Érdemes robogóra kötelező biztosítást kötni?

A tévhitek sajnos a közlekedést és azon belül a biztosításokat sem kerülik el. Sokan annak ellenére is úgy tudják, hogy a robogókra nem kell kötelező biztosítást kötni, és akár évek óta is közlekednek ilyen eszközzel.

Pedig a hatályos szabályozás egyértelműen kimondja, hogy minden olyan segédmotoros kerékpár számára is előírt a kötelező biztosítás megléte, amelyek részt vesznek a közlekedésben. A következő cikkben pedig rávilágítunk, hogy amellett, hogy kötelező, milyen előnyei vannak, ha megfelelő biztosítással vagyunk felvértezve a robogónk tekintetében is.

Mit mondanak a számok?

A statisztikák szerint az országban nagyjából 650.000 robogó vesz részt aktívan a közlekedésben, ezzel szemben az érvényes kötelező biztosítások száma kevesebb, mint 300.000. Ami azt jelenti, hogy a segédmotoros kerékpároknak kevesebb, mint a fele rendelkezik megfelelő biztosítással.

A megfelelő gépjármű biztosítás elengedhetetlen a mindennapi közlekedéshez! Kösd meg a számodra szükséges csomagokat akár online, az otthonod kényelméből, sorbanállás nélkül!

Mikor okoz problémát a biztosítás hiánya?

Alapvetően két esetben szokott kiderülni, ha egy robogó nem rendelkezik megfelelő biztosítással. Egyrészt az igazoltatások során kibukhat, hogy biztosítás nélkül veszünk részt a közlekedésben, ami miatt akár helyszíni bírsággal is lehet számolni.

Másrészt pedig egy baleset okozása során, ha nincs biztosítás a járművön, akkor az okozott kár teljes mértékét a robogó tulajdonosának kell állnia.

Ahhoz mérten, hogy egy robogó kgfb-je nagyjából 6-8000 Ft-os tételt jelent évente, egyáltalán nem érdemes megkockáztatni, hogy akár a díj többszörösét kelljen kifizetni a büntetésre, vagy a kártérítésre.

Mekkora kárt lehet okozni egy robogóval?

Sokan csak legyintenek az esetleges balesetekre, hiszen egy kis robogó elméletben aigha tud nagy kárt okozni egy SUV-ban vagy terepjáróban, azonban a statisztikák nagyon is rácáfolnak erre az elképzelésre.

A robogók által okozott károk értéke évről évre magasabbá válik, 2020 és 2021 között például 437.000 Ft-ról 515.000 Ft-ra emelkedett az átlagos kárkifizetés összege.

Az autóknál megszokottakkal szemben a robogók és egyéb segédmotoros kerékpárok esetében nem működik a bonus-malus rendszer. Ez azt takarja, hogy nincs nyilvántartva az előélete a tulajdonosnak, a díjakra nincs behatással sem a balesetmentes évek száma, sem egy esetleges károkozás.

Összességében tehát látható, hogy a kötelező biztosítás figyelmen kívül hagyása minimális nyereséggel jár, hiszen éves szinten csak pár ezer Ft-ot spórolhatunk meg általa, ellenben több százezer Ft-os kiadással is szembenézhetünk, ha valami nem a számításaink szerint alakul.

forrás: borsod24.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Változások jönnek a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szabályozásában

Az Európai Uniós jogalkotást tekintve 1972-től léteznek egységes szabályok a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozóan. Az ekkor elfogadott 72/166/EGK irányelv egyik nagy újdonsága volt, hogy a gépjárművek üzemben tartásához biztosítási kötelezettséget írt elő. Az idők folyamán aztán másik négy irányelvet is megfogalmaztak a témával összefüggésben, míg végül 2009-ben az öt irányelvet egységes keretbe foglalták és megalkották az úgynevezett konszolidált gépjármű-biztosítási irányelvet. 2021-ben azonban sor került a konszolidált gépjármű-biztosítási irányelv felülvizsgálatára. A tagállamoknak a módosítások nemzeti jogszabályokban való elfogadásáról főszabály szerint 2023. december 23-ig – egyes rendelkezések tekintetében 2023. június 23-ig – kell gondoskodniuk.

A módosítások által érintett területek

A konszolidált gépjármű-biztosítási irányelv felülvizsgálata során a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás közös szabályozásának négy kritikus területét azonosították. Ez a négy terület pedig az alábbi:

• a biztosító fizetésképtelensége esetén a balesetek károsultjainak nyújtott kártérítés
• a biztosítási fedezet kötelező legkisebb összegei
• a járművek biztosításának tagállamok általi ellenőrzése
• egységes tartalmú kártörténeti igazolások.

