Tizedével is csökkenthető a kötelező biztosítás díja
Különféle kedvezményekkel igyekszik csökkenteni néhány biztosító a közlekedési balesetek miatti túl sok kárigényt. Most öt-tíz százalékos engedményt kaphatnak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjából azok, akik nyilatkoznak arról, hogy 2-4-nél több ember, vagy bizonyos életkor alatti személy nem vezeti az autót – hívja fel a figyelmet a kgfb újdonságaira a CLB biztosítási alkusz cég.
Egyelőre a korábbi éveknél is kevesebben kötöttek új szerződést a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás november elsején kezdődött kampány időszakában – közölte a CLB biztosítási alkusz cég. Németh Péter, a cég értékesítési igazgatója szerint nincs ebben semmi különös: évek óta egyre kevesebb autósnak esik év végére a kötelező fordulója.
Azoknak viszont, akiknek éppen ebben a hónapban kell dönteniük, hogy maradnak-e a régi biztosítójuknál vagy újat keresnek, érdemes alaposan tájékozódniuk az ajánlatok között, mert vannak figyelemre méltó új kedvezmények – figyelmeztet Németh. Ilyen például a járművezetők számától függő 5-10 százalékos kedvezmény, amelyet öt biztosító kínál azoknak, akik nyilatkoznak arról, hogy kettő-négy személynél többnek nem szokták átengedni az autó vezetését.
A CLB szakértője szerint ugyanis sok – sőt, egyre több – olyan összetört jármű után kell kártérítést fizetniük a biztosítóknak, amelyet nem a tulajdonos vezet, s így a baleset oka a jármű kellő ismeretének a hiánya is lehet. Ez a kedvezmény tehát jó az ügyfélnek, s a biztosítónak is, mert így csökkenhet a balesetek és a kártérítések száma, s az utóbbi összege is.
Vélhetően hasonló céllal nyilatkoztat az említett néhány biztosító arról is, hogy túl fiatal sofőr nem vezeti a szóban forgó járművet. Az életkor alsó határa változó, a limitet valahol 20 és 25 év között húzzák meg a szolgáltatók. Ezt a nyilatkozatot is 5-10 százalékos kedvezménnyel jutalmazza néhány cég. Az Aegon biztosítónál viszont a 26 éven aluli járművezetőket tartják egyértelműen kockázatosnak – vélhetően az a tapasztalatuk, hogy kiemelkedően sok baleset részesei –, s ezért ennek az „évjáratnak” valamivel magasabb havi díjat kalkulálnak.
Németh felhívja a figyelmet egy fontos időpontra, a november 11–ére. Eddig kell a biztosítóknak értesíteniük a régi ügyfeleiket, akiknek év végén van a fordulójuk arról, hogy milyen összegű kgfb-díjat kalkuláltak nekik.
Ez izgalmas és fontos időszak, s mindenkinek érdemes megvárnia az úgynevezett indexálási mutatót – vagyis, a jövő évi díjat –, hogy felelősen dönthessenek: új biztosítót keresnek vagy maradnak a jelenleginél. Annak, aki fél, hogy elkerüli a figyelmét a biztosítója levele, Németh azt ajánlja, keressen egy olyan biztosítással foglalkozó online felületet, amelyen már most megnézheti régi biztosítója neki szóló új ajánlatát.
Forrás: vg.hu
CLB TIPP: A kgfb ajánlatok összehasonlításával könnyebben kiválaszthatja a megfelelő kötelező biztosítást: Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Nagy esemény jön pénteken, több mint 1 millió magyar autóst érint
November 2-áig, vagyis péntekig teszik közzé a biztosítók új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjaikat. 1,26 millió olyan gépjármű rója még a hazai utakat, amelynek január 1-jén van a fordulónapja, ezek üzembentartói számára lesznek érdekesek az új tarifák. Az év végi kampány kapcsán megnéztük, hogy fest ma a magyar kgfb-piac. A károk növekedésével és a biztosítók közötti év végi verseny jelentőségének visszaesésével igencsak megugrottak a díjak, és a drágulásnak valószínűleg nincs vége.
Tavaly először nemcsak elérte, de meg is haladta a válság előtti csúcsot a magyar kgfb-piac bruttó díjbevétele, vagyis az az összeg, amennyit a magyar autósok fizettek biztosításukért. A szerződésekbe kódolt éves díj (állománydíj) azt mutatja, hogy idén valószínűleg még tovább emelkedik a díjbevétel, az első félév díjbevétele egyébként 13%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
A biztosítók díjbevétele részben a szerződésszám, részben az átlagdíj emelkedése miatt nő. Az elmúlt egy évben közel 5%-kal emelkedett a szerződésszám, vagyis a biztosítói díjbevételek emelkedése elsősorban a biztosítások díjának növekedéséből származik, ami messze meghaladja az inflációt. Ahogy az alábbi ábrán látható egyébként, a kgfb-szerződéssel rendelkező hazai gépjárművek darabszáma másfél évtized alatt kétharmadával, az elmúlt egy évtizedben harmadával emelkedett.
Évente átlagosan csaknem 30 ezer forintot költünk a kgfb-re, amiben az idén még fizetendő 30%-os baleseti adó nincsen benne. A jövő évi díjbefizetés során már nem kell baleseti adót fizetni, viszont a díjba kalkuláltan meg kell fizetniük az autósoknak ugyanazt a terhet (baleseti adóból biztosítói különadó lesz), így ettől az adóváltozásból autósok terhe nem változik, az átlagdíj-statisztikában viszont közel 30%-os emelkedés várható emiatt.
Mint a fenti ábra mutatja, a biztosítók egy szerződésre jutó kgfb-díjbevétele messze nem jár még ott, mint a válság előtt, csupán a baleseti adó miatt fizetünk ma többet a kötelező biztosításért, mint bármikor korábban. Az online alkuszok, a válság alatti alacsonyabb kárhányad és az év végi kgfb-kampány által generált biztosítói árverseny hatásai még mindig látszódnak az átlagdíjon, csak fokozatosan érik el válság előtti szintjüket. A díjak emelkedése a károk és a biztosítói működési költségek emelkedését követi, előbbi részben a több megtett kilométerrel (elmúlt a válság), részben a gépjármű-állomány öregedésével magyarázható.
Ugyanakkor ez nem elégséges magyarázat a díjemelkedésre. A drágulásban komoly szerepe lehet annak is, hogy az év végi kgfb-kampány hosszú évek óta már csak azokat érinti, akik 2010 előtt vásárolták meg (helyezték üzembe) mostani autójukat. A többiek számára a szerződéskötés évközbeni évfordulója vált irányadóvá, így a biztosítók közötti gyilkos verseny igencsak lecsengőben van. Az alacsonyabb intenzítású verseny a díjak emelkedése mellett azt is jelenti a biztosítóknak, hogy szektorszinten most már ismét nyereséges számukra a kgfb-tevékenység.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai alapján öt évvel ezelőtt még a személygépjárművek 69%-ára volt érvényes az év végi kgfb-kampány, mára ez 25%-ra csökkent. Esetükben a január 1-jei fordulónapot megelőzően 60 nappal, vagyis november 2-án érvényes díjak az irányadók.
A MABISZ adatai szerint tavaly a kampányidőszakban 160 ezer szerződést mondtak fel a gépjármű-tulajdonosok, ebből 100 ezret személyautóval rendelkező magánszemélyek szüntettek meg. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarország Szövetsége (FBAMSZ) arra számít, hogy idén 140-150 szerződésváltó lehet a piacon, a díjak pedig az elmúlt egy évhez hasonló, 10-15%-os mértékben növekedhetnek.
A legutóbbi kgfb-kampányban egészen extrém díjemelkedést is tapasztaltak egyes autósok, ami idén is előfordulhat, így mindenképpen érdemes lesz összehasonlítani a különböző biztosítóknál elérhető új díjakat a meglévő szerződés jövő éves díjával.
A tavalyi adatok alapján egyébként a kgfb-piac több mint 50%-át mindössze három biztosító, az Allianz, a K&H és a Wáberer uralja.
Forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Vesse össze egy oldalon különböző biztosítók aktuális kgfb díjait, hogy okosan köthessen biztosítást! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
ADÓSEMLEGES A BIZTOSÍTÁSI ADÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
A parlament által pénteken elfogadott törvénymódosítás eredményeként átalakul a KGFB-hez kapcsolódó adózás. Megszűnik az eddigi baleseti adó, helyét egy 23 százalékos biztosítási adó veszi át. A biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem – egyéb adóvonzataival együtt - a díj részeként kell megfizetni. Nem változik, hogy a KGFB-hez kapcsolódó adóeljárási feladatokat a jövőben is a biztosítók látják el. A változás, amely 2019 folyamán lépcsőzetesen, a szerződések évfordulójától lép majd hatályba, az autósok szempontjából adósemleges - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A biztosítási adóról szóló törvény (Btv) pénteken elfogadott módosítása értelmében kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén a biztosításai adó mértéke a jövőben az adóalap 23 százaléka lesz. Mértéke ugyanakkor limitált: a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű lehet. Ezzel párhuzamosan megszűnik az eddig fizetett, 30 százalékos baleseti adó.
A folyamatban lévő szerződéseket a törvény nem érinti, a változás csak január elsejétől esedékes, és a már meglévő biztosítási szerződésekre csak az évfordulót követően alkalmazandó. Aki tehát mondjuk, idén december 30-án vásárolna gépjárművet és kötné meg aznap a kgfb-t, az jövőre egész évben az eddig érvényben lévő szabályok szerint fizetné az adót. Akinek viszont 2019 január elsejével vagy azt követően lejár a szerződése, már csak az új rendelkezéseknek megfelelően tud újrakötni vagy átszerződni másik biztosítóhoz.
A biztosítási adót, adóvonzataival együtt a kgfb-díjakban kell megfizetni. Az eredeti javaslathoz képest a nagyobb gépjárművek tulajdonosai számára viszont kedvező változás, hogy az adó mértéke nem haladhatja meg a napi 83 forintot. A kieső baleseti adó helyébe lépő biztosítási adó a törvény indoklása szerint a költségvetés szempontjából adósemleges, nem jár sem bevételi többlettel, de nem is esik el forrásoktól a büdzsé.
A MABISZ arra számít, hogy az egyéb feltételek változatlansága (például egyénileg a bonus-malus díj vagy ágazati szinten a kárhányad) esetén az autósok terhei alapvetően nem változnak. Ugyanakkor társaságonként eltérő hatással lehet a kárhányadra az alkatrész- és szervízdíjak, valamint a munkaerőköltségek további emelkedése.
Tavaly őszi adatok szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió magyarországi gépjármű közül 98,2 százalék rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. A több mint 86 ezer, kgfb-nélküli gépjármű tulajdonosa azt kockáztatja, hogy a díjjal nem fedezett időszakra - a törvény rendelkezései szerint - fedezetlenségi díjat kell fizetnie. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a MABISZ-nál vezetett Kártalanítási Számla megfizeti, de azt vissza kell követelnie a károkozótól. A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében – a gépjárművek teljesítményétől függően - 300-800 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében pedig a napi 2100-2600 forintot is elérheti.
Forrás: biztositasiszemle.hu
CLB TIPP: Kötelező biztosítással kapcsolatos további információkat oldalunkon talál: Kötelező biztosítások >>
Több százezer forintos csapdát rejthet a pincéből előbányászott, kopott téli gumi
A magyarok 40%-a tévesen úgy gondolja, hogy itthon kötelező a téli gumi használata, 70%-uk pedig nincs tisztában a gumiabroncsokra vonatkozó szabályokkal, rendeletekkel - derült ki az Apollo Vredestein Kft. 2552 fővel készített friss felméréséből. A válaszadók többsége a kötelező biztosításra vonatkozó szabályokat sem ismerte maradéktalanul.
Bár az Apollo Vredestein Kft. tavalyi felméréséből kiderült, hogy az autósok 75%-a kötelezővé tenné a téli gumiabroncsok használatát, Magyarországon még most sem kötelező telente téli gumira váltani és berakni a hóláncot az autóba, általános közlekedésbiztonsági követelmény azonban, hogy az autóvezetők kizárólag az út- és időjárási viszonyokra felkészített gépjárművel induljanak útnak.
Ezzel szemben több szomszédos országban, például november 1-től Ausztriában kötelező téli gumikkal közlekedni, és már a határátkelőkön ellenőrizhetik a téli gumi és a hólánc meglétét. Az évszaknak nem megfelelő gumiabroncs használatának veszélyeivel a magyar gépjárművezetők is tisztában vannak, a válaszadóknak jelentős része (64%) október közepéig mégsem cserélte le a nyári gumikat.
Fizet-e a biztosító?
A jelenleg hatályos törvények szerint nem szabható ki büntetés vagy figyelmeztetés, ha egy autós az évszaknak nem megfelelő abroncsot használ. Ez természetesen nem vonatkozik a minimum profilmélységet (1,6 mm) el nem érő, sérült vagy szakadt abroncsokra. Az autós még abban az esetben sem vét a hatályos törvények ellen, ha télen nyári gumival, de nem a gumi miatt szenved balesetet.
Az viszont lehetséges, hogy a kötelező biztosító egy szakértői véleményre támaszkodva, a 2013-as 72/2013. (XII. 2.) NFM rendelet alapján úgy ítéli meg, hogy a még szabályos, de biztonságosnak nem igazán tekinthető, 4 mm-nél kisebb profilmélységű gumiabroncsok is szerepet játszottak a balesetben, és megpróbálja behajtani a kifizetett kártérítést.
Érdemes annak is utánanézni, hogy a CASCO biztosítás esetén nincs-e olyan kitétel a szerződésünkben, ahol a biztosító előírta a téli gumi használatát bizonyos időszakokban, például november és február között. Ebben az esetben, ha az adott időszakban az autós nyári gumival szenved balesetet, a biztosító mentesül a kár kifizetésétől.
Hiába nem kötelező Magyarországon a téli gumi, a biztosítási szabályok nem feketék és fehérek, ez pedig a kérdőívre adott válaszokban is tükröződik. A válaszadók 80%-a úgy vélekedett, hogy a telente nyári gumival balesetet szenvedőknek nem fizet a biztosító, ráadásul 85%-uk szerint az autós akár még felelősségre is vonható.
Elegendő, ha csak a hajtott tengelyre kerül téli gumi?
