Egy gépjármű fenntartása során sok megkerülhetetlen fogalommal találkozik az ember: a fedezetlenségi díjról, a károkozói pótdíjról és a bonus-malus rendszerről például már összefoglaltuk a fontosabb tudnivalókat a korábbi cikkeinkben. Most az üzemeltetés szerepeivel kapcsolatos kérdéseket, a tulajdonos és az üzembentartó közötti különbségeket vesszük sorra.

Mi az egyik, mi a másik?

Egy gépjárműnek mindig van tulajdonosa, természetesen – ez az a személy, aki vásárlással, örökléssel vagy más módon, de birtokolja azt. Minden esetben van azonban üzembentartója is a járműnek – ő az, aki a tényleges fenntartója és használója is.

Persze alapesetben ez a két személy egy és ugyanaz, nem válnak ketté a szerepek: a tulajdonos megvette az autót, ő tartja fent és a legtöbbször ő is vezeti. Sokszor előfordul azonban, hogy pl. az autót nem a tulajdonosa használja, és nem szeretne foglalkozni a fenntartásával. Ilyenkor a tulajdonos kinevezhet egy másik személyt (vagy akár jogi személyt is) a gépjármű üzembentartójának, akit aztán a járműnyilvántartásba is bejegyeznek, és a forgalmi engedélyen is szerepelni fog a neve. Ahhoz, hogy valakit üzembentartóként lehessen bejegyezni, szükség van egy szerződésre közte és a gépjármű tulajdonosa között, amihez mintát pl. a kormányhivatal weboldaláról is le lehet tölteni.

Mik az üzembentartó feladatai és jogai?

Mivel az üzembentartó a gépjármű fenntartója, használója, ezért őt terhelik az üzemeltetéssel kapcsolatos kötelezettségek is. Az ő nevére kell megkötni a kötelező biztosítást, de az ő feladata a gépjárműadó fizetése is. Joga van viszont a jármű műszaki vizsgáztatására, és a forgalomból való ideiglenes kivonását (vagy visszahelyezését) is kezdeményezheti.

Emellett az üzembentartó felelőssége a különböző (pl. parkolási, úthasználati) díjak, illetve sokszor a közlekedési szabályok megsértése miatt felmerült büntetés megfizetése is. Többféle szabálysértés esetében ugyanis – az objektív felelősség elve alapján – nem számít, hogy a kérdéses időben ki vezette az autót, a csekket a gépjármű üzembentartója kapja meg, és ennek kifizetése alól csak kivételes esetekben mentesül.

Mi az, amit csak a tulajdonos tehet meg?

Bár a tulajdonos a használattal együtt az ezzel járó feladatokat is átadja az üzembentartónak, marad néhány dolog, amit csak ő tehet meg. Ő dönt például az üzembentartó kinevezéséről és kizárólag ő vonhatja vissza is ezt a jogot – az üzembentartó egyoldalúan nem mondhat le róla. Ezen kívül a gépjármű eladása, bérbe adása is a tulajdonos joga marad, ahogyan a forgalomból való végleges kivonása is.

Hogyan befolyásolja a külön üzembentartó személye a kötelező biztosítást?

A gépjármű az üzembentartó felelőssége, és ez alól a balesetek sem kivételek: az ő feladata, hogy a balesetek esetére az autó rendelkezzen érvényes kötelező biztosítással. A szerződést az ő nevére kell megkötni, a díjat neki kell rendeznie.

Egy másik fontos tudnivaló a kötelezővel kapcsolatban, hogy a bonus-malus besorolás az üzembentartó személyéhez fűződik, nem a gépjárműhöz. Így előfordulhat, hogy az üzembentartó előélete miatt akár még előnyösebb biztosítást is tudnak kötni az érdekelt felek. Emellett, mivel az ő személyéhez kötődik a besorolás, ha az autón üzembentartó-váltás történik, a régi helyett az új üzembentartó által hozott bonus-fokozatot kapja meg (ez több esetben A0-ás fokozat is lehet). A bonus-malus fokozat átviteléről ebben a cikkünkben >> foglaltuk össze a tudnivalókat.

És ha már az üzembentartó-váltás szóba került: mivel az ő nevére van megkötve a kötelező biztosítás, ha új üzembentartója lett a gépjárműnek, az új kötelező biztosítást is jelent. Ilyenkor a meglévő biztosítást érdekmúlásra való hivatkozással fel kell mondani és az új személy nevében új biztosítást kell kötni a gépjárműre. (Ezt érdemes ugyanazon a napon megtenni, hogy ne legyen szünet a gépjármű biztosításában, különben a kihagyott napokra fedezetlenségi díj lesz felszámolva!)

Persze az üzembentartó-változást az okmányirodában is be kell jelenteni, hogy az új üzembentartót felvehessék a járműnyilvántartásba. Ide már az érvényes, új kötelező biztosítási meglétéről szóló igazolást is vinni kell, valamint felmerülhetnek bizonyos díjak és illetékek is.

Na és mi a helyzet a cascóval?

A casco biztosítás némileg különbözik a kötelező biztosítástól, ezt ugyanis a legtöbb biztosítónál nem csak az üzembentartó, hanem a tulajdonos, sőt akár egy harmadik fél is megkötheti, aki érdekelt a gépjármű megóvásában.

Ennek megfelelően, ha a tulajdonos (vagy harmadik fél) kötötte a cascót, akkor egy üzembentartó-változás nem elegendő ok a biztosítás felmondására, hiszen ilyen esetben nincs szó érdekmúlásról. Ha a tulajdonos mégis szeretné felmondani a szerződést, akkor azt a biztosítási évfordulóval teheti meg, vagy megpróbálhatja kérni a biztosítótól a közös megegyezéssel való megszüntetést. Ha az üzembentartó kötötte meg a casco biztosítást, akkor üzembentartó-változás esetén ugyanúgy mondható fel a szerződés, mint a kötelező esetén.

A gépjármű-biztosításokkal kapcsolatos tudnivalókért ajánljuk biztosítási blogunk további cikkeit, ha pedig konkrét kérdése lenne a biztosításokkal kapcsolatban, bátran felteheti biztosítási szakértőinknek az alábbi oldalon.

Gépjárműbiztosítás kalkulátorunkban egyszerre számolhatja ki a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait is, így gyorsabb és egyszerűbb a biztosításkötés, ráadásul együttes kötés esetén egyes biztosítók kedvezményt is adnak: