Kötelező biztosítás: 1,1 millió autóst érintő figyelmeztetést adtak ki
2020 február 20.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Kötelező biztosítás: 1,1 millió autóst érintő figyelmeztetést adtak ki
Annak az 1,1 millió gépjármű-tulajdonosnak – köztük több mint 700 ezer személyautó üzembentartójának –, akinek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb) továbbra is január elsejei évfordulós, az idei évben két nappal korábban, legkésőbb február 28-ig kell rendeznie esedékes díjrészletét – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). A szigorú határidő az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik.
Az idei szökőévben a 60 napos díjfizetési haladék nem március 1-jén, hanem február 29-én jár le. Mivel azonban mindkét nap hétvégére esik, a befizetésnek mindenképpen a február 28-i, pénteki zárásig kell teljesülnie .
„Az összeg biztos beérkezése érdekében figyelembe kell venni a befizetés választott módját is – hangsúlyozza Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. – A csekken történő befizetést legkésőbb szerdáig végre kell hajtani, és ugyanez vonatkozik a bankkártyás fizetésre is, amelynek átfutási ideje szintén több nap is lehet. Jövő péntek délig a banki átutalás, azután már csak a biztosítónál történő személyes befizetés a megfelelő opció. Ez utóbbi esetben probléma lehet a pénteki rövidített nyitva tartás, ráadásul ma már nem minden ügyfélszolgálati irodában működik pénztár.”
A díjat késedelmesen fizető ügyfelek nem hivatkozhatnak arra, hogy a díjfizetésről nem kaptak értesítést: a szabályozás értelmében ennek számon tartása egyértelműen az ő felelősségük.
A késői fizetés következményei A jogszabály egyértelmű rendelkezése alapján a biztosítónak befizetés híján a határidőt követő napon az adott szerződést törölnie kell. A késedelmes autósnak pedig számos szankcióval kell számolnia:
- a díjjal nem fedezett időtartamra – ebben az esetben több mint két hónapra – fedezetlenségi díjat kell fizetnie, amelynek mértéke idén személyautóknál - teljesítménytől függően – naponta 510-1140 forint, teherautóknál pedig elérheti a napi 3940 forintot.
- ugyanannál a biztosítónál kell újra megkötnie a szerződést az adott időszakra,
- a türelmi időre járó díjat is le kell rónia,
- a biztosítás összegét pedig a teljes éves időszakra kell azonnal befizetnie.
Ha pedig az autós a fedezetlenség időszakában okoz kárt, nem számíthat a biztosító térítésére. Ilyen helyzetben egy személyi sérülés esetén akár több tízmillió forint is lehet az a kártérítés, amit a vétkes fél – anyagi helyzetétől függően – akár egész élete során kénytelen törleszteni.
forrás: portfolio.hu
D.A.S. JogSzerviz: ki téríti meg ezeknek a szeles napoknak a kárát?
2020 február 10.
Kategória:
Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Kárrendezés
D.A.S. JogSzerviz: ki téríti meg ezeknek a szeles napoknak a kárát?
Február első hete meglepően erős széllel búcsúztatta a telet: több helyen megdőltek a legerősebb széllökésekre vonatkozó értékek, ingóságok, ingatlanok rongálódtak a zord időjárási körülmények között. A károk körülbelül 10 százalékát a vihar miatt kidőlt fák okozzák – de vajon megtérülnek-e valamilyen módon a veszteségek? A D.A.S. JogSzerviz szakértői válaszolnak.
Amennyiben a szomszéd telkén vagy éppen közterületen ültetett fa kidőlése okoz kárt autónkban vagy otthonunkban, látszólag könnyű dolgunk van: a tulajdonossal szemben léphetünk fel.
A tulajdonos lehet magánszemély (például a mellettünk lakó szomszéd), de akár önkormányzat is (közterület esetén).
Ha a tulajdonos rendelkezik felelősségbiztosítással (ez egyéb biztosítási konstrukciók kiegészítő szolgáltatásként is megjelenhet), abban is bizakodhatunk, hogy nagyobb teljesítőképességgel találkozunk. De vajon megalapozott lesz-e az igényünk?
Bármilyen furcsán hangzik is, ez nagyrészt a kidőlt fa állapotán múlik. Ha ugyanis megállapítható, hogy a fa korhadt vagy egészségtelen volt, s a tulajdonosa nem gondoskodott róla megfelelően, akkor a kárért való felelősség fennáll.
Ellenkező esetben ugyanakkor nem beszélhetünk kártérítési kötelezettségről: ha az egészséges fát az óránkénti 70 kilométeres szél döntötte ki, egyértelműen elháríthatatlan külső körülményről (vis maior) beszélünk.
A fa állapotának minősítése meglehetősen nehezen eldönthető bizonyítási kérdés, és arra kompetens szakértő állásfoglalását igényli, így kompromisszumos megoldás hiányában hosszan elhúzódó perre és szakértői vizsgálatokra számíthatunk.
