2012.11.13
Módosítják a totálkár-szabály, tiltakoznak a biztosítók
A Polgári Törvénykönyvbe ütközik és ellentétes az Európai Uniós eljárással a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény módosító javaslata, ezért a szövetség tiltakozik a törvénymódosítás ellen – állítja a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A kgfb-törvényhez benyújtott javaslat szerint a „gazdasági totálkár” megállapítása csak akkor lenne lehetséges, ha a káresemény következtében sérült gépjármű számlával igazolt javítási költségei elérnék vagy meghaladnák a jármű forgalmi értékének 80 százalékát.
A javaslat súlyosan sérti a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, nagyon magas sérülési arányig javításra kényszerítené a biztosítottakat, ami jó a szervizeknek, azonban sérelmes a fogyasztóknak. Ennek következményét – a magasabb díjon keresztül – az ügyfeleknek kellene megfizetniük és a hazai gépjárműpark amúgy is magas, 12 éves átlagéletkora tovább emelkedne – véli az érdekvédelmi szervezet.
A módosítási javaslat a Mabisz szerint szöges ellentétben áll az európai uniós gyakorlattal, ahol egyetlen tagországban sem határozták meg a totálkár százalékos mértékét. A javasolt módosítás komoly zavarokat okozna a nemzetközi károk rendezésében, ahol a javasolt mértéknél jóval alacsonyabb mértékben is megállapíthatják a totálkárt a kárenyhítés érdekében.
Ez utóbbi diszkriminálná a magyar károsultakat a külföldi károsultakkal szemben. A javaslat másik, jogilag igen problematikus része szerint a vétlen károsult köteles lenne megcsináltatni az autóját, mert csakis így juthatna hozzá a kártérítéshez. Ez a szabály ellentmondana a Polgári Törvénykönyvnek, de egy, a közelmúltban éppen ez ügyben hozott ombudsmani állásfoglalás szerint magának az Alaptörvénynek is.
A CLB a bónuszbiztosítás tiltása miatt tiltakozikTörvénytelennek minősítette, ezért a kötelezőbiztosítási kampány közepén betiltotta a bónuszőr szolgáltatás értékesítését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Az intézkedés négy biztosítót érint, és azokat az ügyfeleket, akik a kedvezmény hatására sietve elköteleződtek az érintett társaságok valamelyikéhez.
Négy biztosító – Genertel Biztosító Zrt., Generali-Providencia Biztosító Zrt., KÖBE Kölcsönös Biztosító Egyesület, WÁBERER Hungária Biztosító Zrt. – és egy független biztosításközvetítő – Netrisk Első Online Biztosítási Alkusz Zrt. – esetében a PSZÁF megtiltotta a biztosított károkozása esetén is a meglévő bónuszfokozata megtartását, vagy az annak romlásából adódó díjfizetési kötelezettség ellensúlyozását szavatoló biztosítás további nyújtását. Egy millió forintos bírsággal sújtotta a PSZÁF az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.-t, mivel ugyanazt a díjhirdetési hibát követte el, mint egy évvel korábban.
„Szó sincs szándékos átverésről, ám tény, hogy a PSZÁF értelmezése szerint a törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a bónuszőr tevékenységet külön akcióban, kedvezményként forgalmazzák a társaságok” – véli Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs és értékesítési vezetője. A CLB szerint a már megkötött megállapodásokat viszont már nem lehet felbontani, erre sem ad lehetőséget a törvény.
„A bónuszbesorolással azonban nemcsak baleset, hanem hibás nyilvántartás miatt is gond lehet azóta, amióta bevezették az új elektronikus kártörténeti nyilvántartást, az úgynevezett KÁNYA rendszert” – hívta fel a figyelmet Németh. A biztosítók a nyilvántartás egy évvel ezelőtti beélesítése óta automatikusan alapra állítják azoknak az új ügyfeleiknek a bónuszfokozatát – bármilyen magas volt is –, akiknek nem stimmelnek az adataik a központi rendszerrel.
Az érintett autósok azonban így önhibájukon kívül jelentős hátrányt szenvednek. Márpedig a rendszerben tavaly ilyenkor még százezer téves adat volt, és ez alatt az egy év alatt csak a CLB tízezernél is több ügyfélnek segített kibogozni a gépezetbe került hibát.
Nem csak az autóbiztosításoknál változtattak
Mint arról beszámoltunk, számos, a biztosítókat is érintő módosító javaslatot nyújtottak be az adótörvényeket módosító salátatörvényhez a múlt hét végén. Ezek egy része az új kiigazító csomaghoz kapcsolódik, de más módosításokkal is előrukkolt az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága, amelyek közül több a biztosítókat is érinti. Mégis adómentesen nyújtható cafeteria-elem maradhat a megtakarítási célú élethosszig tartó életbiztosítás, a biztosítási adót azonban lehetséges, hogy nem a jellemző kockázat alapján, hanem kockázatonként kell majd megfizetni. A gépjármű-felelősségbiztosítás pedig számla nélkül a jövőben nem fizet a károsultaknak. Jövőre a biztosítóknak a cascóra 15, a vagyon- és balesetbiztosításokra pedig 10 százalékos közterhet kell majd fizetniük ilyen címen.
