A hétvégi zárvatartás miatt az alábbiakat érdemes megfontolni:
- - a biztosító pénztárában személyesen csak péntekig lesz lehetőség az aktuális díjrészlet rendezésére;
- - a postai csekk, illetve az online bankkártyás fizetés átfutási ideje is több munkanap, így ezeket a fizetési módokat csak szerdáig érdemes választani;
- - az azonnali átutalás ugyanakkor 5 másodpercen belüli teljesülést garantál, vagyis a banki átutalás még akár vasárnap is megfelelő opció lehet.
Az üzembentartót a kgfb-díjfizetés elmaradásán és az abból eredő kényszerű törlésen túl egy úgynevezett fedezetlenségi díj megfizetése is terheli. Ez a biztosítás a megszűnés és az újrakötés közötti napokra vonatkozik, és mértéke igen magas: idén a személyautók esetében – teljesítménytől függően – naponta 990–2090 forint lehet, teherautóknál pedig elérheti a napi 7770 forintot is. A biztosítást ugyanazon biztosítónál kell megkötni, és a fedezetlenségi díj mellett – választási lehetőség nélkül – a teljes évre vonatkozó kgfb-díjat is egyszerre kell befizetni.
forrás:24.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor>>
Célszerű átnézni a biztosítási szerződéseket, hogy milyen jellegű, a téli időjárás okozta kockázatokat tartalmaznak - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) keddi közleményében.
A szervezet tájékoztatása szerint az ingatlanok esetében minden hazai lakásbiztosításban alapszolgáltatásként szerepel a hónyomás-kockázat. Ebben az esetben a biztosító megfizeti a tetőszerkezetekben, tetőfedésekben és a tetősíki ablakok szerkezeteiben a hónyomás vagy jég súlya miatt keletkező károkat, a beszakadt tető javítását éppúgy, mint egyéb kárként a rossz tetőn keresztül bejutó hóolvadék okozta károkat.
Szinte minden biztosító termékeiben megtalálható a home-assistance, az iparosküldő-szolgáltatás, ami a kár helyrehozásában segíthet, ha tetőfedőt, vízszerelőt vagy kazánszerelőt kell keresni. A hideg miatt elfagyott vízvezetékek kárát ugyanakkor alapesetben nem téríti a lakásbiztosítás, mert megfelelő víztelenítés esetén ez a kár nem következhet be. Kiegészítő szolgáltatásként azonban az ilyen károkra is találhatnak fedezetet az érdeklődők.
A havazás és jegesedés esetén a lakásbiztosítások többségében megtalálható élet- és balesetbiztosítások nyújthatnak fedezetet az utcai baleseteknél. A szerződésekben szerepel a csonttörés, a baleset miatti kórházi ápolás, vagy esetlegesen a haláleset utáni kártérítés összege, de érdemes átnézni a szerződéseket, mert jelentős eltérések lehetnek a szolgáltatások és a kártérítések összegei között - jelezte a Mabisz.
A járdák síkosságmentesítésének elmaradása, valamint a háztetőkről lezuhanó hó és jég miatt másnak okozott károk sokba kerülhetnek. Az ilyen jellegű károkozások esetére a lakásbiztosításokban megtalálható felelősségbiztosítások nyújtanak védelmet, de ezeknél is célszerű ellenőrizni, hogy a szerződés mekkora összegig vállalja az ilyen felelősségi kárigények térítését.
"A gépjárművek esetében a kötelező és a casco biztosítások kiterjednek a havazás és jegesedés okozta kockázatokra, de érdemes a biztosítási kötvényeket naprakészen tartani, hogy valóban minden szükséges kockázatra fedezetet nyújtsanak"
- figyelmeztet a szervezet.
"Bár a lakás- és gépjárműkároknál a szükséges helyszíni teendők eltérnek egymástól, de arra minden esetben figyelni kell, hogy a károsult első lépésként mindent pontosan dokumentáljon videófelvétellel vagy fotóval, a kárbejelentésben pontos adatok szerepeljenek, és ha szükséges, csak ezt követően mozdítson el bármit, azt is kizárólag kármentés esetén"
- írta a Mabisz.
