Kötelező + CASCO biztosítás együtt | CLB

Tavaly 4 ezer forinttal drágult egy átlagos casco, mégis 25 ezerrel többen kötöttek ilyen biztosítást, mint 2014-ben. Az ok: több az új autó, és a részcasco sem olyan kelendő már.

Egyre drágább a casco, de ez sem riasztja el az autótulajdonosokat, hogy biztosítást kössenek. Tavaly év végén a jegybank adatai szerint már 796 ezer autósnak volt ilyen biztosítása, 25 ezerrel többnek, mint egy évvel korábban. Az éves díjbevétel is 7,7 százalékkal nőtt, és meghaladta a 67 milliárd forintot. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai még magasabb számokat tartalmaznak, 821 ezer szerződésről tudnak a szervezetnél.

Ezzel úgy tűnik, tényleg elindult a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) mellett a cascopiac kilábalása is. Ez a biztosítási szegmens 2013-ban és 2014-ben járt a mélyponton, akkor az éves díjbevétel 62 milliárd forint körül alakult, az átlagdíj pedig alig érte el a 80 ezer forintot, ami azért különösen alacsony, mivel 2013 óta 15 százalékos biztosítási adó is terheli ezt a szolgáltatást. Ez az adónem egyébként azóta sem épült be teljesen a díjakba – mondja Szabó Imre , a Groupama Biztosító gépjármű-biztosítási főosztályvezetője. Tavaly ugyanis a díjemelkedések dacára is csupán 84 ezer forint körül volt egy átlagos casco éves díja, az utolsó biztosítási adó előtti évben, 2012-ben pedig 83 ezer forint körül alakult az átlagdíj, ez viszont az adóval együtt 95 ezer forint körüli tarifát jelentene.

A 2005–2006 környékén szokásos 120 ezer forintos tarifák még fényévekre vannak, de a biztosítási adót is beárazó díjszinthez már egyre közelebb kerülnek a biztosítók. Szabó Imre például az idén a tavalyinál nagyobb növekedést vár a cascopiacon. Ennek egyik oka, hogy a gazdasági növekedéssel együtt egyértelműen bővülésnek indult a gépjárműpiac is, ami magával hozza a szerződésszám emelkedését. Tavaly csaknem 200 ezer autót helyeztek forgalomba a KSH adatai szerint, 22 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ebből a Datahouse statisztikái szerint több mint 71 ezer új autó volt, ami azt jelenti, hogy az újautó-eladások is nőttek tavaly több mint 14 százalékkal. Az idén pedig még több új autót visznek el a szalonokból, januárban és februárban összesen 12 193 vadonatúj személygépkocsit adtak el, 13 százalékkal többet, mint 2015 első két hónapjában.

Emellett a cascós károk száma, és a kártalanítások összege is nő, hasonlóan a kgfb-hez. Tavaly 37,5 milliárd forintot fizettek ki az autósoknak ilyen címen, ez 4,4 százalékkal több, mint 2014-ben. Az átlagdíjak emelkedését hozhatja az is, hogy csökken a részcascotermékek népszerűsége. A teljes cascónál jóval olcsóbb biztosítások általában csak valamelyik részkockázatra, például csak lopásra vagy csak törésre és rongálásra nyújtottak fedezetet. Egy sok millió forintos új autóra viszont a tulajdonos szívesebben megköti a teljes körű, drágább biztosítást is. A növekedésnek van tere, a cascopenetráció ugyanis mindezek ellenére 18 éves mélyponton áll. 2015 végén a kgfb-vel rendelkező szárazföldi gépjárművek csupán 17,8 százalékának volt casco biztosítása. A penetráció 2005–2008 között volt a csúcson, 23 százalék fölött, amikor sokan vásároltak hitelből gépkocsit, amelyre kötelező volt biztosítást kötniük.

Forrás: Világgazdaság

A legjobb szerződés ellenére sem fizet a biztosító számtalan meglepő körülmény miatt. Akár egy korsó sör, némi kísérővel is elég ahhoz, hogy milliós kártérítéstől essen el az is, aki a legjobb utasbiztosítással a zsebében szenved síbalesetet. A sípályák melletti hütték veszélyét, a külföldi városnézés közbeni zavargások következményeit és számos egyéb, a kártérítést meghiúsító tényezőt gyűjtött össze a CLB biztosítási alkusz.

