Kiverheti a biztosítékot az új kötelező biztosítás

Az autók forgalmijának mintegy 10 százalékában rosszul van feltüntetve a lóerő-teljesítmény. Mindez eddig nem okozott nagyobb problémát, ám most éves szinten akár 10-50 ezer forint többletkiadást is jelenthet a téves bejegyzés – olvasható a 25 biztosítóval kapcsolatban álló CLB biztosítási alkusz elemzésében. Így azok, akiknek nagyobb érték van feltüntetve a valós teljesítménynél, azoknak többet kell majd fizetniük. A korrekcióra csak akkor lesz mód, ha illetékes hivatalában kijavíttatják a hibát.

Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a gépkocsik teljesítményeinek (kw) adatai az előzetes információk szerint több mint 10 százalékban hibásan szerepelnek a BM nyilvántartásában. Így a kalkuláció sem fog stimmelni azoknál, akiknél nem a megfelelő adat van regisztrálva, azaz nem lesz jó a díjuk. Jelenleg 4 millió autónak van hazánkban kötelező biztosítása, így akár az is elképzelhető, hogy százezrek állnak majd egyszerre sorba a hivatalokban.

Mint ismert: 2011-től teljesítmény alapján kell számítani a kötelező biztosítás díját. Ez azt jelenti, hogy 2011-ben, a lóerőket, a kW-ot nézik díjszámításkor, nem pedig az eddig szokásos köbcentimétert. Az idei évig a biztosítók hat különböző kategóriába sorolták az autókat, hengerűrtartalmuknak megfelelően. Jövőre is hat kategóriába sorolják a járműveket:

0-37 kW (0-50 LE)
38-50 kW (51-68 LE)
51-70 kW (69-95)
71-100 kW (96-136)
101-180 kW (137-245)
180 kW felett (245 LE felett)

A CLB szerint: ez a felosztás nemcsak a hibásan bejegyzett forgalmik miatt fogja borzolni a kedélyeket, de azért is, mert sokan korábban úgy vásároltak autót, hogy az olcsóbb kategóriákba essenek, ha biztosításról van szó. Sokan azt nézték, hogy alacsony hengerűrtartalmú motor legyen a kocsiban, a lóerők másodlagosak voltak számukra. Most viszont pont ezek a tulajdonosok lehetnek a változás vesztesei.

Igazságtalan a kötelező biztosítási rendszer?

A vörösiszap – katasztrófát okozó cég felelősségbiztosítása „lazább”, mint az autónk kötelezője.

A személygépkocsi „veszélyes üzem”, ezért arra kötelező felelősségbiztosítást kell kötni, amely dologi károkra 500 milliót, személyi sérülések után pedig 1.6 milliárd Ft-ot is kifizet, ha balesetet okozunk. Ezzel szemben a vörös-iszap katasztrófáját előidéző cégnek csak néhány milliós „kötelezőbiztosítása” volt, amely nem elegendő a teljes kártalanításhoz. Ezt egy új, internetes gyorselemzésben résztvevők 100%-a igazságtalannak tartja – olvasható a CLB – közleményében.

A vizsgálatban elsősorban arra voltak kíváncsiak, mennyire vannak tisztában a kötelezőbiztosítás fontosságával, (különösen autójuk biztonságával) a férfiak és a nők. Az ezerfős mintán vett adatokból kiderül: a nők kevésbé tartják fontosnak, hogy autójuk biztosítási kérdéseivel foglalkozzanak, őket kevésbé érdekli, hogy mennyi lesz jövőre a kötelezőjük – olvasható a CLB Biztosítási Alkusz Kft. gyorselemzésében.

A vizsgálat szerint alig egy százalékunk tudja, hogy mennyit fizethet maximum biztosításunk (dologi károkra 500 milliót, személyi sérülések után pedig 1.6 milliárd Ft-ot is kifizet a biztosító, ha balesetet okozunk). Ugyanakkor a megkérdezettek 100%-a úgy véli, hogy igazságtalan az a rendszer, ahol az autósok felelősségbiztosítása jobban fizet kár esetén, mint a “veszélyes üzemek” vállalati biztosítása.

Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője szerint már korábban is több kutatást végeztek arról, hogy kik azok, akik alaposan áttanulmányozzák a biztosítási tarifákat. Most a CLB kérdésére az ezer megkérdezett 45 százaléka válaszolta, hogy fontosnak tartja, hogy részletesen tanulmányozza az egyes szolgáltatók ajánlatait. A kutatás szerint az átszerződés hajlandóság inkább a férfiakban nagyobb. 50 százalékuk szeretne váltani, míg a nőknek alig 40 százaléka. Érdekesség, hogy leginkább a 30-49 évesek a legaktívabbak, ha biztosítócseréről van szó. De nagy különbségek találhatók a jövedelmek tekintetében is: a 140 ezer forintos havi nettó jövedelemnél kevesebből élő háztartások 55 százaléka keresi az olcsóbb lehetőséget, míg a 140 és 200 ezer forint között kereső háztartásoknak már csak a 38 százaléka. Ugyanakkor a 200 ezer forintnál több pénzből élő családok 55 százaléka akar spórolni ezen a kiadáson.

Számítások szerint a gépkocsik több mint negyven százalékának változik jövőre a kötelező biztosítási díja. Hogy pontosan mennyi lesz, azt még nem tudni, hiszen csak egy-két nap múlva ismerteti a PSZAF azt a levelet, amely 10 pontba foglalja össze, hogy milyen szabályokat kövessenek a szolgáltatók a jövő évi tarifák kialakításakor. A levél hatással lehet annak a 4 millió autónak a biztosítási tarifájára, amelyek a hazai utakon közlekednek. A 25 biztosító adatait vizsgáló CLB Biztosítási Alkusz Kft. becslése szerint idén legalább másfélmillió autós fog biztosítót váltani.

Mint ismert, a kötelező számításának alapja a jövőben a köbcentik helyett a lőerő lesz. Így azok fognak majd többet fizetni, akik erősebb, vagyis nagyobb teljesítményű gépjárművel rendelkeznek. A CLB által üzembe helyezett internetes kilowatt kalkulátora szerint a sportkocsik, vagy a nagyteljesítményű terepjárók tulajdonosainak például akár 100 százalékkal is többet kell majd fizetniük jövőre, míg a kisebb autóknál jól is járhatnak a tulajdonosok. Összegezve megállapítható, hogy az új számítás az autók több mint negyven százalékánál azt fogja eredményezni, hogy változik majd a tulajdonos biztosítási díja.

Drasztikus verseny a kgfb-piacon

Mélyponton van a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piaca – derült a Magyar Biztosítók Szövetségének adataiból. A hazai biztosítók az idén az első hat hónap alatt mindössze 64,1 milliárd forintnyi bevételt realizáltak.

A drasztikus díjverseny következményeképp a féléves díjbevétel utoljára 2005-ben volt ilyen alacsony szinten.

Ennél is távolabb, 2003 második negyedévéig kell visszamenni a statisztikákban, hogy harmatosabb negyedévet találjunk, mint az idei tavaszi három hónap volt – április és június vége között mindössze 24,1 milliárd forint folyt be a biztosítókhoz.

Bár a második három hónap rendszerint a leggyengébb a kgfb-piacon, azért még tavaly is 27,6 milliárd forintnyi bevétel folyt be az üzletágból a biztosítói kasszákba.

Az egy évvel ezelőtti teljesítménytől 5,5 százalékkal elmaradó féléves díjbevételi adat okán – köszönhetően annak, hogy a teljes nem élet ágban „csak” 2,92 százalékos volt a visszaesés – a területen legnagyobb súlyt képviselő biztosítási forma súlya az üzletágon belül 2004 óta először süllyedt 30 százalék alá (29,77 százalék).

A statisztikákból jól látszik, hogy bár a díjverseny a kgfb-piacon évek óta tart – az átlagdíj a múlt évtized közepe óta csökken –, az új autók értékesítésének visszaesése után immár nincs ami kitermelje a díjvolumen növekedését.

A kgfb-piacon 2008-ban sikerült utoljára szerény – 1,02 százalékos – díjbevétel-növekedést realizálni, az autóértékesítési trendeket figyelve aligha várható, hogy a piaci díjbevétel csak a tavalyi 6,8 százalékkal csökken.

A negatív bevételi trendek mellett további rendkívül komoly problémát jelent, hogy az adatok szerint a tárgyévi kárráfordítás – „köszönhetően” a közel 30 milliárdos kártöbbletet hozó második negyedévnek – megugrott: a biztosítók az első hat hónap során 45,2 milliárd forint értékben intéztek kgfb-kárt.

Az üzletági bevételhez mért kárhányad 70,45 százalékra ugrott, ami március végéhez képest – 39,4 százalék – is közel duplázódást jelent.

Utoljára a bevételek több mint 70 százalékát 2007 végén fordították kárkifizetésre a biztosítók. Az adatsor ugyanakkor itt torzít.

Az elmúlt évi kedvező, az év végére is csak 52,12 százalékra erősödő kárhányad nem annak volt a következménye, hogy jelentősen csökkent volna a közlekedési balesetekben megsérült autók száma.

Bár a biztosítókhoz kevesebb kárigény érkezett, ezt a kedvező változást azonban bőven kilőtték volna az emelkedő anyagárak és szervizköltségek.

A visszaeső kárráfordítási adatsor annak volt köszönhető, hogy számos társaság – piaci hírek szerint közülük is kirívóan komoly mértékben a piacvezető Allianz Hungária – a korábban kgfb-károkra megképzett tartalékokat visszaírta, így csökkentette a tárgyévi kárráfordítás mértékét. (A Mabisz adatsora ezt nem tudta kimutatni.) Ennek a trendnek a mostani adatok alapján, úgy tűnik, vége szakadt.

A nemzetgazdasági miniszter a közrádió reggeli adásában megerősítette, hogy a kormány elkötelezett az idei 3,8 és a jövő évi 3 százalék alatti hiánycél mellett, de új IMF-hitelt nem vesz fel.

Viharkár az autókban: százmilliókat fizettek a cacso terhére is a biztosítók

Alig 1300 gépjármű után fizettek kártérítést a biztosítók a május–júniusi viharok után. A kifizetett összeg azonban ehhez képest nem volt alacsony: mintegy 580 millió forintot tett ki.

A legtöbb kártérítést az autós biztosítások területén piacvezető Allianznak kellett teljesítenie. A biztosító klienseinek a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint a viharok mintegy 274 millió forintnyi kárt okoztak, az árvíz pedig 53 milliónyit. A társaság eddig már 100 milliót fizetett ki a viharokban megsérült autók tulajdonosainak, de még legalább ugyanekkora összegről várja a beérkező számlákat – közölte lapunkkal Varga Béla, a cég kárszakmai és kárfelvételi igazgatója.

A második legtöbb kárigényt a Generalinál jelentették be, a Mabisz adatai szerint ezek összege június végére megközelítette a 160 millió forintot, és Zsombori Levente, a cég kárrendezési divíziójának a vezetője is úgy nyilatkozott lapunknak, hogy ezeket a károkat kifizették. A bronzérmes a kárkifizetések terén az Uniqa lett mintegy 75 millió forintnyi igénnyel. A többi biztosítónál mindössze néhány, esetleg néhány tízmillió forintra tehető a károk összege.

Forrás: Vg.hu