Bónuszvédelem-tiltás a kampány közepén
CLB: Több tízezer ügyfél érintett
Idén is talált törvénytelennek minősíthető biztosítási formát a PSZAF, ezúttal az egyik újdonságot, a bónuszvédelem biztosítást tiltotta be, a kampány közepén. Az intézkedés négy biztosítót és akár több tízezer olyan ügyfelet érint, akik éppen a bónuszkedvezmény miatt már meg is kötötték az új szerződésüket. Ezeket már nem lehet felbontani, ezt is tiltja a törvény. Az alkuszok egyébként gyakorlatilag egész évben egyfajta legális bónuszvédelmet folytatnak.
Törvénytelennek minősítette, ezért a kötelezőbiztosítási kampány közepén betiltotta a bónuszőr szolgáltatás értékesítését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Nincs ebben semmi meglepő, korábban is volt már ilyenre példa, s vélhetően a jövőben sem lesz ez másként, ha a szervezet törvénytelennek minősít egy kedvezményt vagy biztosítási formát. Ezúttal a különféle módon elnevezett, de valójában ugyanazt a célt, a bónuszbesorolás megtartását szolgáló kedvezményt találták aggályosnak, ezzel a kedvezménnyel ugyanis egyebek mellett azt ígéri néhány biztosító a kampányban, hogy baleset miatt sem csökkenti a jármű tulajdonosának a bónuszfokozatát, abban az esetben, ha nem ő, hanem más vezetett, és akkor sem, ha éppen csak minimális értékű,úgynevezett bagatell kárt okozott. A PSZÁF tiltó intézkedése négy biztosítót érint, s azokat az ügyfeleket, akik a kedvezmény hatására sietve elköteleződtek az érintett társaságok valamelyikéhez. Felmerül a kérdés, jogtalan szolgáltatást ígértek-e a biztosítók, átverték-e ezeket az ügyfeleket, s a letiltással hátrányba kerül-e az a több tízezer autós, akik már éppen a kifogásolt kedvezmények miatt megkötötték már a szerződésüket.
- Szó sincs szándékos átverésről, ám tény, hogy a PSZAF értelmezése szerint a törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a bónuszőr tevékenységet külön akcióban, kedvezményként „forgalmazzák” a társaságok – véli Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs és értékesítési vezetője szerint ez a szolgáltatás akár még indokolt is lehet arra az esetre, amikor más vezette az autót, vagy minimális kárt okozott egy autós, ám a törvényt be kell tartani, s erre a szolgáltatásra az most nem ad lehetőséget.
A már megkötött, kicsit talán elhamarkodott megállapodásokat viszont már nem lehet felbontani, erre sem ad lehetőséget a törvény. Míg korábban több szerződést is talonban lehetett tartani az első részletfizetés pillanatáig – azzal véglegesült a szerződés –, egy tavalyi rendelkezés szerint már nem lehet eltérni az első szándéknyilatkozattól, kötelezően ott kell maradni, ahová először bejelentkezett az autós.
A bónuszbesorolással azonban nemcsak baleset, hanem hibás nyilvántartás miatt is gond lehet azóta, amióta bevezették az új elektronikus kártörténeti nyilvántartást, az úgynevezett KÁNYA rendszert – hívta fel a figyelmet Németh. A biztosítók a nyilvántartás egy évvel ezelőtti beélesítése óta automatikusan alapra állítják azoknak az új ügyfeleiknek a bónuszfokozatát – bármilyen magas volt is –, akiknek nem stimmelnek az adataik a központi rendszerrel. Az érintett autósok azonban így önhibájukon kívül jelentős hátrányt szenvednek. Márpedig a rendszerben tavaly ilyenkor még százezer téves adat volt, és ez alatt az egy év alatt csak a CLB tízezernél is több ügyfélnek segített kibogozni a gépezetbe került hibát. A biztosítóváltáskor az egymással konkuráló társaságok semmilyen formában nem egyeztethetnek, ezért a hibákat egyedül az alkuszok tudják gyorsan és egyszerűen kiküszöbölni. Legalábbis azoknál az ügyfeleknél, akik nem akarnak különféle igazolásokkal hetekig kilincselni a régi és az új biztosító között. Ez alapján az alkuszok a kampányoktól függetlenül, gyakorlatilag egész évben bónuszvédelmet folytatnak. Igaz – hangsúlyozza Németh – ezzel nem a balesetben vétkes autósok irháját mentik, hanem a vétlenek valós besorolását igyekeznek megőrizni vagy visszaállítani.
