Erősödő alkuszcégek
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Erősödő alkuszcégek

Ma már jobban bíznak az emberek az alkusz cégekben, mint némelyik biztosító egyedi ajánlatában, de maguk a biztosítók is egyre komolyabban veszik az alkuszokkal való együttműködést – derült az idei kötelezőbiztosítás-váltás kampány során. Az alkuszok ugyanis nem csak rendszerbe szedve mutatják be ügyfeleiknek a biztosítók ajánlatait, hanem sorba is rendezik azokat ár, vagy éppen a szolgáltatások színvonala alapján – mondta Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója.

Magyarország piacvezető alkuszának szakértője szerint az emberek nehezen igazodnak el a különféle biztosítók ajánlatai között, ezért egyre többen kérik alkusz cégek segítségét. Ezek ugyanis –magyarázza az igazgató – különféle szempontok alapján sorba rendezik az ajánlatokat, s valamennyi kedvezmény figyelembe vételével mutatják be az ajánlatokat, a legolcsóbbtól a legdrágábbig. Mivel az ügyfelek egyre jobban kedvelik ezt a kényelmes és biztonságos megoldást, a biztosítók is egyre komolyabban veszik a „közvetítőket”. Hogy ki ne maradjanak az alkuszok ajánlataiból, a legtöbb nagy biztosítónál már külön alkuszi igazgatóságot hoztak létre.

 

Akár egymillióan is válthatnak kötelezőt
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Akár egymillióan is válthatnak kötelezőt

Több mint kétszer annyi autós váltott biztosítót az idei kgfb kampány első három napján, mint tavaly, a rendkívüli érdeklődésnek köszönhetően idén minden bizonnyal megdől majd a tavalyi 700 ezres váltási rekord, és akár egymillióan is válthatnak biztosítót, az ügyfelek megtakarítása pedig 15 milliárd forint is lehet - közölte a biztositas.hu internetes alkusz. Megtették hatásukat az autósokra a jelentősen csökkenő kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) díjak.

A 16 ezer forintot meghaladó átlagos megtakarítási lehetőség a kampány első napjaiban kétszer több autóst mozgatott meg, mint az előző évben.

Az internetes portálokon szerdáig mintegy hétszázezer díjszámítást végeztek az autósok és átlag 25 ezer forinton kötöttek új kötelező biztosítást.

Várhatóan megdől a tavalyi 700 ezres váltási rekord is. A biztosítas.hu elemzése szerint az idén biztosítót váltók száma 800 ezer és 1 millió között alakulhat.

Az autósok váltási hajlandóságát a kedvező díjak mellett az is növeli, hogy az idén nincs olyan biztosító a kampányban, amellyel kapcsolatban aggály léphetne fel. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szigorának köszönhetően az idén versengő társaságok egytől-egyig szilárd háttérrel rendelkeznek. A meghirdetett tarifákat tekintve pedig legtöbbször a legnagyobb társaságok kínálják a legjobb díjakat.

Forrás: Hírextra.hu

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete JÉ-II/IB-311/2009. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt-vel szemben a 2010. évi díjtarifában is megjelenő ún. ”önrész” miatti felügyeleti intézkedés alkalmazásáról

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1., továbbiakban: Biztosító) 2010. naptári évre vonatkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjtarifája alapján lefolytatott felügyeleti ellenőrzés megállapításaira alapozva a Felügyeleti Tanács az alábbi határozatot hozza:

1.  Kötelezi a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződései vonatkozásában kialakított, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogszabályi előírásokkal ellentétes „önrész” elnevezésű díjképző elv (alapdíj-korrekciós tényező) alkalmazását haladéktalanul szüntesse meg.

2. Kötelezi a Biztosítót, hogy a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2009. október 30-i számában közzétett, a Biztosító 2010. naptári évre érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjait rögzítő díjtarifáját a jogszabályi előírásokba ütköző „önrész” alkalmazása nélkül ismételten jelentesse meg. A Biztosító közzétételében tüntesse fel, hogy az a jelen felügyeleti határozaton alapul, továbbá hogy a közzététel mennyiben tér el a Biztosító 2008. október 30-án, országos napilapokban megjelent közzétételtől.

Határidő: a kézhezvételtől számított 3 munkanap

3.  A Biztosítót 5.000.000, – Ft. (azaz ötmillió forint) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.

A kiszabott felügyeleti bírságot a jelen határozat közlésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A jelen határozat jogerős.