A biztosítók fizetésképtelensége, a károsultak védelme

A négy témakör közül a legnagyobb érdeklődésre talán az első tarthat számot. Az irányelv módosításának célja, hogy a károsultak lakóhelyük szerinti tagállamban igényelhessék az őket ért károk megtérítését akkor, hogyha a károkozó fél más állambeli biztosítója csődeljárás vagy felszámolási eljárás hatálya alatt áll. E körben tehát a tagállamoknak kötelességük létrehozni vagy felhatalmazni egy olyan szervezetet, amelynek feladata lesz a külföldi biztosító elleni csődeljárás vagy felszámolási eljárás esetében kártérítést nyújtani a tagállamban lakóhellyel rendelkező károsultak számára. Ezen szervezet tehát a fent említett eljárásokkal érintett külföldi biztosító helyett nyújtja a kártérítést a belföldi lakóhellyel rendelkező károsult számára. E tekintetben a baleset bekövetkezésének helye irreleváns, a kártérítés igénylésének lehetőségét attól függetlenül kell biztosítani, hogy a baleset a lakóhely szerinti vagy attól eltérő tagállamban történt.

Fontos szabály továbbá, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az erre a feladatra kijelölt vagy létrehozott szervezetnek a kárigény benyújtásától számított három hónapon belül indokolással ellátott kártérítési ajánlatot vagy indokolással ellátott választ kell adnia a károsultnak. E szabály mindenképpen a károsultak védelmét, a károsultak kártérítési igényének gyorsabb elbírálását hívatott szolgálni.

Bár első ránézésre a fenti szabályok kivételes eseteket szabályzó rendelkezéseknek tűnhetnek, mindazonáltal napjainkban egyáltalán nem tekinthetők ritkának azok a balesetek, amelyek esetén segítséget tud nyújtani az egységes európai szabályozás. Egyáltalán nem életidegen például az az eset, amikor magyar rendszámú gépjárművünkkel egy németországi autópályán balesetet szenvedünk, a károkozó fél pedig egy olyan osztrák biztosítótársasággal áll szerződéses kapcsolatban, amely épen csődeljárás alatt áll. Ilyen esetekben a jövőben a hosszadalmas nemzetközi eljárás helyett közvetlenül Magyarországon, egy jogszabályok által kijelölt magyar szervezettel tudjuk rendezni kártérítési igényünket.

A biztosítási fedezet kötelező legkisebb összegei

Az irányelv módosításának célja továbbá, hogy balesetek sérültjei Európa-szerte méltányos kárkifizetésre váljanak jogosulttá. Éppen ezért a jelenlegi módosítás megemeli a biztosítási fedezet kötelező legkisebb összegeit. A módosítás értelmében a jövőben a biztosítási fedezet minimum összege személyi sérülés esetén 1,30 millió euró károsultanként vagy 6,45 millió euró balesetenként (a károsultak számától függetlenül). Anyagi kár esetén biztosítási fedezet minimum összege 1,30 millió euró balesetenként. Ez azt jelenti tehát, hogy a tagállamoknak olyan szabályokat kell alkotniuk, amelyek biztosítják, hogy a károsultak számára meghatározott maximális kártérítési összegek legalább elérik a fenti 1,30 millió vagy 6,45 millió eurós összeghatárt. Ennek az előírásnak egyébként a hazai szabályozás 2022. augusztusa óta megfelel.

A járművek biztosításának tagállamok általi ellenőrzése

A gépjárművek biztosításának ellenőrzésére vonatkozó szabályok módosításának szükségessége leginkább a technológia fejlődésére vezethető vissza. Főszabály szerint tagállamoknak tartózkodniuk kell az olyan gépjárművek felelősségbiztosításának ellenőrzésétől, amelyek szokásos üzemben tartási helye egy másik tagállamban van vagy, ha az egy harmadik országban van, de a jármű egy másik tagállam területéről lépett be. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a tagállamok egyáltalán nem végezhetnek ilyen ellenőrzéseket. Ennek azonban feltétele, hogy az ellenőrzés mentes legyen a hátrányos megkülönböztetéstől, és az szükséges és az elérendő céllal arányos legyen. A biztosítások megléte tehát egy közúti ellenőrzés keretében szúrópróba-szerűen ellenőrizhető, amennyiben az nem kifejezetten csak a biztosítás meglétére irányul, illetve érvényesül a megkülönböztetésmentesség, a szükségesség és az arányosság elve. A jelenlegi módosítás e gyakorlatot egészíti ki azzal, hogy lehetővé teszi a tagállamok számára a biztosítások új technológiai eszközökkel (pl. automatikus rendszám-felismerés), a gépjárművek megállítása nélküli ellenőrzését.

