2011.02.07
Amire nem jó a casco: kátyúkárra egyelőre csak a KÖBE fizet
Magyarországon ma könnyen kényszerülhet arra a vétlen autós, hogy saját pénztárcája terhére hozassa rendbe a kátyúk által okozott kárt. Aki ugyanis nem tudja meggyőzően bizonyítani, hogy autójának károsodását valóban a megjelölt úthiba okozta, nem kap kártérítést az adott út kezelőjétől. Ilyen helyzetre pedig biztosítás egyelőre csak az autósok szűk köre számára köthető. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) ezért fontosnak tartja, hogy hasznos tanácsokkal lássa el azokat a sofőröket, akik könnyen maguk is áldozatává válnak a jelenleg országszerte tízezerszámra tátongó aszfaltgödröknek.
A közutak fenntartói gyakran képtelenek lépést tartani az utakat változékony téli időjárás idején robbanásszerűen ellepő kátyúkkal, ráadásul a nagyobb javításokkal gyakran meg kell várniuk a melegebb időszakot. Ezért nem meglepő, hogy tél végén találkozhatunk a legtöbb úthibával - ennek megfelelően ilyenkor fordul elő a legtöbb kátyúkár is. Ami enyhébb esetben az abroncs sérülését jelenti, de gyakran károsodik a felni, komolyabb erőhatás esetén pedig a futómű javíttatását sem ússzuk meg.
Dokumentálás szigorúan a helyszínen!
A kátyúkárok rendezése az adott közút fenntartójának felelőssége. Ahhoz azonban, hogy ezt a felelősséget bizonyítani tudjuk, már a helyszínen el kell végeznünk néhány fontos lépést:
1. Tegyünk meg minden ésszerű lépést annak érdekében, hogy sem a sérülten álló autónk, sem az adott kátyú ne okozzon további balesetet!
2. Készítsünk minél több fényképet, amelyek beazonosíthatóan mutatják (a) a kátyút, (b) a sérülést, illetve (c) az érintett helyszínt! Szerencsére a legtöbb autós már hord magánál mobiltelefont, amelyek nagy részével már fotózni is lehet. Ha esetleg mérőszalag is van kéznél, azzal mindennél nyilvánvalóbban mutathatjuk a kátyú méretét.
3. Hívjunk rendőrt akkor is, ha személyi sérülés nem, csak komolyabb kár történt, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos bizonyíték lehet! Rendőr híján szerezzünk tanúkat, akik alá tudják támasztani állításunkat.
Kitől kell kártérítést kérnünk?
Sokak számára okoz problémát annak kiderítése, hogy az adott útszakasz kinek a kezelésében van. Az alábbi táblázat segít eligazodni abban, hogy a kátyúkár helyszínétől függően hová fordulhatunk kárigényünkkel:
Tömeges buktatók
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az évente az ezres létszámot közelítő kátyúkár-bejelentő több mint fele nem kapja meg a kívánt kártérítést.
Ennek leggyakoribb okai:
1. A károsult nem tudja egyértelműen igazolni a kárt, illetve az igényelt összeg mértékét.
2. A kátyús útszakaszon úthibára figyelmeztető táblát helyeztek ki, ilyenkor ugyanis a kárfelelősség a legjobb esetben is megoszlik.
3. A baleset bekövetkeztekor a károsult nem tartotta be az adott szakaszra vonatkozó sebességkorlátozást.
4. Az okozott kárról az autós csak később, a helyszínről való elhajtás után szerez tudomást (ez elsősorban nyilván nem durrdefekt, hanem kisebb-nagyobb mértékű futómű-problémák esetén fordul elő)
Ilyen esetekben a legkézenfekvőbb megoldás egy biztosítás lehet(ne).
Lesz-e biztosítás kátyú ellen?
"Mivel egy vízzel teli kátyút a legóvatosabb vezetők sem vesznek észre, a kátyúkár kockázatának gyakorlatilag minden autós ki van téve. Ennek ellenére az autósok többsége ezt a kockázatot biztosítással jelenleg nem tudja lefedni" - értékeli a helyzetet Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ elnökségi tagja.
A casco-t jelentősebb károk fedezetére találták ki, és mivel a kátyúkár mértéke legtöbbször nem éri el az önrész mértékét, ez a biztosítás ilyen esetekben gyakorlatilag nem használható ki. Idén januártól egy piaci szereplő (KÖBE) bevezetett ugyan egy kifejezetten gumiabroncsra és kátyúkárra vonatkozó biztosítást, ám ezt jelenleg kiegészítő biztosításként kínálja azon ügyfeleinek, akik nála kötöttek kötelezőt - vagyis a legtöbb autós ezt a szolgáltatást nem tudja igénybe venni.
"A független biztosítási alkuszok ebben a helyzetben is igyekeznek támogatni ügyfeleiket. Azt javasoljuk az autósoknak, hogy ha kátyúkár helyszínén tanácstalanok lennének, mit kell tenniük, hívják fel alkuszukat, aki megfelelő tanáccsal fog szolgálni. A remélhetőleg hamarosan bővülő kátyúkár-biztosítási lehetőségekről folyamatos tájékoztatást nyújtunk, biztosítói partnereinkkel pedig igyekszünk együttműködni a kínálat mielőbbi bővítése érdekében."
Forrás: pénzcentrum.hu
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
Nem vész el a CLB MÁV-os ügyfeleinek előre befizetett díja
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Nem vész el a CLB MÁV-os ügyfeleinek előre befizetett díja
A MÁV fizetésképtelensége esetén az alkuszcég fizet hűséges ügyfeleinek
Budapest, 2008. augusztus 7.
Augusztus közepén befejezi működését a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE). Az ügyfelek ugyanakkor a harmadik negyedév végéig, sőt egy részük az egész évre előre befizette kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díját az egyesület felé. Szakértők szerint kevés az esély arra, hogy a MÁV ÁBE ezeket az összegeket vissza tudja fizetni az ügyfeleknek. Azoknak a magánszemély autósoknak azonban, akik a biztosító megszűnése miatt kötelező biztosításukat átkötik a CLB www.biztositastipp.hu oldalán, valamint 2009-ben is a CLB-re bízzák a kötelező biztosításuk gondozását, az alkuszcégtől visszakapják a fenti tartozás felét.
A MÁV ÁBE meg nem szolgált díjainak (vagyis a 2008. augusztus 15-e utáni időszakra befizetett díjak) visszafizetését az egyesület alapszabálya írja elő. Mivel azonban először a károkat kell rendezni, erre valószínűleg nem marad pénze a MÁV Biztosítónak. A CLB magánügyfelei azonban akár a teljes összeget is visszakaphatják. Ennek egyetlen feltétele az, hogy nem csupán a kötelező, hanem a casco vagy lakásbiztosításuk egyikét is a társaságon keresztül kötik meg a számukra legkedvezőbb feltételeket kínáló biztosítóval a www.biztositastipp.hu oldalon.
Többen vállalják a kármentességet, mint az egyesületeket
A CLB által kezelt – és mind a 14 biztosító ajánlatait kínáló - www.biztositastipp.hu oldalon eddig kezdeményezett szerződéskötések alapján megállapítható, hogy dacára a biztosító egyesületek alacsony díjajánlatainak, a legtöbb korábbi MÁV-os ügyfél – a szerződők 26,3 százaléka – a Genertelre váltott. Mindezek az autósok egyben vállalták azt is, hogy ha kárt okoznak, megugrik a biztosításuk díja. Mivel ezt a kockázatot ezúttal csak néhány hónapra kellett vállalni, a jelek szerint ez a feltétel nem riasztotta el az ügyfeleket.
A második helyen a K&H szerepel 18,4 százalékkal, ezt a biztosítót követi fej-fej mellett a Köbe (14,2 százalék), az Aegon (14 százalék), valamint – előbbiektől már jóval lemaradva - a TIR (5,6 százalék). Fentiekből jól látható, hogy - miközben az élen két biztosítótársaság szerepel - az ügyfelek bizalma alapvetően továbbra sem rendült meg a biztosítási egyesületekben.
Mikor fizet a biztosító elemi kár esetén?
2010 május 12.
Kategória:
Casco biztosítás
Mikor fizet a biztosító elemi kár esetén?
A casco biztosítással rendelkező gépjármű-tulajdonosok közül sokan nem tudják, hogy az elemi károk közé mely események sorolhatóak. Nagyobb odafigyeléssel sok káreset elkerülhető, és megkímélhetjük magunkat a későbbi vitás helyzetektől.
A teljes körű casco biztosítás a törésből, lopásból és elemi károkból adódó sérülésekre nyújt védelmet. Az első két fogalom ritkábban szorul tisztázásra, az elemi kár pontos jelentésével kapcsolatban azonban több kérdés is felmerül.
Az elemi károk definíciójába a tűz, robbanás, nagy sebességű szélvihar, földrengés, földcsuszamlás, felhőszakadás, árvíz, belvíz, jégverés tartozik.
Hazánk egyre szélsőségesebb időjárásának köszönhetően egyre gyakrabban fordul elő felhőszakadás is. A hazai úthálózat állapota, illetve a vízelvezetése számos helyen nem a legmegfelelőbb, így sokszor találkozhatunk a városban olyan helyekkel, ahol akár fél méteres is lehet a vízátfolyás vagy a kátyúkban felgyülemlett víz. A járművezetők többsége arra gondol, ha ezen áthajt, az legfeljebb az alváz mosását jelenti, nem számít az esetleges súlyosabb következményekre. Pedig a felszívott víz miatt tönkremegy a motorban lévő dugattyú és hajtókar. Ám az ilyen típusú károk nem sorolhatóak az elemi károk közé.
A mai gépjárművek szívócsövét - amely az égéshez szükséges levegőt szívja a motorba - sok típusnál az első kerék háta mögé vezetik, ahová normál körülmények között nem kerülhet folyadék, illetve szennyeződés. Ha azonban valaki belehajt egy nagyobb "tócsába", és levegő helyett vizet szív a motor, az könnyen komoly meghibásodáshoz vezethet. Ezért tavasszal és nyáron, a nagy esőzések idején célszerű óvatosabban közlekedni, hogy az ilyen a kellemetlen és költséges eseteket elkerüljük.
Forrás: hvg.hu