Forrás: Bors.hu
A száraz, téli időben megszokotthoz képest az utóbbi napok intenzív havazása miatt akár három-négyszer több kárbejelentés érkezik a biztosítókhoz, mert olyan sok jármű koccan egymásnak, fordul le az útról, vagy sodródik álló autónak havas, latyakos utakon. A Budapesti Rendőr-főkapitányság keddi Facebook-posztjában egy fehér Mercedes GLE szabadidő-autó esete szerepel, amelynek vezetője az akkor még mindössze 2-3 centis hóban vesztette el az uralmát járműve felett. Átgázolt a Marczibányi téri körforgalmon, letarolt néhány parkolóoszlopot, végül az útpadkán állt meg. Mivel a balesetnek nem volt másik résztvevője, az autóban keletkezett kárt a Mercedes cascobiztosítása térítheti meg, az általa okozott károkat viszont az autó kötelező biztosítója, esetleg kötelező biztosítás hiányában az illető maga kénytelen megtéríteni.
Más a helyzet annak az aranysárga Suzuki Vitarának az esetében, amelynek gazdája nyilvános posztban üzent egy ismeretlen sofőrnek, aki a leírás szerint Csornán, a Kossuth Lajos utcában ütközött a szabályosan parkoló Suzukinak, csúnyán behorpasztotta annak hátsó ajtaját, majd elhajtott.
A károsult azt írta, hogy az ütközésről kamerafelvétel is készült, amit átad a rendőrségnek, ha nem jelentkezik a felelős. Az illető végül jelentkezett, de Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkuszcég értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a téli útviszonyok miatt halmozódó káresemények közt is bőven találunk olyanokat, amelyekben a baleset okozója nem hagyta hátra az elérhetőségét, noha ez a KRESZ szerint is kötelessége lett volna. Erre példa az a XI. kerületi Facebook-csoportban megosztott eset is, amelyben valakinek a Mányoki úton parkoló Ford Fiestáját törték össze oldalról. Az illető nem hagyta hátra az elérhetőségét, ezért az autó gazdája olyanok jelentkezését várja, akik látták az ütközést, vagy információjuk van a történtekről.
Az ilyen ügyek feltárásában a szemtanúk és az esetleges kamerafelvételek segíthetnek, ezek híján a vétlen fél cascója nyújthat fedezetet a javításhoz, esetleg az illető kénytelen azt zsebből fizetni, ha később sem kerül elő a károkozó. Amikor a baleset felelőse ismert, de nincs érvényes kötelező biztosítása, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által kezelt úgynevezett Kártalanítási Számláról kaphat kártérítést a vétlen autós, de ezt az összeget a Mabisz később behajtja a baleset okozóján.
Amennyiben sem az illető kilétére, sem az autó rendszámára nem derül fény, úgy az egyszerűbb, koccanásos ügyek károsultjai nem számíthatnak kártérítésre. Mint korábbi cikkünkből kiderült, a szövetség csak azokban az ismeretlen gépjárművek által okozott esetekben fizet a vétlen félnek, illetve utasainak, ha valamelyikük súlyosan megsérült, azaz legalább 25 százalékos maradandó egészségkárosodást szenvedett, vagy meghalt a balesetben. Ilyenkor azonban az áldozat járművében keletkezett kárt is megtérítik.
Ennek Németh szerint részben az a magyarázata, hogy amikor nem ismert a károkozó, és nincs szemtanú, akkor az is vitatható, hogy valóban akkor és úgy történt-e az ütközés, ahogy az összetört autó gazdája állítja, esetleg nem is kötelező biztosítás körébe tartozó káreseményről van szó. A szervezet korábbi tájékoztatása szerint az utóbbi években évente átlagosan ezer esetben érkezett bejelentés ismeretlen gépjárművekkel okozott károk miatt Magyarországon.