Az egységes tartalmú kártörténeti igazolás

A kártörténeti igazolás az a dokumentum, amely tartalmazza, hogy a biztosítási szerződéses jogviszony utolsó öt évében milyen, a biztosított gépjárművet érintő, harmadik személyek által támasztott kártérítési igény merült vagy, vagy éppen azt, hogy ilyen kártérítési igény nem merült fel. Az irányelv módosításának célja ezzel kapcsolatosan, hogy a jövőben a kártörténeti igazolások tartalma és formája egységessé váljon, megkönnyítve ezzel azok ellenőrzését és hitelesítését. A biztosítóknak a jövőben pedig a más tagállamban kiállított kártörténeti igazolásokat a belföldi igazolásokkal egyenértékűként kell kezelniük, a biztosítók nem tehetnek különbséget állampolgárság, vagy a biztosított korábbi lakóhelye szerinti tagállam alapján.

Összegzés

A konszolidált gépjármű-biztosítási irányelv módosítását előíró szabályoknak való megfelelés határideje hamarosan lejár, az Európai Unió összes tagállamának feladata nemzeti szabályait azokkal összhangba hozni. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokkal kapcsolatosan pedig különösen fontos, hogy azonos szabályok vonatkozzanak a különböző tagállamban élőkre, hiszen a határok „eltűnésével" igen gyakran előfordulhat az, hogy lakóhelyünktől eltérő államban szenvedünk közlekedési balesetet, vagy kötünk kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást.

dr. Bálint Boglárka

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Fa dőlt a kocsira? Biztos, hogy fizetni fog a biztosítója?

Az gépjármű biztosítások általában többféle káreseményt fedeznek, de a körülményeket is vizsgálni szokták, ha történik valami.

Nem minden esetben fizet a biztosító, ha faág, vagy fa dől a parkoló gépjárműre. A cikkünk apropója az, hogy múlt héten Miskolcon, a Király utcában egy közterületen álló fa dőlt egy parkoló autóra, amelyben jelentős károk keletkeztek. A látszólag egészséges fa tőből kicsavarodva zuhant az alatta parkoló autóra, minden előzmény nélkül. Az autóbiztosítások általában fedeznek olyan károkat, amelyeket a járműre eső tárgyak okoznak, beleértve a fa által okozott károkat is. Azonban ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy egy bizonyos esetben milyen fedezetet nyújt a biztosítás, fontos figyelembe venni a konkrét biztosítási szerződést, a biztosítási feltételeket, valamint az esemény körülményeit.

Ellenőrizzük, hogy milyen a biztosításunk

A legtöbb autóbiztosítás tartalmazza a káreseményekre vonatkozó vagy teljes körű fedezetet, amely az autóra hulló tárgyak okozta károkat is magában foglalja. Ha például egy fa dől az autóra – ahogy az Miskolc belvárosában történt – és kárt okoz, akkor általában a biztosító fizet a kár megtérítésére. Fontos tudni azonban, hogy a biztosítók vizsgálják az esetet, és meghatározzák, hogy a fa dőlése elkerülhető vagy elkerülhetetlen volt-e.

Fontos, hogy bizonyítani tudjuk

Talán már senkinek sem jelent kihívást egy ilyen eset dokumentálása, hiszen mindenki rendelkezik okostelefonnal. Portálunk megkérdezett egy ügyvédet azzal kapcsolatban, hogy a kárigény jogossága mennyire egyértelmű akkor, ha az adott káresemény közterületen történik. Ilyen esetekben két tényezőt vizsgálnak: egyrészt azt, hogy a fa kezeléséért felelős személy vagy szervezet (közterület esetében legtöbbször az önkormányzat) a fát illetően a megfelelő és szükséges gondossággal járt-e el. Másrészt pedig vizsgálják a fakidőlést vagy ágtörést okozó vihar során fellépő szél erősségének a mértékét.

„Gyakran találkozom olyan esetekkel, amikor a károsult nem tudja biztosan, hogy az adott fa kihez tartozik, hiszen gyakran fordul elő olyan eset, hogy egy közterületnek látszó helyszín magántulajdonban van” – részletezte a boon.hu-nak egy polgári perekre szakosodott ügyvéd. Arra is rámutatott: minden esetben célszerű rendőrségi helyszínelést kérni egy későbbi bizonyítási eljárás miatt, hiszen azokkal a dokumentumokkal tudja az autótulajdonos a kárigényét érvényesíteni, ha a felelősség megállapítása miatt polgári perre kerül a sor.

Ha a kidőlt fa bizonyíthatóan beteg, korhadt volt, és a tulajdonosa nem ápolta megfelelően, akkor fennáll a kártérítési kötelezettség – hangsúlyozta.

