2012.11.14

Bónuszvédelem-tiltás a kampány közepén

CLB: Több tízezer ügyfél érintett
Idén is talált törvénytelennek minősíthető biztosítási formát a PSZAF, ezúttal az egyik újdonságot, a bónuszvédelem biztosítást tiltotta be, a kampány közepén. Az intézkedés négy biztosítót és akár több tízezer olyan ügyfelet érint, akik éppen a bónuszkedvezmény miatt már meg is kötötték az új szerződésüket. Ezeket már nem lehet felbontani, ezt is tiltja a törvény. Az alkuszok egyébként gyakorlatilag egész évben egyfajta legális bónuszvédelmet folytatnak.
Törvénytelennek minősítette, ezért a kötelezőbiztosítási kampány közepén betiltotta a bónuszőr szolgáltatás értékesítését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Nincs ebben semmi meglepő, korábban is volt már ilyenre példa, s vélhetően a jövőben sem lesz ez másként, ha a szervezet törvénytelennek minősít egy kedvezményt vagy biztosítási formát. Ezúttal a különféle módon elnevezett, de valójában ugyanazt a célt, a bónuszbesorolás megtartását szolgáló kedvezményt találták aggályosnak, ezzel a kedvezménnyel ugyanis egyebek mellett azt ígéri néhány biztosító a kampányban, hogy baleset miatt sem csökkenti a jármű tulajdonosának a bónuszfokozatát, abban az esetben, ha nem ő, hanem más vezetett, és akkor sem, ha éppen csak minimális értékű,úgynevezett bagatell kárt okozott. A PSZÁF tiltó intézkedése négy biztosítót érint, s azokat az ügyfeleket, akik a kedvezmény hatására sietve elköteleződtek az érintett társaságok valamelyikéhez. Felmerül a kérdés, jogtalan szolgáltatást ígértek-e a biztosítók, átverték-e ezeket az ügyfeleket, s a letiltással hátrányba kerül-e az a több tízezer autós, akik már éppen a kifogásolt kedvezmények miatt megkötötték már a szerződésüket.
- Szó sincs szándékos átverésről, ám tény, hogy a PSZAF értelmezése szerint a törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a bónuszőr tevékenységet külön akcióban, kedvezményként „forgalmazzák” a társaságok – véli Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs és értékesítési vezetője szerint ez a szolgáltatás akár még indokolt is lehet arra az esetre, amikor más vezette az autót, vagy minimális kárt okozott egy autós, ám a törvényt be kell tartani, s erre a szolgáltatásra az most nem ad lehetőséget.
A már megkötött, kicsit talán elhamarkodott megállapodásokat viszont már nem lehet felbontani, erre sem ad lehetőséget a törvény. Míg korábban több szerződést is talonban lehetett tartani az első részletfizetés pillanatáig – azzal véglegesült a szerződés –, egy tavalyi rendelkezés szerint már nem lehet eltérni az első szándéknyilatkozattól, kötelezően ott kell maradni, ahová először bejelentkezett az autós.
A bónuszbesorolással azonban nemcsak baleset, hanem hibás nyilvántartás miatt is gond lehet azóta, amióta bevezették az új elektronikus kártörténeti nyilvántartást, az úgynevezett KÁNYA rendszert – hívta fel a figyelmet Németh. A biztosítók a nyilvántartás egy évvel ezelőtti beélesítése óta automatikusan alapra állítják azoknak az új ügyfeleiknek a bónuszfokozatát – bármilyen magas volt is –, akiknek nem stimmelnek az adataik a központi rendszerrel. Az érintett autósok azonban így önhibájukon kívül jelentős hátrányt szenvednek. Márpedig a rendszerben tavaly ilyenkor még százezer téves adat volt, és ez alatt az egy év alatt csak a CLB tízezernél is több ügyfélnek segített kibogozni a gépezetbe került hibát. A biztosítóváltáskor az egymással konkuráló társaságok semmilyen formában nem egyeztethetnek, ezért a hibákat egyedül az alkuszok tudják gyorsan és egyszerűen kiküszöbölni. Legalábbis azoknál az ügyfeleknél, akik nem akarnak különféle igazolásokkal hetekig kilincselni a régi és az új biztosító között. Ez alapján az alkuszok a kampányoktól függetlenül, gyakorlatilag egész évben bónuszvédelmet folytatnak. Igaz – hangsúlyozza Németh – ezzel nem a balesetben vétkes autósok irháját mentik, hanem a vétlenek valós besorolását igyekeznek megőrizni vagy visszaállítani.
A CLB szakmai álláspontja szerint annak, aki a forgalomban hibázott, s magának, valamint másoknak is kárt okozott, annak a bónuszfokozat visszaléptetésével is számolnia kell. A PSZAF döntése tehát igazságos szögezi le a szakértő, aki szerint azonban a bónuszvédelmi szolgáltatás jó szándékú, ám bizonyos szempontból így utólag megtévesztő kezdeményezés volt. Nem véletlen, hogy a CLB minden évben figyelmeztet: senki ne kapkodja el a szerződését, fontolja meg, várjon ki a kampány utolsó harmadáig, mielőtt elköteleződne. Ilyen eset ugyanis máskor is előfurdalhat, s az is már csak a tarifahirdetés után, a kampány hevében, a kapkodó ügyfelek számára esetleg már későn derülhet ki.