A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Indokolás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7.§ d) pontja alapján a Felügyelet feladata – többek között – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának (…) ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata.

A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. § (3) bekezdése szerint a biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni.

A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása 2010. évre vonatkozó díjtarifáit két országos napilapban, a Magyar Hírlap, illetve a Népszava 2008. október 30-i számában közzétette. A közzétett díjtarifa alapján megállapítható, hogy a Biztosító díjkedvezményt kíván adni azon ügyfelei részére, akik a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél 20.000,- forint vagy káreseményenként 50.000,- forint önrészt vállalnak a károkozásuk miatt a Biztosítót terhelő helytállási kötelezettségből fakadó anyagi teherből. („önrész: a biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címen, maga viseli. A kedvezményhez kapcsolódó feltételek az unionbiztosito.hu internetes oldalon megtekinthetőek.”) A 20.000,- forint önrész vállalása esetén a díjkedvezmény mértéke 20%, míg az 50.000,- forint önrész esetén a díjkedvezmény 30%. 

A Biztosító internetes oldalán található szabályozás szerint

„1. A biztosított gépjárművel okozott károkért a biztosító a károsulttal szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles a károkozó helyett helytállni. A biztosítási időszakban bekövetkezett első káreseménynél a biztosító által kifizetett kártérítési összegből a biztosítási szerződésben meghatározott összeget a szerződő, önrész címén, maga viseli. Amennyiben a biztosító által egy adott káresemény kapcsán teljesített kártérítés összege alatta marad a biztosítási szerződésben rögzített önrész összegének, úgy a szerződőt a biztosító által teljesített kártérítés erejéig terheli az önrész. A biztosító a károsult részére a teljes kárösszeget megfizeti. A biztosítási időszakban bekövetkezett további káreseményeknél a biztosító az önrész levonását nem alkalmazza.

2. A szerződő az önrész összegét a biztosító részére köteles megtéríteni.

3. A szerződőnek az önrész megfizetésére vonatkozó kötelezettsége a biztosító kárkifizetésével válik esedékessé.

4. A biztosító a kártérítési összeg kifizetését követő 15 napon belül a szerződő részére az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást küld. A fizetési felszólításban a biztosító tájékoztatja a szerződőt a kártérítés alapjául szolgáló káreseményről, a kifizetett kártérítési összeg nagyságáról, valamint a szerződőt terhelő önrész összegéről. A szerződő az önrész összegét a fizetési felszólítás közlését követő 30 napon belül köteles a biztosító részére megfizetni.

4. A postai úton megküldött írásbeli fizetési felszólítást közöltnek kell tekinteni, ha az a szerződőnek a biztosítási szerződésben rögzített címére igazoltan megérkezett. Mindaddig, amíg a szerződő a biztosítási szerződésben rögzített kézbesítési címtől eltérő címet nem közöl a biztosítóval, a biztosító az önrész megfizetésére vonatkozó írásbeli fizetési felszólítást, illetve a szerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatait a korábban közölt kézbesítési címre hatályosan megteheti.

5. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabálynak a szerződés bonus-malus besorolására vonatkozó rendelkezései az adott szerződésre változatlanul érvényesek, azok alkalmazását az önrész vállalása illetve megfizetése nem érinti. Amennyiben az okozott kár nem éri el az önrész szerződésben vállalt mértékét, úgy annak megfizetésével a bonus-malus besorolás nem változik.”

A Rendelet 2. § (1)-(2) bekezdési szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a (…) biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére (…) az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A biztosító (…) egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. (…)

A Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjszabásának megfelelő - ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni.

A Rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja szerint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.

 

A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3)-(6) bekezdése taxatíve meghatározza azon eseteket és feltételeket, amelyek fennállása esetén a biztosító (…) az általa kifizetett kártérítési összeg – adott esetben csak tételesen meghatározott összeghatárokig való – megtérítését követelheti az üzembentartótól (biztosítottól). Ezek szerint

a)   attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b)   a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;

c)   a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 1 millió Ft-ig a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d)  a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-iga biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;

e)   a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban legfeljebb 500 ezer Ft-ig az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f)   a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban 1 millió Ft-ig a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;

g)    a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta. Ha a biztosított bizonyítja, hogy kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni;

h)   az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos időszak alatt következik be.

A Bit. 101. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit, a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti. A Bit. 197.§ (5) bekezdésének b) pontja alapján a Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.