Amikor ismert a károkozó, és elérhető az összetört autó üzembentartója vagy tulajdonosa is, a felek a kék-sárga kárbejelentő űrlap kitöltésével vagy a Mabisz által üzemeltetett E-kárbejelentő nevű telefonos applikáció segítségével kezdeményezhetik a biztosítási kárrendezési eljárás elindítását a károkozó felelősségbiztosítójánál. Az alkalmazás a Google Playről és az Apple App Store-ból, valamint a Mabisz külön erre a célra megalkotott felületéről is letölthető.
A szakértő azt tanácsolta, hogy még az ilyen látszólag tisztázott, könnyen rendezhetőnek tűnő helyzetekben is készítsenek fotókat az érintettek a helyszínről, illetve az autók sérüléseiről, és csak ezután mozdítsák meg azokat. Ennek utólag nagy jelentősége lehet, ha a károkozó később úgy dönt, mégsem ismeri el a felelősségét, esetleg a biztosítója vitatja azt vagy a felelősség kizárólagosságát, a kár nagyságát, illetve a baleset más körülményeit.
Sokan nem tudják, hogy a balesetek résztvevői által tett kárbejelentés nem jelenti automatikusan a felelősség megállapítását, pedig ez szerepel a kárbejelentő nyomtatványon és más, hivatalos tájékoztatókban is. A felelősség megállapítására a feltételezett károkozó biztosítója, esetleg a rendőrség jogosult, feltéve, hogy a baleset valamelyik résztvevője értesítette a történtekről. Amikor valaki megsérül az ütközésben, kötelező a rendőrséget hívni.
A baleset okozójának kötelező biztosítását két kategóriával lejjebb sorolják a bonus-malus rendszerben, emiatt a következő időszakban akár jelentősen megemelkedhet a biztosítási díja. Persze az illető és a vétlen fél akár dönthetnek úgy is, hogy egymás közt rendezik a kártérítési ügyet, így a baleset felelősének biztosítási besorolása változatlan marad. Ellenkező esetben az okozó úgy mérsékelheti a káresemény miatti díjnövekedést, hogy egy másik társasággal köt szerződést a biztosítási évfordulón, így kedvezőbb díjat kaphat. Aki a cascobiztosítása terhére javíttatja meg sérült autóját, az a következő időszakban szintén többet kénytelen fizetni, fejtette ki Németh Péter.
A rendőrök a személyi sérüléssel nem járó ütközések után a közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés miatt indítanak eljárást. Az ilyen ügyekben az okozó legfeljebb 200 ezer forint pénzbírságra, illetve 6 előéleti pontra számíthat, és legfeljebb 1 évre elvehetik a jogosítványát, mondta el kérdésünkre Herpy Miklós közlekedési ügyvéd. A helyszínelők rögzítik a nyomokat, valamint fényképeket és jegyzőkönyvet készítenek.
Azokban az ügyekben, amikor a károkozó elhajt a helyszínről, és nem hagyja hátra az elérhetőségeit, a KRESZ 58. §-ában foglaltak megszegése miatt is eljárást indíthat a rendőrség, sőt ilyenkor a cserbenhagyás és a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmények elkövetése is felmerülhet. Az említett KRESZ-szabály rögzíti, hogy a károkozó köteles hátrahagyni elérhetőségeit, hogy később egyeztessen a vétlen féllel, és rendezze a keletkezett kárt. A rendőrség hatékony segítséget nyújthat a baleset környezetében található térfigyelő kamerák felvételeinek megszerzésében is, hívta fel figyelmünket Herpy.
A CLB szakértője kitért azokra az esetekre is, amikor nem egy másik autó okoz kárt a parkoló járművekben, hanem egy hókotró vagy egy menetrend szerinti autóbusz. Ezek az ügyek azért válhatnak bonyolulttá, mert bár a menetrend szerinti buszok jelentős részén fedélzeti kamera működik, amelynek felvételeit a rendőrség kikérheti, a közszolgáltatást nyújtó cégek felelősségbiztosítójának bevonásával elindított kártérítési eljárások sokszor hosszadalmasak, akár több mint fél évig is eltarthatnak. Ezekben az esetekben persze ugyanolyan fontos, hogy a felek lehetőleg egyetértésre jussanak a felelősséggel kapcsolatban, tette hozzá Németh Péter.