Forrás: Világgazdaság
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
Mekkora a kár karambol esetén? Itt az új kalkulátor
2010 november 22.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Mekkora a kár karambol esetén? Itt az új kalkulátor
Egy 120 kilométeres sebességgel, frontálisan ütköző autó úgy törik össze mintha 55 méter magasból dobták volna le. Ezt szemlélteti az a zuhanás kalkulátor, amely a CLB.hu oldalán működik. A cég ezzel a speciális számítógépes programmal az autók lehetséges összetörését, baleseteket szimulál, s a sérülékenységre, az esendőségre, az óvatosságra hívja fel a figyelmet.
A speciális kalkulátor segítségével egy esetleges autós ütközés erejét, s annak következményét szimulálják. Jelentős kár már 40-50 kilométeres sebesség mellett is előfordulhat az úton, ha két jármű frontálisan csapódik egymásba – magyarázta Németh Péter a CLB Biztosítási Kft. kommunikációs vezetője.
A CLB ezért, figyelemfelkeltő céllal is működteti honlapján a „zuhanás kalkulátort”, amelynek segítségével a felhasználók kiszámolhatják, milyen nagy erejűek tudnak lenni, akár egy magasból történő lezuhanás következményével is járhatnak a közúton történő ütközések.
Az eredmények meglepőek: 120 kilométeres sebességgel, frontálisan karambolozó autó úgy törhet össze, mintha azt 55 méter magasból dobták volna le. De ha két jármű „csak” ötvennel karambolozik, az ütközésnek már akkor is olyan ereje van, mintha egy autó 10 méter magasból esett volna le.
Németh Péter nem titkolja, hogy a kalkulátor elindítását a kötelező gépjármű felelősség biztosítási kampány idejére időzítették. Mint mondta, a biztosítók kötelező biztosítási kampányra költött összege meghaladhatja a 3 milliárd forintot.
A nagy költségvetésű kommunikációs „harc” az autósok kegyeiért érthető, hiszen tavaly 129 milliárd forintot fordítottak kötelező biztosításra az autósok. Ugyanakkor az is igaz, hogy a 3 milliárdos reklámkampánynak csak töredéke segíti a biztonságosabb közlekedésre, autózásra való ösztönzés.
Milliárdos reklámharc a kötelező piacon
2010 november 17.
Kategória:
Gépjármű biztosítás
Milliárdos reklámharc a kötelező piacon
Mivel a Magyar Biztosítók Szövetsége által kiadott legrövidebb kgfb-tarifatábla két oldalt, míg a leghosszabb tizennégy oldalt foglal el a hatvannyolc oldalas mellékletben nehéz az adathalmazban eligazodni. Az internet nélküli emberek inkább a reklámok alapján döntenek, esetleg alkuszokhoz fordulnak - áll a CLB Biztosítási Alkusz Kft. közleményében. A szolgáltatók a kampány alatt átlagosan 3 milliárd forintot költenek reklámra, ezek legtöbbször komoly hangvételűek, de egy-két marketingfogás idén is nagy visszhangot keltett.
A legtöbb biztosító az idei kötelező biztosítási kampány során a könnyedebb, esetleg vicces felhangú kommunikációs megoldásoktól idegenkedik. Ennek egyik oka, hogy a biztosítási és a banki szakma legkonzervatívabb gazdasági szféra. A közlemény szerint a biztosítók félnek attól, hogy vidámabb hangvétel egy kampány során hiteltelenné tenné őket.
A vidámabb hangvételű kommunikációtól való ódzkodás azért is „sötét ló” a biztosítási szakemberek szemében, mert maga a téma sem vidám dolog. Az árvizek, földrengések, balesetek, betörés, halál témák inkább a tragikus kategóriába tartoznak. Sokakban visszakeltést kelthet, ha ezeket vicces formában adják elő. Mások pedig egyenesen „homokba dugják fejüket”, ha ezekről a rémisztő eseményekről van szó. A biztosítók szerint, ezek a személyek egyáltalán nem vevők a humoros kommunikációs megoldásokra.
A harmadik ok, amiért a biztosítók igyekeznek erős, komoly, már-már „hatalmi” erővel rendelkező cégnek mutatni magukat, az hogy, évről évre több olyan cikket olvashatunk, amelyben a biztosított, azaz a károsult vitába kerül a társasággal, mert az nem pont azt az összeget akarja a kifizetni amennyi a szerződött fél kárigénye. (Csak az elmúlt három hónapban több tucat ilyen cikk jelent meg a viharkárok, a felsőzsolcai, és kolontári katasztrófák után.)
A kommunikációt tovább nehezíti, hogy a biztosítási termékek tartalma sokkal bonyolultabb, mint mondjuk annak megismertetése, hogy miért jó ez vagy az a mosópor. Ráadásul a biztosítási kultúra ma nagyon alacsony hazánkban, ezért az üzletágban résztvevő cégek oktatni is szeretnék célözönségüket. Ezt ma Magyarországon az iskolában is megszokott porosz utas megoldások jellemzik.