A fentiek alapján megállapítottam, hogy a díjtarifa önrészre vonatkozó kitételei sértik a Rendelet 2.§-ában, 1. számú mellékletének 1. pontjában és 9. (3)-(6) bekezdéseiben foglaltakat, illetve az azok mögött álló szabályozási célt, miszerint a kötelező felelősségbiztosítási fedezetnek a jogszabályban meghatározott limitekig – a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztott – valamennyi megalapozott kártérítési igénynek a kielégítésére teljes körűen fedezetet kell nyújtania, ez a fedezet csak kivételesen, a Rendeletben taxatíve meghatározott feltételek fennállása esetén szűkíthető a kifizetett kártérítési összeg (a jogszabályban meghatározott esetekben egyebekben is csak korlátozott mértékű) megtérítése követelésére való jogosultsággal.

Előbbiek alapján a biztosító helytállási kötelezettsége, ezáltal a biztosítási fedezet még az üzembentartó hozzájárulása esetén sem korlátozható (pl. önrész vállaltatásával) anélkül, hogy az ne sértené a károkozó üzembentartó védelmét is célul tűző Rendeletet.

A gépjárművel mint a legelterjedtebb veszélyes üzem üzemeltetésével járó fokozott felelősség, az üzemeltetéssel való – akár elháríthatatlan belső okra visszavezethető – károkozásból fakadó helytállási kötelezettségnek a károkozó (és annak szűk környezete) anyagi romba döntése nélküli  teljesítése a károsult védelme mellett a Rendelet vitathatatlan szabályozási-jogpolitikai célja, tekintettel a potenciális károkozók jelentős számára. A hatályos szabályozást tartalmazó Rendelet, de a 2010. január 1-jén hatályba lépő – az általános egyoldalú kógencia szabályának alkalmazhatóságát is megszüntető – 2009. évi LXII. törvény (Gfbt tv. 12.§, 13.§, 34,§) sincs tekintettel az üzembentartó teherviselő képességére (önrész vállaló képességére), de az üzembentartó saját teherviselő képességére vonatkozó megítélésére sem, amikor a biztosító és a biztosítóval szerződő üzembentartó jogait és kötelezettségeit, azaz a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályrendszert megfogalmazza.

A Biztosító által bevezetett önrész tényleges mértéke és a biztosítási időszakban okozott első káreseményhez kötése előbbiek folytán annak jogszabálysértő voltát nem befolyásolja; a Rendelet önrész alkalmazhatóságára vonatkozó kifejezett tiltásának hiánya nem értelmezhető úgy, hogy ezáltal az önrész bevezetése a hazai kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szabályrendszerrel nem ellentétes.

A Rendelet 1. sz. mellékletének 9. (3) bekezdésében tételes felsorolásra kerülnek azon esetek (pozitív taxáció), amikor a Biztosító az általa kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól (üzembentartótól), márpedig ezek között az üzembentartóval való (önrész) megállapodás nem szerepel. A kötelező felelősségbiztosítási rendszerben bármiféle önrész-megállapodásnak csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján, annak keretei (feltételei) meghatározása mellett (pl. a vállalható önrészesedés lehetséges maximális mértékének jogszabályi meghatározásával) lehet helye anélkül, hogy a rendszer mögött álló szabályozási cél – adott esetben a versenyző biztosítók által egyre nagyobb önrészhez kötött egyre csábítóbb díjkedvezmények megjelenésével – ne sérüljön.

Előbbi elvvel összhangban a Rendelet egy esetben (a bonus-malus osztályba sorolás rontásának elkerülése érdekében) lehetővé is teszi az üzembentartó részére, hogy a biztosító által kifizetett kárösszeget a biztosító részére megtérítse, azonban ennek feltételei rögzítettek. Megjegyezendő, hogy a Biztosító által bevezetni szándékozott önrészhez képest lényeges különbség, hogy ezen jogszabály által nevesített esetben az üzembentartó nem egy jelentős díjkedvezmény – és a károkozás mentes jövő – reményében előre kötelezi el magát, hanem a kifizetett kárösszeg megtérítése vállalására vonatkozó döntés egybe esik magával a megtérítéssel, ezáltal az üzembentartó adott pillanatban fennálló teherviselő képességének ismeretében vállalhatja a ki nem kényszeríthető  megtérítést.   (Rendelet 3. sz. melléklet 9. pont: „Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.”)