Mivel a most bemutatott esetek közös velejárója a mérhetetlen stressz, érdemes mindent megtenni a téli autós balesetek megelőzéséért. Ehhez nyújt segítséget a biztonságos téli vezetés alapjairól szóló cikkünk, amiben a téli gumi fontosságáról, az autón összegyűlt hó letakarításának menetéről, az utastérfűtés hatékony használatáról, a motorindításról, vagy a hosszas motormelegítés értelmetlenségéről olvashatnak. Ezekkel, illetve megfelelő helyzetértékeléssel talán megelőzhetők lettek volna azok az autótöréssel járó balesetek is, amelyekről a Veszprém vármegyei rendőrség osztott meg néhány fotót kedden a Facebookon. A két napon belül történt esetekről készült képeken összetört Mercedesek láthatók, és a leírás szerint mindkét esetben ugyanaz a sofőr ült a volánnál.
Forrás:telex.hu
Egyetlen biztosítás mentheti csak meg azok pénztárcáját, akik véletlenül rossz üzemanyagot tankolnak az autójukba. Ám ha a téves tankolás a kereskedelmi egység hibájából történik, neki kell kártérítést fizetnie, magyarázzák a szakértők.
Minden autós rémálma, hogy véletlenül rossz üzemanyagot tankol a kocsijába. Az emiatt történő meghibásodásra csak a Casco fizet – hívta fel a figyelmet a CLB. A biztosítási alkusz cég ugyanakkor hozzátette: az olyan vizes tankolás, ami a napokban történt, egyértelműen a kereskedelmi, kiszolgáló egység felelőssége, és annak terhére kapnak kártérítést a károsultak.
Az Economx is beszámolt arról, hogy az M7-es autópálya Balatonkeresztúr közelében található Shell benzinkútjánál néhányan vizes benzinnel tankoltak, emiatt több autó is lerobbant. Mint ahogy az eset után el is hangzott, egyértelmű, hogy a vízzel feltankolt és később meghibásodott járművek javíttatását a forgalmazó cég – adott esetben akár a „vétkes” benzinkút – felelősségbiztosításának terhére rendezik.
Németh Péter, a biztosítási alkusz cég kommunikációs igazgatója szerint ezt a kárrendezést sokan természetesnek tartják – helyesen -, miközben azt általában nem tudják a járműtulajdonosok, hogy akkor is fizet a biztosító, ha véletlenül rossz üzemanyagot tankolnak és ettől áll be a műszaki hiba. Igaz, ehhez Casco biztosítás kell, abból is egy teljeskörű változat, mivel a kötelező gépjármű felelősség biztosítás (kgfb) erre a hibára nem terjed ki.
Annak ellenére, hogy a téves tankolás miatti műszaki hiba elég gyakori, viszonylag kevesen tudják Cascóra rendezni a javíttatást. A szakértő szerint ugyanis sokan még mindig pénzkidobásnak tartják ezt a biztosítási formát, holott elég csak egy súlyos, igen költséges javítással járó motorhibába belefutni rossz üzemanyag miatt, a kártérítéssel máris megtérül az arra költött pénz. A részletre vásárolt járművekre egyébként kötelező Cascót kötni, ez a bankok egyik alapfeltétele.
Forrás: economx.hu
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításainak átlagdíjai egy év alatt országosan 0,8 százalékkal csökkentek a harmadik negyedéves adatok szerint, ami a verseny élénkülésére utal. A biztosítói kárráfordítások 2,2 százalékos emelkedésével a díj-kár olló záródik, ami pedig az ár-érték arány javulását jelenti az ügyfeleknek - közölte az MNB.
Idén a harmadik negyedévben 0,8 százalékkal csökkent a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) átlagos éves díja a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ezen belül
Budapesten 0,5 százalék, a fővároson kívül 1,2 százalék az apadás éves mértéke
– áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexében. Ebben a verseny élénkülése is szerepet játszhat.