Természetesen nem kizárt, hogy a saját kertünkben álló, szívünknek kedves fa adja meg magát az elemek erejének.
Ebben az esetben egyértelműen csak akkor számíthatunk a károk megtérítésére, ha rendelkezünk olyan kárbiztosítással, melynek szerződési feltételei lehetővé teszik az ilyen károk megtérítését.
Ez ingatlan esetén lehet lakásbiztosítás, gépjármű esetén casco biztosítás lehet. Mindezek hiányában sajnos a károsult viseli a maga kárát, nincs kire tovább hárítania azt – hangsúlyozták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
Forrás: origo.hu
CLB TIPP: Évfordulójakor aktualizálja lakás- és cascobiztosítását, kalkuláljon weboldalunkon: Utasbiztosítás kalkulátor >>, Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Autósok, figyelem: óva intenek a biztosítók a Brexit miatt
2020 február 04.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Autósok, figyelem: óva intenek a biztosítók a Brexit miatt
A Brexit a nemzetközi gépjármű kárrendezés terén is érezteti hatásait. A MABISZ azt tanácsolja, hogy különösen az átmeneti időszakot követően minden, Nagy-Britanniába induló gépjármű csak érvényes zöldkártyával keljen útra. A magyar autósoknak egyébként ma a szomszédos országok közül csak az Ukrajnába való belépéshez kell zöldkártyával rendelkezniük.
Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból a nemzetközi gépjármű kárrendezési rendszerek működését is érinteni fogja: a Zöldkártya Rendszerrel és a gépjármű-biztosítási irányelvvel (MID) kapcsolatos következményeket évek óta folyamatosan elemezte az illetékes nemzetközi szervezet, a Council of Bureaux (CoB) erre a célra létrehozott munkacsoportja, és igyekezett olyan eljárásokat kidolgozni, melyek a Brexit esetleges kedvezőtlen hatásait csökkentik. A CoB megítélése szerint a Brexit a brit gépjárművek által Magyarországon okozott károk kárrendezési folyamataira csak korlátozott hatást gyakorol majd.
A Brexit átmeneti időszakát (a 2020. február 1. és 2020. december 31. közötti időszakot) követően azonban a gépjármű-biztosítási irányelv károsultvédelmi rendszere várhatóan nem lesz alkalmazható Nagy-Britannia vonatkozásában, így pl. egy Nagy-Britanniában balesetet szenvedett magyar állampolgár elveszíti azt az irányelvből következő jogát, hogy kárát Magyarországon, anyanyelvén érvényesítse a brit biztosító magyarországi kárrendezési megbízottjánál. Jelenleg még nem világos, hogy mely országok vonatkozásában lesznek hatályban olyan megállapodások, melyek az irányelvhez hasonló védelmet biztosítanak a Brexit után bekövetkezett balesetek áldozatainak, ezen a CoB és brit partnerei folyamatosan dolgoznak.
Mivel az átmeneti időszakban az uniós jog továbbra is él a Nagy-Britanniával fennálló kapcsolatokban, a munkacsoport ezért azt valószínűsíti, hogy az irányelv előírásaival összhangban az év végéig a Nagy-Britanniából az unióba, valamint az unióból Nagy-Britanniába belépő járművek tekintetében a hatóságok nem fogják külön ellenőrizni a biztosítási fedezet fennállását.
Ettől függetlenül a Zöldkártya Rendszer hazai szervezete, a MABISZ által működtetett Nemzeti Iroda továbbra is határozottan azt javasolja, hogy minden, Nagy-Britanniába induló jármű érvényes zöldkártyával induljon útnak.
A zöldkártya rendszer lényege, hogy az abban résztvevő országok ezzel igazolják a gépjármű felelősségbiztosítási garanciájának fennállását. A rendszerben résztvevő egyes országok (köztük az összes uniós tagállam) külön megállapodás alapján a fedezet igazolásául elfogadják a gépjármű forgalmi rendszámtábláját, így a zöldkártya nem szükséges a határátlépéshez. A magyar autósoknak ma a szomszédos országok közül például csak az Ukrajnába való belépéshez kell zöldkártyával rendelkezniük, a többi szomszédos ország részese a már előbb említett rendszámegyezménynek. Vannak azonban olyan országok, ahol a MABISZ annak ellenére javasolja, hogy vigyünk zöldkártyát, hogy azok a rendszámegyezmény részesei. Ezen országok köréről a MABISZ a honlapján rendszeresen tájékoztatást ad.
A zöldkártyákkal kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy a hagyományos, papír alapú igazolások néhány éve bevezetett elektronikus terjesztésének lehetőségével több biztosító is él, több tízezer zöldkártya jutott el ily módon az ügyfelekhez problémamentesen. A zöldkártyák használatának további egyszerűsítése érdekében a CoB engedélyezte, hogy a nemzeti zöldkártya irodák a zöldkártyákat 2020. július 1-jétől szabad döntésük szerint fekete-fehér alapon bocsássák ki, valamint azokat az ügyfelek részére elektronikus úton továbbítsák.
A MABISZ álláspontja szerint az új zöldkártya-kibocsátási gyakorlat bevezetése a magyar piac számára egyértelműen ajánlott. Több szempontból, de elsősorban a növekvő ügyféligény miatt is előnyös lenne, ha a magyar biztosítók az új gyakorlatot egységesen és a lehető legkorábbi időpontban (2020. július 1-jével) vezethetnék be.
Tekintettel arra, hogy új zöldkártya-kibocsátási gyakorlat bevezetéséhez egyéb feltételeknek is teljesülnie kell, pl. jogszabály-módosítás is szükséges, a bevezetésről hivatalos döntés még nem születhetett.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Kösse meg kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását oldalunkon néhány kattintással! Kgfb kalkulátor >>
Durván drágul a kötelező biztosítás
2020 január 30.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Durván drágul a kötelező biztosítás
Az év elején 60 ezer forint fölé emelkedett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások átlagos díja. Tavaly ilyenkor még 50 ezer forint alatt volt az éves díj. A nagycsaládok autóvásárlási kedvezménye is szerepet játszhat a növekedésben.
A Napi.hu azt írja, a múlt héten egy átlagos autós 61 559 forintos éves díjjal tudott biztosítást kötni, ez 23,4 százalékos áremelkedést jelent egy év alatt. Tavaly ilyenkor még 50 ezer forint alatt volt az átlagos éves tarifa, igaz, csak egy paraszthajszállal.
A B10-es bónuszosztályba tartozó autósok díja viszonylag szerény mértékben emelkedett. A legmagasabb besorolású bónuszosztályban egy kisautót (75 kilowatt alatti teljesítményű) üzemben tartó átlagdíja 23 444 forint volt, 75-150 kilowatt között 28 007 forint, annál nagyobb autónál 34 872 forint az átlagdíj.
Az A0-s osztályokban jóval nagyobb volt a díjemelkedés. Ennek köszönhetően egy kisautó átlagos kötelezője most már 68222 forint, a közepesé 82270, egy nagyé pedig 115394 forint. A kezdő, A0-s osztályba pedig egyre több autó kerül be - mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. Ennek az egyik oka az, hogy a családok új autókat vásárolnak. Ha ilyenkor eladnák a régit, át lehetne vinni a bónuszát az újra, de ha megtartják mindkét járművet, akkor az újnak A0 lesz a bónusza.
Az új autóvásárlásokat a családi autóvásárlási kedvezmény is pörgeti - mondja a szakember. Ezek a hétszemélyes autók pedig jellemzően nem a legkisebb kategóriába tartoznak, eleve magasabb a biztosítási díjuk.
Emellett egyre több, szintén nagy teljesítményű prémium kategóriás autó kerül be az országba Nyugat-Európából, ezek kötelezője is drágább.
A változó gépjárműpark mellett a szervizek javítási díjai is megemelik az átlagdíjat. A munkaerőhiány az autószerelő műhelyeket is sújtja, kevés a jó szakember, aki Magyarországon maradt, az pedig egyre magasabb bért követel nem csak az Audinál, de bármelyik kis műhelyben is. Az emelkedő költségeket a biztosítók beárazzák a díjakba.
forrás: atv.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze az elérhető biztosítók kgfb ajánlatait és kösse meg az Önnek megfelelő biztosítást könnyedén, online! KGFB Kalkulátor >>
A biztosítók állítják, szükség van a károkozói pótdíj intézményére
2020 január 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
A biztosítók állítják, szükség van a károkozói pótdíj intézményére
Komoly díjemeléssel büntetik a hibát elkövető sofőröket.
Nagyon sokan kiakadtak azon, hogy a magyar piacon tevékenykedő biztosítók a hagyományos bonus-malus besoroláson túl egyéb tényezőket is figyelembe vesznek a következő évi KGFB (Kötelező Gépjármű Felelősség Biztosítás) meghatározásokor. A biztosítók viszont azt állítják, hogy a 15 fokozatú bonus-malus rendszer egyszerűen nem jó ahhoz, hogy megfelelően árazzák a KGFB-t.
A károkozói pótdíj miatt a Magyar Autóklub is kiverte a balhét, Magyarország egyik legnagyobb autós civilszervezete az Alapvető Jogok Biztosához fordult az ügyben. A pótdíjjal felturbózott KGFB akár háromszorosa is lehet az eredetileg meghatározott alapdíjnak, és akkor is kivetik, ha a kárt okozó autós visszatérítette biztosítójának a kártérítést. A pótdíjjal kiegészített KGFB mértéke függhet az életkortól, a lakhelytől, a bónusz besorolástól, valamint a károkozás gyakoriságától és számától.