A CLB szakmai álláspontja szerint annak, aki a forgalomban hibázott, s magának, valamint másoknak is kárt okozott, annak a bónuszfokozat visszaléptetésével is számolnia kell. A PSZAF döntése tehát igazságos szögezi le a szakértő, aki szerint azonban a bónuszvédelmi szolgáltatás jó szándékú, ám bizonyos szempontból így utólag megtévesztő kezdeményezés volt. Nem véletlen, hogy a CLB minden évben figyelmeztet: senki ne kapkodja el a szerződését, fontolja meg, várjon ki a kampány utolsó harmadáig, mielőtt elköteleződne. Ilyen eset ugyanis máskor is előfurdalhat, s az is már csak a tarifahirdetés után, a kampány hevében, a kapkodó ügyfelek számára esetleg már későn derülhet ki.
Forrás: hirportal.clb.hu
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
Átlag 15 ezret spórolunk a kötelezőn
Akár 20-25 milliárd forintos díjcsökkenést is okozhat 2010-ben a kötelező biztosítások piacán az a közel 1,5 millió darab kötelező biztosítási szerződés, melyet olcsóbbra cseréltek az autósok tavaly novemberben.
A Magyar Biztosítók Szövetségének összesített adatai alapján - az előző évek sikerkampányait figyelembe véve is abszolút rekordnak számító - 1 millió 460 ezer kötelező biztosítás váltás történt tavaly novemberben. Ebből 950 ezer autós új biztosítóhoz szerződött, 510 ezer pedig saját biztosítójánál kötött kedvezőbb áron szerződést. Az autósok megtakarítása mintegy 13-17 ezer forint volt szerződésenként, ami összességében 20-25 milliárd forintos megtakarítást eredményez. Mindez akár 110 milliárd forint alá is csökkentheti, a tavaly még évi 130 milliárdos itthoni kötelező piacot.
A legoptimistább várakozásokat is felülmúló 1,5 millió váltó mintegy 40%-a az internetes honlapok ügyfelei közül került ki, de a kötések nagy számból az is kitűnik, hogy a biztosítótársaságok üzletkötői és a hagyományos (offline) alkuszok is minden eddiginél jobban aktivizálták magukat. A „lakásokba bekopogtató" ügynökök laptopokkal és díjszámító szoftverekkel felfegyverkezve - a rendkívül kedvező díjaknak köszönhetően - azokat az autósokat is rá tudták venni a biztosítóváltásra, akik önmaguktól nem kezdeményezték volna a biztosítóváltást.
Változások jövőre
2011-től nem köbcentiméter, hanem kilowatt alapján kell majd árazniuk a biztosítótársaságoknak. Ez utóbbi azzal jár majd, hogy az eddig egy díjkategóriába tartozó - azonos köbcentivel, de különböző teljesítménnyel bíró - járművek kötelező díja, ezentúl adott biztosítón belül is eltér majd egymástól. A 15 hazai társaság kénytelen lesz teljesen újraárazni kötelező biztosításait novembere, ami jelentős piaci átrendeződéhez és további díjcsökkenéshez vezet majd.
Ne várjunk tovább a kötelező csekkre!