   Végezetül nem elhanyagolható tényező, hogy az önrész intézménye adott esetben a károsultak érdekei ellenébe is hathat, figyelemmel arra, hogy ettől kezdődően a károkozó biztosított még inkább (a bónusz fokozat megtartása mellett az önrészfizetési kötelezettség miatt is) érdekelt abban, hogy felelősségét ne ismerje el, illetve – adott esetben – a károkozás helyszínét a károkozás elismerése nélkül elhagyja.

A Bit. 195. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bit-nek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével – kötelezhet, valamint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet.

A Bit. 196. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a biztosítót felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az megsérti a Bit. vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait. A Bit. 197.§ (2) és (5) bekezdésének b) pontja alapján a biztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet. A Bit-ben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen (…) a termék terjesztésével kapcsolatos jogszabálysértés.

A fentiek alapján – mérlegelve a Psztv. 47. § (4) bekezdésében foglaltakat, így különösen a Biztosító magatartásának a Bit. által is minősített súlyosságára, annak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacra gyakorolt hatására, nevezetesen, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes önrész alkalmazása a jogszabályszerűen eljáró versenytárs biztosítók jogszabályszerű magatartását is elbizonytalaníthatja és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt üzembentartók  érdekeit sértő díjhirdetési gyakorlatot indíthat el az érintett piacon, illetve a károsultak érdekeinek sérelméhez is vezethet a károkozó felelősség elismerő nyilatkozata megtagadásában/elmulasztásában való érdeke erősítésével, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint a Biztosítót a jogsértő magatartás megszüntetése mellett  5.000.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte.

A Felügyelet a bírságösszeg meghatározásánál előbbieken túl arra volt figyelemmel, hogy a Felügyelet a 2008. november 17-én kelt J-II-106/2008. számú határozatával már az előző (2009.) évi díjtarifa megjelentetése kapcsán is kénytelen volt kötelezni a Biztosítót a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő díjhirdetésre. A bírságösszeg meghatározásánál további súlyosító körülményként került értékelésre, hogy a Biztosító kifogásolt tevékenységét szerződéskötési kötelezettséggel érintett termék kapcsán (ezáltal nagy ügyfélkörre kiterjedően), a Felügyelettel történt egyeztetést követően, az egyeztetésen a Felügyelet által előadottak ellenére, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási átkötési időszakban – a fennálló szerződések díjtarifák ismeretében történő, év végére való (rendes) felmondása lehetőségének (november 30-áig tartó) időszakában – fejtette ki.

A Felügyelet ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a Biztosító által a Felügyelet részére elektronikus levélben 2009. november 2-án megküldött nyilatkozatból kitűnő együttműködési szándékot, miszerint „a Biztosító a Felügyelet által kifogásolt önrész ügyfél általi vállalása és annak Biztosító által történő visszakövetelése szerepeltetését a tarifában a Felügyelet kérésére változtatni szándékozik és a megjelölt mértékű, e címen szerepeltetett kedvezményt ugyanezen mértékben egy hasonló kockázati körhöz, az ügyfél részére a balesetmentes közlekedéshez kapcsolódó kedvezménnyel váltaná fel.”

A Felügyelet a határozatot a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében jogerős.

A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontja, 109. § (1) bekezdése, 110. § (1) bekezdése alapján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327.§ (2) bekezdése és 330.§ (2) bekezdésén alapul.

A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) és 48.§ (1) bekezdésein, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.

Budapest, 2009. november 05.

A Felügyeleti Tanács nevében eljárva
Dr. Farkas Ádám s.k.,
a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának

A CLB-nél eddig negyedmilliárd forintot spóroltak az autósok
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

A CLB-nél eddig negyedmilliárd forintot spóroltak az autósok

Egyhavi díjat is spórolhat, aki egy összegben fizet

Az eddig a biztositastipp.hu oldalon biztosítót váltó 20 ezer autós megközelítőleg 240 millió forintot spórolt jövő évi kötelező biztosítása díjából. Ez az összeg a weboldalt üzemeltető CLB Független Biztosítási Alkusz számításai szerint 800 ezer liter benzinre futja – ezzel elméletileg 200-szor lehet körbeautózni a Földet. A CLB alábbi összeállítása további érdekességeket mutat be az idei kampány első három hetének rekordjai közül.

