Ki fizeti a kárt, ha más miatt égett ki az autóm?
Nem hétköznapi, de ahogy a héten láttuk, reális eset, hogy egy kigyulladó autó miatt vétlen járművek égjenek ki. Vajon ki áll helyt a kárért? Ér-e valamit a kötelező biztosítás ilyen esetekben? Biztosítókkal, jogásszal járta körbe a témát a Vezess.
Néhány nappal ezelőtt a Vezess is megírta, hogy hétfő délután komoly autós tűz keletkezett a soroksári bevásárlóközpont egyik parkolójában, miután – vélhetően zárlat miatt – kigyulladt egy álló BMW, míg tulajdonosa a boltban tartózkodott. Itt elolvashatod, ha nem hallottad volna:
Egy autó kigyulladása talán még nem érne hírt, ám a BMW-ről a lángok gyorsan átterjedtek egy Toyota Yarisra, egy Škoda Octaviára, egy VW Lupóra és egy Honda Civicre is. Végül a tűzoltók fékezték meg a tüzet. (Érdekesség, hogy a BMW X6 aztán szállítás közben, már Csepelen, a tréleren újra lángra kapott.)
Az ügy érdekes kérdéseket vet fel: vajon a „vétlen” autósok kitől, milyen alapon számíthatnak kártérítésre ilyen esetben, már ha egyáltalán… Biztosítók és jogász segítségével keressük a válaszokat.
A casco mindenkin segíthet
Kezdjük az egyszerűbb kérdéssel és válasszal: mind az elsőkén kigyulladt autó – esetünkben a BMW –, mind a tűz továbbterjedése miatt megsérült/kiégett autók tulajdonosai – szinte – biztosan számíthatnak káruk megtérítésére, ha rendelkeztek cascóval. Ezt egybehangzóan megerősítette a Vezess megkeresésére válaszoló mindhárom biztosító (Aegon, Allianz, UNIQA), a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), valamint egy jogász is. Természetesen a kártérítés összege függ a vállalt önrésztől és a konkrét casco-csomag egyéb részleteitől is. Persze ilyenkor a legtöbb estben kárenyhítés történik és nem a teljes kár térül meg.
Jóval homályosabb viszont a helyzet, ha nem számolhatunk a cascóra, amire azért nagy esély van, hiszen Magyarországon nem általános az ilyen biztosítás megléte.
Szürke zónában a veszélyes üzem
Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy amennyiben valakinek az autója azért ég ki, mert egy másik járműről átterjedt rá a tűz, akkor a bennünket így ért milliós kárt egészen biztosan érvényesíthetjük valakin. Közelebbről megnézve már egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet” – kezdte a D.A.S. Jogvédelmi biztosító jogásza, dr. Gombolai Éva a kérdés elemzését.
A MABISZ kommunikációs vezetője Lambert Gábor így mutatott ár a probléma lényegére: A kgfb-törvény (2009. évi LXII. tv.) szerint a biztosítás kiterjed „azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak”. Adott esetben vitatható lehet, hogy a káresemény a jármű üzemeltetése során következett-e be.
Az Aegon is hangsúlyozta, hogy az adott eset részletes körülményei adhatnak választ arra, hogy a káresemény bekövetkezésekor a gépjármű üzemeltetés alatt volt vagy sem, így a kgfb alapján történő térítés is ennek a függvénye lesz.
A D.A.S. jogásza szerint a vétlen autótulajdonosok a károkozó jármű kötelező felelősségbiztosítójától nem várhatnak sokat, az minden valószínűség szerint meg fogja tagadni a kifizetést, hiszen ahogy feljebb is láttuk, a törvény a jármű üzemeltetése során okozott károkra nyújt fedezetet. A gépjármű üzemeltetésének fogalma ugyanakkor jogszabályban nincs rögzítve, pontos határait így egy lassan változó gyakorlat alakítja.
Általában a veszélyes üzemi minőség megszűnéséig terjed így a felelősség, azaz amelyik kárt a jármű, mint veszélyes üzem okozza, az üzemeltetés által okozott kárnak minősül. A veszélyes üzemi jelleg megszűnésének időpontjával kapcsolatban azonban különböző elméletek vannak a gyakorlat által felvetett problémák miatt.
Számos olyan ügy volt ugyanis, mutatott rá Gombolai, ahol például az éppen megálló, már megállt – azaz fő szabály szerint már nem veszélyes üzemnek minősülő – jármű ajtajának kinyitásával okoztak kárt. “Mára az az elfogadott, hogy a tevékenység fokozottan veszélyes jellege akkor nem áll fenn, amikor a gépjárművet szabályszerűen leállítják, elvégzik a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához szükséges tevékenységeket, és megszűnik a gépkocsi emberi irányítás alatt tartása.
Az ügyvéd szerint a kigyulladt parkoló autóra ezek a feltételek már teljesülnek, azaz nem beszélhetünk veszélyes üzemi jellegről, így elvileg üzemeltetés során okozott kár sem merül fel. Ez pedig azt eredményezi, hogy a biztosítónak sem kell helytállnia. Mivel a gyakorlat alakul, mindaddig, amíg pontos jogszabályi meghatározás nem lesz, nem zárható ki, hogy a parkoló jármű által okozott károkat is bevonja a bírói gyakorlat az üzemeltetés körébe, de erre eddig nem volt példa.
Az UNIQA kárrendezési vezetője, Vereczki András a Vezess megkeresésére szintén azzal kezdte, hogy ha az, akinek a gépkocsijára átterjedt a tűz, a károkozó kgfb-biztosítójától szeretne kártérítést kapni, valószínűleg egy hosszabb folyamatra számíthat, akár csak peres eljárás végén lehet eredmény, mert jelenleg erre nincs egységes, konzisztens gyakorlat, ám a „veszélyes üzemmel” kapcsolatban „megengedőbben” vélekedett:
A bírói gyakorlat abban egységes, hogy az autó veszélyes üzemi tevékenységét folyamatában kell értékelni és önmagában a parkoló helyzet nem szünteti meg a veszélyes üzemi jelleget. Az a tény, hogy röviddel a leállítás után kigyulladt a gépkocsi, szintén azt támasztja alá, hogy a járműnek még veszélyes üzemi jellege volt – magyarázta a szakember, kiemelve, hogy a modern autók a leállítás után még nagyon sok tevékenységet végeznek automatikusan, valójában az elektronika folyamatosan működik.
Ezen tényekre alapozva a kárt okozó gépkocsi kötelező gépjármű felelősség biztosítása alapján a tűz miatt károsodott autók és épületek tulajdonosai akár kártérítést is kaphatnak a károkozó jármű felelősségbiztosítójától” – folytatta az UNIQA-s vezető.
Ott sem voltam, miért lennék felelős?
A kártérítés kőbe vésett alapszabálya szerint kártérítési igényt abban az esetben lehet érvényesíteni, amennyiben valaki másnak jogellenesen okoz kárt. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
Kérdés, hogy lehet-e szó jogellenes magatartásról az üzembentartó részéről, amikor mit sem sejtve este leparkol az autóval, és az másnapra kigyulladva megkárosít még egy, kettő, négy, akárhány másik járművet. A választ illetően nagyjából teljes az egyetértés, az a tűz keletkezési okánál keresendő. Vagyis az a kérdés, miért gyulladt ki a jármű, és az felróható-e az üzembentartónak.
Amennyiben nem, mert ő minden karbantartási kötelezettségének eleget tett, semmilyen olyan tárgyat nem hagyott a járműben, amiről észszerűen feltételezhető, hogy akár tüzet is okozhat a távollétében, akkor ki tehet a tűzről? Mivel nem „természetes”, hogy járművek spontán kigyulladjanak, ezért rögzíthető, hogy valami hiba okozza a gyulladást. A kulcskérdés az, hogy kinek a hibája? Ez lehet(ne) karbantartási hiba, szerelési munkálatra visszavezethető ok, gyári eredetű hiba, megállapítása szakkérdés – hangsúlyozta Gombolai Éva.
Vizsgálat tárgyát képezheti harmadik fél felelőssége is utalt ugyanerre a Vezessnek az Allianz is.
A gyártó vagy a szerviz is fizethet?
A szerelési/karbantartási munkálatok hibás teljesítése esetén a szervizzel szemben léphetünk fel, a gyári kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv tartalmaz szabályokat, így termékkárért a hibás termék gyártója tartozik felelősséggel.
Termékkárnak minősül a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; és a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónál nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta. Az igényérvényesítés kulcsa azonban az, hogy a termék hibás volta bizonyított-e.
A bíróságoké lehet a végső szó
Látható tehát, hogy a károsodott járművek tulajdonosai csak akkor vannak megnyugtató helyzetben, ha rendelkeznek a káreseményre érvényes casco-biztosítással. Ennek hiányában minden valószínűség szerint hosszadalmas jogi eljárás elé néznek, melynek során jelentősége lesz a kötelezőt kezelő biztosító hozzáállásának, a tűz okának, de még adott esetben annak is, hogy céges jármű károsodott-e. A biztosító – és ha esetleg arra sor kerülne, akkor a bíróság is – a körülményeket és a részleteket mérlegelve tud majd végleges döntést hozni.
Forrás: vezess.hu
CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a kötelező és casco biztosítás ajánlatokat, és kösse meg az önnek megfelelőt kényelmesen, percek alatt:
Gépjármű biztosítási ajánlatok>>
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
- Casco biztosítás
Akár 1,5 millió forint kártérítést is visszakövetelhet a biztosító azoktól az ügyfelektől, akik a téli időszakban nyári vagy végtelenül lestrapált téli gumival közlekednek és amiatt okoznak balesetet. Annak ellenére, hogy Magyarországon a téli gumi használata nem kötelező, a biztosítók a kártérítési kötelezettség megítélésekor figyelembe veszik a jármű műszaki állapotát, beleértve gumiabroncsok megfelelőségét is – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.
Télen jellemzően sok az utakon a megcsúszásból eredő közlekedési baleset, s ilyenkor az okozott anyagi kárt a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) terhére kifizeti a biztosító. Más kérdés azonban, hogy a szakértők alaposan megvizsgálják a körülményeket, egyebek között a balesetet okozó jármű műszaki állapotát, beleértve a gumiabroncsok megfelelőségét is – figyelmeztet Németh Péter. A CLB biztosítási alkusz kommunikációs igazgatója hozzátette, amennyiben bebizonyosodik, hogy a baleset nem megfelelő gumiabroncsok használata miatt következett be, a biztosító a kifizetett kártérítés összeget, akár másfél millió forintig is.