A kötelező biztosítás nem fedezi

Sokan vannak abban a tévhitben, hogy a kötelező biztosítás elegendő lehet egy ilyen kárigény esetében. Fontos leszögezni, hogy a kötelező biztosítás a gépjármű szabályszerű üzemeltetése során másoknak okozott károkat téríti. Hogy pontosan mik ezek a károk, azok a törvényben nincsenek külön-külön megnevezve, de ezek a kárfajták mégis külön válaszhatóak dologi károkra, és személyi sérüléses káreseményekre. Ez az elválasztás azért fontos, mert biztosítási eseményenként pusztán dologi károk esetén is más és más összeghatárig számíthat a károkozó a biztosító jótállására, amennyiben a kárigény megalapozott.

A szakértők ezért azt javasolják, hogy érdemes olyan biztosítást kötni, amely a fakidőlések okozta károkat is fedezi.

forrás: boon.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait:
Gépjármű biztosítás kalkulátor >>

Azonnali előleget kaptak az M1-es tömegszerencsétlenség károsultjai

Négy nappal ezelőtt 5 kamion és 37 személyautó ütközött az M1-es autópályán, 19 kocsi kiégett. A haláleset és a sebesülések mellett az anyagi kár is jelentős, több száz millió forintra rúg. De ki fizeti ki a tetemes kárt?

Jó hír, hogy a biztosítók rendkívüli előleggel segítik a károsultakat – tudta meg a Ripost.

"A hazai biztosítói közösség már tíz éve megállapodott a szombatihoz hasonló katasztrófák kezelését illetően, és a hétfői napon aktiválta is erre vonatkozó tömeges kárrendezési szabályozását" – mondta el a lapnak Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs vezetője. Hozzátette: „A baleset áldozatával, sérültjeivel és károsultjaival együttérezve a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz), valamint a gépjármű-felelősségbiztosításban érintett hazai biztosítók a jogszabályi kötelezettségeket megelőzően is igyekeznek a károsultak segítségére lenni.

"Ennek értelmében a biztosítók nem várják meg a hivatalos rendőrségi vizsgálatok végét, illetve a felelősség kérdésének tisztázását, hanem az ügyfelek érdekében megkezdik a kártalanítást"

A kárigényeket tömegszerencsétlenségben érintett károsultak saját gépjárműveik biztosítóinál vagy a Mabisznál jelenthetik be. Mindez pedig a megszokott ügyrendtől eltérő pluszszolgáltatás a hazai biztosítók részéről. A jogcím nélküli előlegek kifizetésének gyorsasága attól függ, hogy mikor érkeznek be a biztosítókhoz a szükséges rendőrségi igazolások.

"Ez az ügy a magyar biztosítási szakma valószínűleg eddig ismert legbonyolultabb ügye lesz" – mondta el Németh Péter, a értékesítési és kommunikációs igazgatója. A nehéz munka majd csak az előlegek kifizetése után kezdődik meg.

„A történtek miatt nagyon nehéz lesz az úgynevezett kártérképet felállítani, megállapítani, hogy ki felelős, ki nem. A KRESZ kimondja, hogy mindig, minden körülmények között úgy kell vezetni, hogy időben meg tudjon állni a sofőr. Végül is azt is lehetne ennek alapján mondani, hogy minden autós hibás, aki nem tudott megállni. Ezért aki belefutott az előtte lévőbe, az mind károkozó lesz, akibe meg belefutottak hátulról, az káreseményt szenvedett el” – fejtette ki Németh Péter.

Ennek megállapítása nagyon bonyolult, akár hónapokig, pereskedés esetében akár évekig elhúzódó folyamat lesz valószínűleg. Meg kell ugyanis állapítani, hogy ki károsult és ki nem az. Mindehhez azt is tudniuk kell, hogy kik a vétkesek ebben a balesetben. Mivel minden irányból egymásba csapódtak a járművek, ez nagyon nehezen megállapítható.

"Nagyon elhúzódó és nagyon bonyolult esetre számítunk" – tette hozzá a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. „Az autósok közül most azok járnak a legjobban, akiknek cascójuk is van. A cascóra a javítás ugyanis azonnal elkezdhető, ott nem kell majd várni. Ott is meghatározzák majd a felelősöket később, de ott addig a cascóra megjavíttathatja a károsult az autóját, és úgy tovább tudja használni. Akinek nincs cascója, annak viszont várnia kell a kötelező biztosítójának az úgynevezett jogalapjára, és ennek a jogalapnak a megállapítása, ez húzódhat el nagyon sokáig” – jegyezte meg a szakértő.

Az autó biztosítása kapcsán egyébként minden egyéb biztosítás is bevonható, így érdemes tehát utánajárni, hogy pontosan milyen tételeket tartalmaznak egyéb biztosításaink, így az élet- és baleset-biztosítások, a biztosítással kombinált megtakarítások.

forrás: metropol.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait:
Gépjármű biztosítás kalkulátor >>