Az már az előző évekre is jellemző volt, hogy a váltási kampány fiataltól aggastyánig mindenkit megmozgatott. A CLB legfiatalabb biztosítást váltó ügyfele 1991-ben született, ő mezőgazdasági vontatójára kötött kötelező biztosítást 10 ezer forintnál is alacsonyabb éves díjon. A legidősebb váltó egy 90 éves miskolci férfi, akinek 54 éve van jogosítványa. Nem elég régóta ahhoz, hogy ezzel a legrégebbi jogosítvány címét is elnyerje, azt ugyanis egy 1943-ban kiállított okmány viheti el, amit egy 86 éves férfi birtokol. „Váltanak persze a ’mazsolák’ is: a spórolás útjára lépett például egy 2009 októberében megszerzett jogosítvánnyal rendelkező, egyébként 67-es születésű Suzukis, budapesti ügyfelünk is.” – tette hozzá Bravik Attila, a CLB helyettes ügyvezetője.

A legidősebb két jármű motorkerékpár, mindkettőt 1958-ban gyártották. Egyikük egy IZS-M56, melynek kevesebb, mint 1900 forint az éves kgfb díja. A másik egy Csepel 125T, melynek tulajdonosa - mivel leginkább Budapest útjain lehet vele találkozni – ennek csaknem kétszeresét, 3700 forintot fizet jövőre. A veterán személyautók közül eddig egy 1967-es FIAT850-es áll az élen, 16 ezer forintos éves díjjal.

A leggyorsabban biztosítást váltó egy budapesti nő, aki október 31-én vásárolta meg autóját. Miután még aznap meg is kötött rá egy viszonylag drága biztosítást november-december hónapra, másnap, a kampány legelső napján fél áron megrendelte 2010-es biztosítását is. Ő a váltással 30 ezer forintot takarított meg. A legtöbbet azonban az idén korántsem ő spórolta meg, hanem az a vállalkozó, aki a 2009-ben – Scania R144 vontatójára – megkötött kötelező biztosításának díját 420 ezer forintról 240 ezerre tornázta le.

Az idei kampányban rekordszámú, és minden eddiginél kreatívabb kampánykedvezmények különösen jótékony hatással vannak a tarifákra. Legtöbben a gyerekkedvezményt használták ki: ezzel a kedvezményformával a biztositastipp.hu oldalon szerződést kötők harmada élt eddig. A közszolgálati kedvezmény is igen népszerűnek mutatkozik, ezzel a váltók 15 százaléka élt.

A tudatos szegmentálás olykor szélsőséges ügyféleloszlást is produkál. A kampányban egyébként – vidéken – igen sikeresen szereplő Uniqa például oly mértékben tartózkodik a budapesti ügyfelektől, hogy díjszabása miatt eddig csak egy százalékos a budapesti új ügyfeleinek aránya. Persze nem mindenki tart ennyire a fővárosiaktól. A budapestiek csaknem háromnegyede három biztosítónál, az Allianznál, a Postánál és Genertelnél koncentrálódik. Sajátos szegmens, az utánfutók biztosítója lett a váltók körében az Union, a náluk kötők közel 80 százaléka ilyen típusú járműre kötött eddig szerződést. Főként emiatt az ő a váltási átlagdíjuk a CLB-nél 10 ezer forint alatt alakul, szemben az összes adataiból számolt 24 ezer forintos átlagdíjjal.

Ami a kötésszámokat illeti, egyre többen jósolnak 900 ezer, vagy akár egy millió váltót a kampány végére. Valójában azonban tízből három ügyfél csak újraköt, vagyis marad korábbi biztosítójánál, ami a gyakorlatban nem számít igazi váltásnak.

A díjfizetés gyakoriságával is spórolhatunk
„Hiába igyekszik sok autós minden fillért megfogni a kötelező kapcsán, továbbra is a megszokások érvényesülnek a biztosítások kalkulációja során. A díjfizetés gyakoriságát tekintve például a váltók közel háromnegyede a negyedéves díjfizetés lehetőségével kalkulál – hívja fel a figyelmet Bravik Attila. – Pedig egyösszegű éves befizetést választva akár további 7-8 százalékot, vagyis egyhavi díjat is megspórolhatunk.”

 

Kötelezőben nem lehet önrész
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kötelezőben nem lehet önrész

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) feltételeiben nem lehet önrész, mert ezt nem teszi lehetővé a kgfb-ről szóló rendelet, a magyarországi biztosítók így nem is alkalmaznak és nem is alkalmazhatnak ilyet - mondta Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője

A szóvivő azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Zsoldos Miklós, az Union Biztosító vezérigazgatója csütörtökön sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az önrészes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás más néven, de szerepel más biztosítók tarifáiban, így indokolatlanul tett különbséget a felügyelet piaci szereplők között, amikor nem engedélyezte az Union ilyen jellegű kgfb ajánlatát.