Forrás: hirportal.clb.hu

 

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
Átlag 15 ezret spórolunk a kötelezőn
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Átlag 15 ezret spórolunk a kötelezőn

Akár 20-25 milliárd forintos díjcsökkenést is okozhat 2010-ben a kötelező biztosítások piacán az a közel 1,5 millió darab kötelező biztosítási szerződés, melyet olcsóbbra cseréltek az autósok tavaly novemberben.

A Magyar Biztosítók Szövetségének összesített adatai alapján - az előző évek sikerkampányait figyelembe véve is abszolút rekordnak számító - 1 millió 460 ezer kötelező biztosítás váltás történt tavaly novemberben. Ebből 950 ezer autós új biztosítóhoz szerződött, 510 ezer pedig saját biztosítójánál kötött kedvezőbb áron szerződést. Az autósok megtakarítása mintegy 13-17 ezer forint volt szerződésenként, ami összességében 20-25 milliárd forintos megtakarítást eredményez. Mindez akár 110 milliárd forint alá is csökkentheti, a tavaly még évi 130 milliárdos itthoni kötelező piacot.

A legoptimistább várakozásokat is felülmúló 1,5 millió váltó mintegy 40%-a az internetes honlapok ügyfelei közül került ki, de a kötések nagy számból az is kitűnik, hogy a biztosítótársaságok üzletkötői és a hagyományos (offline) alkuszok is minden eddiginél jobban aktivizálták magukat. A „lakásokba bekopogtató" ügynökök laptopokkal és díjszámító szoftverekkel felfegyverkezve - a rendkívül kedvező díjaknak köszönhetően - azokat az autósokat is rá tudták venni a biztosítóváltásra, akik önmaguktól nem kezdeményezték volna a biztosítóváltást.

Változások jövőre

2011-től nem köbcentiméter, hanem kilowatt alapján kell majd árazniuk a biztosítótársaságoknak. Ez utóbbi azzal jár majd, hogy az eddig egy díjkategóriába tartozó - azonos köbcentivel, de különböző teljesítménnyel bíró - járművek kötelező díja, ezentúl adott biztosítón belül is eltér majd egymástól. A 15 hazai társaság kénytelen lesz teljesen újraárazni kötelező biztosításait novembere, ami jelentős piaci átrendeződéhez és további díjcsökkenéshez vezet majd.

Ne várjunk tovább a kötelező csekkre!
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Ne várjunk tovább a kötelező csekkre!

Az előzetes adatok szerint megközelítette az egymilliót azok száma, akik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) váltottak a legutóbbi kampány során. Annak ismeretében, hogy minden eddiginél többen váltottak, nem meglepő, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is hosszúra nyúlik a kötelező biztosítási szerződések feldolgozása. A biztosítási alkuszok eddigi tapasztalatai alapján becsülhető, hogy sok ezer autós a mai napig nem kapta meg az első esedékes díj befizetésére szolgáló csekket. Bár az új törvényi szabályozás már hatvan napos haladékot biztosít az első részletek kiegyenlítésére, lassan ez a határidő is lejár. Mit tehet, aki még nem kapott csekket? Kell-e addig is igazolnunk, hogy van-e szerződésünk? A FBAMSZ az alábbiakban foglalja össze röviden a teendőket.