Más a helyzet a Cascóval, annak feltételei biztosítónként eltérhetnek. Némelyek előírják az évszaknak megfelelő gumiabroncsok használatát, s ha a szerződésben szerepel ilyen kitétel, és a havas, csúszós úton bekövetkezett baleset idején nem volt felszerelve téli gumi, a biztosító a Casco megléte ellenére is megtagadhatja a kártérítést – magyarázza Németh. Akkor is ez lehet a vége egy szerencsétlen balesetnek, ha a károkozó téli gumival felszerelt járművel közlekedett, ám az abroncs állapota nem felelt meg az előírásnak. A gumiabroncsok megfelelő állapota alapkövetelmény függetlenül attól, hogy tél vagy nyár van – szögezi le a szakérő. A jogszabályok előírják a gumikon futó minimális profilmélységet; ha az abroncsok kopottak vagy sérültek, és ez hozzájárul a balesethez, a biztosító ez esetben is megtagadhatja a kártérítést, vagy visszakövetelheti azt a károkozótól.
A CLB szakértője figyelmeztet: a téli szezon előtt érdemes ellenőrizni a biztosítási szerződések feltételeit, különös tekintettel az abroncsokra vonatkozó előírásokra. Az évszaknak megfelelő és jó állapotú gumiabroncsok használata nemcsak a biztonságot növeli, hanem a pénztárcát is védi azzal, ha okozott kárt nem kell zsebből fizetni.
Időről időre felmerül, hogy az idősek vezetési képességei romlanak-e a korral, elegendő-e a jelenlegi egészségügyi alkalmassági vizsgálat az alkalmatlan sofőrök kiszűrésére, szükség lenne-e további korlátozásra. A téma most azért is aktuális, hiszen készül az új KRESZ, egyelőre tervezési szakaszban van, és várják a javaslatokat a lehetséges módosításokra. A Pénzcentrum is rendszeresen foglalkozik az életkor és a vezetési készségek kapcsolatával, melyről teljesen megoszlik az olvasóink véleménye is: egyéni felelősségvállalás vagy általános leszabályozás a megoldás.
Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója a CashTag új adásában elmondta, hogy az adatok magukért beszélnek annak kapcsán, több balesetet okoznak-e az idősek. "Ha megnézzük, hogy a kötelező biztosítás - ami talán az okozott baleseteknek a legjobb mutatója és mérőszáma is egyben - milyen adatok alapján áll össze, akkor azt láthatjuk, hogy a gépjármű típusa, illetve azon belül is inkább a teljesítménye az, ami drágítja vagy olcsóbbítja a kötelező biztosítást. A másik pedig a vezető kora és tapasztalata. Azt mindenki tudja pontosan, hogy ha az idős, vidéki nagypapám vagy nagymamám nevére íratom a kötelező biztosítást, akkor feleannyiba fog kerülni, mintha budapesti fiatalként, vagy akár középkorú emberként kötnénk a kötelező biztosítást" - mondta el a szakértő. Hozzátette: az okozott károk és statisztikák alapján sokkal inkább a balesetek legnagyobb részéért a magas kategóriájú autók, magas teljesítményű autók és 30-45 év közötti sofőrök a felelősek.
A szakember elmondta, hogy a statisztikák alapján azt nem lehet kijelenteni, hogy az idős sofőrök több balesetet okoznának. A balesetekben nagyobb arányban érintett a középkorú korosztály, illetve a céges autók sofőrjei. Gyakrabban kerülnek balesetbe céges autókat vezetők, rutinból hazavezetők, illetve nagyobb kockázattal járó tényező az éjszakai vezetés is Németh Péter szerint.
Változhat a KRESZ
Készülőben van az új KRESZ, melynek kapcsán most is zajlanak az egyeztetések és még mindig várják a javaslatokat is. Ahogy arról lapunk is beszámolt, korábban bemutatták a gyalogosokra, a kerékpárosokra, a mikromobilitási eszközt használókra, valamint a motorkerékpárosokra vonatkozó szabályrendszer módosításával kapcsolatos elképzeléseket. Legutoljára pedig a gépjárművel közlekedőkre vonatkozó szabályok kerültek napirendre. Ezek természetesen minden közlekedőt érintenek majd, nemcsak az idős söfőröket.
A tervezetben már most is találhatók olyan változtatások, amelyek jobban érinthetik az idős sofőröket, mint például a sokat emlegetett indokolatlanul lassú haladás betiltásának terve. A szakma bevezetne egy új fogalmat is, melyet akár az idős sofőrök esetében is lehet majd alkalmazni: ez a közlekedésben fokozott kockázattal járó közlekedési szereplő. Ezt pedig matricával jelölnék az autókon. Ilyen jelzések már most is léteznek: van a mozgáskorlátozottaknak matricája, a tanuló vezetőknek, illetve sokan maguk ragasztanak ki figyelmeztetéseket a járművükre, mint a Baby on board-matricák.
Még mindig forrnak az indulatok az idős sofőrökkel szemben
A múlt hét elején Kapitány Tibor, a Több mint jogsi autósiskola vezetője arról beszélt: a magyar szabályozás nem elég szigorú, és az idősebb vezetők alkalmasságát nem csupán orvosi vizsgálatok alapján kellene megítélni. "Az orvos a rendelőben csupán az alapvető fizikai állapotot tudja megvizsgálni, de nem látja, hogyan vezet az illető a forgalomban. Ezért fontos lenne közlekedési szakemberek bevonása, akik akár egy rövid, 20 perces felmérés alapján meg tudnák állapítani, hogy az idősebb vezető alkalmas-e a biztonságos közlekedésre" - mondta a szakember.