Binder István hangsúlyozta: a rendelet kimondja, hogy a biztosított által okozott teljes kár megtérítéséért a biztosítónak kell vállalnia a felelősséget. Így nem lehetséges az, hogy ha csak áttételesen is, de a károkozó jó szándékától függjön a kifizetés, ahogy az az önrész bevezetése esetén lenne - tette hozzá Binder István, hangsúlyozva, hogy a rendelet szövege szerint a kgfb alapján beszedett díjaknak teljeskörűen fedezetet kell nyújtaniuk a kártérítésre.

A szóvivő cáfolta az Union vezérigazgatójának csütörtöki kijelentését, miszerint lennének olyan kgfb-konstrukciók, amelyek esetében, ha a szerződő balesetet okozott, azt követően magasabb díjat kellene fizetnie. Binder István utalt arra, hogy több éve ugyan az egyik biztosító próbálkozott ilyen konstrukcióval, de azt a PSZÁF ugyanúgy nem tartotta jogszerűnek, mint az Union bevezetni szánt megoldását. "Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne kármentességi kedvezmény a kgfb esetén is, de ez nem járhat együtt a díj, ügyfélteher mértékének bármilyen mértékű megváltoztatásával év közben."

Az ügy előzménye, hogy az Union önrészes kgfb-t hirdetett idén, ezt hétfőn a pénzügyi felügyelet megtiltotta. Szerdán az önrészt kármentességi kedvezményre váltotta át az Union, amelynek visszavonására még aznap délután kötelezte a PSZÁF a biztosítót.

A második határozat után az Union visszavonja a kármentességi kedvezményt is, és nem tesz a helyébe másik kedvezményt - mondta Zsoldos Miklós, aki példákat hozott más biztosítók olyan kgfb-vel kapcsolatos jogsértéseire, amelyeket nem szankcionált a felügyelet.

Forrás: MTI

Minden idők legnagyobb kötelező-kampánya
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Minden idők legnagyobb kötelező-kampánya

Az idei gépjármű kötelezőbiztosítás-váltási kampány hozta az elmúlt évek legnagyobb biztosítási forgalmát. Erre részben az a magyarázat, hogy már a gépkocsi tulajdonosok is tudják, ez az utolsó év, amikor a „kötelező” forduló hónapja a november.

Másrészt viszont tény, hogy a biztosító társaságok is minden eddiginél többet költenek kampányra, amely idén a korábbiakhoz képest jóval dinamikusabb. Az elmúlt években az alkusz cégek is színre léptek, s a biztosítási piac jelentős, szinte meghatározó szereplőivé váltak. Ma már ők adják a biztosítók forgalmának több mint egyharmadát, és az arány most novemberben vélhetően tovább fog javulni az alkusz cégek javára. Ez sem véletlen, hiszen az alkuszok a „civilek” számára is érthetően, áttekinthetően mutatják be a biztosítók ajánlatait.

 

 

KGFB: Az első hét után élen a nagyok
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

KGFB: Az első hét után élen a nagyok

A pénzintézeti hátterű biztosítókban a legnagyobb a bizalom

Budapest, 2009. november 8.

A CLB Független Biztosítási Alkusz adatai alapján az idei kötelező kampány első hetében az Allianz, az Uniqa, valamint az Aegon vezeti az új kötések listáját: minden második autós ennél a három biztosítónál kötött szerződést. Érdekes fejlemény, hogy a banki hátterű, vagy szoros banki kötődéssel rendelkező biztosítók iránt a legnagyobb az autósok bizalma. A piacvezető alkusz által működtetett biztositastipp.hu statisztikái szerint ugyanis - bár a kötelező biztosítás kiválasztásánál már valóban nem csak az ár számít- az Aegon, az Allianz, és a K&H Biztosítókat több mint 90 százalékban választják az ügyfelek, ha azok legkedvezőbb díjat ajánlják nekik. Ez az arány – nevezzük a biztosítók bizalmi indexének – más társaságok esetében átlagosan csak 60-70 százalék.