Határidők tartása - megmaradt az ügyfél felelőssége

„Számos tekintetben kedvezőbbé vált az új szabályozás, de az ügyfeleknek két fontos kérdésben is megmaradt a felelőssége - hívja fel a figyelmet Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. - Egyrészt nekik kell odafigyelniük, hogy az első díjrészlet legkésőbb március 1-jéig be legyen fizetve, másrészt hatósági kérésre ezt megelőzően igazolniuk kell a szerződésük meglétét."

De mit tegyen, aki a mai napig nem kapott csekket? „A határidő közeledtével célszerű mielőbb utánajárni, mi okozza a számla elmaradását - tanácsolja az alkuszszövetség elnöke. - Az utolsó napokban ugyanis minden évben megugrik az ügyintézők száma. Az elmaradt díjbekérőnek ott érdemes utána járni, ahol a biztosításunkat megkötöttük. Ez általában a kötésben közreműködő alkusz vagy az adott biztosító ügyfélszolgálata."

A biztosítás meglétét ugyanakkor már az év kezdete óta igazolnunk kell. Erre a biztosítási kötvény, illetve a befizetést igazoló szelvény hiányában a szerződés megkötését igazoló, a biztosító vagy az alkusz által kiállított dokumentum is alkalmas. Ezek hiányában hatósági ellenőrzéskor már most is kellemetlenségre számíthatunk!

Százezer forintot kockáztat a kötelező nélküli autós
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Százezer forintot kockáztat a kötelező nélküli autós

Összességében akár százezer forintra is rúghat a kötelező biztosítás nélkül autózók utólagos befizetési kötelezettsége, a bírságon túl ugyanis a díj visszamenőleges költségét is állni kell. A kötelezőkre idén meghosszabbított türelmi idő március elsején járt le.

Március elsején lejárt a korábbi 30-ról 60 napra meghosszabbított türelmi idő, amely alatt a rendőrök nem büntethették meg azokat az autósokat, akik biztosítójuk késedelme miatt nem tudták igazolni, hogy befizették a kötelező biztosítási díjat.

A moratórium letelte óta több tízezer forint bírságot is kaphat az, akiről kiderül, gépjárművének egyáltalán nincs kötelező biztosítása, vagy nem tudja bizonyítani a befizetést, illetve szerződésének érvényességét. A költségkockázat még ennél is nagyobb, összesen ugyanis akár 100 ezer forintjába is kerülhet a tulajdonosnak a biztosítás elmaradása, mert a bírság mellett visszamenőleg be kell fizetnie a teljes díjat, ha nem akarja,hogy járművét kivonják a forgalomból.

A tavaly év végi biztosító-váltási dömping miatt jó néhány társaság nem tudta időben feldolgozni az ügyfelek adatait, ezért a kötelező befizetésre szóló csekkeket is csak késve, vagy még mindig nem küldték ki.

A CLB Független Biztosítási Alkusz cég adatai szerint a több millió ügyfélből ma néhány ezer lehet, akinek valamilyen oknál fogva még nem postázta biztosítója a csekket, de az ügyintézés késése őket sem mentesíti - ha ugyanis kárt okoznak, akkor nem lesz fedezetük a kárrendezésre, vagyis saját zsebből kell állniuk minden költséget, az ugyanis nem mentség, ha valaki nem kapott csekket vagy egyéb "díjbekérőt".

Bringások, motorosok: felelősségbiztosítás nélkül ne vezessenek
2010 május 12.
Kategória:
Motor biztosítás

Bringások, motorosok: felelősségbiztosítás nélkül ne vezessenek

A motoros-, és kerékpárszezon kezdetekor érdemes a biztosítás lehetőségét is megvizsgálniuk a kétkerekű tulajdonosoknak. A bringások könnyebb helyzetben vannak, a motorosok nagyobb kárt okozhatnak.

