Megérkezett a tavasz, előkerülnek a garázsokból a motorok és robogók, lassan megkezdődik a szezonjuk – sok esetben biztosítás nélkül. Az egyértelműnek tűnik, hogy autókra és nagyobb gépjárművekre meg kell kötni a kötelező biztosítást, ez alól semelyik járműtulajdonos nem bújhat ki. De mi a helyzet a kisebb járművekkel? Rájuk is vonatkozik a kgfb? És milyen casco biztosítási lehetőségeik vannak? Ezeket a tudnivalókat foglaljuk most össze.

Motorkerékpárok vs. segédmotoros kerékpárok

Ugyan a jármű tulajdonosa feltehetően tisztában van a járműve kategóriájával, érdemes felfrissíteni, mely kategóriák minősülnek motorkerékpárnak, és melyek segédmotoros kerékpárnak:

• motorkerékpárok: az L3e, L4e, L5e, L7e kategóriájú gépjárművek motorkerékpárnak minősülnek. Ezek a járművek rendszámkötelesek, és külön jogosítványkategóriával lehet őket vezetni (AM, A1, A2 vagy A kategóriájú jogosítvánnyal).
• segédmotoros kerékpárok (pl. robogók): az L1e, L2e, L6e kategóriájú járművek minősülnek segédmotoros kerékpárnak. Ezek a motorkerékpárokkal ellentétben nem rendszámkötelesek, és bármilyen motoros vagy akár B kategóriájú jogosítvánnyal is vezethetők.

Mivel a motorkerékpárok rendszámkötelesek, az esetükben kézenfekvőbb, hogy biztosítást is kell rájuk kötni. Azt azonban már sokan nem tudják, hogy ez a segédmotoros kerékpárokra nézve is kötelező, tehát egy rendszám nélküli robogóra is ugyanúgy meg kell kötni a biztosítást! A FBAMSZ szerint a robogók mindössze 15-20 százalékára fizetik rendszeresen a kgfb-t, ami rendkívül alacsony arány. A tulajdonosok egy része feltehetően nem is tudja, hogy biztosítani kéne a járművét, más részük pedig vélhetően csak kibújik a kötelező fizetése alól.

Ez egyszerűbbnek is tűnhet, hiszen segédmotoros kerékpárok esetén nincs fedezetlenségi díj, valamint bonus-malus rendszer sem, tehát az esetleges kártörténet sincs nyilvántartásban – mégsem érdemes elmulasztani a kötelező biztosítás megkötését és fizetését, mert baleset okozása esetén ugyanúgy a teljes kárösszeget ki kell fizetni az okozónak, mintha egy kgfb nélküli autóval történt volna a baleset. Ráadásul a biztosítás hiányáért hatósági büntetés is jár; figyelni kell tehát a kgfb-re, és trükközni sem célszerű vele. A büntetés és egy esetleges kártérítés jóval nagyobb kockázat, mint egy évi pár ezer forintos kötelező biztosítási díj. A biztosítás megkötésekor rendszám hiányában az alvázszámot kell megadni, ez alapján azonosítható a jármű.

Casco lehetőségek

A kgfb mellett a casco gondolata is felmerülhet a járműtulajdonosban. Ezt segédmotoros kerékpárra, quadra nem lehet kötni, motorkerékpárokra azonban igen, és érdemes is megfontolni, hiszen azt könnyebb lehet ellopni és a töréskár is jelentős lehet egy baleset esetén. A motorkerékpárra köthető cascoval biztosíthatók akár a tartozékok, kiegészítők is, mint a bukósisak, a motoros ruházat vagy a tárolódoboz.

Motorkerékpárosoknak és robogósoknak is mindenképpen ajánlott tehát ellenőrizni, van-e érvényes kötelező biztosítás a járművükön, a motorkerékpár-tulajdonosoknak pedig a casco biztosítást is tanácsos lehet meggondolni, hogy az utakat már felkészültebben, nagyobb biztonságérzettel vehessék birtokba. Kalkulátorunkban mind motorkerékpárra, mind segédmotoros kerékpárra lehetőség van kötelező biztosítás ajánlatokat számolni.