Ha csak a meghajtott tengelyre szereltetünk téli gumit, az az elindulást segítheti, de a fékezésnél már komoly gondot jelenthet. „Egy erőteljesebb fékezés esetén az autó nyári gumival felszerelt tengelye kevésbé fog tapadni, tartani, így az autó megcsúszhat, sőt akár irányíthatatlanná válhat és kitörhet a haladási irányából, akár a szembejövő sávba, vagy az árokba. Az ilyen fékezéseknél keletkező különbséget még a legújabb menetstabilizáló elektronikával felszerelt autók sem tudják korrigálni" – mondta Mikolai Béla, az Apollo Vredestein Kft. szakértője.
Forrás: origo.hu
CLB TIPP: Ellenőrizze meglévő CASCO biztosítása feltételeit, hogy ne érhesse kellemetlen meglepetés! CASCO biztosítás terméktájékoztatók >>
Mindenkinek drágább lesz a kötelező biztosítása
A jövő héten kezdődik a szerződésüket év végén megújító autósok versenyfutása az alacsonyabb díjakért
November elején mintegy tucatnyi biztosítótársaság kezdi meg a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítási (kgfb) kampányát. A biztosítási szakemberek előrejelzése szerint átlagosan 10-15 százalékkal kell majd többet fizetniük azoknak, akiknek év végén van a biztosítási évfordulójuk. Így ők jövőre nagyjából 26-28 ezer forint éves kgfb díjat fizetnek majd. Az év közben kötött kgfb szerződések átlagos díja átlagosan jelenleg 40-42 ezer forint, ami 10 százalékkal emelkedhet 2019 folyamán. Ez kisebb mint korábban tapasztalt évi majd' 20 százalékos drágulás. Az év végi évfordulós szerződések esetében 2500-2600, az évközi szerződéseknél 4000-4500 ezer forint emelésre lehet számítani. Az idén a Netrisk indexe szerint 37-38 ezer forint között mozog az átlagos kgfb-díj, ami a díjemelés és a váltások után 10 százalékkal nőhet. Biztosítási szakemberek mindkét váltás-típusnál később is átlagosan évi 10 százalékos díjnövekedést várnak.
A januári évforduló 700 ezer személygépkocsi tulajdonost érinthet, hiszen a 2010-ben született rendelet óta az év végi forduló már csak a módosítás éve előtt vásárolt autókat érinti, a járművek mintegy kétharmadának már a vásárlás pontos dátuma a kgfb-forduló - mondta Németh Péter, a CLB kereskedelmi és kommunikációs igazgatója. Az autósok többsége az alkuszcég tapasztalatai szerint 10 százalékos díjkülönbségnél kezd el gondolkodni a biztosítóváltáson. Becslések szerint 2018. januárjáig 140-150 ezer autós válthat biztosítót.
Sebestyén László, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az év végi váltók lesznek az elsők, akiknek már nem kell külön figyelniük a 30 százalékos baleseti adóra, ezt biztosítási adóként beépítik az éves díjba. A biztosítási díjak emelkedését egyebek mellett a károk növekvő számával, a helyreállítási költségek emelkedésével is indokolják a biztosítók. A munkaerőhiány miatt a szervizekben a folyamatosak a béremelések, a tartósan gyenge forint miatt pedig drágulnak az alkatrészek – magyarázzák miért nőnek a javítási költségek.
Németh Péter elmondta, korábban a kgfb kárérték aránya a bevételek 107-110 százalékára rúgott, vagyis a biztosítók számára ez az üzletág veszteséges volt. Ez elmúlt 2-3 évben süllyedt 100 százalék alá, azaz a befizetések már fedezik a kárkifizetéseket. Csak látszólag volt előnyös az autósok számra az alacsony díjszabás, hiszen az átlagosan 15-20 ezer forintos díj mellett halmozódó veszteség a kevésbé tőkeerős biztosító társaságokat bedőléssel fenyegette. Ez néhány esetben, mint például 2015-ben a romániai székhelyű Astra Biztosító esetében be is következett, és több tízezer ügyfél került nehéz helyzetbe – emlékeztetett a szakember.
Szigorú határidők
A biztosítók idén is legkésőbb november 2-ig hirdethetik ki év végi tarifáikat, emellett november 11-ig kell postán, vagy elektronikus levélben értesíteniük ügyfeleiket az új tarifáról - tájékoztatott a menetrendről az MTI-n keresztül Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) gépjárműszekciójának elnöke. Az érintettek ezután hasonlíthatják össze a biztosítók ajánlatait a saját biztosítójuk ajánlotta díjjal. Érdemes átböngészni a tarifákat, mert egyes esetekben éves szinten akár több tízezer forintot is megtakaríthat az autós.
Ugyancsak ajánlatos az évforduló dátumára rápillantani, mert az érvényes szerződést csak a lejárat előtti 30. napig lehet felmondani. Aki ezt elmulasztja, automatikusan a jelenlegi biztosítójánál marad. Jelentős eltérések vannak és maradnak a budapesti és nagyvárosi, illetve a kistelepüléseken élő autósok tarifái között. Életkortól és az autó típusától függően akár 4-5-ször is alacsonyabb kgfb díjat fizethet egy kistelepülésen élő.