Az Allianznál 29 százalékos áremeléssel kalkulálhat az is, aki mondjuk csak egyetlen alkalommal okoz kárt három éven belül (három vagy több kár okozása esetén az ötszörösére ugrik a díj). De a K&H, az UNIQA, az Aegon, az UNION, a Groupama Biztosító és a Signal is alkalmazza a károkozói pótdíjat, utóbbinál 65 százalékos drágulást eredményez az, ha három éven belül kárkifizetésre került sor.
„A jelenlegi bonus-malus rendszer az okozott károk darabszámától függően határozza meg a következő biztosítási időszakra vonatkozó besorolást. Ezt a besorolást az okozott kár mértéke nem befolyásolja. Akár egy pár tízezer forintos dologi kárt okozó koccanásról, akár több millió forintos kárkifizetéssel járó személyi sérüléses balesetről van szó, a bónuszfokozat meghatározása ugyanúgy történik. Egy - a kifizetett kár nagyságától függő - differenciálás igazságosabbá tehetné a rendszert” – állítják az UNIQA szakértői.
A jegybank statisztikái szerint több százezerre tehető azoknak a személyautósoknak a száma, akik számolhatnak a károkozói pótdíjjal.
Magyarországon egyébként 2018-ban meghaladta az 509 ezer forintot az egy-egy káreseményre jutó kárérték nagysága, ezért a biztosítók igyekeznek megszabadulni a fakezű sofőröktől, akik még magas tarifadíjak mellett is csak veszteséget jelentenek a cégeknek. A sok kárt okozó autósokat ijesztően magas díjszabással próbálják elrettenteni a biztosítók, hátha akkor a konkurenciát választják.
forrás: alapjarat.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban összehasonlíthatja a különböző biztosítók Önnek adott ajánlatait, hogy kiválaszthassa a saját igényeinek legkedvezőbbet: KGFB Kalkulátor >>
Kötelező biztosítás: kilistázzák a rossz sofőröket
2020 január 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Kötelező biztosítás: kilistázzák a rossz sofőröket
Több százezer autós szembesülhet azzal, hogy a károkozói pótdíj miatt a normál tarifa másfél-kétszeresét, extrém esetben akár az ötszörösét számítják fel a biztosítók. A rossz sofőrök ajánlatát is kötelező befogadni a biztosítóknak, amelyek - érthetően - nem kapkodnak az ilyen ügyfelek után.
Hatalmas felháborodást váltott ki jó néhány autósból a biztosítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) alkalmazott díjszabása. A biztosítók ugyanis néhány évvel ezelőtt bevezették az úgynevezett károkozói pótdíjat, ami azt jelenti, hogy bónusz-fokozattól függetlenül megemelik a díját annak az autósnak, akinek a kgfb-szerződésének a terhére az elmúlt 3-5 évben kárkifizetés történt. A pótdíj mértéke akár a bónusz-fokozatban ajánlott éves díj többszöröse lehet. Az Allianznál például az az autós, aki 2017. január 1-je óta háromszor is kárt okozott a saját hibájából, ötszörös szorzóval számolhat.
Az Autóklub kiakadt
A gyakorlatot nem csak az autósok, de a Magyar Autóklub is kifogásolta. A szervezet az alapvető jogok biztosához fordult, hogy indítson vizsgálatot a biztosítók eljárásával kapcsolatban. A vizsgálat, amelynek során az ombudsman a Magyar Biztosítók Szövetsége mellett a Pénzügyminisztériumot és a Magyar Nemzeti Bankot is megkereste, még mindig tart.
A biztosítók pedig azt állítják, ez a gyakorlat helyes, mivel kockázatosabbak azok az ügyfelek, akik az elmúlt években kárt okoztak. A 15 fokozatú bonus-malus rendszer nem elég pontos ahhoz, hogy megfelelően árazzák a kgfb-t. Épp ezért jóformán mindegyik piaci szereplő alkalmazza a károkozói pótdíjat, amely alapján a saját hibájukból kárt okozó autósok díját durván megemelik.
"A jelenlegi bonus-malus rendszer az okozott károk darabszámától függően határozza meg a következő biztosítási időszakra vonatkozó besorolást. Ezt a besorolást az okozott kár mértéke nem befolyásolja. Akár egy pár tízezer forintos dologi kárt okozó koccanásról, akár több millió forintos kárkifizetéssel járó személyi sérüléses balesetről van szó, a bónuszfokozat meghatározása ugyanúgy történik. Egy - a kifizetett kár nagyságától függő - differenciálás igazságosabbá tehetné a rendszert" - mondták lapunknak az Uniqa szakértői.
Nem a jármű, a vezető számít
A bónusz osztályokhoz tartozó díjak viszont arányosak a tényleges kockázattal - mondta Flamich Gábor, a Signal Iduna főosztályvezetője. "Nézzünk erre egy konkrét példát. Nem azonos a kockázat két B8-as kategóriában lévő ügyfél esetén, ha az egyikük B10-ből károkozás miatt esett vissza B8-ba, míg a másik A0-ból fokozatosan érdemelte ki a B8 kategóriát. Ezért vezették be a biztosítók a károkozói pótdíjat" - magyarázza a szakember.
A biztosítóknak nagyon nehéz pontosan lekövetni a kockázattal arányos díjszükségletet. Sok próbálkozás van a piacon. Ezekből azt látni, hogy a fókusz egyre inkább eltolódik a jármű paraméterei felől a használók paraméterei felé. Megfigyelhető, hogy az üzembentartó/tulajdonos paraméterei mellett megjelentek a vezető személy paraméterei is a tarifákban - mondja Flamich.
Az Uniqa és a Signal is alkalmazza a károkozói pótdíjat. Az Uniqánál egyetlen kötelezős káresemény az elmúlt három évben megduplázza a biztosítási díjat, aki pedig kettő vagy több kárt csinált, annak háromszoros díjat kell fizetnie. A Signalnál jelenleg 65 százalékkal nő a díj, ha három éven belül kárkifizetésre került sor.
Lapátra kerülnek a dodzsemezők
Vannak biztosítók, amelyeknél kisebb ez a szorzó, a K&H például csak 10-25 százalékkal növeli meg a hibázó autósok díját, ha az elmúlt évben kárt okoztak, ami szerény mérték ahhoz képest, hogy az Allianznál például egyetlen kár három éven belül 29 százalékos áremeléssel kár, két kár után pedig a háromszorosára, három vagy több kár után az ötszörösére ugrik a díj.
A legtöbb biztosítónál e között a két érték között alakul a pótdíjazás. Az Aegonnál is három évet vesznek figyelembe, aki hibázott, annak a másfélszeresére nő a díja. Az Unionnál 35 százalék a pótdíj mértéke, és szintén 3 év számít. A Groupamánál a bónusz-fokozattól függ a károkozói szorzó, a legmagasabb bónuszfokozatban 24,9 százalék, a malusos ügyfeleknek (M1-M4) kétszeres díjat kell fizetniük, ha három éven belül okoztak kárt.
Az díjszabások alapján egyértelműnek tűnik: az elmúlt években kárt okozó ügyfelek nem kellenek a biztosítóknak. Azokat az ügyfeleket, akik sok kárt okoztak az elmúlt években, egyébként is lapátra tehetik a cégek, felmondhatják a szerződésüket. A biztosítók saját bevallásuk szerint ritkán ugyan, de élnek ezzel a lehetőséggel, az Union például évente 10-20 ügyfelétől köszön el így, de a többi cégnél is van erre példa. Azok az ügyfelek, akik kétszer-háromszor is kárt okoztak néhány éven belül, új indexdíj helyett évfordulóra általában felmondó levelet kapnak.
Muszáj befogadni a rossz ügyfelet
Ez érthető is a jegybank statisztikái alapján, amelyek szerint az egy-egy káreseményre jutó kárérték egyre magasabb, 2018-ban már meghaladta az 509 ezer forintot, ami történelmi csúcs. Egy olyan ügyfélnél, aki az elmúlt két-három évben két-három kárt okozott, nagy a kockázat, hogy a következő években is karambolozik majd, így a biztosítása nagyon magas tarifa mellett is veszteséget eredményez.
A biztosítójuktól elküldött autósok kénytelenek másik szolgáltatót keresni, az ajánlatukat pedig a kgfb-ről szóló törvény alapján el kell fogadnia az új biztosítónak. Kötelező biztosítás nélkül nem maradhat egyetlen gépjármű sem, akkor sem, ha a tulajdonosa vagy használója úgy közlekedik, mintha dodzsemet vezetne a vurstliban. A rossz ügyfélért pedig nem lelkesedik a konkurencia. Mivel direktben elküldeni nem lehet, indirekt módon próbálják elijeszteni, például azzal, hogy igyekeznek felsrófolni a díját jó magasra, hátha másik céget választ.
A jegybank adatai alapján több százezer személyautós lehet most, aki a biztosítóknál károkozói pótdíjjal számolhat. 2018 végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint több mint 5,26 millió járműnek volt kgfb-szerződése, ebből 3,6 millió volt a személyautó. Utóbbiaknál a kárgyakoriság 3,26 százalékos volt, ami nem számít magasnak. 2018-ban ez alapján körülbelül 117 ezer személyautós kgfb-s kár volt. 2017-ben szintén 117 ezer, 2016-ban 114 ezer volt a károk száma. Lehetnek persze ezek között olyan autósok is, akik többször is hibáztak, ez alapján, ez alapján 300-350 ezer autóst is érinthet a büntetőszorzó.
forrás: napi.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban bármikor kiszámolhatja az elérhető biztosítók aktuális kgfb ajánlatait, és néhány kattintással meg is kötheti a kívánt biztosítást. Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Van olyan papír, amit nem kérhet az igazoltató rendőr a sofőrtől
2020 január 23.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Van olyan papír, amit nem kérhet az igazoltató rendőr a sofőrtől
A jogosítvány és a forgalmi engedély kötelező kellék, ám vannak olyan dokumentumok, melyeknek nem muszáj a sofőrnél lenniük.