Pető Attila közlekedési oktató ennek kapcsán elmondta, hogy felmerült, az idős sofőrök esetében is lehetne alkalmazni a figyelmeztető matricát. Az egyszerű piros háromszög alakú jelzés azt jelentené, hogy egyedi vezetési képességű személy tartózkodik a járműben. Ez jelenthetné azt is, hogy idős sofőr vezet.
A Pénzcentrum megkérdezte olvasóit, mit gondolnak erről a kérdésről, és majdnem 10 ezren mondták el véleményüket. Mint kiderült, mindössze a válaszadók 10,7 százaléka van a szigorítás mellett.
A többség (49,1%) nem vezetne be semmilyen szigorúbb intézkedést az idősek jogosítványa tekintetében. A kitöltők 40,2 százaléka szerint pedig nem csak az életkor számít. A CashTag legújabb adásában megszólított járókelők, sofőrök is hasonló gondolatokat fogalmaztak meg. A nagytöbbség szerint nem a kor számít, hanem a vezetési készségek és az egészségi állapot, illetve nem szigorítás párti. Inkább egy hangos kisebbség az, akik szerint el kéne venni bizonyos életkor felett mindenkitől a jogosítványt.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Kezdődik az év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) kampány. Valaha ez nagy esemény volt, de mára csak a lakosság 10 százalékának fordul pontosan december 31-én a biztosítása. A 4,2 millió magyar lakossági tulajdonban levő autó döntő többségnek már nem az év végével módosulhat a szerződése. Viszont éppen emiatt ma már a biztosítók sem helyeznek akkora hangsúlyt az egykori novemberi kampányokra, mint ahogy azt korábban megszokhattuk, de így a jó váltás lehetőségéről az ügyfelek is könnyebben lemaradnak.
Egy kis történelem
Szobonya László, a Groupama Biztosító lakossági nem-élet üzletágának vezetője egy háttérbeszélgetésen idézte fel a magyar KGFB-piac több fontos fázisát.
A magyar kötelező gépkocsi-biztosítás rendszere már nyugdíjaskorú, éppen 65 éves, az 1959. évi IV. törvény vezette be. Amikor az előző rendszerben mind az üzemanyag forgalmazás, mind a biztosítás monopólium volt, Magyarország egy időben nagyon sajátos struktúrát vezetett be: az üzemanyagárban volt benne a biztosítási díj. Vagyis nem kellett szerződéseket kötni, nyilvántartani, valamint a hagyományos értelemben vett díjakat fizetni és szedni.
1991. július 1-től váltotta fel a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szerződéses struktúrája a régi rendszert. Aki emlékezik a rendszerváltás idején vetített Szomszédok című tévésorozatra, Taki bácsi, a „nép taxisa” az egyik rész végén azért siránkozott, mert az autósoknak, így a taxisoknak is ekkortól kellett külön biztosítást kötni a másoknak okozott károk ellensúlyozására.
Bár sokan azóta is egy kalap alá veszik a gépjármű-biztosításokat, vagyis a kötelezőt és a cascót, amúgy teljesen más a logikája a díjszabásnak. A KGFB-nél a biztosítók a sofőrt (milyen eséllyel okoz kárt), a cascónál a járművet árazzák be, vagyis azt feltételezik, hogy egy értékesebb autóban, mint vagyontárgyban nagyobb lehet a kár.
A 2010-es évekig az egész ország koncentráltan, az év elején válthatott biztosítót, novemberben indult a kampány, a biztosítók sok-sok oldalon keresztül hirdették a feltételeiket. Ráadásul a biztosítók nagyon jó ajánlatokkal csábították át magukhoz az ügyfeleket, 2010-ben például még egyetlen szezonban 1,5 millióan váltottak biztosítót. Aztán jött két fontos változás, a koncentrált kampány helyett mindenki a tulajdonszerzés évfordulóján válthatott, illetve 2016-tól az MNB kimondta, hogy a biztosítók nem kedvezményezhetik az új ügyfeleket a meglevő ügyfeleik kárára.
Szóródik a kampány, csökken a figyelem
Ma már tehát teljesen eloszlik az év során a KGFB-kötések piaca, mindenkinek más és más a fordulónapja, vagyis a piac 90 százaléka az év napjai között nagyjából egyenletesen oszlik meg. Érdekes módon október elején van némi csúcsosodás, mert korábban két aktív piaci szereplő (az Astra és a MÁV ABE) is ekkor ment csődbe, sokan kényszerűen ekkor indítottak új szerződést.
A piac háttértrendjei is nagyon érdekesen változnak. Ma már nincs annyi koccanás, kisebb baleset, mint korábban, aminek legalábbis két oka biztosan van,
- elterjedtebb a home office,
- és fejlettebbek a vezetést segítő eszközök, jelzések, beépített tükrök, kamerák.
Ugyanakkor sajnálatosan mégis nagyobbak a károk, a szakember szerint az elmúlt években ugyanis a szervizekben tapasztalható áremelkedés kétszerese volt az inflációnak. Fontos adat, hogy a balesetek 95 százalékban csak anyagi kárral járnak, vagyis csak 5 százalék esetén van személyi sérülés, de a kifizetések 20 százaléka kapcsolódik mégis a humán tételekhez. EZ lehet egészségügyi ellátás, sérelmi díj, de akár otthoni ápolás, gyógytorna, vagy az otthonok olyan átalakítása, hogy a sérült továbbra is minél teljesebb életet élhessen.