Az előzetes adatok szerint megközelítette az egymilliót azok száma, akik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) váltottak a legutóbbi kampány során. Annak ismeretében, hogy minden eddiginél többen váltottak, nem meglepő, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is hosszúra nyúlik a kötelező biztosítási szerződések feldolgozása. A biztosítási alkuszok eddigi tapasztalatai alapján becsülhető, hogy sok ezer autós a mai napig nem kapta meg az első esedékes díj befizetésére szolgáló csekket. Bár az új törvényi szabályozás már hatvan napos haladékot biztosít az első részletek kiegyenlítésére, lassan ez a határidő is lejár. Mit tehet, aki még nem kapott csekket? Kell-e addig is igazolnunk, hogy van-e szerződésünk? A FBAMSZ az alábbiakban foglalja össze röviden a teendőket.
Határidők tartása - megmaradt az ügyfél felelőssége
„Számos tekintetben kedvezőbbé vált az új szabályozás, de az ügyfeleknek két fontos kérdésben is megmaradt a felelőssége - hívja fel a figyelmet Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. - Egyrészt nekik kell odafigyelniük, hogy az első díjrészlet legkésőbb március 1-jéig be legyen fizetve, másrészt hatósági kérésre ezt megelőzően igazolniuk kell a szerződésük meglétét."
De mit tegyen, aki a mai napig nem kapott csekket? „A határidő közeledtével célszerű mielőbb utánajárni, mi okozza a számla elmaradását - tanácsolja az alkuszszövetség elnöke. - Az utolsó napokban ugyanis minden évben megugrik az ügyintézők száma. Az elmaradt díjbekérőnek ott érdemes utána járni, ahol a biztosításunkat megkötöttük. Ez általában a kötésben közreműködő alkusz vagy az adott biztosító ügyfélszolgálata."
A biztosítás meglétét ugyanakkor már az év kezdete óta igazolnunk kell. Erre a biztosítási kötvény, illetve a befizetést igazoló szelvény hiányában a szerződés megkötését igazoló, a biztosító vagy az alkusz által kiállított dokumentum is alkalmas. Ezek hiányában hatósági ellenőrzéskor már most is kellemetlenségre számíthatunk!
Százezer forintot kockáztat a kötelező nélküli autós
Összességében akár százezer forintra is rúghat a kötelező biztosítás nélkül autózók utólagos befizetési kötelezettsége, a bírságon túl ugyanis a díj visszamenőleges költségét is állni kell. A kötelezőkre idén meghosszabbított türelmi idő március elsején járt le.
Március elsején lejárt a korábbi 30-ról 60 napra meghosszabbított türelmi idő, amely alatt a rendőrök nem büntethették meg azokat az autósokat, akik biztosítójuk késedelme miatt nem tudták igazolni, hogy befizették a kötelező biztosítási díjat.
A moratórium letelte óta több tízezer forint bírságot is kaphat az, akiről kiderül, gépjárművének egyáltalán nincs kötelező biztosítása, vagy nem tudja bizonyítani a befizetést, illetve szerződésének érvényességét. A költségkockázat még ennél is nagyobb, összesen ugyanis akár 100 ezer forintjába is kerülhet a tulajdonosnak a biztosítás elmaradása, mert a bírság mellett visszamenőleg be kell fizetnie a teljes díjat, ha nem akarja,hogy járművét kivonják a forgalomból.
A tavaly év végi biztosító-váltási dömping miatt jó néhány társaság nem tudta időben feldolgozni az ügyfelek adatait, ezért a kötelező befizetésre szóló csekkeket is csak késve, vagy még mindig nem küldték ki.
A CLB Független Biztosítási Alkusz cég adatai szerint a több millió ügyfélből ma néhány ezer lehet, akinek valamilyen oknál fogva még nem postázta biztosítója a csekket, de az ügyintézés késése őket sem mentesíti - ha ugyanis kárt okoznak, akkor nem lesz fedezetük a kárrendezésre, vagyis saját zsebből kell állniuk minden költséget, az ugyanis nem mentség, ha valaki nem kapott csekket vagy egyéb "díjbekérőt".
Bringások, motorosok: felelősségbiztosítás nélkül ne vezessenek
A motoros-, és kerékpárszezon kezdetekor érdemes a biztosítás lehetőségét is megvizsgálniuk a kétkerekű tulajdonosoknak. A bringások könnyebb helyzetben vannak, a motorosok nagyobb kárt okozhatnak.