A kerékpárosok nem esnek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) hatálya alá. Kevesen tudják azonban, hogy az egyik legelterjedtebb biztosítás lehet segítségükre, ha kerékpározás közben valamilyen kárt okoztak, és ezért kártérítési felelősséggel tartoznak.  A lakásbiztosítási szerződések többsége ugyanis – szerződésenként eltérő feltételekkel és mértékben – mentesíti a kárt okozó kerékpárost az olyan károk megtérítése alól, amelyekért felelősséggel tartozik.

Függetlenül attól, hogy motor vagy robogó tulajdonosai, a motorosoknak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötniük járműveikre. Ha a téli hónapok alatt ideiglenesen kivonták a forgalomból motorjukat, erre az időszakra mentesültek a kötelező felelősségbiztosítás díjfizetése alól, viszont újbóli használat esetén ismét üzembe kell helyezniük járműveiket.

A pihenő időszakára érvényben marad a kgfb-szerződés, de a biztosított nem fizet biztosítási díjat, a biztosító pedig nem viseli a kockázatokat a szünetelés ideje alatt, amelynek időtartama legfeljebb fél év lehet. Hasznos, ha a tulajdonosok a motorkerékpár újbóli forgalomba helyezéséről levélben értesítik a biztosítót, ezzel is kezdeményezve a kockázatviselés valamint a díjfizetés folytatását. – figyelmeztetnek biztosítási szakértők.

Forrás: Hvg.hu

Százmilliós károkat okozhatott a hó – a társasházaknak luxus a biztosítás
2010 május 12.
Kategória:
Casco biztosítás

Százmilliós károkat okozhatott a hó – a társasházaknak luxus a biztosítás

Százmilliós kárt is okozhatott az autókban a tetőkről lezúduló hó az elmúlt hetekben – derül ki a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. gyorselemzéséből. A cég szerint a fővárosi házak legalább negyede baleset-és életveszélyes, ha olvadásról van szó, ennek ellenére többségüknek biztosításuk sincs. Legalábbis nem olyan, amely garantálná, hogy a tetőről lezúduló hó okozta kárt megtérítse.

A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. gyorselemzése szerint hetente több száz tulajdonos jelentkezik biztosítójánál: épületről lecsúszott hó, jég vagy vakolatdarab rongálta meg az autóját. Az anyagi kár esetenként néhány tízezertől több százezer, de akár millió közeli is lehet.

A józan ész azt diktálná, hogy az ilyen balesetekre fizet az érintett épületek biztosítója, a bökkenő csupán az, hogy a társasházak többsége nem költ ilyen „luxusra”.

Az ilyen típusú balesetektől nemcsak télen, hanem egész évben tartani kell – hívják fel a figyelmet a szakértők-, különösen a látványosan pusztuló épületek közelében. A rozzant, gyakran lepusztult házakról ugyanis bármikor a nyakába kaphat a gyanútlan járókelő egy tetemes darab vakolatot, méteres ereszcsatornát, erkélykorlátot vagy stukkót. Ugyanezek a veszélyek az utcán parkoló autókat is jelentősen megrongálhatják, a ház biztosításának híján pedig csak a Cascóban lehet bízni.

Kártalanítási alapot képeznek az autóbiztosítók
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kártalanítási alapot képeznek az autóbiztosítók

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítást kínáló biztosítók negyedévente a kgfb biztosításból származó díjbevételük negyed százalékát kötelesek befizetni a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által kezelt kártalanítási alapba.

A pénzügyminiszter ezzel kapcsolatos, a Magyar Közlönyben megjelent rendelete a részleteket is tartalmazza. A rendelet megszületésének hátteréhez hozzátartozik, hogy a MÁV Általános Biztosító Egyesület korábbi csődje felkészületlenül érte nemcsak a szakmát, hanem a biztosítottakat, a felügyeletet és a jogalkotókat is. A tavaly elkészült és ez év első napjától hatályos kgfb törvény ezért már tartalmaz szabályt a csődre is: ha egy ilyen üzletet művelő biztosító csődbe megy, akkor a közös kártalanítási alapból kell kifizetni a csődöt jelentett biztosító ügyfelei által okozott kárt.