Egy aktuális kutatás
Az ügyfelek mindenesetre az új rendszerben, a kevesebb koncentrált médiafigyelem miatt hajlamosabbak elfelejteni a szerződéseik felülvizsgálatát. Pedig a Groupama Biztosító megbízásából, az NRC által készített 1000 fős, országos kutatás szerint a KGFB-piacon az ügyfelek 98 százaléka szívesen váltana egy olcsóbb ajánlatra. Vagyis valójában a KGFB egy kifejezetten árérzékeny termék, amely árérzékenység ráadásul egyáltalán nem függ össze a jövedelmi helyzettel, inkább attitűdalapú. A válaszadók 72 százaléka már kevesebb, mint 10 ezer forint éves megtakarítás esetén is mozdulna, mégis az a tapasztalat, hogy a valóságban az ügyfelek legfeljebb 20 százaléka vált biztosítót.
Ennek egyik fő oka, hogy az ügyfelek félnek a váltás vélelmezett bonyolultságától, az időigényes az adminisztrációtól, de sokan (részben hamis észleléssel) elégedettek a jelenlegi szerződésükkel, és azt gondolják, hogy egy váltással elveszítenék a korábban kiharcolt kedvezményeiket.
Ez azonban nem feltétlenül van így, ráadásul a beszélgetésen az is kiderült, hogy a kedvezményekre jogosító feltételeket nem is mindig kell teljesíteni, olykor elég „jól” válaszolni. Vagyis vannak olyan kérdések, mint amelyeket nem biztos, hogy (sőt, biztos, hogy nem) ellenőriz majd a biztosító, de a jó válaszokkal jobb ár érhető el. Ilyenek lehetnek például a használ-e téli és nyári gumit, mennyit megy az autóval, jár-e vele külföldre típusú kérdések.
A kutatásból kiderült, hogy az internetezők túlnyomó többsége valamilyen árösszehasonlító oldalt néz meg először, ugyanakkor közel egynegyedük a biztosítók saját honlapján köt szerződést. Bár elsőre talán azt gondohatnánk, hogy a KGFB-nél csak az ár számít, hiszen kár esetén nem a biztosítást kötő kap pénzt, vagy vesz igénybe szolgáltatást, ez nem teljesen igaz. Például van olyan vonzó pluszszolgáltatás (pl. a 0-24 órán keresztül hívható, ingyenes autómentés asszisztencia), aminek az a célja, hogy maga a biztosítást megkötő autós is érezzen valami előnyt a KGFB-jéből.
Pár jó tanács
- Jegyezzük meg az évfordulónk dátumát! Évforduló napját megelőző 60. és 30. nap között van lehetőségünk a KGFB-t felmondani, de az új biztosításunkat az évforduló napjáig bármikor megköthetjük. De arra figyeljünk, hogy tartsuk be a határidőket.
- Nézzünk körbe a piacon! Miután megkaptuk az évfordulós díjértesítőt, van egy összehasonlítási alapunk és ezek után egy ár-összehasonlító oldalon, vagy a biztosítók oldalain felmérhetjük, hogy van-e a piacon kedvezőbb díj.
- Ne csak az alapárat, de az elérhető kedvezményeket és a pluszszolgáltatásokat is nézzük! Ugyan a kötelező biztosítások esetében általában limitált az igénybe vehető plusz szolgáltatások köre, de azért lehetnek ilyenek.
- Ha bármiben bizonytalanok vagyunk, forduljunk bátran biztosítási szakemberhez, ők készségesen segítenek, hiszen pontosan ez a dolguk, ráadásul még üzletet, vagyis pénzt is remélhetnek a közreműködésükért.
Végezetül álljon itt pár általános jó tanács, ami bármikor is kell váltanunk, hasznos lehet.
forrás: telex.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Tovább drágult a kötelező biztosítás
Éves összehasonlításban 10 százalékkal, 57 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja. Negyedéves összehasonlításban a díjnövekedés mérséklődött, a kárráfordítás kisebb ütemű emelkedése is várhatóan visszafogja majd a díjemelkedést.
2024 II. negyedévének végén 57 ezer forint volt a személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) átlagos éves díja. Ez 1,6 százalékos növekedést jelez az előző negyedéves értékhez képest – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves kgfb-indexében. A budapesti autósok átlagos éves díja (80 ezer forint) közel 27 ezer forinttal több, mint az ország többi részén lévő társaiké (53,3 ezer forint). Éves szinten 10 százalékkal emelkedett az országos átlagdíj, ezen belül a fővárosiak esetében 6, a nem budapesti szerződéseknél pedig 11 százalékkal.
Az éves kárráfordítás növekedése folytatódott, 4 százalék, negyedéves alapon azonban stagnál, ami azt jelenti, hogy a kárráfordítás növekedési üteme már öt negyedéve alacsonyabb, mint a díjaké, várhatóan ez a díjemelkedés növekedését is mérsékelni tudja a következő negyedévekben.