A biztosítói kárráfordítások ugyanakkor éves szinten 2,2 százalékkal emelkedtek, ami a díjakkal összevetve ár-érték arány javulást jelent az ügyfeleknek. Ezt támasztja alá az MNB személygépkocsikra számított (adóval és kárráfordítással kiigazított) Korrigált kgfb-indexe is, ami – a mérséklődő díj és emelkedő kárráfordítás nyomán – hosszabb stagnálást követően csökkenni kezdett, az idei első negyedévi csúcshoz képest 8 százalékponttal.
Az egyéb járműkategóriák eltérő tendenciákat mutatnak: a személygépkocsik, teherautók és nehézpótkocsik esetében kisebb mértékű csökkenés látszik. Ezzel szemben a nagyobb elemszámú flottás kategóriákban az átlagos éves díjak 4-13 százalékkal emelkedtek az elmúlt egy év során. Egyedül a nehézpótkocsiknál tapasztalható csökkenés.
A jegybank negyedévente teszi közzé a kgfb díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi Kgfb Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve kgfb díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.
Forrás: portfolio.hu
A személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos díja az előző negyedévhez képest 2,4 százalékkal csökkent az idei második negyedévben, ami a verseny élénkülésére utal. A kárráfordítások 2,3 százalékos növekedésével a díj-kár olló záródik, ami pedig az ár-érték arány javulását jelzi – olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss összefoglalójában.
Idén a második negyedévben 2,4 százalékkal csökkent a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) átlagos éves díja az első negyedévvel összevetve, ami így országosan 57,6 ezer forintra mérséklődött – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexében. A jegybank szerint ebben a verseny élénkülése is szerepet játszhat.
A budapesti díjak 3,3 százalékos, míg fővároson kívüliek 2,7 százalékos negyedéves csökkenést mutatnak.
A kárráfordítás ezzel ellentétes irányú 2,3 százalékos negyedéves növekedést mutat. A díjszint és kárráfordítás közti olló záródása az ár-érték arány javulását jelzi. Ezt támasztja alá az MNB személygépkocsikra számított adóval és kárráfordítással kiigazított Korrigált kgfb-indexe is, a csökkenő díj és emelkedő kárráfordítás miatt hosszabb stagnálást követően csökkenni kezdett, az előző negyedévhez képest 6 százalékponttal.
Az egyéb egyedi járműkategóriák esetében mérsékelten – a nagyobb darabszámú járműtípusoknál jellemzően 2-6 százalékkal – nőttek az éves átlagdíjak a tavalyi II. negyedévvel összevetve. A teherautóknál és a nehéz pótkocsiknál ugyanakkor egyaránt 2 százalékos díjcsökkenés látható. A nagyobb darabszámú flottás járművek éves díja 1-9 százalékkal emelkedett, kivéve a vontatókét, amelyeknél 7 százalékkal apadt a díjszint a tavalyival összevetve.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Éves összehasonlításban 4,6 százalékkal, 59 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos díja az idei I. negyedévben. A bővülés nem éri el az időszak éves inflációját, egyúttal az infláció enyhülésével párhuzamosan a díjemelések üteme is mérséklődött, ami a kiegyensúlyozottabb piaci működés irányába mutat – olvasható az MNB friss Kgfb-indexében.
2025 I. negyedévének végén 59 103 forint volt a személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) átlagos éves díja. Ez 3,1 százalékos növekedést jelez az előző negyedéves értékhez képest – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexében. A fővárosi autósok átlagos éves díja (84,9 ezer forint) több mint 30 ezer forinttal magasabb az ország többi részén lévő társaikénál (54,7 ezer forint).
Éves szinten 4,6 százalékkal emelkedett az országos átlagos éves díj, ezen belül a fővárosiak esetében 6, a Budapesten kívüli szerződéseknél pedig 4,3 százalékkal. A kárráfordítások tekintetében negyedéves alapon csupán 0,5 százalékos emelkedés látszik, miközben a kárkifizetések éves növekedési üteme – mérséklődést jelezve – is csak 1,1 százalékos volt.