A kerékpárosok nem esnek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) hatálya alá. Kevesen tudják azonban, hogy az egyik legelterjedtebb biztosítás lehet segítségükre, ha kerékpározás közben valamilyen kárt okoztak, és ezért kártérítési felelősséggel tartoznak. A lakásbiztosítási szerződések többsége ugyanis – szerződésenként eltérő feltételekkel és mértékben – mentesíti a kárt okozó kerékpárost az olyan károk megtérítése alól, amelyekért felelősséggel tartozik.
Függetlenül attól, hogy motor vagy robogó tulajdonosai, a motorosoknak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötniük járműveikre. Ha a téli hónapok alatt ideiglenesen kivonták a forgalomból motorjukat, erre az időszakra mentesültek a kötelező felelősségbiztosítás díjfizetése alól, viszont újbóli használat esetén ismét üzembe kell helyezniük járműveiket.
A pihenő időszakára érvényben marad a kgfb-szerződés, de a biztosított nem fizet biztosítási díjat, a biztosító pedig nem viseli a kockázatokat a szünetelés ideje alatt, amelynek időtartama legfeljebb fél év lehet. Hasznos, ha a tulajdonosok a motorkerékpár újbóli forgalomba helyezéséről levélben értesítik a biztosítót, ezzel is kezdeményezve a kockázatviselés valamint a díjfizetés folytatását. – figyelmeztetnek biztosítási szakértők.
Forrás: Hvg.hu
A legdurvább casco kár! 130 milliót fizetett a biztosító
A luxusautókkal foglalkozó kereskedők a legtöbb esetben csak vonakodva adják ki tesztvezetésre a méregdrága sportautókat. El lehet képzelni, hogy mit érezhetett az a brit kolléga, aki odaadta egy próbaútra a kereskedés gyöngyszemét, egy Pagani Zonda S sportkocsit, de a tesztvezetés balesettel végződött.
Aberdden mellett egy érdeklődő összetörte a luxusautót a próbaút során. Szerencsére a tulajdonos rendelkezett casco biztosítással, így a javítási költségeket kifizette a biztosító.
A számla végösszege - amely tartalmazta a törött autó modenai gyárba történő szállítását is - elérte a 445 ezer fontot, ami átszámítva 130 millió forintnak felel meg. Aki úgy véli, hogy egyszerűbb lett volna gazdasági totálkárosnak nyilvánítani a törött járművet, annak leírjuk, hogy az autó kárkori értéke 750 ezer font, azaz 220 millió forint volt.
Az Aviva Biztosító brit szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy ez a valaha volt legmagasabb összegű kárkifizetés, amit egy személyautó javítására átutaltak."
A biztosítási kárigényt a tesztvezető nyújtotta be, akire nagy valószínűséggel átterhelte a már megfizetett biztosítási díjat a tulajdonos. Azt azonban nehéz pontosan megállapítani, hogy az újjá varázsolt Pagani Zonda S mennyit veszített a balesettel az értékéből egy hasonló korú, de sérülésmentes modellhez képest.
Forrás: Pénzcentrum.hu
5 dolog, ami drágíthatja a köteleződet!
A kötelező gépjármű-felelősség biztosítás kiválasztásakor sokan még mindig a legolcsóbb mellett döntenek, de az utolsó kampány idején a társaságok arról számoltak be, hogy egyre több szerződő inkább egy valamivel drágább ajánlatot választ, csak megbízható biztosító álljon a háttérben. Ezúttal néhány olyan tényezőt mutatunk be, melyek jelentősen drágíthatják, vagy akár olcsóbbá is tehetik a biztosításunkat.
A forgalmi engedélybe bejegyzett irányítószám
A biztosító társaságok különböző statisztikákkal rendelkeznek arról, hogy a balesetek (casco esetén a lopások) az ország mely területén milyen gyakorisággal fordulnak elő. A kevésbé veszélyeztetett régiókban az autósok olcsóbb, a fokozottan veszélyes övezetekben drágább biztosítási díjra számíthatnak.
Gyakran előfordul, hogy a forgalmi engedélybe bejegyzett irányítószám és a tulajdonos tényleges tartózkodási helye nem egyezik meg, de a kalkulációs során az állandó lakcím számít. Egy vidéki lakcímű, de leginkább a fővárosban közlekedő autós akár 20-30%-kal olcsóbb biztosítási díjjal is számolhat.
A szerződő életkora
A statisztikák szerint a 25 év alatti autósok általában magasabb biztosítási díjakat kénytelenek fizetni, de több évnyi balesetmentes közlekedés esetén (különösen, ha már 17-18 éves koruktól a nevükön van az autó) a különbség már nem annyira drámai. Az ebbe a korcsoportba tartozók szembesülhetnek a legnagyobb arányú különbségekkel az ajánlatok összehasonlítása során.
A biztosítók szerint a fiatal autósok részben a rutintalanságuk, részben a bevállalós vezetési stílusuk következtében nagyobb valószínűséggel keverednek közlekedési balesetbe. Az idős autósoknál is nagyobb a káresemény valószínűsége, de ennek a díjban való kifejezése a korábbi balesetmentes közlekedés miatti alacsony bázis miatt kevésbé érzékelhető.
Az autó típusa
A biztosítók típus és modell szerint is megbonthatják a baleseti statisztikákat (amit a forgalomban lévő autók számával korrigálnak), ennek megfelelően lesznek olyan autók, melyek nagyobb valószínűséggel koccannak, és amelyek ritkábban vesznek részt biztosítási eseményben. Az árazás során figyelembe veszik az autó gyártmányát, típusát, a gyártási évét, a kivitelét, hengerűrtartalmát, teljesítményét és a felhasználási módját is.
A szerződő neme
A statisztikák szerint a nők kisebb valószínűséggel vesznek részt súlyos közlekedési balesetben, mint a férfiak. Ennek köszönhető, hogy azonos egyéb feltételek mellet a biztosítási díjuk általában alacsonyabb. A szerződő nemén túl csökkentő tétel lehet a vezető körének kor szerinti korlátozása, valamint a díjfizetés módja és gyakorisága is. Aki negyedévente sárga csekk helyett csoportos beszedéssel megfizeti az éves díjat, az akár 10%-ot is megtakaríthat.
A szerződő foglalkozása
A szerződő foglalkozása is hatással van a biztosítási díjra, fontos, hogy a tényleges titulust jelöljük meg, mert a biztosító megtévesztése érvénytelenítheti az esetleges későbbi kárigényünket. Fontos még, hogy a szerződő hány évvel ezelőtt szerezte meg a jogosítványát, valamint, hogy mikor volt részese utoljára olyan balesetek, amit ő okozott, a másik kiemelt biztosítási díjat befolyásoló tényező a szerződő bonus-malus besorolása.
Forrás: Pénzcentrum.hu
Sajtóközlemény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás átszerződési tapasztalatairól
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2009 végén – a korábbi évekhez hasonlóan – kiemelten figyelte a meghirdetett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjakat, az átkötéseket. Az elmúlt kampányidőszakban több mint másfél millió járműre kötöttek új kgfb szerződést, ebből több mint egy millió esetben tényleges biztosítóváltás is történt. Sokan 15 ezer forint feletti összeget tudtak megtakarítani az átszerződéssel.
A 2009/2010-es átkötési időszak volt az utolsó olyan kampányidőszak, amikor az ügyfelek a naptári év végével válthattak biztosítót. Az új törvényi szabályozás szerint a jövőben az éves biztosítási szerződések fordulónapján lehetőség lesz a váltásra. Feltehetően emiatt, a 2010-re meghirdetett kgfb díjaknál jelentős kedvezményeket lehetett igénybe venni. Több biztosítónál 50 százalékot meghaladó volt a kedvezmény mértéke, de a biztosítónkénti kedvezmények meglehetősen eltérő jellegűek voltak.