Forrás: nepszava.hu
CLB TIPP: Amennyiben váltani szeretne, hasonlítsa össze több biztosító ajánlatát is, majd mérlegeljen az Önnek fontos kritériumok szerint! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Váratlan dolog derült ki a gyorshajtásról, íme a biztosítók titkai
A biztosítók kárbejelentései alapján a hazai utakon a legsúlyosabb probléma az elsőbbségadási kötelezettség megszegése, illetve a rossz követési távolság.
Évről évre a gyorshajtást nevezi meg a közlekedési balesetek legfőbb kiváltó okaként a rendőrség, a Vezess ezért megkérdezte hat hazai biztosítótól, hogy az ő ügyfeleik között „mi az a 3-4 leggyakoribb szabálytalanság, baleseti ok, ami miatt személyautós károkozás történik".
Három, a hazai piacon közepes méretűnek tekinthető biztosító elküldte a saját tapasztalatai alapján a rangsort.
Generali
- elsőbbségadási kötelezettség megszegése
- kanyarodási szabályok be nem tartása
- nem megfelelő követési távolság
Aegon
- elsőbbségadási kötelezettség megszegése
- nem megfelelő követési távolság
Groupama
- „figyelmetlen vezetés"
- nem megfelelő követési távolság
- elsőbbségadási kötelezettség megszegése
A három cég listája nem reprezentatív, de együttesen durván 7-800 ezer személyautó tartozhat hozzájuk, azaz jelentős a járműállományuk. A gyorshajtás egyik biztosítónál sincs a vezető helyeken.
Forrás: origo.hu
CLB TIPP: Vezetés és kötelező biztosítás kötés közben is legyen körültekintő, válogasson egyszerre több biztosító ajánlata közül oldalunkon! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Így faraghatunk a kötelező biztosítás díjából
Évtizedek óta balesetmentesen vezetek, az autóm kötelezője mégis évről évre növekszik. Mi az oka és szabályos-e a folyamatos díjemelés? – érdeklődött F. Károly Győrből a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőinél.
A kérdésre Fülöp Zsuzsanna, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára válaszol az alábbiakban, aki azt is elárulta, mit kell tennünk, ha kevesebbet akarunk fizetni a biztosításért.
Mi alapján számítják?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjának mértékére (vagy annak maximumára) vonatkozóan nincs kötelező jogszabályi vagy hatósági előírás, azt alapvetően a biztosítók fenntarthatósági szempontjai és a piaci verseny alakítja. A tarifákat a biztosítók jellemzően a korábbi évek kártapasztalatai alapján, statisztikai módszerekkel modellezve számolják ki, s honlapjukon, illetve az MNB hivatalos oldalán is közzéteszik.
A meghirdetett díjtarifákon belül a konkrét ügyfél biztosítási díját olyan egyéni kockázati tényezők is befolyásolhatják, mint a jármű típusa, az üzembentartó károkozói múltja (bonus-malus besorolás), lakhelye, életkora, a jármű céges vagy magán használati jellege stb. A számításnál a biztosítók különböző kedvezményeket (pl. ha van az adott biztosítónál másik biztosításunk) és pótdíjakat is figyelembe vesznek.
Miért emelkedik?
A kgfb-díjak utóbbi években tapasztalt emelkedésének egyik oka, hogy nő a forgalomban lévő gépjárművek száma, gyakoribb a károkozás. Drágább lett a károk rendezése is (a magasabb munkadíjak és anyagköltségek miatt). A 2010-es évek elején – köszönhetően többek között az online biztosítási alkuszok, az árösszehasonlító oldalak térnyerésének – ráadásul erős árverseny alakult ki a kgfb-piacon, ami nyomán egyes biztosítók bevételei már nem fedezték a károkra fizetendő összegeket. A biztosítók viszont csak akkor tudnak hosszú távon működni és a károsultak biztosítási összegeit kifizetni, ha a kgfb-díjakból (és a tartalékaik hozamából) származó bevételeik nagyobbak, mint a kárkifizetéseik.
Hogyan csökkenthető?
Évforduló előtt feltétlenül ajánlott több biztosító díjszabásairól is tájékozódni, ugyanis egy személyre szabott biztosítással – az általános díjemelkedés mellett is – akár jelentős összeg takarítható meg.
A költségek tovább csökkenthetők, ha például vállaljuk a biztosítóval a papíralapú levelezés helyett az elektronikus kapcsolattartást, esetleg nem havi, hanem éves díjfizetést választunk, vagy egyidejűleg casco-, esetleg lakásbiztosítást is kötünk. A díjak és kedvezmények összehasonlításában, a megfelelő ajánlat kiválasztásában segítséget nyújtanak a Magyar Biztosítók Szövetsége honlapján és a biztosításközvetítők online oldalain elérhető díjkalkulátorok is.
Mikor és miként válthatunk?