Hasznos bejegyzést tettek közzé a DAS Jogvédelmi Biztosító szakértői, akik ezúttal arról írnak, hogy igazoltatáskor milyen iratok felmutatását kérheti a rendőr.
A vezetői engedélynek és a forgalminak mindig nálunk kell lenniük, ezt eddig is tudtuk. De például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény (KGFB-kötvény) is szükséges? A válasz az, hogy nem.
A vonatkozó törvény szerint "a biztosítási fedezet fennállását az ellenőrzésre jogosult hatóság elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel, a kötvénynyilvántartó szervvel számítógépes kommunikációs kapcsolat segítségével ellenőrzi". A gyakorlatban mindez annyit tesz, hogy az autósoknak ilyen igazolást nem kell maguknál tartaniuk, sem papíralapú, sem pedig elektronikus formában.
A törvény azt is kimondja, hogy "az ellenőrzés alá vont személy jogosult és nem köteles a felelősségbiztosítási szerződés fennállását külön jogszabályban meghatározott igazolóeszközzel is bizonyítani". A DAS szakértői szerint ilyen eszköz lehet a biztosítást igazoló okirat, vagy a zöldkártya.
Összességében elmondható, hogy a rendőrök elektronikus úton vizsgálják meg, hogy az autós rendelkezik-e kötelezővel, és hogy annak a díja be van-e fizetve.
forrás: hvg.hu
CLB TIPP: Válogasson a biztosítók kgfb ajánlatai közül, és kösse meg az Önnek megfelelő ajánlatot! KGFB kalkulátor >>
Ezért drágult meg durván a kötelező biztosítás
2020 január 15.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Ezért drágult meg durván a kötelező biztosítás
Kiváló éven vannak túl a biztosítók. Jól mentek a nyugdíjbiztosítások és a lakásbiztosítások is, az e-kárbejelentőt pedig megszerették az ügyfelek.
Valószínűleg sikeres esztendő volt a 2019-es év a biztosítási szektor számára - mondta Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke a szövetség sajtótájékoztatóján. A piac összesített díjbevétele meghaladhatta az 1100 milliárd forintot, vagyis éves alapon 7-11 százalékkal nőtt a díjbevétel.
A nyugdíjbiztosítások növekedése töretlen volt, ezen belül is a befektetési egységhez kötött (unit linked - UL) konstrukcióké. A lakásbiztosítási piacra kedvező hatással volt a lakásértékesítések bővülése. A gazdaság dinamikus bővülése kedvező hatással volt a szektorra, a vállalati vagyonbiztosítások volumene is nőtt emiatt.
Adóváltozás miatt is nőtt a piac
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra (kgfb) 23 százalékos biztosítási adót vetettek ki, ami hatással volt a díjbevételekre, hiszen korábban a baleseti adót nem a biztosítók fizették be a díjakból, hanem a fogyasztók. Az autós biztosítások díja emiatt is nőtt, és amiatt is, hogy dinamikusan nőtt az új gépjárművek forgalomba helyezése. Az áremelkedés oka a kárinfláció is, ezt a munkaerőköltségek, az alkatrészárak növekedése pörgette fel.
Az idén már lassulás várható az új gépjárművek forgalomba helyezésénél, de a családvédelmi akcióterv részeként elindult nagycsaládosokat érintő autótámogatás kedvező hatással lehet a casco-piacra. Az általános felelősségbiztosítások piaca is nőtt tavaly, és az idén további bővülésre lehet számítani, hasonló a helyzet az utasbiztosításoknál.
Nő a verseny a lakásbiztosításoknál
Az idén már a lakáspiac lassulására számít a Mabisz. Emellett bevezetik a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításokat (mfo), aminek versenyélénkítő hatása lehet a piacra. Néhány hónapot még igénybe vesz, mire az első pályázatok beérkeznek a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB), és elindulhatnak az értékesítések.
Erdős azt várja, a nyugdíjbiztosítási piac az idén is élénk marad. Nagy sikert aratott az egy éve indult e-kárbejelentő alkalmazás, ennek a népszerűsége tovább nőhet. Az alkalmazást 250 ezren töltötték le, és 7 ezernél is több elektronikus kárbejelentés volt, ami a kárbejelentési arány 5 százaléka lehet. Ez jócskán meghaladja a célt, ami 2 százalék volt.
A kárbejelentések darabszáma folyamatosan nő, most már minden tizedik kárbejelentés ezen a platformon jön be, ezt nagyban segíti, hogy egy, a biztosító által kiküldött QR-kód beolvasásával ki lehet tölteni az adatokat. A visszajelzések pozitívak, a kárbejelentők 82 százaléka ajánlaná ezt a barátainak a kék-sárga nyomtatvány helyett.