Ennek a, már túlhaladott, rossz hatásfokú ismeretterjesztésnek pedig az eredménye az, hogy kötelező felelősségbiztosítással kapcsolatos változásokkal csak minden második ember van tisztában. Az ezer ember megkérdezésével lezajlott gyorsfelmérés szerint: az autósok 60 százaléka csak a biztosítás megkötésének pillanatában szembesül azzal, hogy már nem a köbcentik, hanem a lóerők alapján kell 2011-től kötelezőjét fizetni.
Az unalmas kampányok mellett, van néhány olyan eset, amely azért idén is kiváltotta a média érdeklődését, és komoly vitát is gerjesztett a társadalomban. Az egyik cég például ledobott egy autót
CLB low rider Scenic – Összelapult
2010 november 17.
Kategória:
Gépjármű biztosítás
CLB low rider Scenic – Összelapult
Az utolsó pillanatban született döntés alapján – és a többség akarata ellenére – mintegy 40 méteres magasságból lejtették a CLB biztosítási alkusz cserére érett Renault Scenicjét 2010. november 12-én. Az eset több szempontból is tanulságos.
A közönség a vérszagra gyűlik, a leesés és becsapódás miatt voltak jelen több százan a helyszínen és követték figyelemmel több ezren a class FM hullámhosszán és az interneten a produkciót. A népnek cirkusz kellett, megkapták.
Mivel a szavazásra rendelkezésre álló idő alatt a „leengedjék” verzióra érkezett több szavaztat, ezért a CLB egy a fellógatotthoz hasonló autót kisorsolt a szavazók között. A nyereménnyel kapcsolatos minden közterhet – mely az autó értékének 80%-t is elérte – is megfizették, tehát a szerencsés nyertes valóban felhőtlenül örülhetett nyereményének.
Az igazi tanulság viszont talán abban rejlik, hogy sok ezer ember láthatta, hogy mekkora pusztítást okoz egy 100 km/h körüli becsapódás egy autóban. A CLB biztosítások közvetítésével foglalkozik, és mint ilyen, a társadalmi felelősségvállalás keretében is fontosnak tartja, hogy a meglevő, illetve potenciális ügyfelei tisztában legyenek egy esetleges baleset következményeivel. Ilyen irányú és intenzitású ütközés a közúti közlekedésben ugyan nagyon ritka, de a fénykép és video felvételek arra rá tudnak világítani, hogy milyen –erőhatások érhetik a balesetek elszenvedőit. Ezért nagyon fontos a megelőzés, az aktív biztonság, valamint a károk és sérülések mérséklése, a passzív biztonság. A jövőben ezekre fog rávilágítani a CLB, ha nem is ennyire agresszívan látványos módon.
"Ha csak egy család életét sikerül megmenteni azzal, hogy a sofőr figyelmét felhívjuk a veszélyre, megérte, hogy ez az autó összetört - nyilatkozta Németh Péter, a CLB értékesítési és marketing igazgatója"
"Ha csak egy család életét sikerül megmenteni azzal, hogy a sofőr figyelmét felhívjuk a veszélyre, megérte, hogy ez az autó összetört - nyilatkozta Németh Péter, a CLB értékesítési és marketing igazgatója"
A kilapult – leültetett – Scenic roncsa árverés útján kerül értékesítésre, amelyből befolyó összeget jótékony célra fordítják.
Forrás: Gigamed.hu
Gyerekünk duplázhatja a kötelezőt
2010 november 17.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Gyerekünk duplázhatja a kötelezőt
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) tarifáló programok nem véletlenül érdeklődnek az iránt, hogy van-e a családban jogosítvány érett fiatal (17-24) felnőtt: ez akár ötven százalékkal is növelheti a biztosítás díját.
Nem véletlenül kérdeznek rá a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) tarifáló programok arra, hogy van-e a családban 17-24 év közötti gyermek, ez a tény ugyanis akár felével is emelheti az éves díjat - közölte a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. az MTI-vel.
A tarifákban kétféle kérdés tudakozódik a családban lévő fiatal felnőtt léte iránt. A konszolidáltabb így szól: vezeti-e a járművet 17-24 év közötti személy? Ez a korcsoport az, amely a gyakorlatlansága és a meggondolatlansága miatt gyakrabban okoz balesetet az idősebbeknél. A másik megoldásnál így szól a kérdés: van-e a családban 17-24 év közti személy? Itt már biztosra veszik, hogy ha van, akkor vezeti is a kocsit.
A kérdésekre adott igenlő válasz mindenképpen emeli a biztosítási díjat, de hogy mennyivel, azt biztosítója válogatja. A CLB tapasztalata alapján ez elérheti az 50 százalékot is.
A másik jelenség a kgfb kampányban a csomagban való értékesítés, amelyre a Generali-Providencia hívja fel az ügyfelek figyelmét. A közlemények eddig arról szóltak, hogy az internetes alkuszok a kgfb tarifálás után kedvező díjú casco biztosítást ajánlanak az ügyfeleknek, de bekerülhet a csomagba akár a lakásbiztosítás is.
A szakértők arról is szólnak, hogy a közös tulajdonossal rendelkező bank és biztosító azért enged a biztosítási díjból a saját banki ügyfelének, mivel így a haszon ugyan kisebb lesz, de két helyről is befolyik. Ennek a technikai megoldása az, hogy kap mondjuk 10 százalék kedvezményt az ügyfél a kgfb-ből, ha a biztosító bankjától utalja át annak a díját.