A következő évre vonatkozó kgfb-díjakról a biztosítónknak legkésőbb a biztosítási évfordulónk (az ügyfelek többségének immár nem a naptári év vége, hanem a kgfb-szerződésünk kötése után eltelt egy esztendő) előtt 50 nappal írásbeli tájékoztatót kell küldeniük. Ha váltani szeretnénk, a meglévő kgfb-szerződésünket évfordulóra írásban mondhatjuk fel. A felmondásának legkésőbb az évforduló előtt 30 nappal be kell érkeznie a biztosítóhoz, ellenkező esetben a korábbi szerződés marad érvényben.
Figyeljünk a minőségre is
A biztosítóválasztásnál a díjak mellett célszerű a szolgáltatás minőségét is figyelembe venni. Bár kár esetén a biztosító nem nekünk, hanem egy harmadik félnek, a károsultnak fizet, nekünk sem mindegy pl. hogy időben megkapjuk-e tőle díjfizetési csekkjeinket és (ha vannak) rendben intézi-e egyéb biztosítási ügyeinket.
Az MNB az ügyfélérdekek védelmében folyamatosan vizsgálja a biztosítók kgfb-díjhirdetéseit, valamint a közvetítők tevékenységét is, s kiemelten ellenőrzi, hogy a biztosítók jogszerűen és időben küldik-e ki éves díjértesítőiket, illetve a díjkalkulációiknál betartották-e a jogszabályi előírásokat.
CLB TIPP: A CLB kalkulátorában könnyedén összehasonlíthatja különböző biztosítók ajánlatait. Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Jövőre megszűnik a baleseti adó
2019. január elsejétől megszűnik a kötelező gépjármű-biztosításhoz tartozó úgynevezett baleseti adó. Az eddig 30 százalék mértékű adónemet egy úgynevezett biztosítási adó váltja fel, melynek kulcsa 23 százalékos lesz – hangzott el az M1 Forint, fillér című műsorában.
Akik 2019. január elseje után kötik újra a szerződésüket, vagy váltanak biztosítót, azokat érinti a változás. Akiknek jelenleg érvényben van a kötelező gépjármű-biztosításuk, nem változik semmi addig. A jelenlegi szerződéseket a törvénymódosítás nem érinti.
Az ügyfél helyett a társaságok fizetik majd az adót
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (kgfb) kapcsolódó adóeljárási feladatokat a jövőben is a biztosítók látják el. Korábban az volt, hogy a baleseti adó külön tételként is jelentkezett a bekérőben, díjbekérőben, és ezt az ügyfél fizette. A változással most a baleseti adó helyett a belépő biztosítási adót a társaságoknak kell befizetniük a költségvetésbe.
Ez hatni fog a kgfb díjára, a 30 százalékos adónem helyett belép egy 23 százalékos biztosítási adó, a maga járulékos adóvonzataival. Ahogy a törvény is fogalmaz, a költségvetés szempontjából adósemleges, nem jár sem bevételi többlettel a büdzsében, és kieséssel sem.
Évfordulós a biztosítás felmondása
Mivel a biztosítási piacon nagy a verseny, árcsökkenés is előfordulhat az egyes társaságoknál. Évente egyszer van lehetőségünk felmondani a biztosítást, illetve másik biztosítóhoz szerződni.
Az évforduló a szerződés hatályba lépését követően egy év múlva következik be, a következő évforduló ismét egy év múlva és így tovább. Így van ez a 2010-től kötött szerződések esetében az évforduló mindig december 31., vagyis január elsejétől van lehetőségünk új biztosítást kötni. A biztosító köteles az évfordulót megelőzően legalább 50 nappal értesítést küldeni ügyfelének.
Ennek tartalma a következő évi biztosítási díj mértékét mutatja. Biztosítást úgy tudunk váltani, hogy az évforduló előtt 30 napig bezárólag felmondjuk a jelenlegi biztosításunkat, és választunk egy másikat, amit természetesen legalább addig a napig, amíg az új biztosítási időszak elkezdődik, meg kell kötnünk – hangzott el a műsorban.
Érdemes odafigyelni
Ha egy társaságnál több különböző biztosítása is van az ügyfélnek, akkor kedvezőbb díjat érhet el. A biztosítók a szerződő, illetve a biztosított gépjármű paraméterei alapján állapítják meg a díjukat, elképzelhető, hogy egy másik biztosító más paraméterek mentén egy magasabb vagy egy alacsonyabb díjat határoz meg. Érdemes azonban odafigyelni ennek buktatóira, ugyanis a biztosítók többsége úgynevezett együttbiztosítási kedvezményt alkalmaz, ami a kötelező díját, a cascóját, a lakásbiztosítását is érintheti.
Vagyis hogyha valaki a kötelezőjét átviszi egy másik biztosítóhoz, elképzelhető, hogy elveszíti a kedvezményeket a többi szerződésen. Új kgfb-szerződés esetén az ügyfél úgynevezett A00 kategóriába kerül. A díjak a balesetmentes éveket követően automatikusan mérséklődnek, ezt hívják bónuszbesorolásnak. Károkozás esetén viszont nő a biztosítási összeg, ennek neve máluszbesorolás.
