Bónuszvédelem-tiltás a kampány közepén

CLB: Több tízezer ügyfél érintett
Idén is talált törvénytelennek minősíthető biztosítási formát a PSZAF, ezúttal az egyik újdonságot, a bónuszvédelem biztosítást tiltotta be, a kampány közepén. Az intézkedés négy biztosítót és akár több tízezer olyan ügyfelet érint, akik éppen a bónuszkedvezmény miatt már meg is kötötték az új szerződésüket. Ezeket már nem lehet felbontani, ezt is tiltja a törvény. Az alkuszok egyébként gyakorlatilag egész évben egyfajta legális bónuszvédelmet folytatnak.
Törvénytelennek minősítette, ezért a kötelezőbiztosítási kampány közepén betiltotta a bónuszőr szolgáltatás értékesítését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Nincs ebben semmi meglepő, korábban is volt már ilyenre példa, s vélhetően a jövőben sem lesz ez másként, ha a szervezet törvénytelennek minősít egy kedvezményt vagy biztosítási formát. Ezúttal a különféle módon elnevezett, de valójában ugyanazt a célt, a bónuszbesorolás megtartását szolgáló kedvezményt találták aggályosnak, ezzel a kedvezménnyel ugyanis egyebek mellett azt ígéri néhány biztosító a kampányban, hogy baleset miatt sem csökkenti a jármű tulajdonosának a bónuszfokozatát, abban az esetben, ha nem ő, hanem más vezetett, és akkor sem, ha éppen csak minimális értékű,úgynevezett bagatell kárt okozott. A PSZÁF tiltó intézkedése négy biztosítót érint, s azokat az ügyfeleket, akik a kedvezmény hatására sietve elköteleződtek az érintett társaságok valamelyikéhez. Felmerül a kérdés, jogtalan szolgáltatást ígértek-e a biztosítók, átverték-e ezeket az ügyfeleket, s a letiltással hátrányba kerül-e az a több tízezer autós, akik már éppen a kifogásolt kedvezmények miatt megkötötték már a szerződésüket.
- Szó sincs szándékos átverésről, ám tény, hogy a PSZAF értelmezése szerint a törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a bónuszőr tevékenységet külön akcióban, kedvezményként „forgalmazzák” a társaságok – véli Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs és értékesítési vezetője szerint ez a szolgáltatás akár még indokolt is lehet arra az esetre, amikor más vezette az autót, vagy minimális kárt okozott egy autós, ám a törvényt be kell tartani, s erre a szolgáltatásra az most nem ad lehetőséget.
A már megkötött, kicsit talán elhamarkodott megállapodásokat viszont már nem lehet felbontani, erre sem ad lehetőséget a törvény. Míg korábban több szerződést is talonban lehetett tartani az első részletfizetés pillanatáig – azzal véglegesült a szerződés –, egy tavalyi rendelkezés szerint már nem lehet eltérni az első szándéknyilatkozattól, kötelezően ott kell maradni, ahová először bejelentkezett az autós.
A bónuszbesorolással azonban nemcsak baleset, hanem hibás nyilvántartás miatt is gond lehet azóta, amióta bevezették az új elektronikus kártörténeti nyilvántartást, az úgynevezett KÁNYA rendszert – hívta fel a figyelmet Németh. A biztosítók a nyilvántartás egy évvel ezelőtti beélesítése óta automatikusan alapra állítják azoknak az új ügyfeleiknek a bónuszfokozatát – bármilyen magas volt is –, akiknek nem stimmelnek az adataik a központi rendszerrel. Az érintett autósok azonban így önhibájukon kívül jelentős hátrányt szenvednek. Márpedig a rendszerben tavaly ilyenkor még százezer téves adat volt, és ez alatt az egy év alatt csak a CLB tízezernél is több ügyfélnek segített kibogozni a gépezetbe került hibát. A biztosítóváltáskor az egymással konkuráló társaságok semmilyen formában nem egyeztethetnek, ezért a hibákat egyedül az alkuszok tudják gyorsan és egyszerűen kiküszöbölni. Legalábbis azoknál az ügyfeleknél, akik nem akarnak különféle igazolásokkal hetekig kilincselni a régi és az új biztosító között. Ez alapján az alkuszok a kampányoktól függetlenül, gyakorlatilag egész évben bónuszvédelmet folytatnak. Igaz – hangsúlyozza Németh – ezzel nem a balesetben vétkes autósok irháját mentik, hanem a vétlenek valós besorolását igyekeznek megőrizni vagy visszaállítani.
A CLB szakmai álláspontja szerint annak, aki a forgalomban hibázott, s magának, valamint másoknak is kárt okozott, annak a bónuszfokozat visszaléptetésével is számolnia kell. A PSZAF döntése tehát igazságos szögezi le a szakértő, aki szerint azonban a bónuszvédelmi szolgáltatás jó szándékú, ám bizonyos szempontból így utólag megtévesztő kezdeményezés volt. Nem véletlen, hogy a CLB minden évben figyelmeztet: senki ne kapkodja el a szerződését, fontolja meg, várjon ki a kampány utolsó harmadáig, mielőtt elköteleződne. Ilyen eset ugyanis máskor is előfurdalhat, s az is már csak a tarifahirdetés után, a kampány hevében, a kapkodó ügyfelek számára esetleg már későn derülhet ki.

Forrás: hirportal.clb.hu