A keresztértékesítésnek nevezett megoldás azonban csak szűk körben működik. Azok a "notórius" kgfb váltók, akik akár 100 forintért is biztosítót váltanak, és ezt minden évben megteszik, érzéketlenek az ilyen árukapcsolásra, mivel tudják, hogy jövőre is találnak az ideinél olcsóbb biztosítót, enélkül is
KGFB - Milliós bírság az Allianznak és az Astrának
2010 november 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
KGFB - Milliós bírság az Allianznak és az Astrának
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyolc biztosítóval szemben tett ma közzé határozatokat a 2010. október 30-án megjelentetett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjtarifák kapcsán.
Két biztosítónak bírságot kell fizetnie, hét piaci szereplőnek pedig újból közzé is kell tennie díjtarifájának egyes elemeit november 13-án, a díjhirdetésnél igénybe vett két országos napilapban.
A Felügyelet 1-1 millió forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-t és az Astra S. A. Biztosító Magyarországi Fióktelepét. Az Allianz október 30-án díjhirdetése első oldalának „hibás közlése” miatt a közzétételnél igénybe vett két országos napilap utolsó oldalán – eredeti díjhirdetésétől elkülönülve – javítottan tette közzé tarifáinak egy részét, ugyanazon lapszámokban.
A kgfb-rendszer működését meghatározó törvényt sérti, ha a biztosító tartalmi hibát követ el a hirdetmény közlésével, s helyesbítő hirdetményt kell közzétennie. A díjhirdetés alapvető célja ugyanis, hogy az egymás tarifáit nem ismerő piaci szereplők azonos időpontban és helyen, teljes körűen tegyék közzé ajánlataikat. Az Allianz a helyesbítésre szoruló hirdetményével a fogyasztók számára nem mutatott egyértelműen áttekinthető, valós képet az általa nyújtandó kgfb-díjtarifákról. A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a társaság 2010. október 29-ei levelében tájékoztatta a Felügyeletet arról, hogy a hibás díjtarifa hirdetményével kapcsolatban helyesbítő közlemény megjelentetése iránt haladéktalanul intézkedett.
Az Astra díjhirdetésének több táblázata szintén hibásan jelent meg, amelyeket e biztosító is az érintett napilapok utolsó oldalán – ugyancsak a biztosítói kgfb-díjtarifákat összegző mellékleten kívül, saját díjtarifáitól elkülönülten – tett közzé javítva. E biztosító sem hívta fel azonban a figyelmet eredeti, hibás díjtarifájában, hogy az nem alkalmas a díj meghatározására. Az Astra emellett „kárelőzmény” táblázatainál nem határozta meg hirdetményében, hogy mely időszakban bekövetkezett károk esetén kell alkalmaznia a fogyasztóknak a díjszorzót. A biztosító nem tette közzé a 2010. évre vonatkozó kgfb-tarifáit sem, noha a törvény szerint ez is kötelezettsége lett volna.
Az Aegon Biztosító Zrt. díjhirdetményben olyan, a korábbi években érvényesített díjkorrekciós tényezőket jelölt meg partnerkedvezményének feltételéül, amelyek nem voltak egyértelműen megítélhetők a fogyasztóknak, illetve nem tette közzé a 2011. január 1. előtti kockázatviselési kezdetű szerződések bonus-malus osztályba sorolásához alkalmazandó táblát. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. és a Genertel Biztosító Zrt. hirdetményeikben nem állapított meg alapdíj kategóriát a 180 kW feletti személygépkocsikra, illetve alapdíjtábláikban nem határozták meg pontosan a „természetes személy” és a „cég” fogalmát.
Az Union Biztosító Zrt. díjtarifája a díj számításának módját (képletét) nem tartalmazta, ami – különösen a „Kiegészítő Bónusz Őrző biztosításhoz” kapcsolódó díjkedvezmény esetében – elbizonytalaníthatja tényleges díjuk mértékét illetően az átlagos ügyfeleket. Az Uniqa Biztosító Zrt. partnerkedvezménye nem volt egyértelműen értelmezhető az érintett partner cégcsoportoknál alkalmazásban álló jármű-üzembentartók számára, illetve egy másik kedvezmény esetében rejtett módon (a kedvezmény címében meg nem jelenítve) volt kiolvasható csak, hogy az korábbi egészségpénztári tagokra is vonatkozik. A Wabard Biztosító Zrt. egyik hirdetményi feltétele pedig nem felelt meg a törvény által meghatározott gépjármű-flotta fogalmának.
Az unalmas biztosítási kampányok ellen tüntet a CLB
2010 november 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Az unalmas biztosítási kampányok ellen tüntet a CLB
A CLB Biztosítási Alkusz az unalmas biztosítási kampányok elleni tüntetésként megszavaztatta, hogy a levegőbe lógatott autót kisorsolják-e, vagy ledobják a Fradi-pályánál. Ledobják.
November 12-én pénteken harminc méter magasból a földhöz vágják azt a hárommilliós autót, amelyet azért lógattak fel a darura az Üllői úti Fradipályánál, hogy ezzel tüntessenek az unalmas biztosítási kampányok ellen. A kampány keretében meg lehetett szavazni, hogy az autót kisorsolják-e a szavazók körében vagy ledobják. Az eredmény előre borítékolható volt.
A CLB Biztosítási Alkusz és A-Z Produkció ügynökség szándékosan könnyed kampányt indított, "mert a biztosítási téma nagyon bonyolult." Éskovács Péter, az A-Z Produkció kreatívigazgatója, a kampány egyik kitalálója elmondta, hogy Idén a biztosítók kötelező biztosítási kampányra költött összege meghaladhatja a 3 milliárd forintot. „A nagy költségvetésű kommunikációs harc az autósok kegyeiért érthető, hiszen tavaly 129 milliárd forintot költöttek kötelező biztosításra azok, akiknek van gépkocsijuk” – magyarázta.
„A legtöbb biztosító az idei kötelező biztosítási kampány során a könnyedebb, esetleg vicces felhangú kommunikációs megoldásoktól idegenkedik. Ennek egyik oka, hogy a biztosítási és a banki szakma legkonzervatívabb gazdasági szféra” – véli Éskovács, majd hozzáteszi: a biztosítók félnek attól, hogy vidámabb hangvétel egy kampány során hiteltelenné tenné őket.
Nem ez az első eset, hogy autót dobnak le az égből. Amerikában népszerű szórakozási forma, de de Berlinben is volt már hasonlóra példa: ott egy Porschét dobtak le a levegőből.
Biztosítás: Itt a TOP 10 legdrágább és legolcsóbb TEAOR! Most érdemes úrhajót gyártani
2010 november 09.
Kategória:
Flotta biztosítás
Biztosítás: Itt a TOP 10 legdrágább és legolcsóbb TEAOR! Most érdemes úrhajót gyártani
Sajátos konstrukció flottát üzemeltetőknek
Az „űrjárművek” gyártói lehetnek az idei kötelezőbiztosítás nagy nyertesei, különösen akkor, ha legalább öt, úgynevezett flottában kezelhető gépkocsira kötnek biztosítást. Ez a tevékenység ugyanis benne van abban a körben, amelyre a biztosítók nagy kedvezményt adnak. Az ennél sokkal prózaibb élelmiszer- és építőipari ágazatban működő cégeket viszont extrán büntetik, rajta lesznek a legtöbbet fizetők top tízes listáján – derül ki a CLB biztosítási alkusz cég elemzéséből. A flottadíjak újdonsága, hogy azt a korábbi egyéni megállapodás helyett előre rögzítve, a tevékenység besorolása, vagyis az úgynevezett TEAOR alapján határozzák meg a szolgáltatók.
A korábbi „hasraütéses” gyakorlattal ellentétben idén először a TEAOR besorolás, vagyis a tevékenység alapján határozzák meg a biztosítók a vállalkozások gépkocsi flottájának –legalább öt autójának - a kötelező díját. Legalábbis ez a határozott stratégia érezhető idén a céges flottabiztosítások terén, s úgy tűnik, a szolgáltatók azt az ágazatot „sarcolják” meg leginkább, amelyben vélhetően jól működnek a vállalkozások – ismertette legfrissebb elemzésük eredményét Németh Péter, a CLB Független Alkusz Kft. marketing és kommunikációs igazgatója. Egészen egyszerűen a tevékenység alapján dől el, hogy melyik vállalkozásnak lesz drága a biztosítása, s melyik kap kiemelt kedvezményt. Az elemzők sok furcsaságot is találtak az ajánlatok között, ilyen például a „légi- és űrjármű gyártása, javítása” tevékenység, amelyre legalább olyan kedvező ajánlatot adnak a biztosítók, mint a halászattal, növénytermesztéssel, vagy állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozásoknak. A legdrágább kötelezőt fizethetik viszont egyebek mellett az élelmiszerkereskedők, az ivóvízellátásban tevékenykedő, vagy az építőiparban dolgozó cégek.
A Magyar alkuszcég elemzéséből kiderül, hogy a biztosítók úgy vélik, a kis vállalkozások alkalmazottai jobban vigyáznak a cégautókra, óvatosabban vezetnek, mint egy nagyobb vállalat dolgozói ezért nekik jobb konstrukciót kínálnak. Az összes biztosító ajánlatának összehasonlításából határozottan kiderült az is, hogy a legtöbbet a személy-és áruszállítással foglalkozók, a legkevesebbet pedig a mezőgazdaság, állattenyésztés területén működők fognak fizetni – ismertette az elemzésrészleteit a szakértő. Három nagy biztosító az autókereskedőket vette célba, hogy rajtuk keresztül a kereskedésekben eladott autókat is "megszerezhesse"
Németh ezért úgy véli, hogy ebben a különösen bonyolult rendszerben a flottát üzemeltetők számára a korábbinál is nagyobb szükség lesz az alkuszokra, hiszen ők képesek a leggyorsabban a legpontosabb és legkedvezőbb ajánlatot kiválasztani ügyfeleik számára. Ráadásul olyan kötelező és casco együttkötési akcióhoz i juthatnak, amelyet egy önálló biztosító nem tud nyújtani – érvel az igazgató. A CLB kommunikációs vezetője elmondta azt is, hogy a biztosítók a járművek felhasználása alapján, a TEAOR számtól függetlenül pótdíjazhatják, vagy kizárhatják a kötelező biztosítási körből, például a bérautókkal foglalkozó cégeket, a taxisokat, a nemzetközi gépjárművezetést oktató vállalkozásokat, a nemzetközi szállítmányozókat, a veszélyes anyagot szállítókat, a rendőrség, a katonaság, a mentők, a tűzoltók, a pénz és érték-szállítók, valamint a versenyzők flottáját.