Az MNB személygépkocsikra számított korrigált Kgfb-indexe (ami az árváltozások indokoltságának mérésére szolgál és a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva mutatja be a nettó díjváltozást) 136 százalékon áll, kisebb emelkedést mutatva az I. negyedévben. A szezonális év eleji megugrás idén mérsékeltebb, de az előző negyedéves csökkenés nem folytatódott.
Az egyéb járműkategóriák esetében 3 kategória csökkenését látni. A kis és nagyobb buszok díja is mérséklődött, valamint a nehéz pótkocsik díja is kevesebb lett. A többi esetben az átlagos éves díjak mérsékelten emelkedtek. A flottás járművek esetén csak a nehézpótkocsiknál tapasztalható csökkenés, a díjnövekedés csak a taxiknál kiugróan magas (17 százalék), 20 százalék feletti díjnövekedés már nem fordul elő.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi Kgfb Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapján színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik éves díjának, illetve a többi járműosztály átlagdíjainak éves és negyedéves változását.
A Kgfb-index rendszeres közzététele a fogyasztók pontos, átlátható tájékoztatása mellett a verseny élénkülését is elősegíti. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, és egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve kgfb díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.
Forrás: portfolio.hu
A nagyobb teljesítményű rollerek alig harmadán van biztosítás.
Hiába kötelező minden segédmotoros kerékpárra a biztosítás, a 650-700 ezer hazai robogóból még mindig kevesebb mint 300 ezernek van érvényes kgfb-je. A szabályok az erősebb e-rollerekre is vonatkoznak, de ezeknél még rosszabb a helyzet: a tavaly nyár óta biztosításköteles mintegy 50 ezer e-roller közül is jó esetben csak 10-15 ezer rendelkezik az előírt biztosítási fedezettel – írja a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) közleménye. (Azok az elektromos rollerek, amelyek 25 kg-nál nehezebbek vagy 25 kilométer/óránál gyorsabbak, csak kötelező biztosítással vehetnek részt a forgalomban.)Hiába kötelező minden segédmotoros kerékpárra a biztosítás, a 650-700 ezer hazai robogóból még mindig kevesebb mint 300 ezernek van érvényes kgfb-je. A szabályok az erősebb e-rollerekre is vonatkoznak, de ezeknél még rosszabb a helyzet: a tavaly nyár óta biztosításköteles mintegy 50 ezer e-roller közül is jó esetben csak 10-15 ezer rendelkezik az előírt biztosítási fedezettel – írja a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) közleménye. (Azok az elektromos rollerek, amelyek 25 kg-nál nehezebbek vagy 25 kilométer/óránál gyorsabbak, csak kötelező biztosítással vehetnek részt a forgalomban.)
Egy robogó kötelezője évente mindössze 8-10 ezer forintba kerül, ám ha valaki biztosítás nélkül okoz balesetet, a több százezres – vagy akár milliós – kárt saját zsebből kell kifizetnie. Márpedig a balesetikár-kifizetések összege gyorsan emelkedik: 2023-ban átlagosan 478 ezer forint volt egy-egy robogós balesetnél a térített összeg.
A biztosítást egyébként a jármű vázszámára kötik, és mivel nincs központi nyilvántartás, nem kell visszamenőleg fedezetlenségi díjat sem fizetni. A FBAMSZ szerint érdemes baleset-biztosítást is kötni – főleg rollereseknek, akik gyakran közlekednek rossz minőségű utakon.
forrás: hvg.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Tavaly év végén 57 324 forint volt a normál használatú személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) átlagos éves díja, ami 1,2 százalékos mérséklődés az előző negyedéves értékhez képest – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexéből. A vidéki autósok átlagos éves díja (mintegy 53 ezer forint) több mint 28 ezer forinttal maradt el fővárosi társaikétól (közel 82 ezer forint).
Az első negyedéves emelkedést követő két negyedévben a növekedés üteme lassult, a negyedik negyedévben pedig megfordult, így visszatértünk a fél évkor tapasztalt díjszinthez. Ezzel egyidejűleg a kárráfordítás tekintetében negyedéves alapon mindössze 0,2 százalékos emelkedés tapasztalható, ami azt jelenti, hogy a hat negyedév óta először a kárráfordítás növekedési üteme meghaladja a díjakét.