Az MNB személygépkocsikra számított korrigált kgfb-indexe (ami az árváltozások indokoltságának mérésére szolgál és a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva mutatja be a nettó díjváltozást) 133 százalékon áll, kisebb emelkedést mutatva a II. negyedévben. Az index 2021. I. negyedévében volt a csúcson, jelenleg a járvány előtti szinten áll.
Az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél – az egyedi nagy buszokat és a flottás vontatókat kivéve – jelentős mértékben emelkedtek a díjak. A flottás járművek esetén a taxik és segédmotoros kerékpárok díjai növekedtek 50 százalék felett, míg a nehéz pótkocsik csak minimálisan 3 százalékkal emelkedtek.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi kgfb Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik éves díjának, illetve a többi járműosztály átlagdíjainak éves és negyedéves változását.
A kgfb-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve kgfb díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.
forrás: piacesprofit.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítás ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor>>
A társaságok többsége a 80-as években használt korszerűtlen, személyes ügyintézéssel, vagy drága, 100-150 ezer forintnál magasabb éves díjjal igyekszik elvenni az ügyfelek kedvét attól, hogy velük kössék meg a július óta a rollerekre is kötelező biztosítást. Már iskolába is egyre több diák megy elektromos rollerrel, miközben a KRESZ még mindig nem szabályozza ennek használatát. A biztosítók ezért attól tartanak, hogy jelentősen megugrik az amúgy sem kevés rolleres balesetek és ezzel együtt a kártérítések száma és összege is. Ki fizet, ha nincs biztosítás, s ki a felelős a gyerek okozta balesetért? A CLB biztosítási alkuszcég közleményében ezekre a kérdésekre is válaszol.
Nem könnyítik meg az elektromos rollerekre kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) megkötését a biztosítók, úgy tűnik, a legtöbb nem akarja rolleresekkel növelni az ügyfelei számát – számol be a CLB biztosítási alkusz tapasztalatairól Németh Péter. A cég online értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint néhány üdítő kivételtől eltekintve a legtöbb biztosító túlárazással riasztja el magától a rollereseket vagy úgy viselkedik, mintha a 80-as években lennénk: csak személyesen, a fiókirodákban lehet szerződést kötni.
Ez online világban eléggé nehézkes megoldás és lényegesen megnehezíti az ügyfelek dolgát. Valószínűleg ez a cél – szögezi le Németh. A rollerek elterjedésével egyre a több a KRESZ ismeretei, védőfelszerelés és minden tapasztalat nélkül vezethető elektromos kétkerekűekkel okozott baleset, s félő, a helyzet a tanév kezdetével tovább romlik majd. Úgy tűnik ugyanis, hogy státuszszimbólum lett elektromos rollerrel suliba járni, egyre több diák cseréli le a korábbi bejárós biciklit a gyorsmozgású kétkerekűre, amit egyre vakmerőbben, veszélyesebben használnak.
A helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy bár kötelező biztosítást kötni a 25 kilónál nehezebb vagy az óránként 25 kilométeres sebességre is képes elektromos rollerekre, közúti használatukat semmi nem szabályozza. Valószínűleg ettől, pontosabban a várható, ám egyelőre felbecsülhetetlen mértékű kártérítéstől, és a balesetek körülményes helyzetfeltárástól ódzkodnak azok a biztosítók, amelyek igyekeznek adminisztrációs eszközökkel vagy szándékosan drága, akár évente 100-150 ezer forintos díjjal távol tartani maguktól a rollereseket. Érdekes tapasztalat, hogy a cégek tulajdonában lévő rollerekre az egyébként is nehezített körülményeknél még bonyolultabban lehet kgfb-t kötni. Ez pontosan az a helyzet, amikor érdemes alkuszi oldalon, vagyis egy online felületen átnézni az igen eltérő ajánlatokat – jegyzi meg a szakértő.
forrás: piacesprofit.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítás ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Ennyibe kerül az e-rollerekre a biztosítás, ha egyáltalán kell
Már több biztosító is közzétette, mennyit kell fizetni a kgfb körébe frissen bevont rollerekre július 16-ától. Területtől és életkortól függően az árak egy évre vetítve jellemzően 5-25 ezer forint között vannak, de extrém esetek is előfordulnak. Az új szabályozás azonban a ma az utakon használt eszközök többségét nem is érinti.
Az idén július 16-ától kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kell kötni az úgynevezett mikromobilitási eszközökre, köztük az e-rollerekre. Az új szabályozás azonban – nyomatékosította a Groupama – a ma az utakon használt eszközök többségét nem érinti. Ezek ugyanis nem érik el a feltételül szabott tömeget vagy sebességet. A nagyobb városokban elterjedt rollermegosztó szolgáltatók által üzemeltett járművek többségére sem vonatkozik az új biztosítási kötelezettség.
Mivel a kötelező felelősségbiztosítás a másoknak okozott, személyi sérüléssel járó károkat is fedezi, az e-rollerekre köthető felelősségbiztosítás díjaira is jelentős hatással lesz – hangsúlyozta a Groupama. A napokban több biztosítótársaság publikálta az „Egyéb gépjárművek”-re vonatkozó, július 16-ától hatályos díjtarifáit. Több társaság is az eddig ismeretlen kategória esetében a segédmotorkerékpár árazásából indult ki, ugyanakkor már most jelentősen eltérő díjszintek tapasztalhatók. Területtől és életkortól függően az árak egy évre vetítve jellemzően 5-25 ezer forint között vannak, de extrém esetek is előfordulnak.