Az Allianz több mint ötödét szerezte meg az eddig biztosítót váltó ügyfeleknek, igaz, csaknem ennyi autós el is vándorolt a társaságtól. Így, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, a piacvezető cég ügyfeleinek száma nem változik jelentősen. Jelentősen bővülhet viszont az Uniqa és az Aegon ügyfélállománya: nyolcszázezer biztosítást váltó autóst feltételezve a jelenlegi tendenciák fennmaradása esetén előbbi harmadával, míg utóbbi negyedével bővítheti kötelezős ügyfélkörét.

A győztesek közé sorolható a Generali-csoport is: a Generali-Providencia és a Genertel – közel azonos teljesítménnyel – együttesen a kötési lista második helyét tudná elfoglalni.

A bizalmi index vizsgálatából egyértelmű, hogy az egyesületi forma még mindig nem tudta visszaszerezni a MÁV ÁBE fiaskója után elvesztett bizalmat, hiszen a Közlekedési Biztosító Egyesületet (KÖBE) alig 61 százalékban választják csak azok az ügyfelek, akiknek pedig a KÖBE ajánlja a legolcsóbb biztosítást. Hasonló akadályba ütközött a Genertel is, amely vélhetően még mindig az indulása első évének visszavonható kármentességi kedvezménye miatt kevésbé népszerű. Noha ezen a gyakorlaton már a tavalyi kampányban változtatott a Generali csoportba tartozó direktbiztosító, bizalmi indexe mégis 50 százalék alatti volt az első héten.

A tavalyi csaknem tíz százalékos állományvesztés után az idén akár pozitív szaldóval is zárhat a K&H Biztosító, ha a következő hetekben is hasonló arányban szerez, illetve veszít ügyfeleket. Az OTP Garancia és a Groupama biztosítók összeolvadásából idén létrejött Groupama-Garancia sem a bizalmi indexet, sem az új szerzések számát tekintve nem szerepel túl jól: utóbbinak oka a kínált díjstruktúra, míg a bizalom tekintetében valószínűleg éppen az akvizíció körülményei zavarták meg a korábban két külön biztosítóhoz tartozó ügyfeleket. Az új társaság a jelenlegi állás alapján a kampány végére akár a kötelező biztosítási állományának negyedét is elveszítheti.

Ennél is rosszabbul járhat viszont a piachoz tavaly csatlakozó Wabard biztosító, amely – mivel a kampányban új szerződést nem köthet, meglévő ügyfeleinek pedig nagyjából a tavalyi tarifáit hirdette meg – a piacon végbement általános díjcsökkenés miatt ügyfeleinek akár többségét is elveszítheti a jelenlegi tendenciák folytatódása mellett.

Ami az általános díjcsökkenést illeti, korábbi várakozásainkat megcáfolva ismét meglepetést szereztek a biztosítók. – mondta el Bravik Attila, a CLB helyettes ügyvezetője. – A biztositastipp.hu oldalon tarifáló és szerződést kötő ügyfelek eddig átlagosan 18 százalékkal kötöttek olcsóbban biztosítást, mint a tavalyi kampányban.”

 

A biztosítók sorrendje az első hét adatai alapján

(forrás: biztositastipp.hu)

Biztosító

Aránya az új kötések között

Allianz Hungária Biztosító Zrt.

21,5%

Uniqa Biztosító Zrt.

16,2%

AEGON Magyarország Biztosító Zrt.

14,3%

Genertel Biztosító

9,4%

Generali-Providencia Biztosító Zrt.

9,0%

Magyar Posta Biztosító Zrt.

8,7%

K&H Általános Biztosító Zrt.

7,9%

Union Biztosító Zrt.

4,8%

Közlekedési Biztosító Egyesület

4,4%

AIM Biztosító Egyesület

1,8%

Groupama-Garancia Biztosító Zrt.

1,7%

MKB Biztosító Rt.

0,2%

Signal Biztosító Zrt.

0,1%

WABARD

0,0%

 

Kötelező: egymillió a cél
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kötelező: egymillió a cél

Egy hét van hátra az idei kötelezős szezon érdekesebb részéből, a kalkulálásból. November 30-án éjfélig kell felmondani a biztosítását annak, aki máshol szeretné megkötni a jövő évit. Az alkuszok egymillió új biztosítással számolnak.