Ki gondolná, hogy a biztosítás érdekében le kell mondani arról az egy-két korsó sörről is, amit a sípályák melletti kellemes hütték kínálnak? Ha nem is kell lemondani erről az élvezetről, minden esetre számolni kell a legurított sör következményeivel arra az esetre, ha ezt követően síbaleset ér valakit.

A biztosítók többsége ugyanis a legjobb utasbiztosításban is "mentesül a kötelezettsége alól", ha az ügyfél alkoholos befolyásoltság alatt, netán annak következtében sérül meg. Márpedig ez az alkoholos befolyásoltság a biztosítók szempontjai szerint hamar, akár már egy jó korsó sör és némi "kísérő" után is beáll - mondta Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója. A "büntetővonalat" a legtöbb biztosító a 0,8 ezrelékes véralkoholszintnél húzza meg, de van olyan cég is, amelyik homályosan csak annyit köt ki - ehhez viszont szigorúan tartja magát -, hogy nem fizet, "amennyiben a kár összefüggésbe hozható kábító- vagy bódító hatású szer, beleértve alkohol fogyasztásával" is.

Az alkusz szerint tehát jobb inkább alkoholmentes üdítő mellett pihenni a sípályák melegedőiben, mert még egy egyszerű kéz-, vagy lábtörés ellátása is több százezer forintjába kerülhet a sérültnek, ha a biztosító az említett okokra hivatkozva megtagadja a kártérítést. De ugyanez történhet abban az esetben is, ha valaki a 0,8 ezrelékes alkoholos befolyásoltság alatt - a kísérővel elfogyasztott sör után - súlyos, akár műtéti ellátást is igénylő sérülést szenved. Hiába a jó utasbiztosítás, az alkoholos befolyásoltság miatt ezt, az akár több millió forintos költséget is megtagadja a szolgáltató. S ha már síelés, Németh figyelmeztet: ugyanilyen szigorral bírálják el a biztosítók a kijelölt pályán kívül bekövetkezett baleseteket is, mert ez is a kártérítésből kizáró oknak minősül.

Ha nincs jogsi, kártérítés sincs

De mentesül a kártérítési kötelezettsége alól a biztosító akkor is, ha a káresetről - adott esetben a sérülésről - kiderül, hogy azt maga a károsult vagy egy, vele egy háztartásban élő személy szándékosan vagy súlyos gondatlanságból idézte elő. A kizáró okok közé tartozik még a kábítószeres vagy a kábító hatású anyagok, esetleg gyógyszerek befolyásoltsága, kivéve, ha azokat kezelőorvos előírására és annak megfelelően szedte a károsult.

De Németh felhívja a figyelmet egy, az alkoholmámorban szenvedett síbaleseteknél talán gyakoribb helyzetekre is, nevezetesen arra, amikor egy balesetet szenvedett járművezetőről kiderül, hogy nincs is jogosítványa.

Terrorcselekményre, háborús sérülésre nincs biztosítás

Az alkusz az extrém - bár egyáltalán nem elképzelhetetlen - esetek között említi a terrorcselekménnyel összefüggő helyzeteket, az annak során szenvedett baleseteket is. Bár erre hazánkban nem volt még példa, külföldi városnézések során sajnos előfordulhat, hogy valaki önszántán kívül szenvedője lesz egy ilyen helyzetnek. A biztosítók ezektől többnyire elhatárolódnak, vagyis ilyen esetekre nem fizetnek kártérítést. Ám, ha mégis, akkor annak a felső határát egymillió forintnál meghúzzák és csak a "kisbetűs" tájékoztatásban felsorolt esetekre, például sürgősségi orvosi ellátásra, s a biztosított sérült hazaszállítására alkalmazza. Akkor is, ha a kárösszeg ennek a sokszorosa.

Terroristáknak nincs utasbiztosítás

A kártérítést kizáró extrémségek közé tartoznak még a háborús sérülések, a harci cselekmények, zavargások, forradalom, lázadás, kormány elleni puccs, vagy puccskísérlet, ionizáló sugárzás, nukleáris energia, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zendülés, lázadás, határvillongások és felkelések során szerzett sérülések következményei. És van kitétel a terroristákra - vagy a hivatalosan annak tartott - személyekre is: nem fizet egyik, másik biztosító, ha maga a "biztosított szerepel bármilyen kormányzati vagy rendőrségi adatbázisban, melyben tényleges vagy feltételezett terroristaként, terrorista szervezet tagjaként, drogfutárként vagy nukleáris, vegyi vagy biológiai beszállítóként szerepel."