Kiemelkedően nagy kedvezményt kaphatnak viszont – ugyancsak a tevékenységük alapján a márkakereskedői, a mezőgazdasági, az állami és az önkormányzati flották.
TOP 10 TEAOR szám szerint
A legkisebb kötelezőt fizető cégek
TEAOR Tevékenység
01.11 Gabonafélék, egyéb máshova nem sorolt növények termelése
01.12 Zöldség, dísznövény termelése
01.13 Gyümölcs, fűszernövény termelése
01.21 Szarvasmarha-tenyésztés
01.22 Juh-, kecske-, lótenyésztés
01.23 Sertéstenyésztés
01.24 Baromfitenyésztés
01.50 Vadgazdálkodás
05.01 Halászat
35.30 Légi-, űrjármű gyártása, javítása
A legtöbbet fizetők
TEAOR Tevékenység
41.00 Víztermelés, -kezelés, -elosztás
45.21 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése
45.33 Víz-, gáz-, fűtésszerelés
45.43 Padló-, falburkolás
52.11 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem
52.12 Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem
52.21 Zöldség-, gyümölcs-kiskereskedelem
52.22 Húsáru-kiskereskedelem
52.24 Pékáru-, édesség-kiskereskedelem
52.31 Gyógyszer-kiskereskedelem
De van a felhasználás módja, ami függetlenül a teaor számtól pótdíjat jelent vagy kizárást
bérautó (rent a car)
taxi
oktatás (gépjárművezetés)
nemzetközi szállítmányozás (TIR)
veszélyes anyagszállítás
rendőrség, katonaság, mentők,tűzoltók
pénz és értékszállítás
versenyzés
kedvezményt:
márkakereskedői flották
mezőgazdasági flották
állami, önkormányzati flották
A Hűség nem kifizetődő a kötelező kampányokban?
2010 november 09.
Kategória:
Kötelező biztosítás
A Hűség nem kifizetődő a kötelező kampányokban?
A nyugdíjasokon és az úgynevezett inaktív, sőt hűséges ügyfeleiken verik el a port a biztosítók. Egy elemzés szerint a biztosítási cégek a kitartó klienseken – mintegy kétmillió ügyfél - keresik meg a kötelező gépjármű biztosításban elveszett pénzt, az újaknak adott kedvezményeket. A régiek díját akár ötven százalékkal is megemelhetik, hogy a pénzüknél legyenek – hivatkozik egy elemzés eredményére egy biztosítási alkusz cég. Idén található először olyan biztosító, aki nem „bünteti” a hűséget!
Nem díjazzák, sőt kifejezetten büntetik a hűséget és kitartó ügyfeleiket a biztosítók – állítja a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft., amely az összes biztosító ajánlatát összevetve elemezte a kérdést. A kutatásból kiderül, hogy a kötelező gépjármű felelősség biztosítási (kgfb) időszakban egyértelműen azok járnak jól, akik évente váltanak biztosítót – „átszerződnek” -, mert egyfajta mézesmadzagként mindenhol az újak kapják a legtöbb kedvezményt – ismertette Németh Péter, az alkusz cég kommunikációs és marketing igazgatója. Az újakon elvesztett százmilliókat azonban legtöbben a stabil, úgynevezett inaktív ügyfeleken hajtják be. Ők azok, akik nem interneteznek, nem elég tájékozottak, vagy nem is érdekli őket a kgfb-kampány, ezért látszólag nem is törődnek a díjakkal. A mintegy kétmillió „inaktív” jelentős része nyugdíjas, ezért ők a kampány nagy vesztesei. Az ő díjukat szemrebbenés nélkül megemelhetik a biztosítók, akár tízezrekkel is, mert tudják, úgysem járnak utána versenytársaik ajánlatának. Németh szerint elsőssorban ezeknek a talán kissé „viszonzatlanul hűséges”, de mindenképpen kihasznált ügyfeleknek kell a biztosítási alkuszok segítségét kérni, akik megkeresik számukra a legjobb ajánlatot. Németh Péter javasolja azoknak, akik nem jártasak az internet felhasználásban, kérjék az alkuszcégek telefonos segítségét. Ezen a csatornán keresztül ugyanis ugyanúgy elérhető valamennyi biztosító ajánlata.