Az alapot a MABISZ kezeli. Trunkó Barnabás, a MABISZ főtitkára az MTI-nek elmondta, a szakértők úgy kalkuláltak, hogy 6 milliárd forint összegyűjtése teszi zökkenőmentessé egy esetleges csőd kezelését.

A törvény annyit mond, hogy a díjbevétel arányában, annak 0,25 százalékát fizetik be negyedévente a biztosítók az alapba. Mindezt addig kell megtenniük, amíg az előző évi összesített díjbevétel 6 százalékát el nem éri az alapban lévő pénz. A pénzügyminiszter rendelete a biztosítókat arra kötelezi, hogy maguk jelentsék a negyedévet követő hónap 15. napjáig a MABISZ-nak azt, hogy mennyit szándékoznak fizetni.

Trunkó Barnabás elmondta, a MABISZ a befizetés alapjául szolgáló adatokat összeveti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adataival, és legkésőbb 5 nap múlva közli a végleges összeget, amit a biztosító a hónap utolsó napjáig köteles befizetni. A rendelet szerint a MABISZ az alapba befolyt pénzt állampapírban, betétben, illetve pénzforgalmi számlán tarthatja.

MABISZ: nem károsodnak a vétlen autósok
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

MABISZ: nem károsodnak a vétlen autósok

Szemben a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) állításával, a biztosítók megfelelően tájékoztatják azokat az ügyfeleiket, akiknek autóit a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) alapján kell megjavítani, így nem éri kár őket - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) gépjármű biztosítási tagozata hétfőn az MTI-vel.

A MABISZ és a GÉMOSZ vitája arra vezethető vissza, hogy az előbbi beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a kgfb-törvény áprilisban hatályba lepő módosításának a hatályon kívül helyezését. Ez a módosítás - a MABISZ állítása szerint - előnyös helyzetbe hozza a szervizeket. Április 1-től ugyanis, ha a biztosító kárszakértője úgy ítéli meg, hogy a vétlen vezető járművének kormányműve, futóműve vagy a karosszériája olyan károsodást szenvedett, amely alkalmatlanná teszi a közlekedésre, akkor azt a kárfelvétel befejezését követő 8 napon belül műszaki vizsgálatra kell küldenie, ha a károsult úgy nyilatkozik, hogy nem kívánja megjavíttatni a járművet.

Ha ezt a vizsgálatot elmulasztja, akkor csak az előzetesen kalkulált nettó kárösszeg 60 százalékát kaphatja meg a biztosítótól. Erre mondja a MABISZ azt, hogy a szervizeknek előnyös a szabály. Márpedig az évi 170-180 ezer kgfb-s kár 30-40 százalékát nem a tényleges javítási költség megfizetésével, hanem - az úgynevezett gyorsított kárrendezés keretében - egy megajánlott összeggel rendezik a biztosítók.

Az MTI korábbi híre szerint a GÉMOSZ azért panaszolta be a biztosítókat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF), mert szerintük szabálytalanul rendezik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) károkat. Gablini Gábor, a GÉMOSZ elnöke szerint nem ritka, hogy a biztosítótársaság totálkárosnak minősíti a sérült járművet, azt roncsáron megvásárolja valaki, majd „átpapírozva" visszakerül a forgalomba. A biztosítók ugyanis igyekeznek meggyőzni a vétlen károsultakat, hogy így hamarabb pénzhez juthatnak, de arról nem tájékoztatnak, hogy az így kifizetett összeg a javítás nettó költségének csak 30-50 százaléka.

A MABISZ közleménye erre reagálva kifejti, hogy a gazdasági totálkár esetén - amikor a kocsi kevesebbet ér, mint a javítási költség - a sérült gépjármű kárkori értékének a maradványértékkel (a roncsértékkel) csökkentett összeget fizetik ki a károsultnak. A piaci tapasztalatok alapján a roncs értékesítése után - a kifizetett kártérítési összeg felhasználásával - a károsult a balesetben megsérült járműve helyett tud egy másik, hasonló kocsit vásárolni. Ezáltal a vétlen károsultat anyagi veszteség nem éri.

Ez a gyakorlat összhangban van a károsultat a polgári jog szabályai szerint terhelő kárenyhítési kötelezettséggel is, amely szerint az aránytalanul magas javítási többletköltség megfizetése a károkozótól, illetve a helyette kártérítést nyújtó biztosítótól már nem várható el. Vagyis a kártérítési módok közül azt kell választani, amelyik nem terheli aranytalanul a veszélyközösség tagjait (vagyis az autósoktól díjakat szedő biztosítót).

A közlemény kitér arra is, hogy ahol a sérült kocsi értékének 100, vagy több százalékát is kifizetik javítási költségként, ott sokkal magasabb a kgfb díja, mint Magyarországon. Ugyanakkor itt az alkatrészek ára 5-15 százalékkal magasabb, mint például Németországban vagy Ausztriában.

Forrás: Autómenedzser.hu

Kgfb: az új, teljesítmény alapú rendszer nagy drágulást hozhat
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kgfb: az új, teljesítmény alapú rendszer nagy drágulást hozhat

Egy szabálymódosítás értelmében az autó hengerűrtartalma helyett a jövő évtől a motor teljesítménye alapján kell majd a kötelező díját megállapítani. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) szakemberei arra számítanak, hogy ez a módosítás teljesen átrendezi a kgfb-piacot, s igen erősen megnövelheti az év végi átkötési hullámot.

Az előzetes adatok szerint megközelítette az egymilliót azok száma, akik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) váltottak a legutóbbi kampány során. Annak ismeretében, hogy minden eddiginél többen váltottak, nem meglepő, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is hosszúra nyúlik a kötelező biztosítási szerződések feldolgozása.

A biztosítási alkuszok eddigi tapasztalatai alapján becsülhető, hogy sok ezer autós a mai napig nem kapta meg az első esedékes díj befizetésére szolgáló csekket. Bár az új törvényi szabályozás már hatvan napos haladékot ad az első részletek kiegyenlítésére, lassan ez a határidő is lejár. Mit tehet, aki még nem kapott csekket? Kell-e addig is igazolni, hogy van szerződésünk?

„Számos tekintetben kedvezőbbé vált az új szabályozás, de a szerződött ügyfeleknek két fontos kérdésben is megmaradt a felelősségük – hívja fel a figyelmet Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Egyrészt nekik kell odafigyelniük, hogy az első díjrészletet legkésőbb március 1-jéig befizessék, másrészt hatósági kérésre ezt megelőzően igazolniuk kell a szerződésük meglétét.”

A szakember a következőt tanácsolja azoknak, akik még nem kaptak csekket. „A határidő közeledtével jobb, ha mielőbb utánajárnak, hogy mi okozza a számla elmaradását. Az utolsó napokban ugyanis minden évben megugrik az ügyet intézők száma. Az elmaradt díjbekérőnek a biztosításkötés helyén érdemes utánanézni. Ez általában a kötésben közreműködő alkusz vagy az adott biztosító ügyfélszolgálata.”

A biztosítás meglétét ugyanakkor már az év kezdete óta igazolni kell. Erre a biztosítási kötvény, illetve a befizetést igazoló szelvény hiányában a szerződés megkötését igazoló, a biztosító vagy az alkusz által kiállított dokumentum is alkalmas. Ezek hiányában hatósági ellenőrzéskor már most is kellemetlenségre lehet számítani!

 

Felügyeleti bírság a Genertel Biztosítónak
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Felügyeleti bírság a Genertel Biztosítónak

Egy bejelentésre indult vizsgálat eredményeként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 3 millió forintra bírságolta a Genertel Biztosító Zrt.-t - a határozat a felügyelet honlapján jelent meg.

A határozat három pontba foglalt feladatot ír elő. Az elsőben arra kötelezi a PSZÁF a Genertelt, hogy maradéktalanul tartsa be a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi előírásokat.

A második pont szerint a jövőben, az informatikai rendszerének működtetése során, maradéktalanul vegye figyelembe a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályokban előírtakat, továbbá 2010. május 31-ig biztosítsa a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi előírások és a működést támogató informatikai rendszer összhangját.