Mi a helyzet a bónusz-malusszal?
Egy ombudsmani megkeresésre is reagált a Mabisz. Az ombudsmanhoz azért fordultak az autós érdekvédelmi szervezetek, mert igazságtalannak tartották egyes esetekben a díjak emelését. A Mabisz szerint európai összevetésben is jó értékarányúnak számítanak a kfgb-k. A Magyar Autóklub főleg károkozói pótdíj mértékét kifogásolta, ha egy autós kárt okozott, akkor akár a többszörösére is nőhet a díja.
A Mabisz felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi átlagdíj Európában az egyik legalacsonyabb, emellett az ügyfelek 80 százaléka kifejezetten elégedett a kgfb-szolgáltatással. Azok 75 százaléka is elégedett volt, akik vétlen károsultként szenvedték el a kárt. A károkozók voltak azok, akik kevésbé értékelték a biztosítók szolgáltatását.
A személygépjárművek 35 százaléka van most bonus 10 besorolásban. A rendszer úgy működik, hogy kármentes évben egyet előre, káros évben pedig két fokozatot visszaesik. Ha valaki 10-es bónusz-osztályban van, és kárt okoz, két év múlva már ismét 10-es bónuszban lehet. A rendszer nem képezi le teljesen a kockázatokat - hívta fel a figyelmet a Mabisz.
Több országban épp ezért nincs is már bónusz-málusz rendszer, vagy sokkal több, akár 25 fokozatú bónusz-rendszer van, de sok biztosító nem használ ilyet, maguk döntik el, kinek milyen díjat ajánlanak. Magyarországon a díjkedvezmények és a pótdíjak azok, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztosítók pontosabban tudják meghatározni, mennyire kockázatos az adott ügyfél. Ha valaki drágának találja azt a díjat, amit a biztosítója ajánl, akkor lehetősége van váltani - hívta fel a figyelmet a szövetség.
forrás: napi.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze az elérhető biztosítók kgfb ajánlatait és kösse meg az Önnek megfelelő biztosítást könnyedén, online! KGFB Kalkulátor >>
Atyajóég, elütöttem egy őzet, szarvast, vaddisznót, most mit tegyek?
2020 január 15.
Kategória:
Casco biztosítás
Atyajóég, elütöttem egy őzet, szarvast, vaddisznót, most mit tegyek?
Veszélyes üzemek találkozása, mondja az ilyen esetekre a jogi bikkfanyelv. Na de pontosan mit is jelent ez?
Bár a leginkább vadveszélyes időszak az utakon az őzek, szarvasok nyárközéptől ősz végéig tartó párzási szezonja, télen is nagy a vadgázolás kockázata. Rövidek a nappalok, ködös, esős-havas az idő, rosszak a látási viszonyok, a vadak pedig élelemkeresés miatt a szokásosnál többet kószálgatnak erre arra,
Pár napja például egy őz egyenesen nekikószálgatott kollégánk, Oszkár autójának. Az őzgázolást, pontosabban az autógázolást, hiszen az őz futott neki oldalról a kocsinak, eléggé szürreális események követték. Először elmeséljük a sztorit és hogy mit tett Oszkár, utána pedig azt is elmondjuk, kinek mit kellene csinálnia hivatalosan egy ilyen esetben.
Kollégánk még az eset sokkhatása alatt kászálódott ki a kocsiból, amikor már meg is állt mögötte az őt követő autós – történetesen egy vadász. Ő mondta, hogy ilyenkor rendőrt kell hívni. Így is lett. A rendőrök felvették a jegyzőkönyvet, majd azzal engedték útjára Oszkárt, hogy ne számítson senkitől semmilyen kártérítésre, mert volt kint vadveszélyt jelző tábla. És bár igaz, hogy az oldalról a kocsinak futó őzet elkerülni semmilyen extra óvatossággal nem lehetett volna, ez akkor is egy "veszélyes üzemek találkozása" során bekövetkezett vis maior eset.
Bár ugyan két károsult is van (Oszkár, aki most a csomagtartóban hordja a kocsi visszapillantó tükrét, illetve az üzemképtelenné vált őz tulajdonjogát birtokló vadásztársaság), kárt téríteni nem fog senki senkinek. De ha Oszi mégis erősködne, akkor a vadásztársaság hamar kiszámolná, hogy az őznek lett volna mondjuk 10 kisgidája, azoknak szintén 10-10 további utódjuk és így tovább, amíg Oszi ott nem áll a pár tízezres követelésével a vadásztársaság végtelen jövőértékű kárával szemben. Ja, és hogy mi lett az őzzel (aki azonnal belehalt az ütközésbe): elvitték az érintett vadásztársaság emberei. Oszi még egy combot sem kapott :-(
Mit mond a jogász?