Összesen 14 biztosító rendelkezik a magyarországi mintegy 4 milliós kgfb állománnyal. Közülük – felügyeleti határozat alapján – egy, a Wabard Biztosító Zrt. nem fogadhatott be új szerződési ügyfélajánlatot a 2009/2010-es átszerződési időszak során.
A Felügyelet folyamatosan kért tájékoztatást az internetes alkusz cégektől a díjhirdetést követő felmondásokról, az új kötések alakulásáról, majd a biztosítóktól bekérte a végleges adatokat is. Eszerint, 1 551 093 járműre kötöttek új szerződést (egyedi és flotta járművek együttesen), ebből 517 084 volt a visszakötés (felmondás után ugyanahhoz a biztosítóhoz visszatérő ügyfelek). Így a ténylegesen biztosítót váltók száma 1 033 999 volt, amelyből 964 ezer volt az egyedi szerződéssel rendelkező biztosított, ez volt a legintenzívebb kampányidőszak a kgfb üzletág történetében. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a bonyolult kedvezményrendszerek miatt egyre többen keresték fel az internetes díjszámítási lehetőségeket.
Az elemzések során kiderült, hogy a biztosítóválasztásnál már nem feltétlenül a legkedvezőbb ár alapján döntöttek az ügyfelek. Jelentős volt a visszakötők aránya, akik felmondás után feltehetően a korábbinál alacsonyabb díjért tudtak új szerződést kötni ugyanannál a biztosítónál. Akadt biztosító, ahol a visszakötők aránya elérte a 66 százalékot. A legtöbb autós 15 ezer forint feletti összegért, azaz egy év alatt megtakarítható díjért váltott biztosítót. Az ügyfelekért folytatott verseny a korábbiakkal megegyezően változatlanul éles volt a biztosítók között.
Az átkötési időszakban összességében 5 biztosító vesztett, 9 biztosító nyert ügyfeleket. Volt olyan biztosító, amely állományának több mint felét elveszítette, és olyan is, amelyik több mint 40 százalékkal tudta gyarapítani ügyfeleinek számát. A legnagyobb állománynövekedés 99 ezer volt, míg az egyik biztosítónál 157 ezerrel csökkent a szerződések száma.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
A KRESZ változása miatt 15 százalékkal is nőhet a balestek száma
Tovább növekszik a motoros-kontra autós balestek száma Magyarországon, pedig már így sem kevés, évente ezerötszáznál is több olyan ügyet regisztrálnak a biztosítók, amelyben személyi sérülés történt. – véli
Ez a következő hónapokban biztosan meg fog ugrani, mert sok autós nem ismeri az új szabályokat. A leglényegesebb változás a KRESZ-ben, hogy a motorosok mostantól legálisan is a járműsor elejére gurulhatnak a piros lámpánál, s nem csupán a várakozó autók mellett, hanem akár közöttük is. További jelentős változás, hogy a KRESZ megengedőbb lett a motorosok sávhasználatával kapcsolatban: január elsejétől használhatják akár a buszokban fenntartott zónákat is.
A változásnak sok autós nem fog örülni, sőt akadályozni is próbálja majd a motorosokat – akárcsak eddig -, ám ez mostantól szabálysértő magatartásnak minősül. De ami még ennél is rosszabb, hogy jó néhány figyelmetlen autós miatt az új „rendszerben” a korábbi szezonkezdéshez képest akár 15 százalékkal is több lehet az idei balesetek száma.
A biztosítási szakmában járatos cég szakértője ugyanakkor megjegyezte, hogy a balesetek száma csak átmenetileg növekszik, addig, amíg a járművezetők többsége megtanulja és megszokja az új szabályozást. A megismeréssel arányosan csökkennek majd a balesetek is – véli Németh. A szakértő elmondta még, hogy Magyarországon az elmúlt tíz évben csaknem megduplázódott a személyi sérüléssel is járó motorkerékpáros balesetek száma. Míg 2000-ben valamivel több, mint ötszáz ilyen esetet regisztráltak, az évtized végére már jóval ezer feletti balesetet regisztráltak. A halálos balestek száma az évtizedben átlagosan 80 körül mozgott évente. Vagyis, a hazai főutakon a szezonban minden másnap van áldozata motorkerékpározásnak.
CLB összegyűjtötte azokat a legfontosabb baleseti okokat is, amelyek leginkább veszélyeztetik a motorosokat. E szerint az eddigieknél jobban kell figyelniük az autósoknak, mert a buszsáv felől is érkezhetnek eléjük motorosok, akik ráadásul abban a zónában a városi forgalomnál lényegesebben gyorsabban haladnak még akkor is, ha amúgy nem lépik át a megengedett sebességet.
A szakemberek úgy vélik, ebből a szituációkból még több baleset várható. De gyakori koccanási ok volt már eddig is – s ez mostantól,a motorosok nagyobb „szabadsága” miatt még inkább így lesz -, hogy az autós hirtelen meglát egy szabad helyet a másik sávban, és azonnal odakapja a kormányt. Ha nem látja, hogy ott éppen jön egy motoros, akkor be is löki egy másik autó vagy éppen busz alá. A városi, komoly sérüléseket vagy halált okozó motorbalesetek többsége ugyanis nem a nagy sebességből, hanem éppen az ilyen helyzetekből adódik. Többek között ezek miatt is hal meg sok motoros.
Sikerült végre helyre rakni a kötelező biztosítást
Az Európai Autószervizek Magyarországi Egyesülete (EME) szerint az április elsején hatályba lépő, gépjármű felelősség biztosítással (kgfb), kártérítéssel, illetve javítási munkákkal, foglalkozó jogszabály mind a biztosítottak, mind a legálisan működő javítóműhelyek helyzetét javítja.
Az EME az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében kiemelte: a jogszabály változásai nem csorbítják a biztosítottak teljes körű kártérítésre vonatkozó jogát, valamint méltányos kártalanítást biztosítanak a károsultnak akkor is, ha a gépjármű megjavítására nem kerül sor.
A jogszabály emellett hozzájárul ahhoz, hogy az utakon csak a közlekedés-biztonságot nem veszélyeztető gépjárművek közlekedjenek, a súlyosan sérült járműveket a forgalomból kivonják és csak műszaki vizsgálatot követően engedjék vissza.
Az egyesület - amely a magyarországi legálisan működő, gépkocsijavítással foglalkozó vállalkozásokat tömöríti - rámutatott: a jogszabály módosításával az ügyfelek kártérítése nem lehet majd kevesebb, mint amennyi a gépjármű szakszerű javításához, legális szakműhelyben szükséges, valamint a totálkárosnak minősített gépjárművek sem kezdhetnek új életet az illegális gazdaság tevékenysége következtében.
Az EME ezen felül közleményében tiltakozik azon gyakorlat ellen, hogy a biztosítók Magyarországon, a kötelező biztosítási károk esetében, a javíthatósági határértéket jelentősen a gépjármű balesetkori értéke alatt határozzák meg, miközben más európai országokban ugyanezen társaságok 100 százalékos és a fölötti határt szabnak. Ez a gyakorlat kárt okoz a károsultaknak, mivel vagyonuk jelentősen leértékelődik.
Az EME közleménye beleilleszkedik abba a vitába, amely a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) között már több mint egy hete zajlik az új jogszabály bevezetése miatt.
A MABISZ és a GÉMOSZ vitája arra vezethető vissza, hogy az előbbi beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a kgfb-törvény áprilisban hatályba lepő módosításának a hatályon kívül helyezését. Ez a módosítás - a MABISZ állítása szerint - előnyös helyzetbe hozza a szervizeket.