A Groupama fontosnak tartja, hogy az e-rollerek használatát még nem szabályozza a KRESZ, így a hiányos keretrendszer miatt nagy szabadság vonatkozik az életkorra vagy az előírt ismeretekre. A biztosító a díjak megállapításánál a saját adatok mellett figyelembe vette a nemzetközi kárstatisztikákat is. A nemzetközi statisztikák szerint 10-ből 9 rolleres baleset a rolleres sérülésével jár. A leggyakoribb eset pedig a fejsérülés.
Nem csak az e-rollerrel közlekedőket fenyegetheti veszély az utakon, hanem a járókelők is egyre gyakrabban szenvednek balesetet a rollerezők miatt. Ezek többsége abból fakad, hogy a rolleresek nem elég körültekintők és elsodorják, elütik a gyalogosan közlekedőket. Ahogy egyre több az ilyen eszköz az utakon, úgy nő az e-rollerrel okozott és elszenvedett balesetek száma. Az e-rollerek száma az utóbbi 5-6 évben évről évre meredeken emelkedett, jelenleg mintegy 80-100 ezer lehet használatban és számuk várhatóan a jövőben is tovább növekszik.
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a biztosítók kötelező biztosítás díjait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Kgfb: az infláció mérséklődésével a díjak növekedésének konszolidációja várható
Éves összehasonlításban 11 százalékkal, 56 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja, amely a 2023-as éves átlagos infláció utóhatása, de az alatt alakult. Az infláció csökkenésével, a biztosítói kárráfordítások mérsékelt 8 százalékos emelkedésével a díjak konszolidációja várható – olvasható az MNB friss Kgfb-indexében.
2024 I. negyedévének végén 56 ezer forint volt a személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) átlagos éves díja. Ez 7 százalékos növekedést jelez az előző negyedéves értékhez képest, amely egy része szezonális hatásból ered – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexében. A vidéki autósok átlagos éves díja (52,4 ezer forint) bő 27 ezer forinttal marad el budapesti társaikétól (79,8 ezer forint). Éves szinten 11 százalékkal emelkedett az országos átlagdíj, ezen belül a fővárosiak esetében 7, a nem budapesti szerződéseknél pedig 12 százalékkal. Az infláció mérséklődése látszik, 2024 márciusában az év/év alapú infláció 3,6 százalék volt, ennek hatására a díj emelkedés ütemének csökkenése várható.
A kárráfordítások egy év alatt 8 százalékkal emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a kárráfordítás növekedési üteme már négy negyedéve alacsonyabb, mint a díjaké. Ez jelezheti, hogy a díjak növekedését teljes egészében nem indokolja a károk emelkedése.
Az MNB személygépkocsikra számított korrigált Kgfb-indexe (ami az árváltozások indokoltságának mérésére szolgál és a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva mutatja be a nettó díjváltozást) 130 százalékon áll, kisebb emelkedést mutatva az I. negyedévben. Az index 2021. I. negyedévében volt a csúcson, jelenleg a járvány előtti szinten áll.
Az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél – a flottás segédmotoros kerékpárokat kivéve –jelentős mértékben emelkedtek a díjak. A flottás járművek esetén a taxik és kisebb buszok díjai növekedtek 20 százalék felett, míg a nehéz pótkocsik csak minimálisan 3 százalékkal emelkedtek.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi Kgfb Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik éves díjának, illetve a többi járműosztály átlagdíjainak éves és negyedéves változását.
A Kgfb-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve kgfb díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.
forrás: mnb.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
MNB: Csökkenhet a kötelező biztosítás díja
Éves összehasonlításban 11 százalékkal, 56 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) átlagos éves díja, ami a 2023-as éves átlagos infláció utóhatása, de az alatt alakult. Az infláció csökkenésével, a biztosítói kárráfordítások mérsékelt, 8 százalékos emelkedésével a díjak konszolidációja várható - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Kgfb-indexében.
Az első negyedév végén 56 ezer forint volt a személygépkocsik kgfb átlagos éves díja. Ez 7 százalékos növekedést jelez az előző negyedéves értékhez képest, amelynek egy része szezonális hatásból ered - írták. A vidéki autósok átlagos éves díja (52,4 ezer forint) bő 27 ezer forinttal marad el budapesti társaikétól (79,8 ezer forint).
Megjegyezték:
az infláció mérséklődése látszik, 2024 márciusában az év/év alapú infláció 3,6 százalék volt, ennek hatására a díjemelkedés ütemének csökkenése várható.
A kárráfordítások egy év alatt 8 százalékkal emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a kárráfordítás növekedési üteme már négy negyedéve alacsonyabb, mint a díjaké. Ez jelezheti, hogy a díjak növekedését nem indokolja teljes egészében a károk emelkedése - jegyezte meg az MNB.
A jegybank személygépkocsikra számított korrigált kgfb-indexe (ami az árváltozások indokoltságának mérésére szolgál és a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva mutatja be a nettó díjváltozást) 130 százalékon áll, kisebb emelkedést mutat az első negyedévben. Az index 2021. első negyedévében volt a csúcson, jelenleg a járvány előtti szinten áll.
Az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél - a flottás segédmotoros kerékpárokat kivéve - jelentős mértékben emelkedtek a díjak. A flottás járművek esetén a taxik és kisebb buszok díjai növekedtek 20 százalék felett, míg a nehéz pótkocsik csak minimálisan 3 százalékkal emelkedtek.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb-díjak és károk alakulását bemutató indexét.