Dr. Janklovics Ádám, a közlekedési ügyek specialistája az üggyel kapcsolatban azt mondta, hogy ha tényleg kint van a Vadveszély-tábla, egy balesetet követően a gyakorlatban szinte lehetetlen, mondhatni precedens nélküli, hogy sikerüljön megtéríttetni a vad tulajdonosával, tehát az érintett vadásztársasággal, erdészeti társulással, pontosabban az ő biztosítójukkal a kárt. Rendőrt hívni ilyenkor akkor kell, ha személyi sérülés is történt a balesetben, illetve ha van a kocsin a vadkárt fedező CASCO vagy a kötelezőhöz kapcsoló kiegészítő biztosítás.
Ha nincs kint tábla, más a helyzet. Ilyenkor mindenképp érdemes rendőrt hívni és jegyzőkönyvben rögzíteni a rendőr segítségével az esetet, mert a későbbiekben a vadásztársaság biztosítója, illetve ha nagyon húzódoznak a fizetés alól, akkor akár a bíróság is a valóságot egyértelműen rögzítő közokiratként, bizonyítékként kezeli a helyszínelési jegyzőkönyvet.
Ügyvédünk azt is megjegyezte, hogy saját tapasztalatai szerint is érdemes nagyon vigyázni a vadveszélyes szakaszokon. Az utóbbi években praxisában látványosan megszaporodtak a vadgázolásos esetek, úgy tűnik, nagyon felszaporodott a vadállomány az eltelt időszakban. Ráadásul az sem ritka, hogy a vadásztársaságok gyakran újra és újraalakulnak, éppen azért, hogy a szükségesnél jóval kisebb éves kárösszegre szóló éves biztosítási keretüket meghaladó károkat egyszerűen ne lehessen kin behajtania a pórul járt autósoknak.
Ja, és még egy fontos dolog. Az elhullott állatot elvinni nem szabad, ez lopásnak minősül és esetleg csak még mélyebben kerülünk a slamasztikába, ha legalább egy őzpörkölttel vagy pár szál vaddisznókolbásszal próbáljuk enyhíteni a kocsiban esett anyagi kárt!
forrás: player.hu
CLB TIPP: Vezetés közben és biztosításkötéskor is legyen körültekintő, válogasson egyszerre több biztosító ajánlata közül és kössön CASCO biztosítást oldalunkon pár perc alatt!
Mire figyeljünk a casco felmondásakor?
2019 december 20.
Kategória:
Casco biztosítás
Mire figyeljünk a casco felmondásakor?
A casco szerződés megszüntetése több ok miatt is történhet: egy másik biztosító kedvezőbb díjszabása; a tény, hogy járművünk értéke az idők folyamán olyannyira lecsökken, hogy egyszerűen nem gazdaságos casco-t kötni rá, vagy a (remélhetőleg nem túlzott) optimizmus, hogy egyszerűen nem lesz rá szükségünk.
A biztosítás automatikusan megszűnik akkor, ha a járművet értékesítjük, kivéve, ha a jármű pl. üzembentartói vagy kölcsönszerződéssel már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel mondhatja fel, de erre a határidőre ügyelni kell, elmaradása esetén ugyanis legközelebb csak a biztosítási évfordulóra mondhatjuk fel szerződésünket – olvasható a DAS.hu tájékoztatójában.
Casco szerződés megszüntetése esetén mindig ügyeljünk arra, hogy a – határozatlan időre kötött – szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel mondhatják fel. Ez a biztosítóra is vonatkozik! A felmondási jog legfeljebb három évre zárható ki.A felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis.
Az írásbeli felmondás azt jelenti, hogy rendes levélben, vagy a biztosítónál személyesen benyújtva tehetjük meg. Ügyeljünk arra, hogy az évforduló előtt beérkezzen a biztosítóhoz, és a felmondás pontosan tartalmazza azokat az adatokat, amelyek alapján a szerződésünk beazonosítható. Amennyiben a biztosítótól a szerződés hosszabb tartamára tekintettel díjkedvezményt kaptunk (ún. tartamengedmény), azt a biztosító követelheti, ha az adott idő előtt mondjuk fel.
Sokan arra számítanak, hogy a díjnemfizetéssel akkor szüntetik meg a szerződést, amikor csak akarják.
Fontos szem előtt tartani, hogy hogy a díj meg nem fizetése részünkről szerződésszegés. Ilyen esetben a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal valóban megszűnik, de a biztosítónak lehetősége van arra is, hogy bírósághoz forduljon, és a díjat így érvényesítse. Ebben az esetben a szerződés nem szűnik meg – tudtuk meg a DAS.hu jogászaitól.
Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése miatt a fenti módon mégis megszűnik, százhúsz napon belül írásban kérhetjük a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetjük.
forrás: automotor.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók elérhető casco ajánlatait oldalunkon! Casco kalkulátor >>