Ezeknél életszerűbb helyzetek is vannak azonban, amelyekbe a magyarok is bármikor belekeveredhetnek. Nincs kártérítés, ha valaki felvonulás, sztrájk, tüntetés, terrorcselekmény vagy éppen munkahelyi rendbontás során sérül meg, vagy valamilyen egyéb kárt szenved - hívja fel a figyelmet közleményében a CLB.

Forrás: Pénzcentrum

A biztosítók tavaly novemberben jelentették be, hogy 2015-höz képest az idén lényegesen magasabb kötelező biztosítási díjjal kell számolniuk a fuvarozóknak. Sok cég 100 százalékos díjemelkedésről számolt be a NiT Hungary felmérésben , a lapunknak nyilatkozó szakértő és ágazati szereplők szerint azonban olykor ennél is nagyobb mértékű a díjemelés, ami ellehetetleníti a kisebb vállalkozásokat. A helyzeten a baleseti adó eltörlése segíthetne.

Tavaly szembesültek azzal a fuvarozók, hogy a biztosítótársaságok jelentősen megemelték a kötelező biztosítási (kgfb) díjakat. A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) tagjainak körében végzett felmérése szerint a 3200 megkérdezett vállalkozás fele 10-50 százalék közötti, egynegyede ennél magasabb, 100 százalék feletti díjemelkedésről számolt be. Míg 2010-ben egy nyerges vontató éves kgfb-díja 250 ezer forint körül volt, a jelenlegi díj – kármentesség esetén – 400-600 ezer forint között alakul, de kárelőzmény nélküli új belépőnek már 800 ezer forint a vontatóra adott legkedvezőbb tarifa.

Évente 1,5 millió
Az áremelkedés különösen a kisebb vállalkozásokat érinti súlyosan, a megnövekedett költségeket ugyanis nem tudják beépíteni a fuvardíjakba, kigazdálkodni pedig nem tudják. Nagyságrendileg kétszáz százalékos díjemelkedést tapasztalt a Piac&Profitnak neve elhallgatását kérő nyilatkozó másik fuvarozócég vezetője is – de van olyan járművük is, amelynek már volt koccanása, és ebben az esetben 400 százalékkal emelkedett meg a díjtétel. Mint elmondta, az eddigi 300-400 ezer forintos éves díj helyett már 1,5 millió forintra is tehető így az éves teher, amelyet nem tudnak kigazdálkodni. A fuvardíjak emelése nem életképes megoldás a piacon, ugyanis a megbízók, az üzemanyagárak csökkenésével együtt éppen a fuvardíjak csökkentését szeretnék elérni. A fuvardíjból származó bevételek azonban most csak a fenntartáshoz elegendőek, a használatból eredő értékcsökkenés ellensúlyozására, – vagy akár fejlesztésre, új gépjármű beszerzésére – már nem marad forrásuk. Ezen nem segítene az sem, ha esetleg pályázati forrást vennének igénybe új járművek beszerzésére, hiszen sok esetben az ehhez szükséges önerőt akkor sem tudnák kifizetni, ha lennének a közúti szolgáltatásokra dedikált uniós források.

Így viszont sok cégnél maradnak a régebbi járművek, amelyekre magasabb kockázati tényezőként tekint a biztosító – és így a kötelező biztosítás díja is magasabb. A fuvarozócég vezetője szerint már az is óriási könnyebbség lenne, ha a kormányzat által kivetett harminc százalékos baleseti adót eltörölnék. Addig is azzal próbálkoznak, hogy figyelik a fordulónapokat és nem flottaként – mivel a kedvezményeket úgy is eltörölték, – hanem egyenként biztosítják a járműveiket, így próbálva meg minden egyes autóra megtalálni a legkedvezőbb konstrukciót.