Az MNB közölte, hogy ha egy ügyfél az egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve kgfb-díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.
forrás: novekedes.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a biztosítók kötelező biztosítás díjait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Fontos határidő közeleg, újabb járművekre kell kötelező biztosítást kötni
Bővül azon járművek köre, amelyekre kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötni. Ez az érintettekre 2024. július 16-tól vonatkozik majd - hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009.évi LXII. törvény 2024. április 30-án kihirdetett új rendelkezései szerint az egyes mikromobilitási eszközökre is kiterjed a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb).
A gépjármű nettó tömege, illetve tervezési sebessége dönti el, hogy szükséges-e kgfb-t kötni az adott járműre. Az alábbi ábra segítséget nyújt az érintett járművek tulajdonosai, üzemben tartói vagy használói számára, hogy vonatkozhat-e rájuk ez a kötelezettség.
Az ábra azonban csupán tájékoztató jellegű, vagyis nem helyettesíti, nem egészíti ki és nem írja felül a hatályos jogszabályok rendelkezéseit. Így minden üzemben tartó saját felelőssége, hogy ellenőrizze gépjárműve nettó tömegét, illetve tervezési sebességét - hívta fel a figyelmet a MABISZ.
Tekintettel arra, hogy egy teljesen új jogszabályi rendelkezésről van szó, a biztosítók jelenleg, de legkésőbb június 8-ig állítják össze a mikromobilitási eszközökre vonatkozó díjtarifájukat, és az érintetteknek július 16-tól kell rendelkezniük érvényes kgfb-vel.
így ebben a pillanatban megbecsülni sem lehet, milyen biztosítási díjjal köthető kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a szóban forgó járművekre.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szerint olyan gépjármű esetében, amit nem vettek hatósági nyilvántartásba, (vagyis nincs rendszáma,) a mindenkori használó is üzemben tartónak minősül. Ezért használat előtt mindenképpen meg kell győződni arról, hogy a járműnek kell-e, illetve van-e kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a biztosítók kötelező biztosítás díjait a gépjárművére, és kösse meg a kiválasztottat néhány kattintással:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Kötelező biztosítás: figyelmeztetést adtak ki a robogósoknak
Becslések szerint meghaladja a 650 ezret a Magyarországon közlekedő segédmotoros kerékpárok száma, ezek közül azonban kevesebb mint 300 ezerre kötöttek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb). A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy fokozottan megéri kifizetni a kategóriától és lakhelytől függően havi 600-800 forintos kgfb-havidíjat, mivel azzal nem csupán a közúti igazoltatás során kirótt mulasztási bírság küszöbölhető ki, hanem a közúti baleset során okozott, akár többmilliós kártérítési kötelezettség is.
A robogótulajdonosok jelentős része továbbra sincsen tisztában azzal, hogy a biztosítási kötelezettség nem csupán a rendszámmal ellátott járművekre, hanem minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban. Az MNB legutóbb kiadott biztosítási statisztikái szerint a segédmotoros kerékpárok díjosztályában a korábbiaknál is kevesebb, 297 ezer kgfb-t kötöttek az üzembentartók, miközben a hazai állomány folyamatosan gyarapszik, aktuális nagysága becslések szerint már meghaladja a 650 ezret. Mindez azt jelenti, hogy a robogók többsége szabálytalanul vesz részt a forgalomban.
„Bár a hatóságok csak szórványosan ellenőrzik a robogók biztosításának meglétét, egy-egy közúti igazoltatásnál a kgfb nélkül közlekedő robogósokra mulasztási bírságot szabhatnak ki – mondta Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ elnökségi tagja, hozzátéve: - Baleset esetén pedig az okozott kárért a károkozó felel, amit biztosítás híján saját zsebből kell térítenie. Az MNB 2022-es évre vonatkozó statisztikái szerint a segédmotoros kerékpárok esetében 429 ezer forint volt balesetek során kifizetett átlagos kártérítés. Ugyanakkor személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmilliós szintet is.”
Kevesen tudják, hogy amennyiben az elektromos kerékpár motorjának teljesítménye meghaladja a 300W-ot, vagy a motor a pedáltól függetlenül is képes önállóan hajtani a járművet, illetve a jármű 25 km/óránál nagyobb sebesség elérésére képes, a jármű besorolása már segédmotoros kerékpár, vagyis erre a járműre is kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötni. Üzemeltetése során védőfelszerelést (bukósisakot) kell alkalmazni, és vezetéséhez szükség van vezetői engedélyre is.
A kötelező biztosítást megkötő robogós tiszta lappal indul, eddigi mulasztása miatt nincsen mitől tartania: a korábbi időszakra nem kell fedezetlenségi díjat fizetni, mint a gépkocsik vagy motorok esetében, igazoltatáskor pedig a rendőrök csakis azt vizsgálják, hogy az adott időpontban a jármű rendelkezik-e biztosítással. Amennyiben a jármű nem rendelkezik rendszámmal, a biztosítók az alvázszámra kötnek kötelezőt. A járművek előtörténetét sehol nem vezetik, így bónusz-málusz besorolás sem befolyásolja a fizetendő díj mértékét.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Kötelező biztosítás kalkulátorunkban pár kattintással összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>