Amikor balesetmentes éveink vannak, akkor mindig kapunk egy pozitívumot, egy bónuszt, és akár a bónusz 1-től a bónusz 10-ig besorolásunk lehet, természetesen a bónusz 10 a legjobb, onnan már nem lehet igazából följebb menni, és ez körülbelül a fele díjat jelenti az A0-hoz képest, míg hogyha sok kárt okozunk, akkor málusz 4-be is kerülhetünk, ami viszont kétszeres díjat jelenthet a középső, A0-s díjhoz képest.
Új kgfb-szerződést kötni a gépjármű vásárlásával együtt kell. Ha ezt a tulajdonos később teszi meg, úgynevezett fedezetlenségi díjat kell fizetnie az adott időszakra. Ennek mértéke pedig a biztosítás napi összegének a többszöröse.
Forrás: hirado.hu
CLB TIPP: Évforduló váltásakor hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait kalkulátorunkban! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Autósok, figyelem: így változik végül a kötelező biztosítás adója
A parlament által pénteken elfogadott törvénymódosítás eredményeként átalakul a kgfb-hez kapcsolódó adózás. Megszűnik az eddigi baleseti adó, helyét egy 23 százalékos biztosítási adó veszi át. A biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem - egyéb adóvonzataival együtt - a díj részeként kell megfizetni. Nem változik, hogy a kgfb-hez kapcsolódó adóeljárási feladatokat a jövőben is a biztosítók látják el. A változás, amely 2019. folyamán lépcsőzetesen, a szerződések évfordulójától lép majd hatályba, az autósok szempontjából adósemleges, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A biztosítási adó törvény (Btv) pénteken elfogadott módosítása értelmében kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén a biztosítási adó mértéke a jövőben az adóalap 23 százaléka lesz. Mértéke ugyanakkor limitált: a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű lehet. Ezzel párhuzamosan megszűnik az eddig fizetett, 30 százalékos baleseti adó.
A folyamatban lévő szerződéseket a törvény nem érinti, a változás csak január elsejétől esedékes, és a már meglévő biztosítási szerződésekre csak az évfordulót követően alkalmazandó. Aki tehát mondjuk, idén december 30-án vásárolna gépjárművet és kötné meg aznap a kgfb-t, az jövőre egész évben az eddig érvényben lévő szabályok szerint fizetné az adót. Akinek viszont 2019. január elsejével, vagy azt követően lejár a szerződése, már csak az új rendelkezéseknek megfelelően tud újrakötni vagy átszerződni másik biztosítóhoz.
A biztosítási adót, adóvonzataival együtt a kgfb-díjakban kell megfizetni. Az eredeti javaslathoz képest a nagyobb gépjárművek tulajdonosai számára viszont kedvező változás, hogy az adó mértéke nem haladhatja meg a napi 83 forintot. A kieső baleseti adó helyébe lépő biztosítási adó a törvény indoklása szerint a költségvetés szempontjából adósemleges, nem jár sem bevételi többlettel, de nem is esik el forrásoktól a büdzsé.
A MABISZ arra számít, hogy az egyéb feltételek változatlansága (például egyénileg a bonus-malus díj vagy ágazati szinten a kárhányad) esetén az autósok terhei alapvetően nem változnak. Ugyanakkor társaságonként eltérő hatással lehet a kárhányadra az alkatrész- és szervízdíjak, valamint a munkaerőköltségek további emelkedése.
Tavaly őszi adatok szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió magyarországi gépjármű közül 98,2 százalék rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. A több mint 86 ezer, kgfb-nélküli gépjármű tulajdonosa azt kockáztatja, hogy a díjjal nem fedezett időszakra - a törvény rendelkezései szerint - fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a MABISZ-nál vezetett Kártalanítási Számla megfizeti, de azt vissza kell követelnie a károkozótól. A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében - a gépjárművek teljesítményétől függően - 300-800 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében pedig a napi 2100-2600 forintot is elérheti.
Forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze weboldalunkon a kötelező biztosításokat! KGFB kalkulátor >>
Amikor rossz a jó döntések marketingje
Az adótörvények keretében a parlament elé került az első törvénymódosítás, amelyet – mondhatnánk, ha szerénytelenek lennénk – a Világgazdaság kezdeményezett. Február elején először lapunk hasábjain írtunk arról, hogy a pénzügyi rezsicsökkentés jegyében az állam elgondolkodhatna azon, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokhoz (kgfb) kapcsolt baleseti adó kiugróan magas, 30 százalékos mértékét csökkentse, hiszen a biztosítási díjak emelkedése miatt még így is „pénzénél van”.