Nem csak az alapdíj emelkedett
„Bár az egyes biztosítóknál óriási a szórás, de a fuvarozók akár 3-400 százalékos emelkedést is tapasztalhattak 2016-tól” – hangsúlyozta lapunknak Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. A rendkívüli mértékű drágulás okát a szakember szerint csak részben találjuk meg az alapdíjak emelkedésében – amelyek önmagukban is csaknem a duplájukra emelkedtek. „A tapasztalt díjemelkedés jelentős részét a flottakedvezmények visszaszorulása, illetve egyes esetekben eltörlése jelenti. Míg korábban a több gépjárműves vállalkozások jelentős díjkedvezményekben részesültek, addig ezek mára megszűntek, de komoly mértékben nőtt a biztosítók által kirótt kockázati felár is a tehergépjárművekre, nyergesvontatókra” – hívta fel a figyelmet a szakember. Sok cég ráadásul tavaly „bennragadt” a biztosítójánál, nem éltek a váltás lehetőségével, hiszen ez plusz adminisztrációs terhet ró rájuk, ami különösen a kisebb vállalkozásoknál nagy terhet jelent. Akik maradtak a biztosítójuknál Németh Péter szerint szinte egységesen rosszabb feltételeket kaptak az újrakötésnél, mintha váltottak volna. Ennek oka, hogy a társaságok továbbra is az új ügyfelek megszerzésére törekednek, a nem váltó vállalkozások így kimaradnak az átlépőknek nyújtott kedvezményekből.

A biztosítótársaságok azzal érvelnek a díjemelés mellett, hogy a flottákra eső kárhányad túl nagy terheket rótt rájuk. „Valahol ez érthető, különösen a kötelező biztosítás esetén, ami nem elsősorban a járműben esett kárt, hanem az okozott kárt téríti. Márpedig egy kamionnal csak szerencsés esetben lehet „kis” kárt okozni, egy gazdasági totálkár pedig milliós tétel a biztosítóknak. Így a flottákra eső kárhányad, még ha ötven autóból csak egy-kettő koccan is, nagyon magas” – emelte ki Németh Péter, aki szerint a piacon látható, hogy a biztosítók egyhangúan, – és ugyanazon időben – változtatták meg üzletpolitikájukat és emelték díjaikat.

Figyelni kell a határnapot
„A díjemelkedés ellen túl sokat nem tehetnek a fuvarozók” – vélte Németh Péter, aki szerint az egyetlen hatékony lépés, ha az éves váltáskor alaposan átböngészik az ajánlatokat a cégek. „Az a tapasztalatunk, hogy sokan bennragadtak az elmúlt években, nem figyeltek a fordulónap közeledtére, vagy nem is akartak váltani. Pedig kőbe kell vésni ezt a dátumot és hatvan nappal a fordulónap előtt rá kell szánni az időt, hogy megkeressük a legkedvezőbb ajánlatot, ezzel sok százezret lehet spórolni” – hangsúlyozta a szakember.

Évente egyszer van lehetőségünk arra, hogy kgfb szerződésünket átvigyük másik biztosítóhoz. A biztosítók bármikor, elvileg naponta is hirdethetnek új tarifákat, ezek azonban csak 60 nappal később lépnek életbe. Így lehetőségünk van érdemben tájékozódni, és ha kedvezőbb ajánlatot találunk, az évforduló előtt legalább 60 nappal (de inkább pár nappal ez előtt a határidő előtt) kezdeményezhetjük a biztosítóváltást. Formailag a 30 napos határidő csak a régi szerződés felmondására vonatkozik, az új szerződést elvileg ráérnénk az évfordulóig megkötni – de nyilván érdemesebb egy menetben elintézni mindent.

Forrás: Piac&Profit

Január második felének havas, fagyos napjait követően hirtelen ismét kátyúk olyan tömege lepte el a hazai utakat, amellyel a karbantartók csak fokozatosan, hetek, hónapok alatt tudnak megbirkózni. A következő hetek várható időjárása szintén kedvez a kátyúképződésnek, így egyelőre a helyzet javulására nem számíthatunk. Az esetenként akár többszázezer forintos mértéket is elérő kátyúkárokat elvileg az útkezelőknek kell állniuk, a kártérítési igények mintegy felét azonban visszautasítják. A kártérítés esélyét két fő dologgal növelhetjük: a kár megfelelő dokumentálásával, illetve kátyúbiztosítás megkötésével – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Sziszifuszi küzdelem az úthibákkal
Budapest közútjain évente mintegy 30-35 ezer kátyú keletkezik, ezek döntő többsége a téli hónapokban. De országosan sem jobb a helyzet, ebben az időszakban százezres nagyságrendben keletkeznek kisebb-nagyobb úthibák, amit jelentősen elősegít az a tény is, hogy Magyarország fő- és mellékúthálózatának átlagéletkora meghaladja a 40 évet. Kátyú akár egy éjszaka alatt is kialakulhat. Elég hozzá, hogy az aszfaltba beszivárgó csapadék megfagyjon, megrepesztve az útburkolatot. A meglazult darabot ezt követően egy autó kereke már könnyedén kimozdíthatja a helyéről.