Április 1-től ugyanis, ha a biztosító kárszakértője úgy ítéli meg, hogy a vétlen vezető járművének kormányműve, futóműve vagy a karosszériája olyan károsodást szenvedett, amely alkalmatlanná teszi a közlekedésre, akkor azt a kárfelvétel befejezését követő 8 napon belül műszaki vizsgálatra kell küldenie, ha a károsult úgy nyilatkozik, hogy nem kívánja megjavíttatni a járművet. Ha ezt a vizsgálatot elmulasztja, akkor csak az előzetesen kalkulált nettó kárösszeg 60 százalékát kaphatja meg a biztosítótól. Erre mondja a MABISZ azt, hogy a szervizeknek előnyös a szabály. Márpedig az évi 170-180 ezer kgfb-s kár 30-40 százalékát nem a tényleges javítási költség megfizetésével, hanem - az úgynevezett gyorsított kárrendezés keretében - egy megajánlott összeggel rendezik a biztosítók.
Az MTI korábbi híre szerint a GÉMOSZ azért panaszolta be a biztosítókat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF), mert szerintük szabálytalanul rendezik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) károkat. Gablini Gábor, a GÉMOSZ elnöke szerint nem ritka, hogy a biztosítótársaság totálkárosnak minősíti a sérült járművet, azt roncsáron megvásárolja valaki, majd "átpapírozva" visszakerül a forgalomba. A biztosítók ugyanis igyekeznek meggyőzni a vétlen károsultakat, hogy így hamarabb pénzhez juthatnak, de arról nem tájékoztatnak, hogy az így kifizetett összeg a javítás nettó költségének csak 30-50 százaléka. Az EME szerint ez a gyakorlat az illegális javítóműhelyek térnyerésének kedvez.
A MABISZ gépjármű biztosítási tagozata hétfőn azt közölte az MTI-vel: szemben a GÉMOSZ állításával, a biztosítók megfelelően tájékoztatják azokat az ügyfeleiket, akiknek autóit a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás alapján kell megjavítani, így nem éri kár őket.
Forrás: Népszava.hu
Sokat spóroltak az autósok tavaly
Több mint másfél millió járműre kötöttek az elmúlt kampányidőszakban új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést, ebből csak mint egy millió esetben tényleges biztosítóváltás is történt. Sokan 15 ezer forint feletti összeget tudtak megtakarítani az átszerződéssel.
1,551 millió járműre kötöttek új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést (kgfb) a 2009 év végi kampányidőszakban. Ebből azonban 517 ezer, azaz mintegy egyharmada visszakötés volt, vagyis amikor ugyanannál a biztosítónál, de kedvezőbb feltételekkel folytatja valaki - közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
A ténylegesen biztosítót váltók száma így 1,034 millió volt. Persze még így is ez volt a legintenzívebb kampányidőszak a kgfb üzletág történetében. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a bonyolult kedvezményrendszerek miatt egyre többen keresték fel az internetes díjszámítási kalkulátorokat.
Az átkötési időszakban összességében 5 biztosító vesztett, 9 biztosító nyert ügyfeleket. Volt olyan biztosító, amely állományának több mint felét elveszítette, és olyan is, amelyik több mint 40 százalékkal tudta gyarapítani ügyfeleinek számát. A legnagyobb állománynövekedés 99 ezer volt, míg az egyik biztosítónál 157 ezerrel csökkent a szerződések száma.
Az elemzések során kiderült, hogy a biztosítóválasztásnál már nem feltétlenül a legkedvezőbb ár alapján döntöttek az ügyfelek. Ugyanakkor a 2010-re meghirdetett kgfb díjaknál jelentős kedvezményeket lehetett igénybe venni.
Ennek az oka valószínűleg az, hogy a 2009/2010-es átkötési időszak volt az utolsó olyan kampányidőszak, amikor valamennyi ügyfél a naptári év végével válthatott biztosítót. Az új törvényi szabályozás szerint immár az éves biztosítási szerződések fordulónapján - a jármű vásárlásának a napján - lesz lehetőség a váltásra. Feltehetően emiatt, Több biztosítónál 50 százalékot meghaladó volt a kedvezmény mértéke. A legtöbb autós 15 ezer forint feletti összegért, azaz egy év alatt megtakarítható díjért váltott biztosítót.
Forrás: Vezess.hu