A kgfb-k után az állam adóbevétele 2017-ben már 45,6 milliárd forintra rúgott, s ha az idei első negyedévi 11,7 százalékos díjbevétel-bővüléssel számoljuk a 2018-as bevételi várakozásokat, akkor azt mondhatjuk, hogy
a 152 milliárd forintról akár 170 milliárd forint fölé jutó kgfb-díjbevétellel számolva az állam idén már 51 milliárd forintot tehet zsebbe az autósok által amúgy is puszta adónak érzett kgfb-ből.
Ez pedig azt jelenti, hogy az állam adóbevétele megduplázódott a baleseti adó 2013-as bevetése óta, hiszen az akkori bevétel nem érte el a 25 milliárd forintot.
Az előterjesztés szerint az adó 30 százalékról – ha a gazdasági bizottság módosító javaslatát fogadja el a parlament – 23 százalékra módosul. Az első becslések szerint még akkor is bőven 30 milliárd forint felett lesz az adóbevétel, ha néhány módosítás miatt nem is lesz egységes a törvény – a tehergépjárművekre más díjtétel (adósapka) vonatkozik majd. Fontos változás, hogy míg eddig a díjon felül külön tételként számították fel a 30 százalékos adót, a jövőben – hasonlóan a casco és a lakásbiztosítások adójához – a kgfb-biztosítások díjában kerül majd felszámításra a kisebb adó.
A hír kedvező, de már most borítékolhatóan rengeteg vita és félreértés övezi majd az átalakítást.
Merthogy Magyarországon vagyunk, ahol – ezt többször leírtuk már – a biztosítók egymás közti esztelen versenye miatt a kgfb olyan szenzitív téma lett, hogy az átlag magyar felháborodik, és azonnal új biztosítót keres, ha biztosításának éves díja három korsó sör árával megemelkedik – miközben a magyar kgfb-átlagdíjak még mindig töredékei nemcsak a nyugat-európai, de a környező országok díjainak is. Ezért fogadta tehát egyből méltatlankodás a sajtóban azt a hírt, hogy az adócsökkentés nem automatikusan január 1-jén lép életbe, hanem a biztosítói évfordulóhoz alkalmazkodva vezetik be. „Mégis drága marad a kötelező!!!” – olvashattuk a kommenteket. Pedig csak észszerűségről van szó: a biztosítás év közbeni átárazása igen komoly IT-fejlesztésekbe került volna, ráadásul az ügyfelek számára az az érdekes helyzet állt volna elő, hogy a 2019-be belenyúló s már befizetett baleseti adót közvetlenül – vagy legalább a biztosítókon keresztül – az államtól kellett volna visszakövetelniük. Vélhetően az államigazgatás is ráébredhetett, hogy nem éri meg ilyen tételekért csuklóztatni a NAV-ot. Vagyis egy minden szempontból észszerű változtatás kapott kritikát.
Az új, csökkentett adómértékkel tehát először a 2019. január 1-jétől, s így a korábbi klasszikus „kampányidőszakban” váltók ismerkedhetnek meg, s már most borítékolható, hogy óriási lesz a felháborodás.
Merthogy a nagy biztosítói összehasonlító oldalak bizony nettó díjas listákat mutatnak az ügyfélnek, s csak az apró betűs rész a hozzákapcsolt adómértéket. Jövőre azonban nem lehet bontani, így maga az összehasonlítás bruttó (azaz adóval növelt mértékű) díjat fog mutatni, s az a felületes ügyfél, aki arra emlékszik majd, hogy tavaly 30 ezer forint (+30 százalék adó) volt az éves díja, most azon rökönyödik majd meg, hogy a díjszámláló 36 600 forintot mutat. Ne legyen igazam, de jönnek majd a hírek: „Hihetetlen mértékben drágult a kgfb”…
A következő háború a biztosítók „brutálisan” megugró díjbevétele miatt alakul majd ki. Merthogy a biztosítók teljes díjbevételének jelentékeny részét, közel 10 százalékát teszi ki a kgfb-üzletág által szállított összeg. A biztosítási adó beépülésével tehát a szektor díjbevétel-bővülése a hüvelykujjszabály szerint mintegy 2 százalékos pluszt ad majd a szektornak, amelynek teljesítményét még ma is a díjbevétellel mérjük. És ennek kapcsán jön a következő érdekesség: a bruttó díjakkal a piaci pozíciókat is alaposan átrajzolja majd az egyébként nem a biztosítók zsebét gazdagító adó. Miközben az eredeti elképzelések értékelése kapcsán sokan arról beszéltek, hogy a „kgfb-nehéz”, minimális IT-háttérrel működő kisbiztosítók létét megpecsételheti az új kgfb-adó naptári évhez kötött bevezetése, a korrigált megoldással ezek a társaságok a díjba bevett 20 százalékos adóval – elsősorban a nem életágban – számottevő piaci részesedést fognak szerezni. (Persze ez csak a díjbevétel-mutatóban látszik majd – ám ma még mindig ez a fő értékmérője a biztosítási piacnak.)
Forrás: www.vg.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a kötelező biztosítátsokat! KGFB kalkulátor >>