Új számítás a kötelezőbiztosításokra
2010 november 09.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Új számítás a kötelezőbiztosításokra
A gépkocsik felének változhat a díja, de sok a hibásan regisztrált teljesítmény mutató
Egy kötelezően új számítás alapján a becslések szerint a gépkocsik több mint negyven százalékának változik a kötelező biztosítási díja. A következő napokban ismerteti a PSZAF levelében azokat az irányadó elveket 10 pontban összefoglalva amely alapján kell kialakítani a szolgáltatóknak a jövő évi díjakat. Mindez hatással lehet annak a 4 millió autónak a biztosítási tarifájára, amelyek a hazai utakon közlekednek. A 15 biztosító adatait vizsgáló CLB Biztosítási Alkusz Kft becslése szerint idén akár kétmillió autós fog biztosítót váltani, hiszen várhatóan ennyinek fog nagyságrendekkel változni a kötelezőbiztosítási tarifája.
A jövőben a köbcentik helyett a lőerő fog dönteni a díjkalkuláláskor. Így azok fognak majd többet fizetni, akik erősebb motorú, vagyis nagyobb teljesítményű gépjárművel rendelkeznek. A sportkocsik, vagy a nagyteljesítményű terepjárók tulajdonosainak például, akár 100 százalékkal is többet kell majd fizetniük, míg a kisebb autóknál biztosítási áresés várható. Összegezve megállapítható, hogy az új számítás az autók több mint negyven százalékánál változik majd a tulajdonos biztosítási díja.
Új jogszabály ugyan, hogy 2010-től mindenki a szerződéskötés évfordulóján válthat biztosítót. (Ez azt jelenti, hogy aki októberben vesz egy autót, annak majd a következő év októberében kell újra kötnie szerződését.) Ugyanakkor a négymillió magyar autótulajdonos jelentős része tavaly év végén, a kgfb-kampány idején kötötte meg biztosítását, ezért nekik most is novemberben kell majd újra kötniük. Így a kampány várhatóan nem lesz kisebb.
Németh Péter, a cég kommunikációs vezetője szerint már több kutatást végeztek arról, hogy kik azok, akik alaposan áttanulmányozzák a biztosítási tarifákat. A CLB kérdésére az emberek 45 százaléka válaszolta, hogy fontosnak tartja, hogy részletesen utána nézzen majd az egyes szolgáltatók ajánlatának. A kutatás szerint az átszerződés hajlandóság inkább a férfiakban nagyobb. 50 százalékuk szeretne váltani, míg a nőknek alig 40 százaléka. Érdekesség, hogy leginkább a 30-49 évesek a legaktívabbak, ha biztosítócseréről van szó. De nagy különbségek találhatók a jövedelmek tekintetében is: A 140 ezer forintos havi nettó jövedelemnél kevesebből élő háztartások 55 százaléka keresi az olcsóbb lehetőséget, míg a 140 és 200 ezer forint között kereső háztartásoknak már csak a 38 százaléka. Ugyanakkor a 200 ezer forintnál több pénzből élő családok 55 százaléka akar spórolni ezen a kiadáson. Németh Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy a gépkocsik teljesítményeinek (kw) adatai az előzetes információk szerint több mint 10%-ban hibásan szerepelnek a BM nyilvántartásában. Így a kalkuláció sem fog stimmelni azoknál, akiknél nem a megfelelő adat van regisztrálva, azaz nem lesz jó a díjuk. Ennek kivédése érdekében a CLB weboldalán egy kilowatt kalkulátort üzemeltet a mai naptól, ahol mindenki díjmentesen ellenőrizheti saját autójának regisztrált teljesítmény mutatóját (kilowatt) és hibás adat esetén útmutatást is kap a helyreigazítás teendőiről.
PSZÁF határozat - Union
2010 november 05.
Kategória:
Kötelező biztosítás
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-II/B-113/2010. számú, felügyeleti intézkedést tartalmazó és bírságot kiszabó határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1.; továbbiakban: Biztosító) lefolytatott átfogó ellenőrzési eljárást követően az alábbi
határozatot
hozom:
1. Kötelezem a Biztosítót a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban, hogy
a) a díjhátralékos szerződéses ügyfelei díjfizetésre való felszólítására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a jövőben maradéktalanul tartsa be;
b) a flottaszerződései vonatkozásában a díjfizetésre irányuló rendelkezéseket, ehhez kapcsolódóan a szerződő ügyfél jogait és kötelezettségeit egyértelműen határozza meg;
c) alakítson ki és alkalmazzon olyan ellenőrzési és nyilvántartási rendszert, amely támogatja, hogy a Biztosító a szerződések díjnemfizetés miatti megszűnésekor a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket maradéktalanul képes legyen betartani.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezések teljesítése érdekében megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
2. Kötelezem a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban alakítson ki és alkalmazzon olyan ellenőrzési rendszert, amely az ajánlatok adattartalmának ellenőrzését maradéktalanul lehetővé teszi.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítése érdekében megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
3. Kötelezem a Biztosítót, hogy a jövőben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnésének tényéhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségeinek maradéktalanul tegyen eleget.
4. Kötelezem a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseinek kötelező tartalmáról szóló jogszabály előírásait tartsa be.
Kötelezem a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék általános szerződési feltételeit 2010. november 15-ig küldje meg a Felügyelet számára.
5. Kötelezem a Biztosítót a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban, hogy
a) az ajánlati nyomtatványain az első díj fizetésének az esedékességét és a nemfizetés jogkövetkezményeit a jogszabállyal összhangban határozza meg;
b) a fedezet fennállását tanúsító igazolóeszközeit a jogszabályban foglalt adattartalommal állítsa ki.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezések teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. november 15-ig igazolja a Felügyelet felé.