2024-ben éves alapon 8 százalékkal nőtt az országos átlagdíj, a fővárosi szerződéseknél 10 százalékos, a nem budapestieknél 8 százalékos növekedés volt 2023 utolsó negyedévével összevetve. Az éves kárráfordítás növekedésének mértéke a díjakénál enyhébb 3 százalék volt. Az infláció mérséklődésével a díjemelések konszolidációja lenne indokolt, ezt mutathatja már a negyedik negyedéves csökkenés.
Az MNB – adóhatásoktól és kárráfordítástól megtisztított – korrigált személyautós Kgfb-indexe megközelítőleg azonos szinten maradt, a kár és díj olló nem nyílt tovább.
A többi járműtípus esetében nőttek a kgfb-díjak
Ugyanakkor az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél jelentősen növekedtek éves alapon a díjak. Két számjegyű volt a növekedés a flottás segédmotoros kerékpároknál, buszoknál, teherautóknál, vonatóknál és személyautóknál, valamint az egyedi taxiknál. Díjcsökkenést csak a flottás taxik és nehézpótkocsik esetében lehetett feljegyezni.
A pénzügyi felügyelet 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb-díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosítói adatszolgáltatáson alapuló Központi Kgfb Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 első negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik átlagos éves díjának, illetve a többi járműosztály átlagdíjainak éves és negyedéves változását.
forrás:vg.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Akár 1,5 millió forint kártérítést is visszakövetelhet a biztosító azoktól az ügyfelektől, akik a téli időszakban nyári vagy végtelenül lestrapált téli gumival közlekednek és amiatt okoznak balesetet. Annak ellenére, hogy Magyarországon a téli gumi használata nem kötelező, a biztosítók a kártérítési kötelezettség megítélésekor figyelembe veszik a jármű műszaki állapotát, beleértve gumiabroncsok megfelelőségét is – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.
Télen jellemzően sok az utakon a megcsúszásból eredő közlekedési baleset, s ilyenkor az okozott anyagi kárt a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) terhére kifizeti a biztosító. Más kérdés azonban, hogy a szakértők alaposan megvizsgálják a körülményeket, egyebek között a balesetet okozó jármű műszaki állapotát, beleértve a gumiabroncsok megfelelőségét is – figyelmeztet Németh Péter. A CLB biztosítási alkusz kommunikációs igazgatója hozzátette, amennyiben bebizonyosodik, hogy a baleset nem megfelelő gumiabroncsok használata miatt következett be, a biztosító a kifizetett kártérítés összeget, akár másfél millió forintig is.
Más a helyzet a Cascóval, annak feltételei biztosítónként eltérhetnek. Némelyek előírják az évszaknak megfelelő gumiabroncsok használatát, s ha a szerződésben szerepel ilyen kitétel, és a havas, csúszós úton bekövetkezett baleset idején nem volt felszerelve téli gumi, a biztosító a Casco megléte ellenére is megtagadhatja a kártérítést – magyarázza Németh. Akkor is ez lehet a vége egy szerencsétlen balesetnek, ha a károkozó téli gumival felszerelt járművel közlekedett, ám az abroncs állapota nem felelt meg az előírásnak. A gumiabroncsok megfelelő állapota alapkövetelmény függetlenül attól, hogy tél vagy nyár van – szögezi le a szakérő. A jogszabályok előírják a gumikon futó minimális profilmélységet; ha az abroncsok kopottak vagy sérültek, és ez hozzájárul a balesethez, a biztosító ez esetben is megtagadhatja a kártérítést, vagy visszakövetelheti azt a károkozótól.
A CLB szakértője figyelmeztet: a téli szezon előtt érdemes ellenőrizni a biztosítási szerződések feltételeit, különös tekintettel az abroncsokra vonatkozó előírásokra. Az évszaknak megfelelő és jó állapotú gumiabroncsok használata nemcsak a biztonságot növeli, hanem a pénztárcát is védi azzal, ha okozott kárt nem kell zsebből fizetni.