„A téli hónapok során keletkező kátyúmennyiséget az erre hivatott szervek jó esetben is csak április-májusra képesek eltüntetni. A kátyúszezon kellős közepén járunk tehát, amikor minden évben megugrik a gumi- és felnisérülések száma, de gyakran károsodik a futómű is – figyelmeztet Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. – Elvileg a közút kezelőjének meg kell térítenie a kátyúk miatt keletkező károkat, ám az autós ilyen esetben két problémával is szembesül: kihez kell fordulnia, illetve hogyan tudja megfelelően dokumentálni a keletkezett károsodást.”

Így dokumentáljuk a kárt
A kártérítés alapfeltétele a kár megfelelő igazolása, amit a kárigénylőnek kell elvégeznie. Az alapos bizonyítás érdekében az alábbiakat tartsuk szem előtt:
- Ne hajtsunk el a helyszínről – Az utólagos dokumentáció kevésbé hiteles, ilyenkor nehezebb tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet szerezni. Ezt a szempontot azonban gyakran nehéz betartani, mivel a sofőrök sokszor nem érzékelik azonnal a defektet, és csak távolabb állnak meg a kár helyszínétől. Előfordulhat az is, hogy a forgalmi szituáció nem teszi lehetővé az azonnali megállást.
- Minél több fényképet készítsünk, amelyeken egyaránt jól beazonosítható a kátyú, a sérülés, valamit a helyszín is (legegyszerűbb ehhez a telefonunkat használni). Mérőszalag használata, ennek hiányában hétköznapi tárgyak elhelyezése a képen segít a méretarányok pontos érzékeltetésében
- Próbáljunk tanúkat szerezni, ha pedig komolyabb a kár, nem árt rendőrt is hívni hatósági jegyzőkönyv kiállítása érdekében
- Az autó megjavítása után ne hagyjuk a sérült alkatrészt a szerelőnél, mert arra a bizonyítási eljárás során bármikor szükségünk lehet
A megfelelő dokumentáció sem segít azonban azokban az esetekben, amikor az autó bizonyíthatóan gyorsabban haladt a megengedettnél, illetve akkor, ha az út kezelője az adott szakaszon jelzőtáblával figyelmeztetett az úthibákra.

Hol kell bejelenteni a kárigényt?
Magyarország különböző útszakaszait különböző intézmények kezelik. Az alábbi táblázat segít eligazodni abban, hogy a kátyúkár helyszínétől függően hová fordulhatunk kárigényünkkel:

Miért könnyebb kátyúbiztosítással?
Egy kátyúkár-biztosítás már évi 2-3 ezer forintért elérhető, jellemzően kgfb vagy casco mellé, kiegészítő biztosításként kötik meg az ügyfelek, de önállóan is elérhető a szolgáltatás. Fontos előnye, hogy az ügyfélnek a saját biztosítójánál kell eljárnia, ahol kifizetik a kárát, és utólag rendezik a költséget az útkezelővel. Vagyis bármilyen útszakasz esetén egy helyen kell a bejelentést megtennie, a biztosítónál pedig a tapasztalatok szerint nagyobb esély van a káresemény pozitív elbírálására.

„Casco biztosítás birtokában sokan gondolhatják azt, hogy számukra felesleges ez a pótlólagos védelem – mutat rá a FBAMSZ szakértője. – Valójában azonban ilyenkor is hasznos megkötni a külön kátyúbiztosítást, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns: a kátyúkárok átlagos költsége 20-30 ezer forint között mozog, ami összemérhető a casco esetében megkívánt minimális önrésszel.”

Forrás: Biztosítási Szemle