Harmadik feladatként a biztosító belső ellenőrzése vizsgálja meg a módosított informatikai rendszert és a vizsgálatról készült jelentést 2010. június 30-ig küldje meg a felügyeletnek.

5 dolog, ami drágíthatja a köteleződet!
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

5 dolog, ami drágíthatja a köteleződet!

A kötelező gépjármű-felelősség biztosítás kiválasztásakor sokan még mindig a legolcsóbb mellett döntenek, de az utolsó kampány idején a társaságok arról számoltak be, hogy egyre több szerződő inkább egy valamivel drágább ajánlatot választ, csak megbízható biztosító álljon a háttérben. Ezúttal néhány olyan tényezőt mutatunk be, melyek jelentősen drágíthatják, vagy akár olcsóbbá is tehetik a biztosításunkat.

A forgalmi engedélybe bejegyzett irányítószám

A biztosító társaságok különböző statisztikákkal rendelkeznek arról, hogy a balesetek (casco esetén a lopások) az ország mely területén milyen gyakorisággal fordulnak elő. A kevésbé veszélyeztetett régiókban az autósok olcsóbb, a fokozottan veszélyes övezetekben drágább biztosítási díjra számíthatnak.

Gyakran előfordul, hogy a forgalmi engedélybe bejegyzett irányítószám és a tulajdonos tényleges tartózkodási helye nem egyezik meg, de a kalkulációs során az állandó lakcím számít. Egy vidéki lakcímű, de leginkább a fővárosban közlekedő autós akár 20-30%-kal olcsóbb biztosítási díjjal is számolhat.

A szerződő életkora

A statisztikák szerint a 25 év alatti autósok általában magasabb biztosítási díjakat kénytelenek fizetni, de több évnyi balesetmentes közlekedés esetén (különösen, ha már 17-18 éves koruktól a nevükön van az autó) a különbség már nem annyira drámai. Az ebbe a korcsoportba tartozók szembesülhetnek a legnagyobb arányú különbségekkel az ajánlatok összehasonlítása során.

A biztosítók szerint a fiatal autósok részben a rutintalanságuk, részben a bevállalós vezetési stílusuk következtében nagyobb valószínűséggel keverednek közlekedési balesetbe. Az idős autósoknál is nagyobb a káresemény valószínűsége, de ennek a díjban való kifejezése a korábbi balesetmentes közlekedés miatti alacsony bázis miatt kevésbé érzékelhető.

Az autó típusa

A biztosítók típus és modell szerint is megbonthatják a baleseti statisztikákat (amit a forgalomban lévő autók számával korrigálnak), ennek megfelelően lesznek olyan autók, melyek nagyobb valószínűséggel koccannak, és amelyek ritkábban vesznek részt biztosítási eseményben. Az árazás során figyelembe veszik az autó gyártmányát, típusát, a gyártási évét, a kivitelét, hengerűrtartalmát, teljesítményét és a felhasználási módját is.

A szerződő neme

A statisztikák szerint a nők kisebb valószínűséggel vesznek részt súlyos közlekedési balesetben, mint a férfiak. Ennek köszönhető, hogy azonos egyéb feltételek mellet a biztosítási díjuk általában alacsonyabb. A szerződő nemén túl csökkentő tétel lehet a vezető körének kor szerinti korlátozása, valamint a díjfizetés módja és gyakorisága is. Aki negyedévente sárga csekk helyett csoportos beszedéssel megfizeti az éves díjat, az akár 10%-ot is megtakaríthat.

A szerződő foglalkozása

A szerződő foglalkozása is hatással van a biztosítási díjra, fontos, hogy a tényleges titulust jelöljük meg, mert a biztosító megtévesztése érvénytelenítheti az esetleges későbbi kárigényünket. Fontos még, hogy a szerződő hány évvel ezelőtt szerezte meg a jogosítványát, valamint, hogy mikor volt részese utoljára olyan balesetek, amit ő okozott, a másik kiemelt biztosítási díjat befolyásoló tényező a szerződő bonus-malus besorolása.

Forrás: Pénzcentrum.hu

Oldalak