Az idei kötelezős kampány három hetének tapasztalatai alapján a biztosítót váltó ügyfelek döntő többsége, mintegy nyolcvan százaléka a független alkuszokon keresztül köti meg új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződését. A kötelezős kampány egyértelműen az internetre költözött. A korább évekkel ellentétben a felhasználói gyakorlat egyre finomodik, már nem csak „a biztosítás” kifejezésre keresnek az emberek, hanem az egészen konkrét „kgfb 2010” kifejezésre is. Ugyan ez figyelhető meg a cégek tekintetében is, a nagy biztosítók ajánlatait ugyan úgy direktben is ellenőrzik az autósok, mint a nagy online alkusz cégek nevei is erős brandek lettek mostanra.

CLB Független Biztosítási Alkusz 900 ezres számmal kalkulál, hozzátéve: valójában tízből három ügyfél csak újraköt, vagyis marad korábbi biztosítójánál, ami a gyakorlatban nem számít igazi váltásnak.

Beindult a casco is

A kötelezős nagy roham mellett az idei szezon azon tapasztalatára is felhívta a figyelmet, hogy a vártnál többen kötnek cascot-t is a kötelezőjük mellé.


Kedvezményhegyek

Az idei kampányban rekordszámú, és minden eddiginél kreatívabb kampánykedvezmények különösen jótékony hatással voltak a tarifákra – írta a különböző kötési lehetőségekről írt összefoglalójában a CLB.

Az online-kedvezmény, amelynek a piacon elérhető plafonja eddig 30 százalékos volt, még további néhány százalékkal emelkedett. Továbbra is jellemző a foglalkozás alapján történő szegmentálás, de megjelent a közvetítői kedvezmény is. Van ugyanakkor kedvezmény a környezettudatosság szellemében is: a Groupama-Garancia Zöld Autó kedvezménye azokat a „zöld” autósokat célozza meg, akik gázüzemű, vagy elektromos, illetve hybrid hajtású, vagy bizonyos meghatározott környezetvédelmi besorolású motorral rendelkező gépjárművel közlekednek. Ugyanakkor a legtöbben a gyerekkedvezményt használták ki: ezzel a kedvezményformával a biztositastipp.hu oldalon szerződést kötők harmada élt eddig. A közszolgálati kedvezmény is igen népszerűnek mutatkozik, ezzel a váltók 15 százaléka élt.

 

 

Kereskedőknél is lehet váltani
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kereskedőknél is lehet váltani

Idén már a gépjármű kereskedők is aktívan kiveszik részüket a kötelező biztosítási kampányból. Az elmúlt években egyre nőtt, s idén rekordot döntött azoknak az autó-, vagy motorkereskedőknek a száma, akik „egybiztosítós” kapcsolatukat alkuszcégekre cserélték annak érdekében – is -, hogy a novemberi kampányban minden biztosító ajánlatát fel tudják kínálni ügyfeleiknek.

Örülünk neki, hogy már a gépjármű kereskedők is részesei a folyamatnak – mondta Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója. Tökéletesen érthető az igényük az alkuszi szolgáltatások iránt, hiszen az adatbázisaikban, ügyfélkörükben rengeteg autós és motoros van, akinek szintén érdeke novemberben ellenőrizni meglévő kötelező biztosítási konstrukcióját. Amennyiben ezt az ő márkakereskedője teszi meg helyette, az mindkettőjük számára előnyös: az ügyfélnek kényelmes, a kereskedőnek pedig újabb értékesítési lehetőség.

 

Nők a biztosítási világhálón
2010 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Nők a biztosítási világhálón

Egyre több a nő azok között, akik Interneten váltanak kötelező gépjármű biztosító céget – derül ki néhány felmérésből és a vezető alkuszcégek, így a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. adataiból is. - Ez azonban nem teljesen véletlenül alakult így, a nőket ugyanis már jó ideje kiemelt célcsoportként kezeljük – mondta el Németh Péter, értékesítési igazgató. Adatok és tapasztalatok szerint is sok nő intézi a család minden autójának a biztosítását, a rájuk jellemző alapossággal és részletességgel.

A hölgyek minden apróságra kiterjedő figyelemmel képesek kiválasztani a számukra legkedvezőbb biztosítási ajánlatokat. A nők szeretik a gyors és praktikus, de mégis biztonságos megoldásokat, ezért többnyire az alkusz cégek szolgáltatásait veszik igénybe, náluk ugyanis minden biztosító ajánlatát megtalálják.

A biztositástipp.hu oldalon játékos gyerek kifestőkkel és ingyenes állatkerti belépőkkel is kedveskednek az oda látogató és online biztosítást kötő ügyfeleknek.

 

 

Oldalak