6. Kötelezem a Biztosítót, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékeivel kapcsolatban - a működési kockázatai csökkentésére – rendszerszinten építsen ki és alkalmazzon olyan kontrollfolyamatot, amely biztosítja, hogy eleget tegyen a kötvénykölcsön nyújtásával kapcsolatban a jogszabályokban rögzített, és a szerződési feltételekben vállalt kötelezettségeinek.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezéssel érintett intézkedései megtételéről 2011. január 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
7. Kötelezem a Biztosítót, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékeivel kapcsolatban alakítson ki és alkalmazzon olyan ellenőrzési és nyilvántartási rendszert, amely alkalmas arra, hogy a letétkezelői jelentésekben és a Biztosító befektetéskezelő rendszerében, továbbá az éves beszámolóban szereplő nettó eszközérték adatok, valamint a Biztosító állománykezelő és befektetéskezelő rendszerében szereplő saját eszköz adatok összhangja maradéktalanul megvalósuljon.
Kötelezem a Biztosítót, hogy a megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan –2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
8. Kötelezem a Biztosítót, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékek esetében
a) az alkalmazott, illetve a jövőben bevezetendő szerződési feltételeiben rögzítsea befizetett eseti díjak befektetési egységekre váltása során, valamint az átváltás, a visszavásárlás és a részleges visszavásárlás során használt árfolyamok értéknapját is, illetve maradéktalanul rögzítse ezen tranzakciók iránti ügyféligény benyújtásának lehetséges módjait;
b) a szerződések kezelését az eszközalapok közötti átváltások teljesítése során használt árfolyamok értéknapja tekintetében a szerződési feltételeknek megfelelően végezze.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
9. Kötelezem a Biztosítót a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékeivel kapcsolatban, hogy
a) a szerződési feltételeiben határozza meg azt, hogy milyen feltételekkel korlátozhatja a Biztosító a befizetett díjak eszközalapok közötti megosztása tekintetében a szerződő szabad rendelkezési jogát;
b) a szerződés létrejöttére vonatkozó jogszabályi előírásoknak mindenkor tegyen eleget.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezések teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
10. Kötelezem a Biztosítót, hogy az állomány-nyilvántartó rendszerében nem szereplő, a függő- és foglaló-díjfizetmények számlán szereplő fizetményekhez tartozó életbiztosítási szerződések esetében is alakítson ki olyan – a teljesség számviteli elvének is megfelelő – nyilvántartást, amely lehetővé teszi, hogy a Biztosító ezen szerződések kezelése során is maradéktalanul betartsa az egyes – kiemelten is a biztosítástechnikai tartalék megképzésére és az ügyfelek éves tájékoztatására vonatkozó – jogszabályi rendelkezéseket.
Kötelezem a Biztosítót, hogy a megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
11. Kötelezem a Biztosítót, hogy valamennyi termékéhez készítsen a jogszabályi rendelkezéseknek mindenben megfelelő terméktervet.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
12. Kötelezem a Biztosítót, hogy valamennyi életbiztosítási terméke esetében a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban képezze meg a matematikai tartalékot.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
13. Kötelezem a Biztosítót, hogy a jövőben mindenkor a hatályos számviteli jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően járjon el, így:
a) fordítson kiemelt figyelmet arra, hogy az éves beszámoló mérlegében szereplő követelésállományban csak olyan tételek szerepeljenek, melyek valóban fennállnak és megfelelően alátámasztottak;
b) a kötvénykölcsönök számviteli elszámolásakor a tartalom elsődlegessége a formával szemben elvének és a valódiság elvének megfelelően járjon el;
c) a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései esetében azok alátámasztását a bizonylati elv és fegyelemre vonatkozó jogszabályi előírásoknak és belső szabályzatainak megfelelően a jövőben minden esetben végezze el.
Kötelezem a Biztosítót, hogy a megtett intézkedéseiről – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig tájékoztassa a Felügyeletet.
14. Kötelezem a Biztosítót, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályban előírt ügyfél-átvilágítási kötelezettségét maradéktalanul teljesítse, így minden esetben szerezze be az ügyfél nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy saját vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, és hiánytalanul rögzítse az előírt adatokat.
Kötelezem a Biztosítót, hogy az előbbi kötelezés teljesítését – dokumentumokkal alátámasztottan – 2010. december 31-ig igazolja a Felügyelet felé.
15. A Biztosítót 5.000.000,- Ft (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezem. A bírságot a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-3000003 számlaszámra – „felügyeleti bírság” megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével – befizetni.
A kiszabott felügyeleti bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.
A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(…….)
Határozatom a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a Bit. 195. § (1) bekezdés a) és c) pontján, 196. §-án, a Psztv. 47. § (4) bekezdésén, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. §-ának (1) bekezdésén alapul.
A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg.
A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdésének d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, a 109. § (1) bekezdésén, a 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésén, és a 330. § (2) bekezdésén alapul.
A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.
Budapest, 2010. október 22.
Dr. Szász Károly s. k.,
a PSZÁF elnöke