Változott a bonus-malus besorolásának szabálya
Változott a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások (kgfb) bonus-malus besorolásának szabálya: bár továbbra is 10 bonus és 4 malus osztály marad, de induláskor a fokozat megállapításához az elektronikus nyilvántartást kell alkalmazni - a nemzetgazdasági miniszter rendelete a Magyar Közlönyben jelent meg.
Aki új kgfb-t köt, annak a bonus-malus besorolását a saját nyilatkozata alapján rögzíti a biztosító, de csak ideiglenesen. A biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap között ugyanis a biztosító a közös kárnyilvántartási elektronikus rendszerből lekérdezi a besoroláshoz szükséges adatokat az előző biztosítás kötvényének száma alapján.
Amennyiben a nyilvántartásban nem azonosítható be az ügyfél, úgy a 30. és a 45. nap között erről értesíti őt a biztosító, és kéri a megfelelő adatokat. Ha azt az ügyfél továbbra sem küldi meg, a 60. nap után a biztosító az alap (A0) besorolásba teszi az ügyfelét.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) az MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint minden hetedik ügyfél pontatlan adatokat szolgáltat akkor, amikor biztosítót vált. Aki magasabb bonus fokozatát nem tudja igazolni, annak a díja az A0 besorolással akár másfélszeresére is nőhet. Ha ennek ellenére a kisebb díjat fizeti, akkor a szerződés díjelégtelenség miatt megszűnhet.
Utólag minden adminisztrációs hiány pótolható ugyan, de sok munkával jár. Ezért javasolja a FBAMSZ, hogy az alkuszok is legyenek jogosultak betekinteni a kárnyilvántartásba, véleményük szerint így gyorsabban rendeződhetnének a besorolások.
MTI
A K&H biztosító tájékoztatása szerint:
Az új szabályok szerint kizárólag a Kártörténeti Nyilvántartás (KÁNYA) adatai alapján sorolhatják be a szerződéseket valamely bonus-malus osztályba a biztosítók. A cél világos: a jövőben már papír nélkül, elektronikus formában vándoroljanak az adatok az érintett biztosítók között, az ellenőrzött kárnyilvántartási rendszerben.
Előfordulhat azonban, hogy nem lehetséges a kárnyilvántartásból egyértelműen megállapítani a besorolást, hiányzó vagy téves adatok miatt. Erről a biztosítónak a szerződés kezdetétől számított 45. napig értesítést kell küldenie az ügyfélnek, hogy ő pótolni vagy helyesbíteni tudja a szükséges adatokat.
Forrás: Autósfórum
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
Az internetes biztosításkötés az élre tör
Idén a kötelezők több mint 40 százalékát már online kötik meg
Kampány éve | Váltók száma (becslés) | Online váltók száma (becslés) | Online aránya a váltók körében (%) |
2003 (kgfb 2004) | 200 ezer | 20 ezer | 10% |
2004 (kgfb 2005) | 200 ezer | 32 ezer | 16% |
2005 (kgfb 2006) | 360 ezer | 90 ezer | 25% |
2006 (kgfb 2007) | 480 ezer | 130 ezer | 27% |
2007 (kgfb 2008) | 700 ezer | 250 ezer | 36% |
Van, aki 160 ezer, van, aki 800 forintért vált kötelezőt
Több milliárdos marketing a kötelezőt váltó 800 ezer autósért
A CLB előrejelzése a jövő héten kezdődő kötelező kampányról
Törekvő régi nyertesek
Kötelező: mennyit ér a bizalom?
Elfogadási arány | Biztosító* |
20-50% | TIR, Genertel, KÖBE, Wabard |
50-80% | Groupama, Magyar Posta |
80-90% | MKB, K&H, Aegon, Union |
90% felett | Allianz Hungária, Generali-Providencia, OTP-Garancia, Uniqa |
A CLB automatikusan kötelezőt váltott valamennyi MÁV-os ügyfele számára
- Nem ismert, hogy a MÁV ÁBE esete nyomán az ügyfelek hány százaléka veszti el bizalmát az egyesületek iránt.
- Amennyiben sokan vállalják annak kockázatát, hogy baleset esetén megugrik a díjuk összege, a Genertel is felkapaszkodhat a jól teljesítő biztosítók közé.
Nem vész el a CLB MÁV-os ügyfeleinek előre befizetett díja
Mikor fizet a biztosító elemi kár esetén?
A casco biztosítással rendelkező gépjármű-tulajdonosok közül sokan nem tudják, hogy az elemi károk közé mely események sorolhatóak. Nagyobb odafigyeléssel sok káreset elkerülhető, és megkímélhetjük magunkat a későbbi vitás helyzetektől.
A teljes körű casco biztosítás a törésből, lopásból és elemi károkból adódó sérülésekre nyújt védelmet. Az első két fogalom ritkábban szorul tisztázásra, az elemi kár pontos jelentésével kapcsolatban azonban több kérdés is felmerül.
Az elemi károk definíciójába a tűz, robbanás, nagy sebességű szélvihar, földrengés, földcsuszamlás, felhőszakadás, árvíz, belvíz, jégverés tartozik.
Hazánk egyre szélsőségesebb időjárásának köszönhetően egyre gyakrabban fordul elő felhőszakadás is. A hazai úthálózat állapota, illetve a vízelvezetése számos helyen nem a legmegfelelőbb, így sokszor találkozhatunk a városban olyan helyekkel, ahol akár fél méteres is lehet a vízátfolyás vagy a kátyúkban felgyülemlett víz. A járművezetők többsége arra gondol, ha ezen áthajt, az legfeljebb az alváz mosását jelenti, nem számít az esetleges súlyosabb következményekre. Pedig a felszívott víz miatt tönkremegy a motorban lévő dugattyú és hajtókar. Ám az ilyen típusú károk nem sorolhatóak az elemi károk közé.
A mai gépjárművek szívócsövét - amely az égéshez szükséges levegőt szívja a motorba - sok típusnál az első kerék háta mögé vezetik, ahová normál körülmények között nem kerülhet folyadék, illetve szennyeződés. Ha azonban valaki belehajt egy nagyobb "tócsába", és levegő helyett vizet szív a motor, az könnyen komoly meghibásodáshoz vezethet. Ezért tavasszal és nyáron, a nagy esőzések idején célszerű óvatosabban közlekedni, hogy az ilyen a kellemetlen és költséges eseteket elkerüljük.
Forrás: hvg.hu